Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-06 / 31. szám

2003. február 6., csütörtök Kelet» Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Négyszögletű kerekerdő. A Plaza Tün­dér a Négyszögletű kerekerdő cfmű me­semusicalt hozza ajándékba a gyere­keknek február 8-án 15 órakor. Előadja a Mandala Dalszínház. E Évszakváltás. A Városmajori Közössé­gi Házban működő Évszakváltás klub következő foglalkozását február 10-én 17 órai kezdettel tartják a klubterem­ben. Téma: az idősebb körben jelentkező gyakori betegségek. Előadó: dr. Jakó János hematológus főorvos. Elmarad az ügyfélszolgálat. Február 6-án Mátészalkán és Nyírbátorban el­marad a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság kihelyezett vidéki ügyfélszolgálata. NÉZŐPONT Ismét (hó)helyzet van Györke László Ritka jelenség mifelénk, hogy egy télen többször is attól kell tartanunk, hogy a hatalmas havazás megbénítja a közlekedést. Amikor e sorokat rovom, hol hevesebben, hol csendesebben, de egy­folytában, szünet nélkül rázza Holle anyó a dunnáit. Magyarán: esik, zuhog a hó. Reggel alighogy levettem a kabátomat, máris szólt a szerkesztőségi telefon, egy érdes férfihang nagyon határozottan közölte: nem érti, miért nyilatkozik az illetékes a helyi tévében arról, hogy folyamatosan takarítják nemcsak az utakat, hanem a járdákat is, ha még a megyeszékhely központjában, nevezete­sen a Hősök terén sincs semmi nyoma a hótolónak. Hol takarítanak, ha még itt sem? Próbáltam elmondani, hogy időbe telik, míg egyik helyről a hókotró átmegy a másikra, hisz annyi gépe nincs a városüzemeltetésnek, hogy egyszerre min­denütt ott legyenek. A telefonálót azon­ban egyáltalán nem érdekelte ma­gyarázkodásom, lecsapta a kagylót. Aztán elgondolkodtam: vajon egyál­talán miért kellett nekem magyarázkod­nom. Természetesen akinek negatív tapasztalatai vannak, az úgy gondolja, hogy erről feltétlenül értesítenie kell a sajtót. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen valóban nem az a hír, hogy itt vagy ott letakarították a járdát, hanem az: térdig ér a hó sok forgalmas helyen is. Persze, gondolom, előbb-utóbb oda is eljutnak a gépek, de aki éppen akkor jár ott, megkérdezheti: hol vannak a hókotrók, miért nyilatkoznak úgy a illetékesek, ahogy. Amikor e sorokat rovom, a helyzet egyre bonyolultabbá válik. Keresztbe for­dult kamionokról, hókotró által okozott halálos közlekedési balesetről, útlezárá­sokról kapunk híreket, miközben Holle anyó egy percre nem lankad. Ismét hó- helyzet van, s úgy tűnik, ez a januárinál sokkal komolyabban próbára tesz mindannyiunkat. Szöveg nélkül Rajz: Ferter János Laptop lett a szobányi számítógépből Megyénk huszonöt esztendeje is élen járt a korszerű, számítógépes ismeretek terjesztésében Vizsga közben a főiskolán Fotók: Sípeki Péter Marik Sánoor Nyíregyháza (KM) - Ha NJSZT, akkor a megyében Simon Ágnes. Műszakiak kö­rében a két név szinte egyet jelent - ami nem véletlen, hiszen a Neumann János Számítógép-tudományi Társa­ság megyei szervezetének alapító titkáráról, jelenlegi elnökéről van szó. Az idő pe­dig negyedszázadot fog át. Mai ismereteink szerint hu­szonöt évvel ezelőtt számílógép- tudományról beszélni a megyé­ben inkább a víziók világába tar­tozhatott. Miként jutott eszébe akkor, hogy éppen számítógépek­kel foglalkozzon? - ezzel indítot­tuk a beszélgetést, aminek az adott időszerűséget hogy a közel­múltban Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége kibővített ünne­pi ülésén Simon Béláné dr. Ba­logh Ágnes matematika-fizika szakos főiskolai tanár, a mező- gazdasági tudományok, kandidá­tusa