Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-14 / 38. szám

Rajz: Ferter János 2003. február 14., péntek Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Az EU és az idősek. A nyíregyházi Vas­utas Művelődési Ház nagytermében feb­ruár 17-én 10 órától az európaiság szel­lemiségének kialakulásáról, valamint Az idősek társadalmi szerepének és helyé­nek változásáról az Európai unióban cím­mel hangzik el előadás. 0 Toborzás. Február 15-ig lehet jelent­kezni a Magyar Honvédség központi tiszt­helyettesképző iskolájába 18-23 év kö­zötti, érettségivel rendelkezőknek. (Nyír­egyháza, Bessenyei tér 15.) NÉZŐPONT Benzinkút vagy patika? Kovács Éva Rég nem tapasztalt indulatokat váltott ki az a kezdeményezés, amely a közel­múltban látott napvilágot: az Országos Versenyhivatal illetékesei azt javasolják, hogy a jövőben bizonyos orvosságokat ne csak a patikákban, hanem akár a benzin­kutaknál is meg lehessen vásárolni. Talán mondani is fölösleges: a legna­gyobb felháborodást az érintettek, a té­mában leginkább érdekelt patikusok köré­ben okozta az ötlet, s az izgalom máig nem csitul. A felek ragaszkodnak saját álláspont­jukhoz. A gyógyszerészek azt hangoztat­ják, hogy a rendelkezés rendkívül komoly veszélyt jelent(ene) az emberekre, hiszen nyakló nélkül vásárolnák az orvosságokat, komoly bajba sodorva, kockára téve ez­zel az amúgy legdrágábbnak nevezett kincsünket, az egészségünket. A javaslat kidolgozói ezzel szemben azt vallják: szó sincs itt semmiféle ve­szélyről, hiszen egyrészt mindenkinek van már annyi esze, hogy ne ártson ön­nön magának, másrészt pedig az úgyne­vezett szabadpiacon nem életmentő, ko­moly gyógyszerekhez lehetne hozzájutni, hanem csakis olyanokhoz, amelyeknek egy részét egyébként recept nélkül, ma­napság is bárki bármikor megveheti, leg­feljebb nem a benzinkútnál, hanem egye­lőre kizárólag a gyógyszertárakban. A vitát figyelve nagyjából az a kép raj­zolódik a szemünk elé, hogy mindkét fél állításában lehet valami igaz. Jómagam nem vagyok nagy gyógyszerevő, kétszer is meggondolom, míg orvossághoz nyú­lok, de a gyakori fejfájásom megszünteté­sére szolgáló pirulákat kénytelen vagyok megvásárolni. Tartok tőle, ha egy benzin­kút lenne közelebb, kényelmi okok miatt az orvosságért eszembe se jutna a messzebb lévő patikába menni. Szabolcs-Szatmár-Beregben jelenleg 114 közforgalmú patika, 57 fiókgyógy­szertár, valamint 23 kézipatika található. Az ellátás tehát megoldott, amiatt nem lenne szükség a benzinkutas gyógyszer- forgalmazásra. Egyetlen dolog marad, ami az ötletet sokak szemében megvalósítha­tóvá teszi: az, amely az embereket fel­nőttként kezeli, nagykorúnak tekinti. Fürdővíz ki, de a gyerek maradjon! Egy szaktanácsadó észrevételei a korábbi, s az új gazdaságfejlesztési programról Sok vállalkozás korszerű technikát tudott csatasorba állítani a Széchenyi-terv pályázatán nyert támoga­tásból Fotó: Elek Emil Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Alap­vetően a vállalkozók által vissza nem térítendő támoga­tásformában kapott tőkejut­tatás hiányzik a „terv”-ről „programira keresztelt, de a Széchenyi nevet továbbra is őrző gazdaságfejlesztési rendszerből. Ez egy pályázatkészítésben meglehetős gyakorlattal rendel­kező pénzügyi tanácsadó, véle­ményeként hangzott el nem ré­gen. A tanácsadásból élő szakem­ber olvasta lapunkban az indu­lás küszöbén álló Széchenyi Programról a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium illetékes főosztályvezetőjével, Gérnyi Gá­borral készített interjút. Ennek egyes részletei váltották ki ben­ne a hozzászólás igényét. Szíjártó István mérnök-közgaz­dász 11 éve foglalkozik pénzügyi tanácsadással. A bő évtized alatt több száz egyéni és társasvál­lalkozó beruházási, fejlesztési el­képzeléseiben működött közre a H ...................... A vállalkozók jobban kedvelik a vissza nem térítendő támogatást. ” Szíjártó István .....................................................W finanszírozás oldalán. A műsza­ki és igazságügyi szakértőként is ismert nyíregyházi szakembert a napokban arra kértük, fejtse ki véleményét tapaszalatai alapján. Két éven át...- A szigorú feltételek teljesíté­sével elérhető banki hitelek mel­lett, vállalkozói szempontból mindig nagy szerep jut a vissza­fizetési kötelezettség nélküli tá­mogatásoknak. A területfejlesz­tési, munkahelyteremtő, és nem utolsósorban mezőgazdasági cél­zatú pénzügyi alapok mellett 2001-ben egy komplex gazdaság fejlesztő program a Széchenyi- terv jelent meg. Kétéves műkö­dés után tavaly befejeződött, és a hírek szerint ez évtől Széche- nyi-program néven folytatódik. Egyelőre még nem tudni milyen tartalommal.- A magyar politikai élet egyik jellemzője, hogy a minden­kori kormány a valóságostól job­ban alulértékeli az előző kabinet eredményeit. így van ez a meg­Testközelből Az előző kormány meg­hirdette Széchenyi-tervben, mint szolgáltató kezdettől fogva részt vett Szíjártó Ist­ván. A hozzá forduló vállal­kozóknak pénzügyi taná­csot nyújtott, összeállította a pályázatot, segített a szer­ződéskötésnél és elkészítet­te a pénzügyi beszámolót. Mint mondja, véleménye azért mérvadó, mivel 2 év alatt 52 programban vett részt, zömmel megyei vál­lalkozásokat menedzselve így behatóan megismerhet­te a program előnyeit és hátrányait. szüntetett Szécfienyi-terv eseté­ben is. A közelmúltban több új­ságcikk, médianyilatkozat illette negatív jelzőkkel ezt a pénzügyi programot. Ugyanakkor dicsőí­tette a még valóságban meg sem jelent, 2003-ra meghirdetett Szé- chenyi-programot. Én a saját ta­pasztalataim és a jövőre vonat­kozó információk alapján szeret­ném szakmai alapon összeha­sonlítani a kettőt:- Az Orbán-kormány által meg­hirdetett Széchényi-terv a gazda­sági élet szinte egészét átfogta. Ki­terjedt a feldolgozóiparra, turiz­musra, lakásépítésre, regionális fejlesztésre, energiaracionalizálá­si beruházásokra, a kis- és nagy­kereskedelemre. Ez 2002-ben több mint 70 féle pályázatot jelentett, szemben a jelenlegi kormány ál­tal hirdetett 9 féle konstrukcióval. Figyelembe véve, hogy a turiszti­kai és lakásépítési programok ki­kerültek a Széchenyi-programból, ebben az esetben is kb. 25-30 féle konstrukció megjelentetése vár­ható ez évben. Tőke, de másként- Nagyon fontos különbség, hogy a Széchenyi-terv túlnyomó- részt vissza nem térítendő támo­gatást adott a pályázóknak, kiegészítve banki hitelhez kap­csolódó kamattámogatással. A fi­nanszírozás mértéke sok esetben elérte a 40-50 százalékot, ami igen kedvező volt. Az új Széche- nyi-program - az előzetes tájé­koztatás alapján előtérbe he­lyezi a kamatmentes, visszafize­tendő tőkejuttatást a vissza nem fizetendő támogatással szemben. „Sajnos” a vállalkozók, vállalko­zások sokkal jobban kedvelik a vissza nem térítendő támogatást, azt, amelynek a mértéke - a hí­rek szerint -, jelentősen csökken. Pedig a számok azt mutatják, hogy 25 százaléknál kisebb tő­kejuttatás esetén erősen kérdé­ses, hogy az adott konstrukcióra érdemes-e pályázni!- Az kétségtelen gyengesége volt a Széchenyi-tervnek, hogy bonyolult és hosszadalmas, több hónapot igénybe vevő szerződés- kötési és pénzügyi elszámolással járt, azaz egy bürokratikus pro­cedúra volt. Ezen mindenképpen változtatni kell! A Gazdasági és Közlekedési Miniszté­rjum honlapján a pályázatok illetve újdonságok között sok értékes információ ta­lálható www.gkm.hu Summa summárum- Véleményem szerint a Széchenyi-terv az elmúlt évti­zed legátfogóbb és legsikere­sebb fejlesztési, pénzügyi prog­ramja volt. Nem kéne a für­dővízzel már megint kiönteni a gyereket: értékeit meg kel­lene őrizni, hiányosságait pe­dig kiküszöbölni. Remélem, hogy az új kormány által meg­hirdetett Széchényi-program erre irányul, és nem visszalé­pést hoz. Küszöbön az európai uniós csatlakozás: igen nagy szükség lenne az utolsó évben a hazai vállalkozások megerő­sítésére célirányos támogatá­sokkal. A magyar gazdaságot ugyanis az ilyen vállalkozások viszik előre, nem pedig a kicsi költség, gyors haszon remé­nyében idetelepült, de a még olcsóbb keletre villámgyorsan továbbálló' „rabló” külföldi cé­gek - összegezte véleményét Szíjártó István. ELETKEP Vendégségben Székelyföldén Oláh Gábor A ködmönös, báránybőr kucsmás férfi tétován nézelődött, majd bátortalanul rámkérdezett. Mondanám meg, merre van itt a közelben látszerész, mert a fe­lesége szemüvegét kellene meg­csináltatni úgy, hogy még ma kész legyen, mert utazna haza Erdélybe. Elkísértem, egy óra múlva mehettünk is vissza a szemüvegért. Addig beültünk egy kávéra a közeli presszóba és beszélgetni kezdtünk. Igazában az ő bajával érkezett, orvost ke­resett, kevés pénze van, külföl­dit meg nem gyógyíthatnak a kórházban, így hát dolga végezet­lenül megy haza. Szálas terme­tű munkásember volt, de megrokkantotta a bánya, ahol eddig dolgozott. Amikor elkö­szöntünk egymástól, címet cse­réltünk. Egy jó hónap múlva pedig ke­gyes csalással, „magyarosítot­tuk” - beköltözhetett a kórház­ba, egy Erdélyből jött orvos vet­te kezei alá, és gyógyította meg. Az akkor még gimnazista leánya és barátnője pedig két nyáron át diákmunkásként dolgozott egy gazdaságban, a kereset nagyon jól jött az iskolakezdés előtt. Évek múltak, s ennek a lány­nak a lakodalmába voltam várat­lanul hivatalos. Elibém jöttek Csíkszeredára. Onnan keletre a hegyek közé rejtve egy olyan kis faluban laknak, amelyről azt tartják, ott még Isten sincs, mert templom sincs. Csodálatos, küz­dő-szenvedő és felemelkedő, többgenerációs család vendége voltam. Szokásaik, életmódjuk, észjárásuk, erkölcsük, ünnepeik és mulatságaik maradandó él­ményt nyújtottak. A házuknak magas fedele van, hogy a hó és a víz gyorsan lefut­hasson róla. A takaros tornácon fogadtak, ahová művészi faragvá- nyokkal ékített galambdúcos ka­pun keresztül jutottunk. Az utcá­ra néző oldalon a dlszszobában helyeztek el. A mestergerendákon régi, családi iratok, énekesköny­vek és a Biblia sorjázta. A hátsó szobában terítettek a messziről jött vendégnek. A leen­dő nászasszony „hazunnan” ho­zott kalácsa, mézes pálinkája bő­vítette az amúgy is gazdag kí­nálatot. Szeresse! - hangzott el a régen hallott kínáló szó. Bár­melyiket visszautasítani nagy sértés lett volna. így hát hama­rosan víg vacsora kerekedett. Ol­dódott a hangulat, egymást kö­vették az elmésen és röviden megfogalmazott köszöntések. A tréfa, a kedélyes ingerkedés, ug­ratás sem hiányozhatott. Másnap volt az esküvő. Ami ott volt, sem elmondani, sem leírni nem lehet. Minden úgy történt, ahogyan azt a 600 éves hagyományok megkívánták. A vacsoránál már a töltött káposz­ta is kifogott rajtam, a meny­asszonytáncnál meg egyenesen szégyenben maradtam, mert a hagyományos magyartáncot sem tudtam eljárni. Két napig pihentem a fára- | dalmakat. Búcsúzáskor kaptam ^ egy meghívást jövőre is. Akkor 3 megy férjhez a kisebbik lány is, § aki már gyűrűs, jegyes meny- asszony.- Nem tehetek róla, hogy a jány mellé, még egy jányt adott az Isten - sóhajtotta a házigazda. Téli örömök. Hóember­építés Nyírteleken

Next

/
Thumbnails
Contents