Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-05 / 30. szám
2003. február 5., szerda Kelet m Magyarország EURÓPAI UNIÓ /8 0 Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a minisztérium honlapján (http:// www.kum.hu) már olvasható az április 16-án aláírandó EU-csatlakozási szerződés egyszerűsített változata, amelyet a közeljövőben nagy példányszámban, nyomtatott formában is megjelentetnek. 0 Az Európai Unió. Kommunikációs Köz- alapítvány (EUKK) válaszkártyával ellátott levelét, amelyet az április 12-i népszavazás jegyében juttatnak el a lakossághoz, eddig kétmillió háztartásba postázták. A referendumra történő felkészítés csúcsidőszaka március 15-én, a nemzeti ünnep napján indul. 0 Utolsó simítások. Magyarország esetében már csak három olyan tisztázásra váró pont maradt az EU-csatlakozási szerződésben, amelyek miatt eddig nem lehetett lezárni a szöveget; a vitatott pontok csaknem kivétel nélkül technikai részletek, amelyek viszonylag rövid időn belül rendezhetők. A 2004-ben taggá váló tíz ország csatlakozási szerződéséről az EP külügyi bizottsága március közepén, plénuma pedig április 9-én szavaz. Az EUroad-show Mátészalkára ér Mátészalka (KM) - Együtt az egységes Európáért címmel a parlamenti pártok országos félvilágosító körútra indultak a közelmúltban, a Magyar Országgyűlés elnökének, Szili Katalinnak a fővédnökségével. A négy pártot képviselő négy politikus ezúttal megyénkben tartja a sorozat legújabb esti előadás csokrát. Mátészalkán, február 6-án csütörtökön 17-19 óra között a Művelődési Házban tartják a rendezvényt, amelynek házigazdája - a vendéglátó Mátészalka városán kívül - a Parlament Európai Uniós Nagybizottsága és az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága. A rendezvényen témája „A magyar mezőgazdaság helyzete az európai uniós csatlakozás után’’. Ezzel kapcsolatosan kifejti véleményét Szanyi Tibor (MSZP) az FVM politikai államtitkára, Szabó István (Fidesz-MPP) az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának és az Informatikai és Távközlési Bizottságnak a tagja, Fülöp István (MDF) a Gazdasági Bizottság, valamint a Rendészeti Bizottság tagja és Mustó István (SZDSZ) szakértő. EU-HÍREK KÉPEKBEN Közelgő uniós tagságunk az érdeklődés előterébe hozta a mostani vezető EU-tiszt- ségviselők megismerését. Két „főembert” most nem protokollképeken mutatunk be. Az Európai Parlament első magyarországi tájékoztató irodáját az Országház épületében. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Pat Cox, az EP elnöke ünnepélyesen nyitotta meg a múlt héten. A képen: szalagvágás Után Fotók: EPA Chris Patten, az Európai Bizottság külkap- csolatokért felelős tagja rendszerint újságolvasással tölti a tanácskozások szüneteit is A „fogyasztó őszentsége” az unióban Öko az élelmiszer, ha alapanyagának legalább 85 százaléka ökogazdaságból származik Megyénk szívesen ajánlana fel zamatos almát Fotó: Elek Emii Az uniós csatlakozás számos területe közül megyénkben különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg az élelmiszergazdaság kérdései iránt. Párhuzamos „adhatunk-kapha- tunk” összeállításunkban néhány lehetőséget mutatunk be. Kap(hat)unk: Pár százmillió „Szent Fogyasztó”-t. Az Európai Unió tagországaiban az érdek- egyeztetésben a negyedik oldal is részt vesz, nevezetesen a fogyasztói érdekvédelem. A fogyasztó őszentsége jogainak uniós kiskátéja: 1. Védeni kell a fogyasztó egészségét és biztonságát! 2. Védeni kell a fogyasztó gazdasági érdekeit! 3. Védeni kell a fogyasztó jogait! 4. Garantálni kell a fogyasztó pontos tájékoztatását! 5. Kötelező a fogyasztó érdek- képviselete! Ad(hat)unk: Bioterméket. Az Európai Unióban egyre keresettebb a bioélelmiszer. Egy biotojásért a vevő akár 40 forintnyi jó pénzt is megad, néhány, szalmával bélelt honban tartott, tápot sosem látott sertésből megélhet egy uniós „biocsalád”, már ha maga gyártja a húspástétomot, szalon- i Inát, házi zsírt. A piac ^Jj f már csak valami „nem öko” rendetlenséget találnak, akkor visszavonják az „ökotermék” fakultatív viselésének jogát. Ellenőrző állomás van bőven. Németországban több mint ötven, Hollandiában viszont csak egy. Ad(hat)unk: Eredeti eledeleket. Az Európai Unióban 1996-tól érvényes egyes élelmiszerekre az eredetvédelem. Elismerik a nemzeti sajátosságokat: így feta sajtnak csak azt nevezhetik, ami görög juhtejből készül. A pármai sonka csakis pármai húsból lehet, mi több, ott is kell szeletelni, csomagolni. Tagországként számíthatunk több magyar ínyencség védelmére: a Pick, a Herz, a Tokaji és társaik uniós védelmet kaphatnak, hamisítóikat nemzetközi segítséggel riogathatjuk az illetéktelen név- használattól. Ad(hat)unk: Kecsketejet, kecskesajtot, kecskehúst, már ha mint majdani tagország termelői, gazdáink kedvet kapnak az „igénytelen” mekegő tartására. Dánia kivételével az EU valamennyi tagországának termelői nagy üzletnek tartják a kecskét, van is a 15-öknek 12 millió 90 ezer belőle. Az éllovas görögöknél 5,8 millió szakállas termeli tejét, húsát, az újdonsült tagország Ausztriában a tagság első évében 20,5%-kal szaporodott az állomány. Félfogra való kecskesajt fogyasztói ára 1,2 euró. A német felvásárló egy kiló kecskehúsért a termelőnek 3-5 eurót ad. Aki viszont maga forgalmazza, az a 10 eurót is megkérheti a fogyasztótól. A kecsketermék az EU jelentős belső export-import terméke. Brüsszel környezetvédelmi okokból is az extenzív tartást szorgalmazza. EU-tagságra való Kecske kisgazdaság Napkoron azért is értékeli magasra a biohúst, mert kimutatták: a stresszmentesen nevelkedett, „boldog” hízó húsa attól izletesebb, hogy 2-2,5% zsírt tartalmaz. A tudományosan kevert tápon nevelkedett sertésszelet csak 1%-ban zsír, és - így a német kutatók-- az már nem ízletes. Jön tehát a boldog malac, és a zsírkorszak az EU étekpiacán? Kap(hat)unk: Ökoszabályokat. Ezek szerint „öko” az élelmiszer, ha címkéje messziről felismerhető, azon feltüntetik az élelmiszer származási helyét, ha szállítása zárt folyamatban történik. „Öko” az élelmiszer, ha alapanyagának legalább 85%-a „ökogazdaságból” származik, kivételként lehet benne olyasmi, amiből a világon nincs „öko” (pl. datolya, kóla, kakaó, méz, zselatin stb...) „Öko” akkor is a termék, ha alapanyaga csak 50-80%-ban „öko”, de akkor precízen rá kell írni, hogy „mi mennyi” benne. Az „öko” címke viselése egyelőre fakultatív, de az „ökogazdaságot” szigorú szabályok szerint be kell jegyeztetni, ezután évente beadhatja tervét a gazda a kontrollállo- másnak. Egyébként nem lehet a gazdaságon belül ugyanazt a terméket hagyományosan és „öko” módszerrel is termelni. De nem enyhébb a szigor a feldolgozókkal sem: nem jöhet az egyik gépsoron az „öko baracklekvár”, a másikon meg csak úgy, barack- lekvár. Ha a szigorú ellenőrök egyéni felkészülésre ajánlott: legkevesebb 50 kecske tartása, napi másfél óra munkaidő, jókora legelő, a kecske és gazdája biztonsága kedvéért egy jól szellőző istálló és anyaállatonként 250-300 euró. Apaállatért árverésre kell menni, 350-750 euró legyen a zsebünkben. (1 euró=kb. 240 forint.) Az EU-gazda tudja: ha jártas a feldolgozásban, piaci értékesítésben, akkor a kecske megéri az árát! Kap(hat)unk: Tejterméket, mert az EU-ban 219 vezető cég a maga 100 millió kilogrammosnál nagyobb évi kapacitásával a tagországok termelésének jó Blolekvárcsalád Tarpáról 85%-át adja. Ezek az óriások nemcsak a tejet nyelik le, hanem a konkurenciát is. Folyton-folyvást újítanak, mégis gondokkal küzdenek. Egyébként nálunk is itt vannak a legnagyobbak. Azt mondják: nem árt a magyar tejiparnak, hogy nem magyar a neve. Korszerűbb technológiát, csomagolást, piaci kultúrát hoztak a mul- tik, és végül is hívják bárhogy azt a tejfölt, joghurtot, sajtot, végtére is magyar tehén magyar tejéből magyar munkaerő gyártotta, magyar kereskedő adta el, és magyar fogyasztó nyelte. Ad(hat)unk: Nehéz Fotó: Galambos Béla üvegflaskába, újrafeldolgozható papírba csomagolt ínyencfalatokat. A német piacon vigyázat! Ott már tavaly a termékek 65%-a ilyen korszerű csomagolásban került a pultra, nejlonzacskóval, elnyűhetetlen műanyag flaskával lassan már próbálkozni sem érdemes. Ad(hat)unk: Édesvízi halat, mert azt nagyon szeretik a tengermenti ízekhez szokott nyugati gyomrok. Mégis: mi ma' többet hozunk be a tengeri halból, mint amennyit kiviszünk a mi édesvízi halunkból. Pedig van jó húszezer hektár halastavunk, Fotó: Galambos Béla csak hát a tótulajdonosok sem bírják a hitelek kamatait! Pedig: vesz nagy tételben magyar ragadozó halat Olaszország, Franciaország, Németország és Ausztria, kevesebbet Belgium és Hollandia. Karácsony közeledtén nő az uniós pontyéhség. A magyar édesvízi halban van fantázia, azaz van külpiaca, lehet kezdeni a szerkezetátalakítást, vízrendezést, új tavak benépesítését. Kap(hat)unk: Mezőgazdasági támogatást. 1999-ben az Európai Unió teljes költségvetésének mintegy 47%-át fordította mező- gazdasági támogatásra, 35%-át vidékfejlesztésre, regionális programokra, halászatra, közlekedési beruházásra. Magyarország tagjelöltként egyelőre még nem számíthat közvetlen agrár- támogatásra, hiszen az EU azt csakis saját termelőinek adja. Ausztria a tagság első évében gazdáit 28,478 milliárd schilling- gel támogatta, ebből 9,499 mil- liárdot már az EU-tól kapott. A svéd mezőgazdaságnak a belépés után egy évvel a Brüsszeli Bizottság 732,8 millió ECU-s segély- csomagot hagyott jóvá. A svéd farmereket az EU-hoz való illeszkedéshez külön 23,48 millió ECU illette az ún. Strukturális Alapokból. A tagság első öt esztendejében az EU támogatja a svéd mezőgazdasági feldolgozóipart, a marketing javítását, a termékek minőségének javítását, az erdőgazdaság fejlesztését. A farmszerkezeti program összege 159,9 millió ECU, halászatra ezen felül 40 millió ECU-t hagytak jóvá az új tag svédek termelőinek örömére. Ad(hat)unk: ISO-menüt, merthogy az Európai Unió tagországaiban egyre jobban megkövetelik az élelmiszeripari üzemektől is az ISO* minősítést. Rossz nyelvek szerint ennek csak az az értelme, hogy kiszorítsák a konkurenciát. Egyelőre nagyszerű lehetőségeink vannak ezen az ISO-piacon, mert az ő termelőik is alig-alig törekszenek a drága és bonyolultan megszerezhető minősítőrendszer megszerzésére. Az unió szakemberei szeretnének minőségi láncot létrehozni, hogy terjedjen az ISO minősítés és a szigorúbb minőség. *Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, melynek székhelye Genfben van. Kap(hat)unk: Rengeteg közös jogszabályt, szigorú pénzügyi megkötést. Egy német baromfitenyésztési szaklap szerint: „a Tízparancsolat 279, az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 300 szót tartalmaz. A karamellbon- bon behozatalára vonatkozó közös piaci rendelkezés viszont 25 ezer 911 szóból áll”. Forrás: Külügyminisztérium
