Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-22 / 45. szám

2003. február 22., szombat iefewMttfififgiáf HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK 0 Felvételik a Kölcseyben. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban február 24-én 9- től magyar nyelvből, 10-től történelem­ből, 13 órától pedig matematikából, 25- én 14 órától haladó angolból, 26-án 14 órától haladó német és francia nyelvből lesz felvételi vizsga. 0 Szünet. A Mozgáskorlátozottak Me­gyei Egyesületének nyírbátori szerveze­te értesíti a helyi és a térségbeli cso­portok vezetőit, hogy a körzetben élő sorstársak számára március 17-én kez­dődik az ügyfélfogadás. 0 Farsangi mulatságot rendeznek a nyugdíjasok a borbányai művelődési ház­ban február 22-én 14 órától. Lesz jelme­zes felvonulás, tánc és tombola is. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Növekedés ellenére fokozódó lemaradás Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - Szabolcs-Szatmár-Bereg az alföl­di megyékhez hasonlóan alacsony iparo- sodottságú. A megye ipari teljesítménye azonban az Alföld térségeihez viszonyít­va is mérsékelt. Szabolcs-Szatmár-Bereg ipara az országos ipari bruttó hozzáadott érték mérsékelt és csökkenő részét, 1995- ben 2,9 százalékát, 2000-ben 2,5 százalékát állította elő, miközben itt él az ország né­pességének 5,8 százaléka. A megye gazdaságában az ipar súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 2000-ben 24 százalék volt, ami az országos 29 szá­zaléknál említésre méltóan kisebb. Eköz­ben a mezőgazdaság aránya az országos 4 százalékkal szemben itt 9 százalék, az épí­tőipar és a szolgáltató ágak országoshoz közeli 5, illetve 62 százalékos részaránya mellett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel 2001 végén 2893 ipari vállal­kozást tartottak nyilván, ami az ország ipari vállalkozásainak 3,5 százaléka. Szabolcs-Szatmár-Beregben 2001 végén a tízezer lakosra jutó ipari vállalkozások száma hattizede volt az országosnak. Ezen belül az 50 és több főt foglalkoztató, vagyis létszáma alapján közepes vagy nagy fog­lalkoztatónak tekinthető vállalkozásokból tízezer lakosra itt csupán 0,2, míg orszá­gosan ennek tízszerese, 2,7 vállalkozás ju­tott. A rendszerváltás után a megyében az ipari termelés növekedése csak 1997-ben, tehát később és lényegesen alacsonyabb szintről indult el, mint országosan. Országosan a kilencvenes években év­ről évre növekedett az ipari termelés, és 2001-ben az 1992. évi 2,1-szerese volt, ami a megyében a vizsgált időszakban 80 szá­zalékpontos elmaradást jelent az országos­hoz viszonyítva. TÜSKÉS SAROK Segélyosztás Kovács Éva Amíg csak egy településen láttam, azt gondoltam egyedi eset. Ebben a hiedelem­ben nem is tartottam a látványt furcsának, bár egy pillanatra megfordult a fejemben, történhetne a dolog más módon is. Azóta már nem egyszer, nem egy he­lyen voltam tanúja hasonló jeleneteknek. Annak, hogy a segélyeket, különféle szo­ciális támogatásokat élvezők hatalmas tö­mege a kifizetőhelyek, - többnyire a pos­ták - környékén gyülekezve várja az ál­lami apanázst. Fiatalok és öregek, férfiak és nők ácsorognak rendületlenül, cigaret­tázva, nevetgélve múlatják az időt mindad­dig, amíg a zöld egyenruha és a hatalmas táska fel nem tűnik. Akkor aztán egymást taposva igyekeznek hozzájutni a pénzhez, ami egyébként számtalan jogcímen, törvé­nyesen megilleti őket. Aki látott már hasonló jeleneteket, azt is láthatta, kikből tevődik össze a vára­kozók serege. Nem is ez a gond, hiszen mindnyájan emberek, azonos jogú állam­polgárok vagyunk. A rászorulók segítése pedig a mindenkori