Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-18 / 41. szám
2003. február 18., kedd KeietwMagyarország HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK 0 Véradás. Ma a nyíregyházi Főiskolán 8 és 14, Beszterecen a polgármesteri hivatalban 8 és 12, Fehérgyarmaton (intézeti) 8 és 12 óra között lesz önkéntes véradás. 0 Kihelyezett ügyfélszolgálat. Ma Fehérgyarmaton (Kossuth tér 9.) 9 és 14.30, Mátészalkán (Kölcsey tér 2.) 9 és 14 óra között tart kihelyezett ügyfél- szolgálatot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. 0 Tankönyvbemutató. A Nemzeti Tan- könyvkiadó február 20-án budapesti székházában (Szobránc u. 6-8.) mutatja be Katona András (ELTE) és Sallai József (Nyíregyházi Főiskola) egyetemifőiskolai használatra készült A történelem tanítása című tankönyvét. Állatbőrben - a Kalmár utcai óvodában Állatalakoskodó az oviban Mátészalka (Molnár Károly) - A gyermekközösségekben még mindig a farsang a legizgalmasabb téma. A mátészalkai Kalmár úti 75 férőhelyes óvodában (egy a 6 óvoda közül) 92 gyerek van beírva. A városban a szülő szabadon választ gyerekének óvodát. A 3 csoportos óvodában 6 óvónő és 3 dajka dolgozik. A főzőkonyha 5 dolgozója még egy másik óvoda közösségének is főz. (Ők 125- en vannak.) Február 26-án tartják farsangi ünnepségüket. A foglalkoztató termek, illetve az óvoda folyosója már a készülődést tükrözi. (Néphagyományőrző óvoda révén, a február a farsangi szokásokat eleveníti fel.) Az óvodapedagógus a kis-, középső- és a nagycsoportba viszi tanítványait. Mint Fejér Istvánná, az óvoda helyettes vezetője elmondta, minden csoport saját elképzelést valósít meg, köztük az a közel 30 fiatal, akik ősztől elsősök lesznek. A gyakorlásra jó alkalmat kínál az óvoda tornaszobája. Amikor 1996-ban - tekintettel a csökkenő gyermeklétszámra - felszabadult a terem, itt alakítottak ki olyan feltételeket, ahol a rendszeres sportolás az élet velejárója. Mindhárom csoportban készülődnek a nagy rendezvényre. Ez megmutatkozik a saját készítésű tárgyakban, díszekben, süteményekben, valamint a jelmezekben. A február 26-i rendezvényre a szülőket is várják. Délután 4 órától a tornateremben mindhárom közösség bemutatkozik a „Szatmári Állatalakoskodó”-ban minden csoport megjelenít egy állatot. Mindenkinek jut szerep a produkcióban. Volt, aki már a próbákra is jelmezbe öltözött, hogy majd levethesse láncait. TÜSKÉS SAROK * J J yVrf yv J V «/v yvvíóv V v J’V<»>V'C V v’v W w v vv^'wvvVlX Irány a túloldal Nagy István Attila IVlinden városlakó örül, ha beépül egy-egy foghíjas telek, ha szépül a környezete. Az építkezés persze kellemetlenséggel is jár, de azt hamar elfejti az ember. A Vasvári Pál-Árok utcai sarok is végre beépül. A szakemberek annak rendje- módja szerint bekerítették az építési területet (lezárva a járdát), s táblán adják tudtára mindenkinek: Gyalogosközlekedés a túloldalon. Eddig minden tökéletes. Csakhogy a másik oldalon nem lehet közlekedni, hiszen ott nincs járda, csak egy másik építkezés előtti dzsumbuj meg hóhegyek. Lesz sár is, ha olvad. A gyalogos csak az úttesten közlekedhet, az pedig a csúszós téli időszakban ugyancsak veszélyes. Szóval, nem elég a megszokás, arra is kellene gondolni, lehet-e teljesíteni a kérést. Mert különben - elnézést a morbid gondolatért - a közlekedés a túlvilágon lép érvénybe. Lapos bugyellárissal nehéz tervezni Biriben elfogadták az idei költségvetést: a működési forráshiány 36,4 millió forint Blriben is a pénzhiány akadályozza a fejlődést Biri (KM - Gy. L.) - Alighanem az önkormányzat létezése óta ez az év lesz a legnehezebb számunkra - fogalmaz Márton József polgár- mester.- Múlt pénteken fogadta el a képviselő-testület az idei költség- vetést - teszi hozzá és rendkívül lehangoló, hogy több mint 36,4 millió forint a működési forráshiány. Szigorú takarékosság Emellett az önkormányzatnak még 6 millió forint hitelt és annak kamatait is törlesztenie kell.- Rendkívül szigorú takarékos- sági intézkedések bevezetésére van szükség - mondja Márton József. - Csak az a nagy gond, hogy a dologi kiadásokat már eddig is a minimálisra csökkentettük, a víz-, gáz-, villanyszámlákat fizetni kell. A bérekről nem is beszélve. Eddig sem volt könnyű dolga a kistelepülések önkormányzatainak, azzal csak nehezítették a helyzetünket, hogy a közalkalmazottak béremelése terheinek jelentős részét az állam az önkormányzatokra taksálta. Igaz, egy új fogalom is megjelent, a már jól ismert „önhiki” mellett itt a „bér- hiki”, ami éppen az új - megint- csak pénz nélküli leosztott - feladat teljesítését hivatott segíteni. A pályázat kidolgozása most van folyamatban. A pénzügyi lehetőségeknek megfelelően igen szerény fejlesztéseket terveznek. Mint ahogy a polgármester elmondta: igen komoly gondot jelent a saját erő előteremtése. Fontos lenne közlekedésbiztonsági szempontból a főutcán járda építése. Erre mindenképpen szeretnék újra benyújtani a pályázatot, tavaly azt ugyanis elutasították. Ezenkívül piactér kialakítása is a terveik között szerepel.- A legnagyobb feladat azonban a csapadékvíz-elvezető rendszer megterveztetése és kivitelezése lesz - teszi hozzá Márton József. - Természetesen erre is benyújtjuk a pályázatot. Régi adóssága az „ahyatelepü- lésnek”, hogy Táncsicstelepen még ma sincs sem gáz-, sem vízvezeték-hálózat. Ezt sem lehet sokáig elodázni. Biri külterületén, Kenderáztatótanyán pedig még villany sincs, pedig egy család él itt gyerekekkel, csecsemővel. A Kállay-kúria - itt van most a polgármesteri hivatal is - felújítását április 30-áig szeretnék befejezni. A távlati tervekben szerepel ugyanis, hogy a hivatalt innen kiköltöztetik, és a civil szervezetek lenne itt a székháza. A képviselő-testület legutóbbi üléFotő: a szerző sén elfogadták az indítványt, hogy az épületet nyilvánítsák védetté. Kerékpárút Nagyon fontos lenne, hogy végre az Arany János utca egészét és a Dózsa György utca egy részét portalanítsák. Pályázati lehetőség nyílik rá, csak hát itt is a saját erő hiány lehet akadály. Ezenkívül tizenegy településsel közösen szeretnének egy kerékpárutat is építeni a Balkány-Biri-Nagykál- ló-Harangod útvonalon. ARCKÉP Jónás István „trükkgyáros” Pusztadobos (KM - MML) - Különleges szenvedélye van a Pusztadoboson élő Jónás Istvánnak: gyermekkora óta vonzódik a bűvésztrükkökhöz, s nemcsak összegyűjti azokat, hanem maga is talál ki mutatványokat. Hatodik osztályos lehetett, amikor egy hetüapban Rodolfo cikkeit olvasgatva kedvet kapott a bűvészkedéshez. Fel is lépett akkor az általános iskolai Ki mit tud?-on, s egy saját trükkel ejtette ámulatba a közönséget. A továbbtanuláskor - 1977-ben - Budapestet választotta, hiszen úgy érezte, hogy mindahhoz, ami érdekelte - a vershez, a bűvészeihez és a színjátszáshoz - ott kerülhet igazán közeibe. A fővárosban nemcsak a kereskedelmi szakmunkásképző iskolát látogatta szorgalmasan, hanem a bűvészboltot is, ahol Jónás István Fotó: a szerző különböző színpadi kellékeket vásárolt. ÖsszáÜított aztán egy olyan műsort, amellyel a munka mellett amatőr bűvészként majálisokon, művelődési házakban szerepelt. Tizennégy évig élt a fővárosban, majd hazaköltözött Pusztadobosra, mert családot alapított.- Állandóan járom az antikváriumokat, s keresem a bűvészkönyveket, hogy növelhessem a gyűjteményemet - meséli Jónás István, aki roppant büszke arra, hogy személyesen is találkozhatott Rodolfo mesterrel. - Több ezer trükknek is megvan már a leírása. Nagyon sok közöttük az általam kitalált trükk. A közelmúltban az Aktuális Mágia című szaklapba írtam meg az egyik ötletemet, s nagy örömömre viszontláthattam a tévében egy bűvésztől. Szeretnék egyszer én is írni egy bűvészkönyvet, de ahhoz még nagyon sokat kell gyűjtenem. A kedvenc trükkje- im a kötelekhez, a kendőkhöz és a golyókhoz kapcsolódnak. A kártyatrükkök egy külön fejezetet jelentenek, a velük bemutatható trükkök tárháza kimeríthetetlen. Egyébként