Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

2003. február 18., kedd

Kelet«» Magyarország

EURÓPAI UNIÓ /8

0 Ivica Rácán horvát miniszterelnök e hét végén, pénteken nyújtja át Athénben Kosztasz Szimitisz görög kormányfőnek Horvátország európai uniós hivatalos felvételi kérelmét, s ha minden jól megy, Zágráb már 2004 második felében tagjelölt lehet - írta hétfői számában a Vecernji list című zágrábi újság. A pénteki athéni ünnepély egyik történelmi dátuma lesz Horvátországnak, diplomáciai körökben azonban már arra az időpontra terelődik a figyelem, amikor Zágráb tagjelölt státust kap.

Versenyképességi előnyeink

A magyar társadalomnak nincs oka arra, hogy jobban tartson az európai uniós csatlakozástól, a nagytérségi versenyben való szerepléstől, mint térségi történelmi sorstársainknak, mert felkészültségünk kimutathatóan magasabb náluk.

Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke vélekedett így a Hazánk az Európai Unióban című hétvégi miskolci gazdasági fórumon. Kifejtette: minden közgazdász tudja, hogy a viszonylagos versenyképességi előnyök döntik el, melyik ország tud sikeresebben felzárkózni, teljesítményt javítani, jövedelmet gyarapítani, problémákat megoldani, márpedig ezekben Magyarország meghaladja csatlakozás előtt álló társait.- Az április 12-i népszavazásig a közgazdászoknak is nagy szerepük van abban, hogy ezt a helyzetet tudatosítsák a magyar lakossággal - mondta, majd rámutatott: az Európai Unió mára a világ legjelentősebb gazdasági térségévé, külkereskedelmi partnerévé vált, amellyel Magyarország már több mint 10 éve szerződéses társulásban áll.

Nem „fair”

Véleménye szerint ezért nem vall fair viselkedésre most arra hivatkozni politikai körökben, hogy kevés az információnk az Európai Unióról, várni kell, illetve nem tudjuk hogyan szavazzunk két hónap múlva. Megjegyezte, hogy a kormányszervek közlései sokasodnak, de az önkormányzatoknak, oktatási intézeteknek is nagyon erőteljes tájékoztatási és meggyőzési kampányt kellene folytatniuk a népszavazásig még hátralévő szűkös időben.

Hangsúlyozta: nincs személyes kétsége arról, hogy az igen szavazatok kerülnek többségbe a voksolás során, azonban nem mindegy az sem, milyen lesz a szavazati arány.

A célegyenesben- Egy pozitív magyar állásfoglalás ugyanis javíthatja az ország alkupozícióit - jegyezte meg. Meggyőződése szerint azt, hogy Magyarország a térségben a legjobban felkészült, tudják az Európai Unióban is, hiszen 1994-re már a volt szocialista országokban befektetett pénz fele Magyarországra jutott, és az ország világpiaci részesedése, partneri értéke azóta is meredeken növekszik. „Kár lenne ezt a kedvező képet a célegyenesben elrontani” - vélekedett Kádár Béla.

Euró. Az Európai Unióhoz csatlakozó új tagoknak arra is fel kell készülniük, hogy a belépést követően néhány éven belül az euróövezet tagjai lehessenek. A képen: euró díszkiválgításban az Európai Központi Bank (ECB) épülete Frankfurtban Fotó: EPA

MSZP: megyénk modernizálása a tét

A kampány során tartalmi elemekre koncentrálnak, konkrét kérdésekre adnak konkrét válaszokat

Nyíregyháza (KM - K. É.)- Cél az, hogy a csatlakozás után hazánkba érkező 1200 milliárdnyi euróból minél többet megszerezzünk.

Az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően Szabolcs- Szatmár-Bereg elsősorban az infrastuk- túra fejlesztésében, a közlekedés modernizálásában, utak és szennyvíz- elvezetékek megépítésében léphet nagyot előre. Rendkívül fontos a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése is annak érdekében,

hogy minél több tőke jöjjön a megyébe, minél több gyár és vállalkozás telepedjen le itt. Ki kell használni azt a sajátos és egyedi szituációt, hogy megyénk három országgal is határos, üy módon fontos kérdés az marad, milyen szerepet vállalhatunk a csatlakozás után a Kárpátok Eurorégióban

Tukacs István, az MSZP megyei elnöke vélekedett így tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen az uniós csatlakozást megelőző kampány, a Medgyessy Péter miniszterelnök által a napokban ismertetett Európa-terv, valamint az M3-as autópálya továbbépítése

volt a téma. A pártelnök hangsúlyozta: megyénk számára a sztráda folytatása rendkívül fontos, nyomvonalának kidolgozásában pedig tartják ígéretüket, s azt szakemberekkel állapíttatják meg.

Tukacs István felhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozás nem egyetlen ciklusra, hanem hosszú évtizedekre határozza meg hazánk jövőjét, ezért rendkívül fontos, hogy az áprilisi népszavazáson minél nagyobb számban mondjunk igent az EU- ra. Az MSZP a kampány során tartalmi elemekre koncentrál, konkrét kérdésekre ad konkrét válaszokat, azt szeretné hangsú■ *

Nyíregyháza nyitott az unióra

Különösen fontos a jó tájékozottság a felelősségteljes döntéshez

Nyíregyháza (KM - S. M.) - A megyeszékhely mindig nyitott fiatal város hírében állt, és nyitott az európai uniós csatlakozásra. Annak érdekében, hogy a város lakossága április 12-én felelősséggel dönthessen e fontos kérdésben, tájékoztató programsorozatot szervez.

Nyíregyháza is készül az európai uniós népszavazásra. A csatlakozás előtti év több szempontból is jelentőségteljes a város életében. 2003 Nyíregyháza jubileumi éve, több kerek évforduló is okot ad az ünneplésre. Az európai uniós csatlakozást megelőző népszavazás is számos feladatot ró az önkormányzatra, hogy az itt élők felelősségteljesen dönthessenek április 12-én.

Ehhez azonban tájékozódniuk kell a csatlakozás nyújtotta előnyökről és a uniós szabályokról is, ezért szerveztek rendezvény- sorozatot, melynek nyitóelőadására február 14-én került sor.

Nem telepszik rá

A program vendége Thomas Glaser tanácsos volt, az EU magyarországi delegációjának tagja, aki a választásokra való felkészülésről tartott előadást.

A felkészítésre elsőként a helyi véleményalkotókat a közösség és intézményvezetőket hívták meg, akiknek nagy szerepe van a lakosság véleményének formálásában. Thomas Glaser elsősorban

Thomas Glaser a nyíregyházi nyltórendezvényen

azt a tévhitet szeretné eloszlatni, hogy az unió óriás bürokráciaként telepszik a tagországokra. Ez egyrészt azért nem igaz, mert a főállású munkatársa kevesebb, mint például Debrecen közalkal- mazottainak száma.

Az unió valóban bürokratikus intézmény, de elsősorban á tagországok köztisztviselőire számít, akik a jogszabályok ismeretében a megtartatásról is gondoskodnak. A rémhírek ellenére, nem kerülnek veszélybe hazánk értékei, és más kultúrát sem erőltet ránk a közösség.

A tanácsos arra is kitért, hogy valóban „van élet az unión kívül is”, de figyelembe kell venni, hogy Magyarország nyolcvan

lyozni, hogy nekünk, magyaroknak kell döntenünk arról, Európa mely részéhez, a haladókhoz, vagy a maradókhoz akarunk-e tartozni. Az EU tagjaként részévé válunk egy gazdasági érdek- közösségnek, amely növekvő jólétet teremthet. Egységes piacot, amelyben a bérek és a nyugdíjak emelkedése várható. A kétkedő felvetésekre, amelyek szerint az unió tagjaként fel kell adnunk kulturális, nemzeti autonómiánkat, a párt megyei elnöke úgy fogalmazott: erről szó sincs, a magyar tradíciók, hagyományok nincsenek veszélyben, megmaradnak.

Fotó: Balázs Attila

százalékban uniós országokkal tart gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot. Ezek az együttműködések csak jövedelmezőbbek lehetnek annak tükrében, hogy megszűnik a vámfizetési kötelezettségük a csatlakozás után.

A népszavazás előtti legfontosabb gyakorlati tanácsként elmondta: különös figyelmet kell fordítani olyan rendezvények szervezésére, melyeken a lakosság felteheti kérdéseit a szakembereknek, és tanácsokkal segíthetik az aggályok eloszlatását. Az általa képviselt delegáció tagjai készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére, és akár szakterületenként is megválaszolják a kérdéseket.

Szoleszet,

borászat

A földművelési tárca kertészeti osztályának vezetője szerint a magyar szőlészet és borászat kész az uniós csatlakozásra.

Gerendás Károly a debrői hárslevelű ünnepe alkalmából, a Heves megyei Aldeb- rőn megtartott hétvégi szakmai fórumon elmondta: az ágazat teljes mértékben teljesíteni tudja az Európai Unió követelményeit.- Sikerült elkerülni, hogy a francia, vagy az olasz borászathoz hasonló feltételek vonatkozzanak a magyar borászatra - emelte ki.

Arról is beszámolt, hogy a megállapodás szerint a 93 ezer hektárnyi magyarországi szőlőterület évente maximum 1,5 százalékkal növelhető, és az unió jelentős összeggel, hektáronként 1,7 mülió forinttal támogatja a telepítést. Hangsúlyozta: a támogatások fogadásának legfontosabb feltétele a termőhelyre vonatkozó szigorú eredetvédelmi szabályozás kidolgozása. Arra biztatta a kistermelőket, hozzanak létre társulásokat, annak érdekében, hogy sikerrel tudjanak pályázni a jövőben az Európai Unió forrásaira.

Igen vagy nem? Érvek és ellenérvek a csatlakozáshoz

Közéleti szereplők véleménye az európai unióról néhány esztendővel ezelőtt

Még néhány hét, és a szavazóurnához járulunk, hogy eldöntsük: belépjen-e Magyarország az Európai Unióba. Egy szerkesztőség úgy segíthet leginkább a választópolgár-olvasóknak, hogy dokumentálja: a közélet szereplői miként vélekedtek és vélekednek a csatlakozásról. Íme, Zöldi László válogatásában.

Nem kell Európához csatlakoznunk, mert már benne vagyunk ezer esztendeje. Faludy György költő (Hajdú-Bihari Nap, 1995. október 20.)

Ha majd csatlakozhatunk Európához, nekünk kell határaink más szakaszán lehúzni a rolót. A függöny kelet felé vándorol. Fiiló Pál szocialista politikus (Reform, 1997. április 1.)

Be kell bizonyítanunk, hogy az Európai Unió is nyer a csatlakozásunkkal. Horn Gyula miniszter- elnök (Békés Megyei Hírlap, 1997. október 3.)

Nem lehet az Európához való csatlakozásról beszélni, amíg Magyarországon a hivatalos becslések szerint is közel hárommillió ember él a létminimum szintjén. Csurka István MIÉP-politikus

(Észak-Magyarország, 1998. szeptember 29.)

A magyar gazdaság ma sok tekintetben jobb állapotban van, mint az Európai Unió legutóbb csatlakozó tagállamai voltak. Ha akarnának, ebben a pillanatban is felvehetnének bennünket az Európai Unióba. De ez nem elsősorban gazdasági, hanem politikai kérdés. Chikán Attila gazdasági miniszter (Napló, 1999. január 5.)

Ami az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat illeti, az így is, úgy is bekövetkezik, hiszen Nyu- gat-Európát akkor sem lehet tőlünk elválasztani, ha nálunk rosszul működik a mezőgazdaság. Torgyán József mezőgazdasági miniszter (Kis Újság, 1999. január 8.)

A csatlakozásra való felkészülés és az Európai Unió-tagság elnyerése olyan változást jelent Magyarország számára, mint a rendszerváltás. Boros Imre Phare-mi- niszter (Zalai Hírlap, 1999. november 4.)

Ha bárki felkészületlenül csatlakozik valamely szervezethez, ott csak másodosztályú tag lesz. Németh Miklós szocialista politikus (Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január 7.)

Habsburg Ottó Fotó: mti

Az Európai Unióhoz való csatlakozás semmilyen körülmények között nem válhat pártpolitikai kérdéssé. Habsburg Ottó EU-poli- tikus (Tolnai Népújság, 1999. augusztus 31.)

Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország számára Mátyás király óta először jöhet létre nyugatias társadalmi berendezkedés. Tabajdi Csaba szocialista politikus (Új Néplap, 2000. február 12.)

A (magyar) politikusok alapvetően közönyösek a romákat érintő kérdésekben, ám az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében látszatintézkedéseket hoznak. Horváth Aladár romapolitikus (Hajdú-Bihari Napló, 2000. április 1.)

Trianon orvossága nem a területi revízió, hanem az a fajta magyar csatlakozás, amely nem marad meg az eszmeiség vagy a kultúra magasságában, hanem egyben politikai, gazdasági integrálódást is jelent. Tőkés László református püspök (Tolnai Népújság, 2000. május 9.)

A csatlakozás előkészítése során kellett szembesülnünk azzal a ténnyel, hogy a megye mint nagyságrend az Európai Unió számára kezelhetetlen, túl kicsi. Kovács László szocialista politikus (Vas Népe, 2000. május 12.)

A csatlakozás biztos, a dátum kérdéses. Martonyi János külügyminiszter (Délmagyarország, 2000. július 31.)

Az Európai Unió-csatlakozás, ha tetszik, ha nem, azt jelenti, hogy hátat fordítunk Kelet-Euró- pának. Tamás Gáspár Miklós filozófus (Népszabadság, 2000. szeptember 15.) (Folytatjuk)