az MTESZ Emlékérem ki­tüntetést vehette át, egyedüli­ként a megyéből. Jókor, jó helyen- A számítógépek nem egyik napról a másikra leptek el ben­nünket, még ha most, a világhá­ló korában utólag így is érezzük - mondta a tanárnő, akivel a gimnáziumban dr. Kovács Mag­dolna Kisvárdán szeretette meg a matematikát. - Lényegében frissdiplomásnak számítottam, amikor 1971-ben tanársegédként matematikát és fizikát kezdtem tanítani a mezőgazdasági főisko­lán, ahová gyesről pályáztam. Még egyetemista koromban hal­lottam a programozó nyelvekről (algol, fortran, basic), s talán megéreztem, hogy ez a jövő tu­dománya, és új munkahelyemről mindjárt be is iratkoztam egy ilyen kurzusra a debreceni egye­temen. Ez volt a fordulópont, pontosabban e szemeszter „kö­vetkezménye”: 1974-ben kijutot­tam Párizsba, a számítástechni­kai oktatási világkonferenciára. Ott nyílt ki a szemem, s attól kezdve vett új irányt a szakmai érdeklődésem. Ez nem volt ne­héz, hiszen - mint mondani szokták - jókor voltam jó helyen: 1978-ban bevezették a számítás- technika oktatását a felsőokta­tásban. Ebben az időben még szoba- méretűek voltak a számítógépek, de a szakembergárda már ala­kult. A Számítógép-tudományi Társaság vezetői Párizsban fi­gyeltek fel „a végekről” jött ér­deklődő fiatal szakemberre, s kérték fel 1977-ben a megyei szervezet létrehozására.- Bármilyen hihetetlen: nem volt rossz az alap ebben a sok­szorosan hátrányos helyzetű tér­ségben - emlékezik -, mert vol­tak messzebbre látó, menedzser típusú vezetők, a szakemberek pedig - ha legalább hagyják őket dolgozni - kitermelődnek. Érde­kes, hogy a főiskolák mellett az építőipar járt az élen: az ÉPSZ­ER, a SZÁÉV, a KEMÉV. Na­gyon jó volt a záhonyi átrakó­körzet, a Vízügy és a Szavicsav szakembergárdája. A legtöbbet talán mégis a konzervgyáriak se­gítettek Mikecz Tamással az élen, ahol sokoldalúan alkalmaz­ták a komputereket. Egy időben szenzációszámba ment, hogy pél­dául számítógépes programozás alapján vetik a borsót. A nyolcvanas évek már a sze­mélyi számítógépeké, a PC-ké vol­tak. Ezeket is külföldön, egy Lau­sannes konferencián tapasztalhat­ta meg Simon Ágnes 1981-ben.- Az első Apple asztali gépek szinte csodának számítottak - fej­tegeti. - Hamar „ideértek” azon­ban, Nyíregyháza ekkor majd­nem megelőzte korát. A város­vezetők és a szakemberek elkép­zelték, és megkezdték kialakíta­ni az „intelligens várost”, ami lé­nyegében azt jelentette (volna), hogy kábelrendszert építenek ki, amely eléri a város háztartásai­nak többségét. Ez - távlatban - nemcsak tévécsatornákat jelen­tett volna, hanem kétirányú kap­csolatot a családok asztali számí­tógépei és - egyebek mellett - a városháza között. Ez volt a Szabi- net ötlete, ami részben Bódi An­tal szakértelmét dicsérte. A pri­vatizáció megjelenése másfelé te- relte> a fejlesztéseket, de - remé­lem - egyszer még valósággá vá­lik az akkori elképzelés. Uniós áttörés A kilencvenes évek előbb rendszerváltozás (a sok .egyéni vállalkozás és a multik valamint a külföldi bankok megjelenése), majd az évtized második felében az internet térhódítása lendített sokat az ágazaton. Számítógépe­ket kaptak az iskolák, telehá- zakat a falvak, a legtávolabbi te­lepülésen élők számára is kinyílt az egész világ - legalábbis a kép­ernyőn helybe jönnek koráb­ban legfeljebb csak elképzelhető dolgok. Megismerkedünk a távmunka fogalmával, a szobányi számító­gépek hordozható laptoppá szelí­dültek.- Persze még nem mondhatjuk azt, hogy a számítógép haszná­lata általános a megyében - eb­ben majd uniós tagságunk hoz áttörést, amikoris a GDP 3%-át fordítjuk majd kutatásfejlesztés­re, mégpedig úgy, hogy az összeg kétharmadát a gazdálkodó szer­vezetek adják - vált át a jövőre. - Most is jó alapunk van, az egészségügyi informatika főképp a nyíregyházi és a kisvárdai kór­házban kiváló színvonalú, Zá­honyban a MÁV-nál szintén első­rangú alkalmazásokkal találko­zunk, a nyíregyházi főiskolákon pedig az elméletkutatás területén vannak eredmények. Ezeket év­ről évre, tudományos konferen­ciákon is áttekintjük, aminek idén a Neumann János Emlékév ad különös aktualitást: száz éve született az az ember, akit a szá­mítógép atyjának tartanak. Ha látná, mire jutottunk nyomdo­kain, bizonyára büszke lenne. NÉVJEGY Simon Béláné dr. Balogh Ágnes Főiskolai tanár, a NJSZT megyei elnöke Tanulmányai: érettségi Császy László Gimnáziumban, Kisvárdán; matematika-fizika szakos tanári diploma a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen, Debrecenben (1966); Doktori disszertáció „Számítástechnika alkal­mazása a mezőgazdaságban” címmel a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men (1985); kandidátusi disszertáció (1998). Munkahelye: pályakezdő Balassagyarmaton; 1971-től a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskolán tanársegéd, adjunktus, docens; jelenleg a Nyíregy­házi Főiskolán főiskolai tanár. Családja: férje középiskolai tanár, két lányuk van, Ágnes orvos, Judit az MTV szerkesztő riportere. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT A HÓBÓL IS MEGÁRT A SOK? M ár 1999-től biztos ke­zekben van a hó ná­lunk, merthogy az ut­cáink tisztítását helyi vállalkozók végzik. Tény, hogy az idei tél kitesz magáért, ez a nagy ke­ménykedés pedig jelentő­sen megnöveli az intéz­ményeink kiadását a fű­tés miatt. Jómagam Deb­recenbe indultam volna autóval, de a 38-asról visszafordítottak, mert a halálos baleset és az át- fúvás miatt lezárták. Türk János TIMÁRI POLGÁRMESTER S zerda éjszakától tíz géppel, váltott munka­rendben dolgozunk a mintegy 70 kilométert ki­tevő belterületi útjain­kon, s még a Közútkeze­lő Kht. 15 kilométeres szakaszát is mi tisztít­juk, mert ők a 4-es fő­úton vannak. A tanyai települések gondot okoz­nak, többhöz nem sike­rült még eljutni, és szin­te járhatatlanná vált az Újfehértó-Hajdúdorog kö­zötti út. Nagy Sándor ÜJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTER I mádom a telet, gyönyö­rű volt, amikor reggel kinéztem az ablakon sós­tói lakásomból. A fenyő­fák pompás rajzolata, a végtelen csend egysze­rűen lenyűgöz. A télimá­dó honfitársaink elősze­retettel mennek hosszabb időre Ausztria, Olaszor­szág, Franciaország sípa­radicsomaiba, a hét végi utak Szlovákia hegyvidé­keire szólnak. A napimá­dók Egyiptomot választ­ják, ahol fürödhetnek is. Bicsérdy Rita UTAZÁSI IRODAVEZETŐ A z a fura helyzet állt elő szerda reggel, hogy Nyíregyháza sütődéiből és egyéb be­szállítóitól később érke­zett meg hozzánk az áru, mint az ország egyéb te­rületeiről, így például Budapestről. Ez kivéte­lesnek mondható, de a nyíregyházi úthelyzetet is minősíti. A készle­teinkkel nincs probléma, a vásárlók pedig elősze­retettel használják az áruház alatti parkolót. Gyöngyösi Mátyás ÁRUHÁZVEZETŐ N agyon szeretem a te­let, szerdán kora reggel már lapátoltam a havat a garázsom-elől. Csak amiatt, hogy tiszta legyen, mert gyalogosan vágtam- az egyébként sem hosszú útnak. A kézbesítőknek viszont ilyenkor roppant nehéz a dolguk, főként a gépko­csival közlekedőknek, amelyek a tanyabokrokat járják. A postavona­tok jelentős késéssel érkeztek. Papp László NAGYPOSTA VEZETŐJE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents