Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-04 / 29. szám

2003. február 4., kedd Kelet otltö&fpKaszáf KULTÚRA /II 0 Fesztivál. A nyíregyházi VMK március 22-én rendezi a Ili. Tiszántúli amatőr klasszikus balett fesztivált. Három kate­góriában és három korcsoportban lehet nevezni. Jelentkezési határidő: február 15. 0 Kis történészek. A nyírbátori Hunyadi Mátyás Általános Iskolában Kistörténész- kutató versenyt rendeznek felsőtagoza­tosok részére. Jelentkezési határidő: feb­ruár 17. Bővebb felvilágosítást a 06-42/ 281-689-es számon lehet kérni. 0 Koncert. Világjáró lengyel zongora- művésznő, Dorota Franckowiak-Kopala ad hangversenyt Nyíregyházán, a Vikár Sándor Zeneiskolában február 7-én 18 órakor. Ezüstlelet. Régészeti szenzáció volt a kislétai ezüstlelet, amelynek darabjait a Jósa András Múzeumban az érdeklődők is megtekinthetik Fotó: Elek Emil Apáczakdíj a kutatónak Nyíregyháza (KM) - Dr. Mező András egyetemi ta­nár, a nyelvtudo­mányok doktora 1963 óta a Nyíregy­házi Főiskola, illet­ve a főiskola egyik jogelőd intézményé­nek az oktatója. 1984 óta a főisko­la Magyar Nyelvé­szeti tanszékének a vezetője. Főiskolai munkássága során mind az oktatás, mind a tudományos mun­ka, mind a főiskolai oktatás- és tudomány­szervezés, mind pedig az országos és regio­nális szintű tudományszervezés területén példamutató tevékenységet fejtett ki. Pályafutása során volt tanársegéd, ad­junktus, docens, főiskolai tanár, 1997-től egyetemi tanár. Oktatói tevékenysége rend­kívül sokoldalú: úgyszólván nincs olyan ma­gyar nyelvészeti szakterület, amelyet ne ok­tatott volna a főiskolán. A sokoldalúság azonban nem csökkentette előadásainak, szemináriumainak az igényességét, tudomá­nyos színvonalát. Tizenegy magas színvona­lú szakkönyve és mintegy kétszáz tanulmá­nya jelent meg nyomtatásban. Számos ku­tatási pályázatot nyert el, és valósított meg sikerrel. Életművet a közelmúltban Apáczai Csere János Díjjal ismerték el. Dr. Mező András Csinszka és Ady Endre Nyíregyháza (KM)- „Nagyanyám és öreg nagynéném társaságá­ban láttam először szemtől szembe Adyt. Csalódás volt, öröm és szomorúság. A csaló­dás pár percig tartott- a kedvessége, a jósá­ga, a hangja győzött. Örömöm volt, mert végre mégis teljesült a vágyam. A szomorú­ság pedig megmaradt, mert én, aki soha ki­mulatott férfit még nem láttam, az egész váradi mulatozás ter­mészetes következményeit hátgerincsorva­dásra magyaráztam. Müyen jó ez - gondol­tam, hogy ezt a gyönyörű baráti érzést a ha­lálig meg fogjuk őrizni, s nem rontja el so­ha szerelem. Ady beteg, s én Adyt úgy fo­gom szeretni, ahogy egy szentet illik” - ír­ja Csinszka Ady Endréről a Magyar Könyv­klub által megjelentetett kötetben. I \; N \ ./■ k a ÉLETEM KÖNYVE Kép: KM-reprodukció Az EUtan is hasznosítható nyelvtudás A Korányi Frigyes Gimnáziumban minden megnyilvánulásban a kultúráé a főszerep Nagy István Attila NagykáUó (KM) - A Korá­nyi Frigyes Gimnáziumban több mint hatszáz diák hu­szonhárom osztályban, hat­van pedagógus irányításával készül fel a tanulmányok folytatására. A középiskolába lépő fiatalok száma országos szinten az 1990 körüli létszámhoz képest csak­nem a felére csökkent az elmúlt 12 évben. Az iskolában ez a lét­számcsökkenés nem éreztette ha­tását. Korszerű képzési modell A gimnázium a kor igényei­hez igazodó képzési profilnak, a nevelésre is nagy figyelmet for­dító pedagógiai tevékenységnek és jónak mondható felszereltség­nek, az épületbeli adottságoknak köszönheti. A levelező tagozaton túl a nappalis képzésben hatféle tagozati formában kínálnak ta­nulási lehetőséget. Az iskolán belül megoldották az átjárható­ságot, így a tagozatok között le­hetséges a váltás. Az 1988/89-es tanévben indult a magyar-német kéttannyelvűs képzés, majd 1998-tól angol­informatika tagozatot is indítot­tak. A kéttannyelvűs osztályok­ban a magas óraszámban taní­tott német nyelv mellett az an­Mérlegen a játszómesterség goi nyelvet is emelt óraszámban tanítják. Az iskola emberformáló tevé­kenysége a szaktárgyak tanítá­sa mellett elsősorban a nevelés­ben nyilvánul meg. Ezért egy- egy tanévben figyelmet fordíta­nak a kulturális-művészeti érté­kek megszerettetésére, progra­mok szervezésével, programokon részvétel megteremtésével. Eh­hez a szándékhoz különleges hát­teret nyújt a drámatagozat léte, mely 1993 óta ismertté és egyre népszerűbbé vált. A városi mű­velődési központtal együttmű­Fotő: Racskö Tibor ködve szinte minden hónapra jut egy-egy érdekes, színvonalas, kulturális esemény. A drámások játéka A tanulólétszám egyharmada helybeli, egyharmada bejáró, egyharmada kollégista. A mo­dern 350 férőhelyes kollégium­ban minden igénylőnek szállást tudnak biztosítani. Szabómé Cseh Ágnes, a nagy- kállói Korányi Frigyes Gimnázi­um igazgatóhelyettese:- Intézményünkben lezajlott a szokásos nyüt nap, amelyen min­den tagozatunk külön-külön be­mutatkozott. Ez a drámatagoza­ton különleges érdekességet is je­lentett, hiszen itt a diákok szín­házi előadáson mutatkoztak be. Az érdeklődésből az látszik, hogy az idén sem lesznek beis­kolázási gondjaink. A felvételi vizsgák február 21-én lesznek. Gazdag fél év Az iskola éli megszokott éle­tét, bár a második fél évben az elsőhöz viszonyítva is gazdagabb programok lesznek. Az egyik ezek közül a hatodik alkalom­mal, Ratkó József emlékére megrendezendő vers- és próza­mondó verseny, amelyhez esszé­író pályázat is társul. Az idén ezt a programot - takarékossági okok miatt - a József Attila vers­mondó versennyel közösen ren­dezik, így lesz ez már az elődön­tőkön is. A döntő április 4-5-6- án az Irodalmi Napok keretében lesz a Korányiban. A részletek­ről folyamatosan tájékozódhat­nak az érdeklődők az iskola hon­lapján: www.koranyigimnazi­um.ini.hu A kéttannyelvű osztályokban a második félévben van a nyelv­vizsgák szezonja. A diákok az osztrákok és a németek által szervezett nyelvvizsgákat is lete­hetnek. Ezek egynyelvű vizsgák, így az Európai Unióban is érvé­nyesek lesznek. Születésnap Petkes József hetvenöt évvel ezelőtt született Tasnádon, a régi Szi­lágy megye nyugati pe­remterületén. 1986-ban áttelepült Magyaror­szágra. Rövidesen be­kapcsolódott a magyar- országi művészeti élet­be. Festőként is a falu jelenti számára az egyik legfontosabb élményfor­rást. Folyton úton van, vándordiákként járja Európát, jegyzetel, váz­latokat készít, hogy az­tán itthon vagy valame­lyik művésztelepen for­mába öntse a szemlélt világot Ki viszi át a Szerelmet a túlsó partra? Huszonöt évvel ezelőtt halt meg a XX. század költőóriása, Nagy László Nyíregyháza (Bakajsza And­rás) - Mit üzensz azoknak, akik száz vagy ötszáz év múl­va ülnek szembe veled? - kér­dezte a költőt Kormos István.- Ha lesz emberi arcuk egyál­talán, akkor csókolom őket. Em­beri szellemük, ha lesz, tudatom velük, üzenem: csak ennyit tehet­tem értük. Az interjú Nagy László születé­sének ötvenedik évében készült, 1975-ben. Száz év, igaz, nem telt el még, idestova harminc csupán, tudunk- e hát szembenézni vele, megál- lunk-e szálegyenest, arcával szem­közt? Megsebesült ébenfa Negyedszázada a halálának. Mit válaszolunk emberi szellemé­nek: ki viszi át a Szerelmet? Telten, zengőn szólt a furulya hajdan, csonkítatlan zeneszer­szám. A hetvenes évek végére megsebesül az ébenfa, így alkal­mas igazán siratónak. Verseinek vadonába űzetik a legkülönb, mondván magát bujdosó harami­ának, aki „szüntelen célzó, de cé- lozhatatlan”, mert költői etikája kikezdhetetlen. Hogyne csonkult volna tücsök-hegedű és furulya, mikor meghalt (’78. január 30-án) a tisztátalatlansággal egyezkedni nem tudó Nagy László. Mi min­den halt meg vele! A Csoóri-vers (Furulya-csonk a szánkon) meg­rendítő és megtisztító sirató, sok­szor kondítja a vége szót: „bics­ka hal meg a kézben, / haragos szádnak vége...” Ha hittük eddig döngicsélőnek, szelídnek, halk szavúnak, földi jelenlétében mo- solyosnak, lássuk meg végre az igazi arcát. Iszkázi örökségét: „...nálunk törvény a hűség, a jó­ság-igazság gyanánt szemétdom­bot sohase öleljek...” - így szól Re­géje apjáról, anyjáról, a tűzről és a jácintról. Vasmozsár-korban (Kormosé a metafora) keményen válaszolt: „Nehogy elmúljon hit s harag, / kínzókamráid, világ, vállalom.” Ratkó is gyászolta Ki volt Nagy László? „bazalt szemefénye, / a zsuzsannás világ­nak /'balassis jó vitéze...” El­mondja az utolsó furulya-akkord: „...más út nincsen, / minden más útnak vége.” Ratkó József - a küzdelemben társa a Havon delelő szivárvány­nak - Nagy László c. rekviemjé­ben gyászolja, mondván konokul a költői hitvallást: „Megyünk utá­nad, Halott...” Tél volt 78. tele. A versben bujdosó sok-sok tél-képe, jégverés-víziója után ez is való­ságos, téli temetése. Megint csak „Oda lett az emberek vetése...”, hát keményen kellett húzni a vo­nót a túlsó partért, az ünnepért... A sirató könnyeit nyeli és az el- orzott reményt: „Sohse márciu- sodik.” Miért szép egy-egy Nagy Lász- ló-vers? Súlyos metaforáiért, mes­teri alakzataiért, tartalom és for­ma példás egységéért? Szép min­denekelőtt költőjük makulátlan magatartásáért, Hegyi Beszéd-ih­letű igazságszeretetéért: „Műveld a csodát, ne magyarázd...” A csoda ő maga volt. Lorcát si­rató Siratóénekében, az eredeti­vel fólérő fordításában leltem hoz­zá méltó szavakra: „nincs ragyo­góbb kard e kardnál, / tisztább szívre nem találsz itt...” Nyelvészkedés Nyíregyháza (Minya Ká­roly) - Mai nyelvhasznála­tunk néhány csapdája. AGP-sín Betűszó, informatikai szakkifejezés. Ez az alaplap 1 db AGP- sínt tartalmaz. Az Accelerat­ed Graphics Port (gyorsított grafikus kapu) kifejezésből alkotott betűszó. Háromdi­menziós, illetve mozgóképek gyors és jó minőségű meg­jelenítésére szolgáló nagy teljesítményű sín meghatá­rozása. A toldalékokat kötő­jellel kapcsoljuk: AGP-t. Agyalmány A -mány, -mény képző ak­tívan él nyelvünkben. Állít­mány, rakomány, teremt­mény stb. Szótáraink tanú­sága szerint e képző segítsé­gével olyan szavak is szület­tek, amelyek lekicsinylést, becsmérlést fejeznek ki: csi- nálmány, mázolmány. Ebbe a csoportba tartozik az agyalmány is. A szó nyelvi­leg helyes. ! 1 l r>

Next

/
Thumbnails
Contents