kormányok egyik leg­fontosabb feladata. Egy megjegyzés mindenképpen ide kí­vánkozik: ha már semmiképpen nem le­het a pénzt otthon, a lakásban megvárni, akkor nem lenne-e célszerűbb egy hivata­li helyiséget a feladatra kijelölni? Pótolják az elhasználódott ízületeket Negyedszázada működik önálló osztályként a nyíregyházi kórházban az ortopédia Vizit az ortopédián Fotó: Balázs Attila Nyíregyháza (KM) - Okle­vél, mely tanúsítja, hogy a Nyíregyháza megyei jogú vá­ros polgármestere a Jósa András kórház ortopédiai osztálya dolgozóinak a lelki- ismeretes gyógyító munkáju­kért a Bencs László arany emlékérmet adományozza. Az elismerést a karácsonyi hangverseny utáni ünnepi foga­dáson adta át a megyeszékhely polgármestere az ortopédiai osz­tályvezető főorvosának. Egy ki­csit megkésve kértük dr. Farkas Csabát, mutassa be az osztály munkáját. Elöljáróban szeretném elmon­dani: a kitüntetés nem az én sze­mélyemnek, hanem a 25 évnek, illetve a 25 év alatt itt dolgozó nővérek, segédápolók, ápolók, műtősnők, asszisztensek, orvo­sok együttes munkájának az eredménye. Ezernél több műtét- A múlt évben volt az ortopéd osztály megalakulásának 25 éves évfordulója, legalábbis ekkor vált önálló osztállyá az országban har­madikként. Addig a traumatoló­».................................................. A múlt évben volt az osztály megalakulásának 25 éves évfordulója, ekkor vált önálló osztállyá az országban harmadikként. Dr. Farkas Csaba .................................................W gia keretén belül látták el az or­topéd betegeket. Az első időkben Berényi Pál főorvos úr szinte egyedül jelentette az osztályt, s a traumatológián dolgozó, de orto­péd szakvizsgával rendelkező kol­légák végezték a szakrendelések zömét. 1980-tól indul meg azt ortopédképzés a megyében is. Elő­ször Szabó Éva főorvosnő került idé, majd 87-től egyre többen jöt­tek.- Ekkor volt egy vezetővál­tás is, Papp László főorvost nevez­ték ki osztályvezetőnek, ekkor töl­tődött fel orvossal a Sóstói úti kórházban működő osztály. 1996- ban került mai helyére az osz­tály, azóta a műtétek is itt tör­ténnek. A műtéti esetszámok jelentősen megsokszorzódtak a kezdethez ké­pest. Az osztály megindulásakor a klasszikus ortopédiai műtétek, a különböző osteotomiákkal, teno- tomiákkal történtek a deformitá­sok kezelése, a 80-as évek máso­dik felétől viszont itt Nyíregyhá­zán is elkezdődött és egyre na­gyobb tért hódított az endopro- téziseknek a beültetése. Ma már évente összesen 1100-1200 körüli műtétet végzünk a 45 ágyas osz­tályon, s ennek harmada nagyízü­leti, tehát csípő- és térdendopro- tézis műtét. Ez utóbbi az elkopott csípő- és térdízületek pótlása műízülettel, hiszen a legnagyobb mértékben ezek az ízületek van­nak kitéve a terhelésnek. A totál csípő és térdprotézis műtét az el­használódott ízületek cseréjét je­lenti fém és műanyag komponens­sel. Ezek nagy rizikójú műtétek, mégis vállalják a betegek, mert megszabadulnak a fájdalomtól, életminőségükben jelentős javu­lás történik. Operáció kamerával Az arthoscopos műtét (ízületi csőtükrözés) során az ízületbe vezetünk egy kamerát, folyadék­kal feltöltjük azt és a különböző porc és szalagkárosodásokat en­nek segítségével kezeljük anél­kül, hogy az ízületet fel kellene tárni. Ezzel a módszerrel un. fe­dett elülső keretszalag-rekonst- rukciót is végzünk. A beültetett protézisek a beül­tetés után idővel meglazulnak, így azok cseréjére revisióra van szükség, ami mind a beteg, mind az orvos, mind az egész ápolósze­mélyzet számára jóval nagyobb megterhelést jelentenek, mint ma­ga a primér műtét. Ezekért a mű­tétekért az OEP-től kapott