Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

Rajz: Ferter János 2003. február 20., csütörtök Betett* Magyarország HÁTTÉR / 3 0 Ügyfélszolgálat. A Megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igazgatóság ma Mátészalkán (Kölcsey u. 2.) 11 és 13, Fehérgyarma­ton (polgármesteri hivatal) 9 és 13, Csengerben (Ady u. 14.) 9 és 10.30 óra között tart kihelyezett ügyfélszolgálatot. 0 Véradás. Ma Tiszavasváriban 8 és 14, Kisvárdán a Bocskai u. 33. sz. alatt 8.30 és 14 óra között lesz véradás. 0 Ostoros bál. Nyírmegyesen február 22- én az általános iskolában bált rendeznek néptáncosok közreműködésével. Karikás ostorcsördítő verseny is szerepel a prog­ramban. A talpalávalőt Pipás Varga József és népi zenekara húzza. NÉZŐPONT Az ismeretek hálájában Nagy István Attila Nem múlt el még kormányzati ciklus, hogy a hatalmon lévó'k ne nyúltak volna a közoktatáshoz. Nem akarom itt most azzal untatni a kedves olvasót, hogy felidézzem az egyes szakaszokat, de a pedagógusok a megmondhatói annak, hányszor kértek tó'lük lelkesedést és tartalmas lojalitást az oktatás irányítói. Hányszor kellett átszabni a tanterveket, megfogalmazni az iskolai programokat, korszerűsíteni az oktatás tar­talmi és formai kereteit. Aztán a nagyravá­gyó tervekből alig lett valami, mert letelt a mandátum, s az új kormány már nem fogadta el, amit az elődje meg akart valósí­tani. Ezért aztán a pedagógusokban van egy kis tehetetlenség és bizalmatlanság is, mert miközben állandóan a középpontban vannak, azt is tapasztalják, hogy a külön­féle felmérések munkájuk fogyatékosságait lobogtatják. Ilyen volt legutóbb a Pisa­jelentés, ami kimutatta, hogy diákjaink milyen rosszul állnak az olvasásmegértés­sel. Aki pedig nem tud olvasni, tanulni sem. Igaz, egy kicsit korábbi, de azt is kimu­tatták, hogy a felnőtt lakosság negyven százaléka funkcionális analfabéta. Le tudja írni a nevét, s nagy nehézségekkel olvas is, csak nem mindig érti, amit olvas. A Pisa-jelentés érintettjei előbb-utóbb (néhány év múlva) felnőnek, s gyarapítják a negyven százalékot. Ez bizony hatalmas létszám, s nagy tehetetlenséget jelent a fejlődésben, hiszen a munkavállalók ismereteit egy-két évenként meg kell újí­tani. Hogyan, miképpen? A pedagógusnak, az oktatás tartalmá­nak időről időre meg kell újulnia. De az is biztos, hogy az oktatás mindig konzervatív volt egy kicsit. Inkább olyan ismereteket kellett közvetíteni, amelyek kevéssé változ­nak, s inkább tanulni kellett megtanítani a diákokat. Kicsiket és felnőtteket. Ehhez képest egyre vastagabbak lesznek a tankönyvek, s reménytelennek tűnik az ismeretek befogadása. A különféle érdekek hálójában pedig vergődik a gyermek. Olyan fura érzésem támadt, mintha valamit az öltözőben felejtettem volna... Újrakezd az idegenforgalom is Hosszú és középtávú program készült a megyei turizmus összehangolt fejlesztésére Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Ami­korra sikerült a megszünte­tett Nyírturiszt belvárosi iro­dáin is túladni, megszületett a megye idegenforgalmi kon­cepciója és stratégiai prog­ramja, s ez eminens helyet jelöl ki a megye november 30-ig létrehozandó turisztikai hivatalának. Persze, jobb későn, mint soha - mondhatja az illetékesek új csapata. A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén elfogadott ide­genforgalmi dokumentum pedig valóban korszerűnek tűnik: a koncepció a megye turizmusá­nak hosszú távú fejlesztési cél­jait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázol­ja fel, a stratégiai program pedig a középtávra szóló fejlesztési feladatokat tartalmazza. A közgyűlés döntésének az volt a tétje, hogy a turizmus mi­lyen szerepet játsszon a jövőben a megyében. Jövedelem, imázs- Természetesen tudjuk, hogy nem a turizmus fogja megolda­ni a megye minden gazdasági problémáját, de szerepe igenis je­lentős - mondta a megyei köz­gyűlés döntését kommentálva ff......................... Az idegen- forgalom adhat munkahelyeket és jövedelmet, hozzájárulhat a megye imázsához. Gazda László elnök. - Adhat munkahelyeket és jövedelmet, hozzájárulhat a megye imázsá­hoz. Mindez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az egyedi kezdeményezéseket összefogjuk, ha térségenként, ágazatonként összehangoljuk, ha meghatáro­zott célok szolgálatába állítjuk a fejlesztéseket, s beillesztjük azokat a megyei, vagy még szé­lesebb tervekbe. A szakemberek két különösen nagyjelentőségű lehetőséget lát­nak. A Tiszához köthető öko- és vízi turizmus fejlesztését, amely a Vásárhelyi-terv (víztározók épí­tése, gátak modernizálása) most induló megvalósításával szeren­csésen köthető össze. A másik az uniós csatlakozási folyamat fel- gyorsulása, amelynek során rend­Gazda László Napkoron évente több idegenforgalmi programot is rendeznek, amelyek látványos résztvevői a hu­szárok Fotó: Elek Emil kívül sok ígéretes projektre lehet pályázni, s ezek egy része hatá­ron átívelő lehetőség. Nem indulunk igazán jó ala­pokról - ezt mutatja a közgyű­lés által megvitatott elemzés. - Jellemző az átutazó forgalom, csak néhány településen van je­lentősebb üdülő- vagy kirándu­lóforgalom, a tiszai turizmus rö­vid szezonra korlátozódik, nin­csenek komplex turisztikai ter­mékek. Legyen átgondolt A turizmus eddigi spontán alakulása nem segítette elő a me­gye nagy részének turizmusba történő integrálását. Az elemzést készítő szakemberek szerint a megyében a turisztikai vállalko­zások között együttműködési készség gyenge, elégtelen az irá­nyítási és marketingtevékeny­ség, az egész összehangolásának nincs gazdája. Sok tartalék rej­lik a köz- és magánszektor együttműködésében is, amelynek mozgósítása egyben a turizmus sikeres fejlesztésének is alapfel­tétele lenne. A megyében bőségesen talál­hatók egyedi és sajátos természe­ti, kulturális vonzerők - például a megyeszékhely kulturális és gazdasági élete, a megye sajátos hagyományai, népművészete, a természeti ritkaságok, a Felső-Ti- sza-vidék, a gyógyvizek, a lóte­nyésztés és a lovaglás hagyomá­nyai, a műemlék kastélyok, a fal­vak természetközeli élete. . Három nagy terület fejleszté­sét ajánlják a szakemberek. Leg­fontosabbnak az arculatformáló, exkluzív turisztikai termé­kekeket tartják (az üzleti, kong­resszusi turizmus, a gyógyvizek­re, ökotúrákra, kulturális és sporteseményekre alapozott tu­rizmus). Lényegesek lehetnek a szokványosabb turisztikai termé­kek (vízparti, kerékpáros, va­dász, horgász, kerékpáros, stb. turizmus). Az eddiginél nagyobb figyelmet kellene fordítani szol­gáltatások kifejlesztésével a tran­zit- és kirándulóforgalom gazda­sági hozamának növelésére, amely minden forgalmasabb út mentén fekvő településnek lehe­tőség. Megajánlott pénzek A közgyűlés a program mellé állt, és pénzeket is megajánlott. Ezzel együtt évekbe telhet, mire a megye turizmusának fejlődése érzékelhető lesz a nagyközönség számára is. Amely viszont kiéhe­zett a különlegességekre, mutat­ja ezt a gyümölcskarnevál, a cin­ke- és lekvárfőzőfőző-verseny, a meggy- és tökfesztivál, a Tirpák hétvége hajdani és új sikerei. A lényeg azonban nem egy-egy al­kalom, hanem az egész év folya­matossága lenne. Nemzetközi cigánytábor Egy teljesen új javaslatot is megfontolásra ajánlottak az elemzés készítői, az etnikai tu­rizmust, amely lényegében nemzetközi cigánytábor lenne. A cigány kisebbség bevonásával felépített és üzemeltetett üdü­lőfalu alkalmas lenne arra, hogy bemutassák a felélesztett kulturális hagyományaikat, ré­gi mesterségeiket, ünnepségei­ket. Kiváló roma hagyományőr­ző programokra lenne lehetőség például Hodászon, Uszkán. MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL AHHOZ, HOGY A BENZINKÚTON IS ARULHATNANAK GYÓGYSZERT? S zerintem ez egy jó öt­let, nekem nincs vele semmi problémám. Per­sze, nem lenne szeren­csés, ha korlátozás nélkül árusítanák a gyógyszere­ket a benzinkutakon, a vény nélkülieket viszont be lehetne szerezni ott. Ugyan miért ne lehetne venni egy fájdalomcsilla­pítót vagy egy torokfájás elleni szert? Van annyira nevelt a társadalmunk, hogy ez ne jelentsen gondot. Gaál Tamás FŐISKOLAI HALLGATÓ N em látom értelmét az egésznek, minden eszközzel tiltakozni kell még a felvetés ellen is! Szakmai szempontból a megfelelő felvilágosítás­sal csakis a gyógyszeré­szek szolgálhatnak, egy benzinkutastól nem vár­ható el, hogy használati utasítást adjon a szerek mellé. Nincs szükség ar­ra, hogy ezen a terüle­ten is a külföldöt maj­moljuk, legyen más véle­ményünk. VlDA JÓZSEFNÉ NYUGDÍJAS N yugaton már bevált szokás, hogy árusíta­nak gyógyszereket a töl­tőállomásokon, nem ér­tem, nálunk ugyan mi lenne az akadálya. Elég­gé „begyepesedett” szem­léletnek tartom, hogy Algopyrint csak a gyógy­szertárban lehet kapni. Talán ha minél több he­lyen lehet hozzájutni a gyógyszerekhez, a ver­senyhelyzet miatt még az áruk is csökkenhet. Legalábbis szerintem. Lengyel Ottó recepciós M ár a felvetést sem tartom jónak, igen­is azért vannak a gyógyszertárak, hogy ott jussunk hozzá a gyógyuláshoz szükséges szerekhez. Nem értem, hogy miért kellene vál­toztatni az eddig jól be­vált gyakorlaton. Amennyiben tényleg le­hetne a benzinkutakon is venni gyógyszereket, az egyértelműen a gyógyszerészek lebecsü­lésének minősülne. Fazekas Beáta közgazdász N em való a benzin- kútra a gyógyszer! Ha egyszer valaki beteg, vagy meg akarja előzni a betegségét, akkor be­szerzi napközben a meg­felelő szereket, este és hétvégén pedig felkeres­heti az ügyeletes helye­ket. Nincs szükség arra, hogy másképp legyen ez a rendszer. Sokan tanul­tak évekig azért, hogy értsenek a gyógyszerek­hez, maradjon ez az ő területük! Bendik József MÁV-dolgozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents