Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-26 / 48. szám
Fotó: EPA 2003. február 26., szerda Keleti Magyarország EURÓPAI UNIÓ /8 HÍREK 0 Balázs Péter szerint Magyarország európai uniós csatlakozásának nincsenek hátrányai. A Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője fogalmazott így, amikor Erkki Liikanennel, az Európai Bizottság kis- és közepes vállalkozásokért felelős tagjával folytatott tárgyalást hétfőn. 0 Európai uniós rendőröket toboroz a Belügyminisztérium. Az ötezer fős nemzetközi szervezetben 107 magyar rendfenntartónak lenne hely, de még csak 58-an jutottak át a szűrőn. ÉRVEK, ELLENÉRVEK Igen vagy nem az unióra? Még néhány hét, és a szavazóurnához járulunk, hogy eldöntsük: belépjen-e Magyarország az Európai Unióba. Egy szerkesztőség úgy segíthet leginkább a választópolgár-olvasóknak, hogy dokumentálja: a közélet szereplői miként vélekedtek és vélekednek a csatlakozásról. íme, Zöldi László válogatásának 2. része. Azért is szorgalmazzuk a mielőbbi csatlakozást, hiszen Európai Unió-tagként látjuk majd annak a folyamatnak az előnyeit, amely eddig komoly terheket rótt a költségvetésre, a magyar gazdaságra .Ader János országgyűlési elnök (Magyar Nemzet, 2000. augusztus 19.) Nem hozzánk kíván csatlakozni Nyugat- Európa, hanem mi kívánunk belépni egy fejlettebb termelési kultúrájú államközösségbe. Glatz Ferenc történész (Magyar Hírlap, 2000. augusztus 19.) Mádl Ferenc Fotó: Balázs Attila Tagságunkkal sokat viszünk az Európai Unióba, és ezért méltó csatlakozási feltételekre tartunk igényt. Mádl Ferenc köz- társasági elnök (Magyar Nemzet, 2000. szeptember 5.) Ma, amikor a saját hazánkban már semmi sem a miénk, az uniós csatlakozás is csak akkor lehetséges, ha minden függetlenségünket feladjuk. Csurka István MIÉP-poli- tikus (Délmagyarország, 2000. október 24.) Nem az unió csatlakozik hozzánk, hanem Magyarország az Európai Unióhoz. Demszky Gábor budapesti főpolgármester (Vas Népe, 2000. december 13.) Az interneten több információhoz lehet jutni a csatlakozásról, mint amennyit a polgári kormány nyújt. Szanyi Tibor szocialista politikus (Népszava, 2000. december 14.) Demokratikus államrendünk stabilitása nagymértékben függ uniós csatlakozásunktól is, mely hosszabb távon kizár minden szélsőséges erőt a hatalomból. Szabó Iván volt pénzügyminiszter (Népszabadság, 2000. november 3. (Folytatjuk.) eu.szon.hu Érvek, ellenérvek - ahogy Ön látja. Európa egyik legismertebb poli- } tikusa Javier Solana, az unió kül- és bizton- j ságpolitikai főmegbízottja. A képen Solana j (balról) Abdullah Gül török kormányfővel Közös projektek jelenthetik a régió jövőjét Az elvek kialakítása után immár az országok polgárai vegyék hasznát az eurorégiónak Pamfil Bercean Gazda László Köles Sándor Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A Kár- pátok-Eurorégió fennállásnak tizedik évfordulóját ünneplő nyíregyházi rendezvény alkalmából a városházán tartott sajtótájékoztatón a résztvevők lapunk, a Kelet- Magyarország kérésére a szervezet egy évtizedét értékelték. Pamfil Bercean, a Kárpáti tok-Eurégió a Tanácsának el- nöke: tV - Tíz év alatt nem tudtunk minden elképzelést teljesíteni, a felelősség ezért mindnyájunk számára egyértelmű: továbbra is tartalommal megtölteni az együttműködést. A tizedik évfordulón Máramaros megye és Szabolcs- Szatmár-Bereg között az e célból elhatározott konkrétumokat tartalmazó szándéknyilatozat aláírására is sor került. Célunk az, hogy ennek az együttműködések az elvek kialakítása után immár az országok polgárai vegyék konkrét, kézzelfogható hasznát. Türelem, partnerség Gazda László, a Szablcs-Szat- már-Bereg megyei közgyűlés elnöke:- A Kárpátok-Eurorégióhoz tartozó 160 ezer négyzetkilométeren, öt országban élő 16 millió ember a rendszerváltoztatás után nehéz időket élt át, kereste a helyét. Közülük most három ország rövidesen az Európai Unió tagja lesz, de oda igyekszik a többi is. Ilyen körülmények között legnagyobb eredmény maga a tény, hogy a Kárpátok-Eu- rorégió létezik, minden nehézség ellenére együtt maradt. Mostanra elérkezettnek látom az időt arra, hogy - elsősorban az oktatás és a kultúra területén - az együttműködés a jövőben még szorosabb legyen. Kiépüljön és megerősödjön az intézmény- rendszer, amely ehhez szükséges, s amelynek megvalósulása ismét körülbelül egy évtizedet vesz igénybe. A célok eléréséhez továbbra is türelem, partnerség és figyelem szükséges, no meg anyagi támogatás, amelyet az Európai Uniótól remélhetünk. Ha mindez együtt áll, a Kárpátok-Eurorégió nagy jövő elé nézhet. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány ügyvezető igazgatója:- A Kárpátok Alapítvány fennállása óta hatmillió dollárnál többet oszthatott szét a hozzá tartozó közel nyolcszáz szervezet között. Ez az összeg hozzájárult ahhhoz, hogy a régió továbbfejlődhessen, és újabb pénzeket vonzzon. A jövő sikereit az garantálhatja, ha még az eddiginél is fontosabb, szorosabb együttműködésben munkálkodunk. Civilizációs felemelkedés Rafal Wisniewski Lengyelország budapesti nagykövete:- Az elmúlt tíz év az országonként, egyénileg lebonyolított rendszerváltásról szólt, arról, hogy tudunk-e csatlakozni az Európai Unióhoz. A most következő periódus legfőbb kérdése ugyanakkor az, sikerül-e kiemelkedni abból a kátyúból, amelyben jelenleg vagyunk. Ezt a civilizációs felemelkedést azonban egyenként már nem lehet sikerrel végrehajtani, hiszen például az autópályaépítésre kü- lön-külön már nem lehet pályázni, csakis együttes projektekkel érhető él eredmény. A Kárpátok-Eurorégió pontosan egy ilyen lehetőség előtt áll: akkor lehet eredményes, ha az esélyeket közösen igyekszik kihasználni. Fontos ugyanakkor, hogy nem szabad lenéznünk az eltelt évtizedet sem, hiszen ahhoz, hogy innen továbblépjünk, minden országnak el kellett érnie azt a pontot, ahonnan az újabb együttműködés elkezdhető. Eddig az egyes országok inkább Párizsba vagy Brüsszelbe utaltak, ahelyett, hogy egymást, a szomszédjaikat igyekeztek volna megismerni. Most eljött az ideje annak, hogy ezekbe a városokba immár együtt menjenek, s így megvan az esélye annak, hogy vissza már ne üres kézzel jöjjenek. Alexander Cosma, Máramaros Megye Tanácsának elnöke:- Az elmúlt évtized a szervezés szintjén jelentett sokat. Változatlanul van bennünk egy nagy adag optimizmus a tekintetben, hogy céljainkat teljesítsük. A közelmúltban abban a szerencsében volt részünk, hogy Gazda László, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei közgyűlés elnöke Nagybányára látogatott. Mivel a génjeinkben van az az érzés, hogy együvé tartozunk, az volt a benyomásom, hogy személy szerint már régóta ismerjük egymást. Túl vagyunk a Kárpátok Eurorégió hőskorán, itt az ideje, hogy figyeljünk a komoly, az Európai Uniót átszelő nagy, közös projektek megvalósítására, amelyek a régió jövőjét jelenthetik. A két megye között megszületett szándéknyilatkozat aláírásával immár ezekre a konkrétumokra tértünk át. Jószomszédságban Alen Panov nemzeti összekötő, Ukrajna:- Sokan vallják azt, mennyire jó, hogy tíz éve a Kárpátok Eurorégió létrejött. Ez az a szervezet, amelynek hiányosságait legalább annyian sorolják, mint ahányan kiemelik az előnyeit. Rendkívül fontos a jószomszédi viszony, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy ne alakuljon ki egy második Jugoszlávia. Ma ugyanis senki nem mondhatja, hogy ez a régió ne lenne stabil, vagy benne bármely gond lenne. Egyikünk előtt sem titok, hogy Ukrajna egy kicsit más helyzetben van, mint a régió egyéb országai, amelyek közül három rövidesen az unió tagja lesz. Ukrajnáról ma még nehéz lenne megmondani, mikor számíthat a csatlakozásra, ma még csak az biztos, hogy rövidesen az unióval leszünk határosak. A vízumkényszer bevezetésével az Európai Unió szerepe megnövekszik. Ezzel együtt rendkívül lényeges, hogy a gyakorlati, helyi problémák mihamarabb, helyben megoldódjanak. Ukrajna nagyon fontosnak tartja, hogy a Kárpátok- Eurorégióhoz hasonlatos szerveződések a jövőben is, továbbra is fennmaradjanak. Rafal Wisniewski Alexander Cosma Alen Panov Legyen önálló európai kulturális térség A pályázók sokféle segítséget igényelhetnek és kaphatnak az ügyfélszolgálati irodától Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - A Kultúra 2000 keretprogram (2000-2004) az Európai Unió egyetlen kultúrát támogató kezdeményezése. Célja egy közös európai kulturális térség kialakítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti toleranciáját, kölcsönös megismerését. A 2000-2004-ig, azaz öt évre elfogadott koncepció szellemében a bizottság évről évre pályázatot ír ki, amelyben meghatározza az elkövetkezendő év konkrét prioritásait, támogatandó területeit. Célja ennek a rendszernek az, hogy a kulturális szereplők előre tájékozódhassanak, s ennek megfelelően előre tudják tervezni tevékenységüket, illetve, hogy minden kulturális szereplő meggyőződhessen arról, hogy saját kulturális tevékenységének területe az azt megillető figyelemben fog részesülni, a bizottság 2004-ig előre meghatározta az egyes években elsőbbséget élvező fő területeket. így 2004-ben a kiemelt terület a kulturális örökség lesz (a 2004- es pályázati felhívás céljából ez a terület magába foglalja az ingó örökséget, az épített örökséget, az immateriális örökséget, a Az iroda vezetője, Zongor Attila nyíregyházi előadásán történelmi archívumokat és könyvtárakat, a régészeti örökséget, a víz alatti örökséget, a kulturális helyszíneket és kul- túrtájakat). Uniós partnerrel A korábbi pályázati kiírások alapján az egyes kiválasztott projektek pénzügyi támogatása területektől függően többnyire 50.000 és 300.000 euró között volt. Előírás, hogy a pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a projektek összköltségvetésének 50- 60%-át. A fennmaradó részt a pályázónak magának kell előteremtenie. A 2004. évre vonatkozó pályázati kiírás várhatóan 2003. júniusának elején fog megjelenni. A Kultúra 2000 keretprogram a kedvező lefolyású diplomáciai tárgyalások eredményeként a Társult Országok közül elsőként Magyarország számára nyílhatott meg. A programban 2003-tól a 15 EU-tagállam és a 3 EFTA- ország (Norvégia, Liechtenstein, Izland) mellett részt vehet a Í0 társult ország (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint Ciprus és Málta is. A TT (Társulási Tanács) határozatának értelmében a magyar intézmények és szervezetek pályázatai benyújtásának, elbírálásának és kiválasztásának szabályai azonosak a közösség intézményeire vonatkozó szabályokkal. Egyetlen megkötés, hogy a program közösségi jellegének biztosítása érdekében a megvalósítandó projektbe legalább egy partnert bevonjanak az EU valamelyik tagállamából. Információs iroda nyílt A Kultúra 2000 keretprogramban való minél sikeresebb magyar részvétel érdekében már 2000 tavaszától megkezdte működését a program hivatalos magyarországi koordinátora, a KultúrPont Iroda. A társult országok közül hazánkban elsőként létrejött információs iroda fő feladata a magyar kulturális élet szereplőinek tájékoztatása a Kultúra 2000 programról és a kultúrát érintő egyéb uniós pályázati lehetőségekről. Közös pályázatok benyújtása érdekében partneradatbázisokkal segíti a kül- és belföldi potenciális társintézmények egymásra találását, terjeszti a kultúrával kapcsolatos uniós információhordozókat, kapcsolatot tart más országokban működő kontaktirodákkal. Az ügyfélszolgálaton kívül előadás-sorozat, illetve interaktív web-felület is hatékony segítséget nyújt a magyar pályázóknak. A KultúrPont Iroda szolgáltatása in- iVvltflr: gyenes. www.kulturpont.hu
