Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-28 / 50. szám
2003. február 28., péntek NYÍRGYULAJI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás HÍREK 0 Stagnál. Nyírgyulajnak jelenleg 2120 lakosa van, az aktív korúak száma 980. Átlagosan évente 30-40 gyermek születik, s nagyjából ugyanannyi temetés van. 0 Lakástámogatás. Az idén újra támogatják az első lakáshoz jutókat. Az egymillió forint alati házak megvásárlását 15 százalékkal, ez e fölöttieket 150 ezer forinttal támogaja az önkormányzat, akárcsak az építkezőket. 0 Teleház. Hat számítógépre és internethasználatra nyetek pályázatot, ami azt jelenti, hogy hanarosan Nyírgyulaj- ban is lesz teleház a könyvtár épületében. Farsang a szeretetotthonban Szeptemberben ünnepelheti fennállásának tíztéves jubileumit a görögkatolikus egyház fenntartásábanmüködő Mária Oltalma Szeretetotthon tyírgyulajban.- Előbb huszonkét lős asszony otthona volt - mondja Barati Erzsébet gondok - Tavaly új épületréssel bővítettek, így most már harmincán fmek el benne kényelmesen. Telt házun van. Az otthon széles folyosója, mely rppalinak is szolgált, még őrzi a nemrég legtartott farsang nyomait. Ahogy az időSt is elmondták: igen jól érezték magukat.aját konyhájukban főznek, s ahogy e sok írójának elmondták: elégedettek a kzttal. Ki tévét néz, ki beszélget a maliban Tűzvész pusztíttta Nyírgyulaj neve 1328-ban tűnt először az oklevelekben. Ekkor már e,áza és papja volt, tehát már jóval korám laktak itt. A Gyula helynév magyai?mély- névből származik, amely török ivény- szó. Mivel az országban sokáig kiyU]aj nevű település is volt, míg 1908-bó kormány a Tolna megyeit hagyta meredetiként, a nyírségi Gyulaj elé pedig\jyír előtagot ragasztotta. Gyulajt a XV. század elején Zsond király Nagytárkányi Miklósnak má- nyozta. 1462-ben Agárdy István elz<oSí- totta a Báthory családnak, majd uaja Vincteleke, Hármashatárteleke, Tib^a pusztákkal el is adta. Több birtokás után 1643-tól a Rákócziak ecsedi urasához tartozott. A jobbágyfelszabadítáe- jén a Károlyiak birtokolták a falut,k- kor már római és görögkatolikus te> ma is volt. Egy hatalmas tűzvész 186n csaknem teljesen elpusztította a falut: zak jelentős része a lángokba veszett II. Rákóczi Ferenc maga is megfot Gyulajban, egyik levelét innen keltezi falu lakói a középkorban magyarok vo de a későbbi századok során idegene betelepültek. Az egyik legjelentősebb tészeti emléke a református tempi amely középkori eredetű. A XIII. szá második felében épült templomot a 1 században átépítették gótikus stílusb A századok során több ízben bővitették, vították, 1773-ban tornyot építettek hoz Valószínűleg az 1895-ös átépítéskor ny te el mai formáját. A falu görögkatolik templomát 1758 körül építették. Az 1800- között felépült új téglatemplom tornyát s sak koronázza 1889-es évszámmal. Lakó ságszáma 2000-ben 2113 volt. Harmincötmillió forint működési hiány Várhatóan áprilisban avatják fel a gondozási központot Nyírgyulajon a könyvtárban Nyírgyulaj három temploma közül kettő Fotók: a szerző Györke László Nyírgyulaj (KM) - Február 13-án fogadta el a nyírgyula- ji önkormányzat az idei költségvetést, melyet többszöri vita, egyeztetés előzte meg. A végösszeg 305 millió forint, ám 35 millió a működési hiány.- Természetesen az idén is benyújtjuk „önhikis” pályázatunkat kiegészítő támogatásra - mondja Becsei György polgár- mester. Csekély saját bevétel- Emellett még egy tízmilliós működési hitelünk is van - folytatja. - A saját bevételünk viszont korántsem fedezi azokat a pluszterheket, melyek a közalkalmazotti béremelés következtében az önkormányzat kasszáját terhelik. Hiszen a kommunális és a gépjárműadó három-három, az iparűzési adó pedig mintegy másfél-kétmillió forint saját bevételt jelent. Az állami normatíva - annak ellenére, hogy 198-as létszámú az iskola, 93-an járnak óvodába - a költségeknek csak a 62 százalékét fedezi. Az iskolásoknál ez az arány még rosszabb: 39 százalék. A béreket pedig 21 százalékkal kell megtoldani az önkormányzatnak. Az a nagy gondjuk - mint általában a kistelepüléseken -, hogy olyan nagyobb gazdasági társaság, mely jelentős számban foglalkoztatna helybelieket, nem működik Gyulajban. A meglévő három jelentősebb vállalkozás közül kettőnek nem itt van a központja. Ám ezek sem foglalkoztatnak tíznél több helybeli lakost. A munkanélküliségi ráta (18 százalék) már évek óta nem változik. Tehát többnyire azok állástalanok ma is, akik évekkel ezelőtt veszítették el állásukat. Helyzetük ezért is nehéz, mert jobbára nincs szakképesítésük. Harminc közmunkás Szociális feladatokra a költség- vetésnek mintegy 30 százalékát fordítják Nyíregyulajon. Ezzel összefügg, hogy már a közeljövőben intézményi keretek között kívánják működtetni a szociális ellátást: várhatóan április 1-jén avatják fel a gondozási központot. Erre a célra a könyvtár épületének két helyiségét használják majd. Egyelőre ideiglenesen, hiszen a távlati tervekben a volt téesziroda megvásárlása szerepel, melyet esetleges EU-s támogatással alakítanának át a célnak megfelelően. A községben átlagosan 140-en szorulnak rendszeres szociális segélyre. Jelenleg számuk ennél is több: 170. Közmunkaprogramra pályáznak, harminc tartós munkanélkülinek szeretnének március közepétől átmeneti munkát biztosítani. Igaz, a lehetőségek ezen a téren is szűkültek, így csak hat órában tudják majd foglalkoztatni őket. A közmunkásokra elsősorban a karbantartás-tatarozásban, a község csinosításában számítanak, valamint a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésében. A költség- vetési adatok ismeretében nem csoda, ha nagyobb beruházást nem is terveznek az idén.- Mérlegelnünk kellett, mi a fontosabb - mondja Becsei György. - Az első helyen említem a járdaépítést a községen átvezető út mentén. Emellett három és fél utcát kellene szilárd burkolattal ellátni. A tervek most készülnek, melyekre pályázaton nyertünk forrást. Természetesen a megvalósítás is attól függ, sikerül-e pályázaton nyerni. A másik, nem kevésbé fontos beruházás lesz a fűtés korszerűsítése az iskolában. Ideje ugyanis lecserélni a már-már amortizálódott széntüzelésű kazánt. Ezzel együtt a konyha technológiai felújítását is szeretnénk megvalósítani. Mindehhez a Területfejlesztési Tanács támogatását szeretnénk elnyerni. NÉVJEGY Becsei György Nyírgyulaj polgármestere Született: Nyírgyulajon, 1975-ben Tanulmányok: Egészségügyi Főiskola, szociális munkás szak Pálya: 1996 óta a polgármesteri hivatalban szociális területen dolgozott 2002 októbere óta a község polgármestere A község múltját kutatja Cseh Mihály Nyírgyulajban született, de 1953-tól az ország távolabbi szegleteiben kereste kenyerét mint technikus. Ám 1995-ben úgy döntött, hogy hazaköltözik. Most 67 éves, s amióta nyugdíjba ment, hely- történeti kutatásokkal foglalkozik.- Volt nekünk egy szép tervünk - mondja -, hogy megírjuk és kiadjuk Nyírgyulaj monográfiáját. Létre is hoztunk egy kuratóriumot, felosztottuk egymás között a területeket. Csak, sajnos, közülünk ketten már elmentek. Én azonban nem tettem le arról, hogy előbb-utóbb elkészüljön a monográfia. Előveszi a már meglehetősen vaskos dossziét, melyben kézzel írott jegyeztek éppúgy Cseh Mihály jegyzeteivel vannak, mint különböző kiadványokból kiollózott részletek. Hozzá is lát, hogy néhány fontos történelmi eseményt megemlítsen.- Legkorábban 1279-ben említik meg a község nevét, ami a Gyula személynévből származik. A Gudkeled nemzetség még annak idején Szent István királyunktól kapta birtokba. Alapos okunk van feltételezni, hogy már a honfoglaláskor laktak itt. 1364-ben a Tárká- nyiaké, a XV. században elnéptelenedett, majd később ruténekét telepítettek ide. 1643-ban létezett itt egy Ábránytanya nevű település, az itt feltárt régészeti leleteket a Nyírbátori Múzeumban őrzik. Az is fontos, hogy már 1332-ben volt temploma, melyet a reformáció idején a reformátusok vettek birtokba. Egy 1332-ből származó okirat szerint a község pápai tizedet fizetett. Meg aztán sorolhatnám hosszan, mikor kinek a birtokában volt. Bethlen István, a Bártho- ryakat és a Rákócziakat semmiképp sem hagyhatjuk ki. II. Rákóczi Ferencnek például van egy innen keltezett levele. Annyira belemelegedett, hogy amikor sajnálattal közöltem vele: ennél több, sajnos, nem fér bele a cikkbe, lelkem- re kötötte: ezt a körülményt ne hagyjam szó nélkül. Hirdetés Háda Kft. Angol extra Háda KítHasználtruha-kereskedés Nyíregyházán a Rákóczi út 3 sz. alatt (a Kelet Áruházzal szemben) Minden szerdán teljesen új árukészlet! Háda Kft. Minden pénteken lakástextil: ríiiií] Háda Kft. Táncos lábú gyermekek Tavaly vette fel a nyírgyulaj i általános iskola Kossuth Lajos nevét. A tanintézetben 198 gyermek tanul tizenegy csoportban. Első, második és negyedik osztályból kettő is van. Német és számítástechnikát negyedik osztálytól tanulnak a gyerekek, de már az alsó tagozatosok számára is lehetőség nyűik szakkör keretében közelebbről megismerkedni a számítógépekkel, melyekből több mint tíz van az szakteremben. Néhány éve működik itt az Abigél Művészeti Iskola kihelyezett tagozata, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a nyírgyulaji gyerekek társastáncot tanuljanak. Ezenkívül a furulyát vagy a zongorát is választhatják. Magyaróra az ötödikben Kissé zsúfolt az óvoda A nyírgyulaji óvoda legrégebbi épülete 1890-ben készült, majd 1963-ban és 1976-ban hozzáépítettek. Jelenleg kilencvenhárom gyermekkel három vegyes csoportban hat óvónő és három dajka foglalkozik. A farsangot helyszűkét miatt csoportonként tartották meg a napokban.- Kicsit szűkösen vagyunk - jegyzi meg Molnár Sándorné vezető hiszen a óvoda 75 férőhelyes. Korábban olyan is előfordult, hogy nem tudtunk minden jelentkezőt felvenni. Játszani minden ovis szeret