a legegyszerűbb trükkök a leglátványosabbak. Jónás István nemcsak gyűjti, hanem jótékonysági rendezvényeken olykor be is mutatja a trükköket. A 12 éves Anna lánya csak nézni szereti az édesapja „varázslatait”, ám meglehet, hogy a hét hónapos Máté egyszer majd követni fogja a papát a trükkök világába. Hunyadi-hét Nyírbátorban Nyírbátor (KM) - Névadójára emlékezik ezen a héten a nyírbátori Hunyadi Mátyás Általános Iskola. Az ünnepségsorozat február 17- én hétfőn délelőtt dr. Kriveczki Béla történész megnyitójával kezdődött, majd a diákok történelmi vetélkedője következett. A Mátyás rajzkiállítás és a Hunyadi labdarúgótorna után a hét további napjain egyebek között természetismereti, tudás- és sportvetélkedő színesíti a programot, február 20- án csütörtökön pedig az egészség köré szerveződnek az események. Ezen a napon tartják a Vöröskeresztes Bázisikola avatóünnepségét, amelyre a Magyar Vöröskereszt főtitkárát is várják, s ekkor tartják az egészségnevelési vetélkedőt is. Pénteken Ki mit tud?-ot tartanak a névadóról, majd a Budapesti Bűvész cirkusz előadására ind- vitálják a diákokat, akik este bál- _ lal fejezik be a Hunyadi-hetet. A KSH ELEMZÉSEIBŐL J J j'j J * 3 3 v J 3 W V «.’• '«% V V v'v'v v'v írvi v v V Cvv v\t LL V L V v V V V v V V V kviVtUn l < Utliiiil Megyénknek a textil- és vegyipar befektetéseiből jut Nyíregyháza (KSH-Malaku- cziné Pőka Mária) - Az ipari invesztícióknak 2001-ben csupán 3,4 százaléka zajlott a megyében. A kilencvenes évek második felére jellemzőnél ez az arány ugyan valamivel jobb, de elmarad az évtized elejitől és alacsony szintű. Az ipari invesztíciók részaránya a gazdaságban 2001-ben a megyében és országosan is 40 százalékot meghaladó volt. A beruházási volumen a megyében az 1994-1996 közötti visz- szaesést követően - ami a nagy infrastrukturális beruházások kifutásával van összefüggésben - 1997-től növekvő (visszaesést csak 1999-ben mutatott). Ezt főként a termelő ágakra jellemző fejlesztések magyarázzák, amiben az ipar szerepe jelentős. A megyében 2001-ben a beruházás összehasonlító áron 1,5-sze- rese, ezen belül az ipari invesztícióké 1,7-szerese volt az 1992. évinek. A kilencvenes évek elején összegszerűen főleg az energia- szektorba és a vegyiparba invesztáltak a legtöbbet, összefüggésben a privatizációval. Az évtized második felére a két ágazatban a fejlesztések kissé visszaestek és egyre jelentősebbé váltak az élelmi- szeripari és gépipari beruházások. Az évtized végére az előbbiekhez hasonlóan a textilipari invesztíciók nagysága, aránya is számottevővé vált, akárcsak ismételten az energiaszektoré. Az ipari beruházások nagyobb részét 1995 óta a külföldiek létesítik, eltérően a nemzetgazdaság egészétől, ahol az invesztíciók kisebb részét adják. Mindez rámutat az ágazatban a külföldi tőke jelentős szerepére. Kevés az érdeklődő Az ország ipari szervezeteiben 2001 végén működő külföldi tőkének csupán 0,8 százaléka, 15 milliárd forint irányult Szabolcs- Szatmár-Bereg ipari szervezeteibe. Ez a megyében működő 21 milliárd forint nagyságú külföldi befektetés közel héttizede, ami jelzi, hogy más ágazatok iránt igen gyér, az iparénál gyengébb a külföldiek érdeklődése. (Országosan a külföldi befektetések fele működött 2001 végén az iparban.) A megye iparában működő külföldi tőke 48 százaléka a vegyiparban, 15-15 százaléka a textiliparban és a gépiparban van jelen. Országosan az ipari külföldi befektetések itteninél jóval kisebb része, 16 százaléka irányult a vegyiparba, a gépipar aránya pedig lényegesen nagyobb (29 százalék), a textilipari pedig az itteninek töredéke, és jelentős súlyt képvisel az élelmiszeripar is. A megye jelentősebb arányban a textilipari és vegyipari külföldi befektetésekből részesül, hiszen ezen ágazatokból az országos invesztíciók 4,2, illetve 2,4 százaléka jut a megyei székhelyű vállalkozásokba, míg az élelmiszer- ipari és gépipari arány csupán 0,3-0,4 százalék. i
