Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

Fotó: Nyéki Zsolt 2003. február 3., hétfő HÍREK Követel. Milliárdos nagyságrendű összeget kér vissza településektől a 2001. évi iparűzési adójából a Mól Rt. - az annakidején tévesen megállapított adóalapra a cég közelmúltban elvégzett önrevíziója során derült fény. Olcsóbb. A londoni Nemzetközi Olaj­tőzsdén (IPE) a globális alaptípusnak számító északi-tengeri Brent olajfajta hor­dónkénti ára 11 centtel 31,10 dollárra mérséklődött márciusra. Szigorít. Oroszország leállított minden húsbehozatalt, közölve az importálókkal, hogy új licence engedélyt kell beszerez­niük. Az orosz főállatorvos január 29-én kelt levele értelmében meg kell újítaniuk a licence engedélyüket azoknak az impor­tálóknak, akik februárban és márciusban terveztek marha- és sertéshús, illetve feb­ruártól áprilisig baromfihús szállítást. Aktív pályázók Budapest (KM) - A legtöbb pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén és Hajdú-Bihar megyékből érke­zett a Kistérségi Támogatási Alap támo­gatására. E tényt a napokban tette közzé a Nem­zeti Területfejlesztési Hivatal, hozzátéve: az „Esélyt a jövőnek!” program keretében a Kistérségi Támogatási Alap (KITA) lét­rehozásával 1 milliárd forintot biztosit a területi különbségek csökkentésére. Az Alapra 2002. december 1. és 13. között le­hetett pályázatokat beadni. A rövid idő ellenére óriási érdeklődést mutattak az ön- kormányzatok és a vállalkozások, összesen 636 pályázat érkezett. Az értékelés szerint 352 pályázat volt el­bírálásra alkalmas és mindössze 10 pályá­zatot javasolt a Magyar Államkincstár elutasításra, amik nem feleltek meg a kö­vetelményeknek. Mindez a kistérségi meg­bízottak projektgeneráló és figyelemfelhí­vó szerepének sikerét is jelzi. A pályáza­tokat Szakértői Bizottság értékeli előre el­fogadott szempontok alapján. Ötletek. A Napkori Agrárbörzén három nap alatt csaknem ezren kaptak ötleteket ahhoz, hogyan készüljenek fel a mezőgaz­daság előtt álló változásokra Határidők cégvezetőknek (Összeállítás a Cégvezetés c. folyóirat nyomán) Február 5. Gyakorított áfa bevallása, befizetése, visszaigénylése; Adójegy. Üzemanyagárak Megjelent a január 1. és március 31. kö­zött alkalmazható üzemanyagárakról szó­ló APEH-közlemény. Ha a magánszemély az üzemanyagot az üzemanyagot az aláb­biak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin - 228 Ft/1; ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin - 235 Ft/1; Keverék - 227 Ft/1; Gázolajok - 207 Ft/1. Melegített víz, gőz ára Január 1-jétől változott a villamosener­gia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra ér­tékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló rendelet. A hőfogyasztó teljesítménylekötési dijat, hő­díjat, kiegészítő hődíjat, csapadékvíz- vagy pótvízdíjat, illetve hőenergia-szolgáltatási különdíjat fizet. A legmagasabb hatósági árakat a 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet melléklete tartalmazza. 4 V Keleti Magyarország GAZDASÁG /II Nem fát, hanem energiát kell mozgatni Az erdőkben és a termőföldeken képződő tényleges biohulladék érdemel milliárdos támogatást Fakitermelés: a jelenlegi tervezet nem a biohulladék hasznosítására ösztönöz Fotó: Racskő Tibor Budapest (KM - Ny. Zs.) - Csak az erdők tényleges bio­hulladékának energetikai hasznosításához lenne célsze­rű állami támogatást adni - fogalmazzák meg határozott véleményüket a fa legnagyobb feldolgozói. Több minisztérium képviselői és a Fagazdasági Országos Szak­mai Szövetség (FAGOSZ) tagjai egyeztetnek arról a javaslatról, mely révén a nagy energiaszol­gáltatók több milliárd forintos állami támogatással vehetnék át a biomasszából - így a fából - előállított energiát. Sokan úgy vélik: a környezet védelmének oltárán éppen a természeti egyensúly válhat áldozattá. Csak ahol indokolt- A támogatás nem tesz kü­lönbséget a különböző céllal hasz­nosítható fa között és ennek sú­lyos következményei lehetnek. A megújuló energia részarányát va­lóban növelni kell, de nem az ér­tékes faállomány elégetésével. Energiaerdők telepítéséhez illet­ve a jelenleg is a termőföldeken maradó erdő és mezőgazdasági hulladékok, egyéb ipari hasznosí­tásra nem alkalmas biohul­ladékok felhasználásához indokolt támogatást adni - vélik a FAGOSZ faipari feldolgozói tago­zatánál. A szakemberek szívesen utal­nak Ausztriára, amelyik szintén kis ország, de ott mintegy har­minc kisebb teljesítményű, 5-8 mW-os erőmű működését támo­gatta az állam. Ezek az erőművek tehát lefedik az országot és nem kell a biomasszát fuvarozni nagy távolságokra, hanem helyben hasznosítják azt. Vagyis rájöttek: nem az alapanyagot, hanem az energiát célszerűbb mozgatni. Ma­gyarországon viszont 50 mW fe­letti alap erőművek állami dotá­cióját tervezik, de a nagyobb ka­pacitás miatt adott körzetben már gondot okozhat az alapanyag, a fa alapú biohulladék beszerzése. Érték kerül a tűzre- Amióta az ember hasznosítja a fát, elsősorban házat és bútort készített belőle, és csak az erre al­kalmatlan fát tüzelte el. Most vi­szont az ipari felhasználásra al­kalmas fa egészét veszélyezteti a támogatással megemelt ár - vé­lik a fafeldolgozók, akik egybe­hangzóan vallják: ha nincs ele­gendő energiaerdő, a hagyomá­nyos erdők nem győzik alap­anyaggal követni a mesterségesen felvert ár csábítását. Egyedül a kazincbarcikai erőmű 300 ezer tonna fa elégetésére készül, ennyi erdei hulladékot pedig Észak-Ma- gyarország összes erdejéből nehéz lenne összegyűjteni. Logikus, ha a támogatás nagyobb jövedelem­mel kecsegtet, akkor az ipari fát is el fogják égetni. Várható hatások S akkor még nem beszéltünk a többi nagy erőműről, amelyek szintén ki akarják használni az állami támogatás előnyeit. De mennyi is ez a pénz? Szakértők szerint csak az első három erő­mű részleges átállása a „zölden­ergia” átvételére 2-5 milliárd fo­rint közötti összegű kiadást jelen­tene a költségvetésben, s legalább ennyi teher lenne a kiadás a piac felborulásának a következménye. Az erdőgazdaságok ugyanis jog­gal értékesítik a fát inkább a ma­gasabb bevétellel kecsegtető part­nereknek, ám ha az államilag do­tált energiatermelőkkel nem tart­ják a versenyt az ipari feldolgo­zók, akkor szintén rideg gazdasá­gossági számítások mentén lánc­reakció indulhat el. Az üzemek bezárása ezres nagyságrendben szüntethet meg munkahelyeket, emiatt beszállí­tók és fuvarozók eshetnek el meg­rendelésektől, az elmaradt ipar­űzési adó mellett az addig kereső emberek munkanélküli segélye is az államkassza terhét növelné. Ál­talában véve fahiány léphet fel el­lenőrizetlen kitermelésnél. A „zöldenergia” arányának növelé­sét a feldolgozók is jónak tartják, de ehhez átgondoltabb támogatást tartanak szükségesnek, hogy va­lóban csak a biomassza haszno­sítói élvezzék az állami dotációt. Tömörítve már megérné Az erdőgazdálkodás során je­lentős mennyiségben (országos szinten több millió köbméter nagyságrendben) képződik olyan biohulladék, amelyet egyelőre nem éri meg összegyűj­teni és kihozni az erdőből. Ez olyan laza szerkezetű fahulla­dék (gally, lombozat, rönkvég, gyökérzet, stb.), amelyet nem gazdaságos messzire szállítani. Ellenben ha egy aprítógéppel zúzalékanyaggá tömörítik, már kitölti a teherautók pótkocsiját a hasznos anyag. Jelenleg ezt a fát elégetni tilos, kihordani pe­dig veszteséges. A fa piaci sze­replői szerint itt kellene állami támogatással beavatkozni, azaz: ha valaki igazolja, hogy ilyen biohulladékból termeli az ener­giát, az legyen jogosult (szigo­rú ellenőrzés mellett) a közpon­ti árkiegészítésre. Száz éve már Amerikába vitték az almát Az első feljegyzések 1736-ban tesznek említést a gyümölcsről Az ünnepi ülés résztvevői Tuzséron Fotó: Racskő Tibor Tuzsér (KM - Ny. Zs.) - A kertek nagy barátai ünnepel­tek a napokban Tuzséron, ahol rendületlenül bíznak az almatermesztés felvirágzá­sában. Ez a hit mélyen gyökerezik, hiszen az első feljegyzések a Ti­sza mentén fekvő község és kör­nyékének gyümölcstermesztésé­ről a XVIII. században már em­lítést tesznek. Az alma hírnevét a XIX. század végén a Lónyay család alapozta meg, az uradal­mi gazdaság nőttön nőtt és vi­rágzott, csúcsát a két világhábo­rú között érte el, de az 1910-es években már Amerikába is szál­lították innen az almát „Tuzsé- ri hercegség” feliratú csomago­lásban. Hasznos képzések E szép történelmi visszatekin­tést és a további részleteket Szép Béla, a Nagy Sándor Kertbarát Klub örqkös elnöke tolmácsolá­sában hallhatták az ünnepi ülés résztvevői. Azt is megtudhatták: a klub 1968-as létrehozásánál 45 alapító tagot számláltak, akik kö­zül mára öten aktív részesei a klubéletnek. Az eltelt 35 eszten­dőben olyan változások történ­tek, amilyenekre az alapítók ta­lán nem is gondoltak. A tuzséri almatermesztés sikertörténeté­nek újabb fejezete a 1960-as évek­ben, a Rákóczi TSZ gazdálkodá­sával kezdődött, ez a szövetkezet az almájával szerzett országos hírnevet. A klub megalakulása után kezdődtek a betanított és szak­munkásképző tanfolyamok, ame­lyek résztvevői megszerezhették az almatermesztéshez szükséges ismereteket. Ez a munka nap­jainkban sem állt meg: a legsi­keresebb és leghasznosabb kép­zés a 80 órás zöldkönyves tanfo­lyam, mely a növényvédelem szakszerű elvégzésében segítette a gazdákat. A tagok számára saját tema­tikájú három hónapos tanfolya­mokat szerveznek az egyre na­gyobb felkészültséget, egyre ko­molyabb szakmai jártasságot fel­tételező gyümölcstermesztés tud­nivalóiból. Joggal mondható te­hát: az alapítók fáradozása nem volt hiábavaló. Cégközlöny Budapest (KM) - Ez év januárjától CD-n is hét­ről hétre megjelenik az Igazságügyi Miniszté­rium hivatalos lapja, a Cégközlöny. A magyar közigazgatás történetében, valamint a minisztériumok és országos hatáskörű szervek hivata­los lapjait gondozó Magyar Hivatalos Közlönykiadó éle­tében a Cégközlöny CD az első elektronikus tárcalap. Az új kiadvány nem kor­látozódik a papíros Cégköz­löny tartalmának egyszerű elektronikus reprodukálásá­ra, hanem a mai összetett követelményeknek is eleget tesz: az eredeti adattartalom és szövegformátum megőrzé­se mellett új, értéknövelő szolgáltatásokat (többirányú keresés, közlönyformátumú nyomtatás stb.) is kínál. Az Igazságügyi Miniszté­rium hatályos és hiteles céginformációs fóruma, a Cégközlöny ebben az új for­májában még inkább lehe­tővé teszi a naprakész tájé­kozódást a cégek világában. Drágulás Budapest (MTI) - Emelkedik a villamos energia ára: a nap­pali áram ára kilowattóránként 7,7 százalékkal drágul, 22 forint­ról 23,7 forintra nő. Az éjszakai kedvezményes áramtarifa 13,7 százalékkal, 11,6 forintra emelkedik. Az új ár a fo­gyasztás-statisztikai adatok sze­rint 200-400 forintos többletter­het jelent havonta a legtöbb ház­tartásnak. Lemaradás a technikai háttérben Pécs (MTI) - Az informatika nyújtotta lehetőségeket min­denki számára elérhetővé kell tenni, a hátrányos helyzetben lévőknek is - hangoztatta az Úton az információs társada­lom felé címmel rendezett kon­ferencián Vida Szabolcs, a Mi­niszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési koor­dinátora. Kiemelte: a legnagyobb gon­dot az informatikai rendszerek kialakításában az infrastruktú­ra nem megfelelő mértékű kiépítettsége jelenti. A regionális informatikai fej­lesztéseknél kiemelten kell ke­zelni a közösségi hozzáférhető­ségi helyek bővítését. Az Intelligens Települések Országos Szövetsége, a Jegyző és Közigazgatás szaklap, valamint a Localinfo Kft. által szervezett szakmai konferen­cia-sorozat első állomása Pécs volt.

Next

/
Thumbnails
Contents