Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-11 / 59. szám
2003. március 11., kedd Kdét«* Magyaromé g EURÓPA / 9 RÖVIDEN Romano Prodi szerint az EU-csatlakozásról tartott máltai népszavazás eredménye pozitív jelzés a küszöbönálló bővítés ratifikációs folyamata szempontjából. Brüsszelben közzétett nyilatkozatában az Európai Bizottság elnöke történelmi jelentőségű választásnak nevezte a máltaiak döntését, amellyel több nemzedéknyi időre hatást fognak gyakorolni országuk jövőjére. A stabilitást és növekedést, valamint Európa és az európai népek békés újraegyesülését választották - mondta az elnök. NÉZŐPONT I«IBS Hű »ve í***** j Marik Sándor Akarjuk az uniót, de... N4áltán a választók több, mint kilencven százaléka ment el a hét végén szavazni az uniós csatlakozásról; a többség támogatta a belépést. Itthon egy hónap múlva lesz a hasonló referendum. A kampány hetek óta zajlik; nálunk jobbára az „igen" mellett kardoskodók és a taktiká- zók hangját halljuk, az „euroszkeptiku- sok" ritkán jutnak nagy nyilvánossághoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy el kellene nézni a fejük felett - sőt velük még inkább érvek vitájára volna szükség. A négy parlamenti párt mindegyike csatlakozáspárti, bár a hangsúlyokban van eltérés. Az ellenzéki politikusok gyakran használják az „igen, de..." szó- kapcsolatot, s bírálják a kormányt, mert nem elég ügyesen tárgyalt, szerintük mások jobb pozíciót tudtak kiharcolni országuknak. Igaz, most már nem a kifogások sorjázása volna a lényeg, hiszen a tárgyalások lezárultak, adottak a csatlakozási feltételek, minimális az esély, hogy azokon változtassanak. Amit Koppenhágában aláírtak, abban négy kormány munkája testesül meg: a Boross-kormányé, amely elindította a folyamatot, a Horn- és az Orbán-kabineté, amelyek a fejezetek négyötödét lezárták, végül a Medgyessy- kormánynak fél esztendeje volt arra, hogy befejezze a tárgyalásokat és aláírja a dokumentumokat. Kétségtelenül igazuk van azoknak, akik azt mondják: 1994-ben korábbi felvételre és jobb feltételekre számítottunk. Nem rajtunk múlt, hogy nem három országot érintő, 2000-re tervezett csatlakozás részesei lettünk, hanem 2004-ben kilenc országgal osztozunk a lehetőségen. És - tegyük hozzá - a pénzen, mert nincs az az erő, amely egy folyamatban lévő uniós költségvetést meg tudna változtatni a felvételre várók kedvéért, különösen betegeskedő világgazdasági helyzetben. Nem kell ahhoz túl tájékozottnak lenni, hogy észrevegyük: miközben az uniós tagországoknak is vannak gondjaik, legtöbbjükkel szívesen cserélnénk. Ha belépünk, a közös gondolkodás, közös munka eredményeképpen néhány év múlva nyilván számottevően mérséklődnek a különbségek. Ráadásul ezt akarjuk immár egy évtizede. A szavazás előtt akár jól is érezhetnénk magunkat. Málta . Edward Fenech-Adami máltai miniszterelnök leadja voksát az országa európai uniós csatlakozásáról rendezett népszavazáson Birkirkarában. Fotó: EPA „Fél lábbal” már benn vagyunk A parlament Európai Integrációs Ügyek Bizottságának megyei tagja a csatlakozásról Nyíregyháza (KM - M. S.) - Kétségtelen, ma a társadalmat foglalkoztató egyik központi téma az uniós csatlakozás, amelynek lehetőségeit sokan sokféleképpen mutatják be. Az országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága sajátos szemszögből látja a történéseket, ugyanis fő feladata a csatlakozás fölötti parlamenti ellenőrzés, miközben a folyamat érdemi része a kormány feladata. A bizottságnak megyénkbeli tagja is van Szabó István mátészalkai parlamenti képviselő, Fidesz- politikus személyében, aki második ciklusban vesz részt a munkában. Vele beszélgettünk:- A két kormány jelentősen eltérő munkamódszert követ - mondta a bevezetőben. - A polgári kormány, illetve a külügyminiszter folyamatosan beszámolt a csatlakozási tárgyalások állásáról, fejezetenként nyomon követhettük a mindenkori helyzetet, a magyar álláspontot. A szocialista vezetés az új integrációs nagybizottságot részesíti előnyben, ami valójában a parlamenti pártok vezetőinek egyeztető fóruma. Bizottságunk munn .................................. „Mindenkinek joga van tudni, mi vár rá az EU-ban, hogyan alakul személyes sorsa. ” Szabó István ................................................. kájában ez nem jelent törést, mert a feladatok is változtak: ma sokkal inkább azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek a taggá válást érintik, a tagországokkal történő együttműködéssel vannak összefüggésben. Jelenleg a görög uniós elnökség egyik legfontosabb feladata a bővítési folyamat továbbvitele, s ennek keretében a csatlakozási szerződés aláírása. Magyar szempontból az aláírást megelőző népszavazás sikeres lebonyolítása az elsődleges tennivaló, illetve ezt követően a tagállami ratifikációk elősegítése. Ha sorrendet kellene felállítani, most a közvélemény felkészítése és tájékoztatása mindent megelőz. A felkészítés tennivalói- Ebben a fő feladat a kormányé, a szavazásig hátralévő időt kell jól kihasználni - folytatta. - A háttérben azonban nagyon komoly szakmai munka zajlik, ugyanis fel kell készíteni az intézményrendszert a csatlakozásra: hogyan kapcsolódunk majd az unió intézményeihez, miként lehetünk a döntéshozatali folyamat részesei. Ha elfogadjuk, hogy felsőbb szinten erről vannak kezdeti elképzelések és bizonyos gyakorlat is kialakult, a megyei, a helyi közigazgatás nagy lendületet kell vegyen, hogy jövő májusra készen álljon. Az átalakulásról még politikai viták is várhatók. Nagyon fontos: az intézményrendszer nem veszítheti el a nemzeti sajátosságait, ugyankkor a döntési szinteknek úgy kell felépülni, hogy kapcsolatuk legyen az uniós döntési szintekhez. Nem lesz köny- nyű annak keresztülvitele sem, hogy a feladatokat általában ott kell megoldani, ahol keletkeztek: az önkormányzatoknál, a kistérségekben, a régiókban, de akként, hogy a végeredmény átgondolt egészet alkosson, mert támogatást csak így kaphatunk. Szabó István az EU-Magyar- ország Társulási Parlamenti Bizottság szervezésében többször járt Brüsszelben és uniós országokban, így alkalma nyílt „egy szerű” honatyákkal kötetlen formában beszélgetni a bővítésről. - Teljesen más szót váltani egy hivatásos EU-diplomatával, mint például egy burgenlandi képviselővel. Utóbbiak, különösen a nem alapító tagok, sokkal jobban átérzik a csatlakozási folyamat nehézségeit, mint a bürokraták. Egy német képviselőt is hallottam, amint bírálta az Európai Bizottság „fejeseit” mert azok szinte magasabb követelményeket akarnak támasztani a belépőkkel szemben, mint amilyet a benn- lévők teljesítenek. Úgy tűnik, itthon sok a tévhit, a félelem, ami a tájékoztatás hiányairól árulkodik. Holott nem kell nagy megrázkódtatástól tartani, hiszen „fél lábbal” már bent vagyunk az unióban, olyan sok szállal kötődünk. Nálunk ez nem tudatosult, viszont teljesen érthető: mindenkinek joga van tudni, mi vár rá az EU-ban, hogyan alakul személyes sorsa, hogyan a családé, a gazdaságé, miként lehet versenyképes a nagyobb közösségben, egyáltalán mit hozhat számára a jövő. Nincs kétségem az iránt, hogy április 12-én a csatlakozás mellett szavaz az ország - mondta befejezésül a képviselő -, de az lenne jó, ha a bizonytalanság, a fenntartások minél kevesebb választópolgárt tartanának távol az urnától. .....................................I NÉVJEGY Szabó István országgyűlési képviselő Kora: 44 év Végzettsége: ingatlangazdálkodói szakokleveles magasépítő üzemmérnök Politikai pályája: 1993 óta tagja a Fidesznek. A megyei választmány tagja, 1995-től ’97-ig és 1999 óta alelnöke. 1994-98 között a megyei közgyűlés tagja. 1998-ban és 2002-ben a Fidesz területi listáján szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. 1998 óta mátészalkai önkormányzati képviselő. Családja: Mátészalkán él, nős, két gyermek apja. Lánya végzett közgazdász, fia hároméves. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Európai minimumnyugdíj: későbbi lehetőség A jövedelemelosztás utolsó ötödében lévők segítésére gondolnak Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) - A szociálpolitikák hasonlóvá válása sokkal lassabban ment végbe Európában a gazdasági szférában megfigyelt folyamatokhoz képest. A szociálpolitika közelítésének az Európai Tanács Lisszabonban 2000 márciusában megtartott csúcstalálkozója nagy lökést adott. A találkozón megerősítették, hogy szükség van egy szociálisan egységes Európára, ezért a szegénységi küszöb alatti lét és a társadalmi kirekesztettség az EU-ban elfogadhatatlan. A cél a szociálpolitikák harmonizációja, amely szerint minden tagországnak keresnie kell a három legjobb teljesítményt elérő ország gyakorlatához való felzárkózást. Tagországok felelőssége Közismert, hogy a szociálpolitika működtetése a jövőben is a tagországok feladata és felelőssége. Ez a harmonizáció azonban úgy tűnik csak hosszú idő alatt valósítható meg. A társadalom- politikában a tagállamok féltékenyen őrzik jogaikat függetlenségük megőrzése érdekében, de a közös célok eléréséért a különböző eszközöket készek elfogadni. Az EU egyik célja például a gyermekszegénység megszüntetése, amelynél megadják a gyermekekhez kapcsolódó segélyek minimális szintjét, de a tagállamok kormányaira bízzák a módszeJövőre már az Európai Unió polgárai lehetnek Illusztráció: Balázs Attila rek kidolgozását. A másik ilyen cél a minimális nyugdíj meghatározása. Az európai minimumnyugdíj megállapításának az a célja, hogy csökkentse a szegénységet az idősek körében. Ennek meghatározása azonban sokkal nehezebb, mint általában gondolnánk, mivel ez döntően az érintett népességhez tartozók meghatározásától függ. Ehhez egyebek között tanulmányozni kell a háztartások különböző szükségleteit és a tagállamok életszínvonalának összehasonlítását is el kell végezni. Az európai minimumnyugdíj bevezetése csak a 65 éves és idősebb népességet érinti. E politikai reform célja, hogy garantálja a nyugdíjasoknak a megélhetéshez szükséges jövedelem minimális szintjét. Az első ilyen gond a különböző tagállamok garantált nyugdíjminimumának a meghatározása. Elvileg ennek alapját az egy főre jutó jövedelemnek kellene képeznie minden tagállamban. Az Egyesült Királyságban ez a háztartások rendelkezésére álló jövedelem átlagának 50 százalékát jelentette. A nyugdíjminimumnak minden országban azonos szintűnek kell lennie vásárlóerő-paritásos árfolyamban kifejezve. A minimumnyugdij ösz- szege az Egyesült Királyságban 1994-ben 75 angol font volt hetente. Ez az érték 109 ecu-vel volt egyenlő (mai áron számolva ez mintegy 270 ezer forintnak felel meg). Az ecu és az euró árfolyama azonos. Sokáig nem késhet Az európai minimum nyugdíj elsősorban azoknak jelent segítséget, akik a jövedelemeloszlás alsó ötödébe tartoznak. A nyugdíjminimum számos nyugdíjas háztartásnak olyan jövedelem- többletet ad, amellyel kikerül a szegénységet jelentő alsó ötödből, míg helyükre főleg nagylétszámú, nem nyugdíjas háztartások lépnek. Az európai nyugdíjminimum megállapítása jelenleg nem tűnik aktuális feladatnak. A lisszaboni csúcstalálkozón elhatározott célok megvalósítása azonban már sokáig nem késleltetheti a európai uniós normák megállapítását, a szegénységi ráták közelítését. A püspök szerint Budapest (MTI) - A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a Fidesz, az MDF, és kerületi polgári körök közös budapest fórumán, Egyház és állam - nem a pénz, hanem a demokrácia a tét című előadásában többek között szólt az uniós csatlakozásról is. Veres András püspök kifejezte azt a személyes meggyőződését, hogy a reális félelmek ellenére Magyarország számára nagy lehetőség az európai uniós csatlakozás. Hangsúlyozta, hogy be kell lépnünk, igennel kell szavaznunk, a problémákkal (például az eutanázia és a homoszexualitás elismerésének kérdésével) való szembenézést nem tudjuk elkerülni a csatlakozás nélkül sem. Veres András megfogalmazása szerint történelmi kényszerhelyzetben vagyunk, de ez nem tragikus, ellenkezőleg Környezetvédelem Budapest (MTI) - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gyakorlatilag teljesítette a környezetvédelmi jogharmonizációs programot. A program alapján az elmúlt években összesen több mint 120 féle környezetvédelmi vonatkozású jogszabály vette át az uniós jogrendszer előírásait.