pénz­összeg gyakran nem fedezi a beavatkozás költségeit, így az osz­tály veszteségessé válhat gazdasá­gi értelemben. A betegellátás azonban megköveteli, hogy elvé­gezzük ezeket a műtéteket is. Új profil az osztály életében a kézsebészeti terület fellendülése. A rendszerint súlyos közlekedé­si baleset következtében vissza­maradt négy végtagon bénult (tetrapleg) betegeknél - akik fo­gásra nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek - jelent hely­reállító műtétet. A műtét egy megindult rehabilitációs folya­mat része, célja a kéz működésé­nek helyreállítása a mindennapi élet számára. Ezek mellett a mű­tétek mellett még gerincműtéte­ket is végzünk, az úgynevezett degeneratív gerincpanaszok okozta fájdalmak csökkentésére. Zsúfolt kórtermekben Az ortopédiai osztály meglehe­tősen zsúfolt körülmények között működik. Negyvenöt ágy van, de itt épp azok a betegek fekszenek műtétre várva, vagy műtét után, akik valamilyen segédeszközt használnak mozgásuk során. Az az élettér, amit egy 7-8 ágyas kórterem nyújt, melyet eredeti­leg hat ágyra terveztek, jelentő­sen beszűkül a segédeszközök használata miatt. Gondjaikkal tisztában van a menedzsment is, az adott kubatúrán belül azonban csak egy másik osztály kárára le­hetne változtatni... NÉVJEGY Dr. Farkas Csaba Született: 1961. június 23. Nős, három gyermek édesapja. Végezettség: 1986-ban Debreceni Orvostudományi Egyetem Pályafutás: egy évig az egyetem Patológiai Intézetében dolgo­zott, majd az Ortopédiai Klinikára került. 1991-ben szakvizs­gázott ortopédiából, 1999-ben traumatológiából. 2002-ben MBA diplomát szer­zett a Debreceni Egyetem Közgazdasági Karán. 2000. január 15. óta osztályvezető főorvos. ARCKÉP Nagy Imre tűzoltóparancsnok Nyírbátor (KM - K. É.) - Nagy Imre, a nyírbátori önkor­mányzati tűzoltóság parancsno­ka az aprócska faluban, Nyír­pilisen született. Az általános iskola elvégzése után a nagy- kállói Budai Nagy Antal Gim­náziumba iratkozott, majd a 110-es szakmunkásképző követ­kezett, ahol növényvédő gépész szakot végzett, majd kitanulta az autószerelést is. Gyermekkori álma volt, hogy tűzoltó legyen. Egy tíz­évesen átélt élmény hatására döntött úgy, ezt a pályát fog­ja választani.- Máig örülük, hogy tűzol­tó lettem, úgy érzem, nem is tudnék mást csinálni. Itt ugya­nis mindenki tudja mi a dol­ga, jóelőre tisztázzák a felada­tát. Ha a bajban lévőkön kell segíteni, mindenki nélkülözhe­tetlen, nem elsősorban a rang, a beosztás számít, egy tűzeset oltásánál az egy per egyes a legfontosabb személy, ő az, aki a parancsnokkal együtt első­ként indul a tűzet felderíteni. Nagy Imre 1976-ban lett tűzol­tó. Munka mellett végezte el a tűzoltó tisztiiskolát, és még abban az évben a vásárosna­Nagy Imre Fotó: Kovács Éva ményi tűzoltóság első embere lett. Nyírbátorba 1993-ban ke­rült, azóta az itteni laktanya parancsnoka. A tanulás szá­mára szinte folyamatos köve­telmény, legutóbb a nyíregy­házi főiskolán vette át diplo­máját. Nemcsak a munkából, a közéletből is kiveszi a részét. A nyírbátori Lions klub soros elnökeként is a rászorulókon, a nehéz körülmények között élőkön igyekszik segíteni. Családjával Nyírbátorban él. Felesége a határőrség pénztá­rosa, két fia már dolgozik, fel­sőfokú tanulmányokat végez. A kisebbik máris követi apja pél­dáját, a nyíregyházi tűzoltóság tagja, miközben főiskolára jár, a nagyobbik pedig egy nyírbá­tori gyárban rendszergazda, aki a munka mellett egyetemi tanulmányokat is folytat. Fél ár. A télvég közeledtével egyre több helyen vásárol­hatunk olcsóbban, akár fél áron is Fotó: Balázs Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents