Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-04 / 29. szám

2003. február 4., kedd HÁTTÉR /3 0 Közszolgálati fórum. A közszolgálat munkaügyi és szociális reformjáról tar­tanak fórumot szerdán 11 órától a nyír­egyházi Szakszervezetek Háza első emeleti nagytermében. A vendég Vadász János kormánymegbízott államtitkár lesz. 0 Kerülő-kiállítás. A nyíregyházi városi galériában kedden 16 órakor nyílik Ke­rülő Ferenc festőművész kiállítása, a tár­latot dr. Drótos András tanár nyitja meg. 0 Pszichotréning. A pszichotikus bete­gek érdekvédelmi egyesülete kedden 14 órától tartja összejövetelét a Sóstói úti kórház tanácstermében. HÍREK Klonszelekcio es fojtahonositas A tűzelhalás elleni védekezés kísérleteiről hangzott el a legtöbb beszámoló a Kutatási Napon Igazoltan távol Rajz: Ferter János Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Újfehértó (KM) - Amivel napjainkban még csak kísér­leteznek az agrárkutatók, az holnap már a gyakorlatban segíti az emberek munkáját. Az ország minden pontjából érkezett agrárkutatók találkoz­tak a napokban Újfehértón, ahol az előző évek gyakorlatának megfelelően tartották meg a hagyományos Kutatási Napot. A rendezvényre az Újfehértói Kutató Állomás és a társin­tézményei illetve együttműködő partnerei küldték legjobb sza­kembereiket, akik az elmúlt esz­tendőben közlésre méltó kutatási témákkal foglalkoztak. Jubileumi fórum MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN FOGADTA A COLUMRIA ÜRSIKLÓ KATASZTRÓFÁJÁRÓL SZÓLÓ HÍRT? A tudományos élet képviselői többnyire a szaksajtó és- az ismeretterjesztő fórumok segít­ségével tárják a nyilvánoság elé munkájuk eredményeit. A házigazdák mellett az (éppen most 10 éve alapított) Észak­kelet-Magyarországi Gyümölcs Kutatás Fejlesztési Alapítvány és a Magyar Tudományos Akadé­mia Kertészeti Bizottsága a személyes eszmecsere feltételeit teremtette meg évekkel ezelőtt, amikor első ízben invitálta a Kutatási Nap programjaira az ország különböző pontjain dol­gozó szakembereket. 99 — ............................................ A tudományos kutatók ilyenkor bepillantást engednek munkájuk eredményeibe és újabb ötletekre, partnerekre találnak. Inántsy Ferenc ....................................................99- Ezen a napon a felügyeletet ellátó minisztériumi főosztályok és az alapítvány kuratóriumá­nak a tagjai is betekintést nyer­hetnek az elvégzett munkába, a tudományos tevékenység ered­ményeibe - utalt az anyagi hátérről gondoskodók megnyug­tatására dr. Inántsy Ferenc, a kutatóállomás igazgatója. Az intézmény főállású kutatói mel­lett előadást tartottak azon intézetek, egyetemi tanszékek kiemelkedő munkásságú kutatói, professzora, akik az újfehértói kollégáikat választották a tudo­mányos együttműködésre. Számos érdekes beszámoló hangzott el a „műértő” szemek A mikor meghallottam, hogy leszállás köz­ben darabokra esett és lezuhant az űrsikló, na­gyon megrázott a hír. Utána közöltek néhány részletet és felvetették az esetleges okokat, ebből arra következte­tek, hogy nagy a felelős­sége az amerikai űrku­tatási hivatalnak. Amennyiben a tragédia földi, emberi mulasztás miatt fordult elő, akkor az sok ember jövőjére lesz kihatással. Dankó István TELEFONSZERELŐ D ecemberben voltam utoljára az Egyesült Államokban a bob Vi­lág-kupán, előtte részt vettem az olimpián, te­hát közel áll hozzám az ország. A szeptember 11- i tragédia idején is ott tartózkodtam, és láttam, hogy kortól, nemtől, rangtól függetlenül mi­lyen mélyen gyászolnak, mennyire szeretik a ha­zájukat az emberek. Én is nagyon megrökönyöd­tem a híradások láttán. Kürti Éva pedagógus M élységesen megdob bentettek a történ­tek! Innen, a távolból azt hittem, hogy ma már biztonságos az űrjármű, és ilyen nem fordulhat elő, de a ka­tasztrófa rám cáfolt. Az mindenesetre elgondol­koztató, hogy állítólag már a felszálláskor ész­lelték: nincs minden rendben, éppen ezért nem lett volna szabad elindítani a Columbiát, ám ez késő bánat. Ivancső Dénes NÉPMŰVELŐ-TANÁR S zombaton délután, a tragédia után egyből csakis erről lehet halla­ni a rádióban, a tévéhír­adók is csak. ezzel a té­mával foglalkoztak. Az­óta folyamatosan nyo­mon kísérem a fejlemé­nyeket, kíváncsi vagyok a részletekre. Sok ellent­mondásos dologról lehet hallani, amikből nehéz kiszűrni, hogy mi az igazság. Az is lehet, hogy sosem fogjuk meg­tudni: mi okozta a bal­esetet? Denginé Megyesi Krisztina GYESEN LÉVŐ ANYUKA M int minden kataszt­rófa, ez is szomorú­sággal tölt el. Ez jóval több annál, mint hét, kockázatot vállaló em­ber halála. A XXI. szá­zadban a technika már odáig fejlődött, hogy jó­formán a föld minden egyes négyzetcen­timéteréről pontos le­írást lehet adni. Ezért is érthetetlen és megdöb­bentő, hogy állítólag egy, a felszállásnál is is­mert burkolatsérülés idézte elő a bajt. Boros Gyula főelőadó NÉZŐPONT Ötmilliárdos tét Marik Sándor M a kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelynek első napja több szempontból is eltér a szokásostól. A köztársasági elnöké lesz ugyanis az első szó, még a napirend előtt. Á Szent Koro­na hazaérkezésének 25. évfordulójára emlékezik - erre az alkalomra érkezik majd először új hivatalából, a Sándor-pa­lotából a Parlamentbe. Részben ugyan­csak az államfő lesz a főszereplő egy tör­vény vitájában is, ami meglehetősen ritka. Ennek oka, hogy ő küldte vissza megfon­tolásra és újratárgyalásra decemberben az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett szociális törvénycsomagot, amelyről azóta számottevő politikai csatá­rozások zajlottak. M egyénk számára is tartogat fontos döntéseket a tavaszi ülésszak első hete, ha először nem is a plenáris ülésen. A bi­zottságokban, frakciókban még mindig küzdelmek zajlanak a hátrányos helyzet­ben lévő megyék felzárkóztatására szánt pénzek elosztásáról, amelyben Szabolcs- Szatmár-Bereg különösen érdekelt. A me­gye vezetői, mértékadó képviselői hóna­pok óta lobbiznak, hogy a jó ügy érdeké­ben kedvező döntés szülessen. Talán ez a hét meghozza az eredményt: várhatóan pénteken a kormány elé kerül a végleges javaslat, ami ötmilliárd forintot meghala­dó összeg megyénkbe áramoltatását je­lentheti, egyben olyan fejlesztések meg­kezdését, amelyek lendületbe hozhatják régi-új terveink megvalósítását. A következő hét parlamenti esemé­nyeinek némelyike szabolcsi szempontból talán még ennél is fontosabb lesz, mert hosszú időre határozza meg megyénk holnapját. A régen várt országos terület- rendezési tervről szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját kezdi jövő kedden a parla­ment. Amit a honatyák most eldöntenek, az már jobbára hazánk teljes jogú uniós tagsága idején valósul meg, s összhang­ban kell legyen majdani uniós helyze­tünkkel is. Megyénk számára ez a törvény teszi majd megalapozottá szinte az összes jelentős fejlesztési elképzelést: az autópá­lya-építés folytatását, a vasúti rekonstruk­ciókat, a részesedést a nagy, országos inf­rastrukturális és más beruházásokból. Az ország minden pontjáról érkeztek agrárkutatók a szakmai napra Fotó: Nyéki Zsolt és fülek előtt, olyan kutatási témák, amelyek eredményeit remélhetőleg hamarosan a napi gyakorlat kamatoztatja. Az Újfe­hértói Gyümölcstermesztési Ku­tató és Szaktanácsadó Kht. kutató mérnöke, Zatykó Imre tudományos munkatárs például arról értekezett, hogy az alma gyümölcsméretét befolyásoló hagyományos tényezők (fajta, alany, gyümölcsterhelés, vízellá­tottság, stb.) mellett milyen új hatások jelentkeznek. Rámuta­tott: a gyümölcsméret szoros összefüggést mutat a tenyészidő hosszúságával is; az fajták és az alanyok hatása is jórészt ezen összefüggésen keresztül érvé­nyesül. Többféle hatás Dr. Bubán Tamás tudományos szaktanácsadó az almatermesz­tők rettegett ellensége, a tűzel­halás (Erwinia amylovora) elleni védekezést szolgáló alapozó kutatási vizsgálatok eredményei­be avatta a hallgatóságot. A tűzelhalás több felszólaló mon­dandójának is középpontjában állt, a munkán részt vettek szak­értők Nyíregyházától Debrece­nen, Budapesten és Szegeden át Pécsig. Újszerű következtetése­ket eredményezett az almafajták géntechnológiai módosítása az ellenállóság szem előtt tartásával vagy a védekezés a biológiailag aktív fermentlével. Dönt a célszerűség Változatlanul komoly erőfeszí­tések övezik az Újfehértói Kutató Állomáson található biológiai alapok fenntartását és fejlesz­tését. A fajtakutatás Újfehértón alma, birs, naspolya, meggy és köszméte fajokra terjed ki. Ezeknél klón- és tájszelekciót, honosítást, fajtaértékelést és fajtafenntartást végeznek, míg almánál és köszméténél keresz- tezéses nemesítés is jellemző. Az újfehértói intézet méltán szerzett nemzetközi hírnevet az almatermésű gyümölcsfajok gén- vagyon megőrzésével: összesen 1091 alma-, 472 körte-, 78 birs- és 30 naspolyafajta változatot tartanak fent. Említést érdemel a különböző felhasználási célnak megfelelő meggyfajták előál­lítása, cél az eltérő érési idejű, a kocsánytól szárazon váló, nagy termésbiztonságú, öntermékeny, különböző áruparaméterekkel rendelkező fajták termesztési bevezetése. A kutatók előadásait elégedetten hallgathatta a dr. Horváth Mihály, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezető he­lyettese is. Betegségnek ellenálló gyümölcs Az almatermésű gyümöl­csök fajtakutatása kiterjed a hazai környezeti feltételek mellett biztonságosan termeszt­hető, új, a gombabetegségek­nek ellenálló fajták honosítá­sára, klónszelekciójára és ne­mesítésére. Több mint 200 fajtánál vé­geznek adatfelvételezést, mely kiterjed a fenológiára, a ter­mőképességre, a termékenyü- lési viszonyok tisztázására és a betegségekkel szembeni el­lenállóság vizsgálatára. A korábbi keresztezésekből származó mintegy 10 ezer ma- gonc szelekciója után 181 hib­ridet vontak információs kí­sérletbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents