Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

2003. február 13., csütörtök HAZAI TÁJAKON /4 sáu HÍREK 0 Dr. Kiss Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke február 13-án reggel 8 órától 12 óráig fogadónapot tart hivatali helyi­ségében. 0 Az alkoholizmus ellen. Egyenes úton elnevezéssel alkoholizmus elleni klub kezdi meg a működését a Borbányai Művelődési Házban. Az első foglalkozást csütörtökön 17 órától tartják. 0 Nyílt nap. A Gábor Dénes Főiskola nyíregyházi konzultációs központja (Vas­vári Pál u. 1.) nyílt napot tart február 14- én 10 órakor. Érdeklődni a 42/406-850- es számon lehet. A kereskedelmi dolgozókért Nyíregyháza (KM) - Sajnos, a kereske­dő, az eladó manapság a „veszélyes üzem” kategóriába tartozó fogalom. Egy bolti tol­vaj leleplezése 1990-ben kis híján a pénz­táros életébe került. A tragikus balesetet szenvedett dolgozó megsegítésére a kereskedelmi szakszerve­zetek is összefogtak. Akkor hozták létre a Kereskedelmi Dolgozókért Alapítványt, melynek célja a hasonló helyzetbe került kollégák egészségügyi rehabilitációjának segítése, az anyagi támogatás és erkölcsi védelem. Az alapítvány nemcsak a szűk értelemben vett kereskedelmi dolgozókat, illetve valamely szakszervezet tagját támo­gatja, hanem például a takarékszövetke­zetek dolgozóit is. Nem kell, hogy a ke­reskedelmi alkalmazott feltétlenül szak- szervezeti tag legyen, akkor is jogosult a szolgáltatások igénybe vételére, ha mun­káltatója adományával csatlakozik az ala­pítványhoz. Az alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá, aki egytért céljaival és támogatja működését. Legutóbb egy rendkívül megrázó ese­mény nyomán döntöttek úgy a kurátorok, hogy pénzadománnyal támogatják a Nyír­egyházán meggyilkolt kolléganőjük (bár nem volt szakszervezeti tag) hozzátartozó­it, hogy ezzel is osztozzanak a család mély gyászában. A támogatást a napokban jut­tatta el a családhoz a Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszervezetének megyei tit­kára. Az emlékezés virágai a Virág utcán TÜSKÉS SAROK Életmentők harca Kovács Éva Még friss a hír: meghalt az infarktu­sos páciens, mert a súlyos beteget szállító mentőautónak az egyik gépkocsivezető nem adta meg az elsőbbséget, a rendeltetés­szerűen használt megkülönböztető jeleket látva sem engedte előzni a sofőrt. A megyei rendőrség munkatársai azó­ta is keresik a szabálytalankodót, hogy el­lene a - teljesen indokolt - eljárást megin­dítsák. A hír önmagáért beszél. Annál is inkább, mert bármelyikünk, bármikor járhat hason­lóan. Még rágondolni is rossz, hogy akkor kerülünk életveszélybe, amikor pedig segít­ségre szorulunk, s a dolgok úgy történnek velünk, hogy még csak hajszálnyi hatásunk sem lehet az eseményekre. Aki tanulta a KRESZ-t, az tudja: a meg­különböztető jelzést használó autók elsőbb­séget élveznek a közlekedésben, hiszen azért rohannak és villyognak, mert felada­tukat teljesítik, a bajban lévőkön akarnak segíteni. Talán ezért sem lehet indulatok nélkül nézni, hogy egyesek rá se hed­erítenek a szirénázó autókra, nemhogy se­gítik, de egyenesen akadályozzák őket a biz­tonságos haladásban. Ilyenkor szoktam arra gondolni, vajon mi lenne, ha maga az önző autós feküdne sebesülten, élet-halál között a mentőben lévő hordágyon? Igény van, pénz nincs az utakra Felmérés készült az önkormányzati utak állapotáról és a, fejlesztés rangsorolásáról Nemcsak a kis falvakban, még a megyeszékhelyen is vannak kiépítetlen utak Fotó: Balázs Attila Mint írásunk első oldalon megjelent részéből kitűnik: megyénk területén 2666 kilo­méter a belterületi önkor­mányzati utak hossza.- Ma már általánosan elfoga­dott tény, hogy a befektetők szá­mára nélkülözhetetlen a meg­felelő minőségű, fejlett infrastruk­túra, ezen belül nyilvánvaló, az úthálózat megléte, jó minősége - folytatja Szabó József, a Megyei Önkormányzati Hivatal szakfő­tanácsosa. - Tapasztaljuk, hogy az autópályák mellett a zöldmezős beruházások felgyorsulnak, de az sem mindegy, hogy az autópályá­ról lelépve milyen minőségű út­hálózaton tudunk közlekedni. Közismert, hogy a nem megfelelő, egyenetlen kátyús útburkolatok nagymértékben megnövelik az el- jutási időt, lecsökkentik a sebes­séget, megnövelik a közlekedés üzemköltségeit és balesetveszélye­sek is. Ezért szükséges, hogy oda­figyeljünk arra az útállományra, amelyik felújításra, fejlesztésre szorul. Sorolás lélekszám szerint Ma a motorizáció egyre na­gyobb méreteket ölt, nagy költsé­gek terhelik az üzemben tartókat, ezért is jogos igény, ha a telepü­lésen belül kiépített úton el tud­junk jutni munkahelyünkig, a la­kásunkig járművel. Emiatt a ki­építetlen utak esetében is indo­kolt, hogy belátható időn belül a kiépítés megtörténjék. A tanul­mánynak végső soron az a célja, hogy ezeket számba véve megha­tározza azokat a költségeket - ter­mészetesen mai árakon -, amelye­ken az utak kiépítése megtörtén­het, illetve állapotuk megfelelő minőségűvé tehető. A 619 kilomé­ter hosszú út építési költsége 2002. évi árszinten 24 és fél mil­liárd forintot jelentene. Van 206 kilométer belterületi leromlott út, amelynek a burko­latmegerősítését, felújítását a je­lenlegi árszinten számolva 10 mil­liárd forintból lehetne megoldani. Vannak olyan települések, ahol a kiépítettség 100 százalékos és van olyan, mint Botpalád, vagy Uszka, ahol mindössze 5 százalé­kos, vagy Tiszaeszlár, ahol 8 szá­zalék, bár itt van valamilyen óta­lap az utakon, de ezzel együtt is kiépítetlennek tekinthető, miköz­ben Gulácson 200 méter út hiány­zik a teljes kiépítettséghez.- Ahhoz, hogy hozzá lehessen nyúlni ezekhez a feladatokhoz, rangsorolni kell - mondja a szak­főtanácsadó -, ezért állítottam egy rangsort. A számítás alapja az egy főre jutó kiépítetlen utak hossza volt, a felújítási igénynél ugyanezt a rangsort állítottuk. Mivel azonban az önkormányza­tok saját forrásaikkal szabadon gazdálkodhatnak, a testület dön­tésétől függ, hogy történetesen se­gélyt adnak, vagy utat építenek. TERKI és CÉDE Vannak központi alapok, amit a minisztérium juttat és vannak decentralizált, il­letve területfejlesztési for­rások. Pénzhez lehet jutni a területi kiegyenlítő alap­ból, ez a TERKI, a C jel­legű, decentralizást alapból, közismertebb nevén ez a CÉDE és az útberuházások támogatására elkülönített pénzből. Tavaly 25 millió volt, Laskod, Szabolcsbáka, Kisléta és Nyírtelek kapott belőle egy-egy útszakasz megépítésére. Az idei keret még nem ismert, de az el­készített anyag jó alap lesz a döntéshez. Szamosszegen a Harmadik Erő Szamosszeg (KM) - Dr. Pálfi Miklós vezetésével alakult meg a „Harmadik Erő” politikai szövet­ség. Pénteken 11 órától a szamos- szegi művelődési házban a ki­sebbségi önkormányzatok és elektorok részére tartanak szak­mai gyűlést. . Bemutatják az országos ci­gány kisebbségi önkormányzati választáson a megyéből induló személyeket: Balogh Gyula (Ra- mocsaháza), Bogdán Béla (Bátor­liget), Lakatos József (Szamos­szeg), Máté Sándor (Ópályi), Mú­zsa Lajos (Vásárosnamény). A szövetség tézisei: közéleti szavahihetőség, szakmai hozzá­értés, társadalmi szolidaritás, át­látható országos cigány önkor­mányzat, közvetlen politizálás, vazallusi viszonyok helyett part­neri munkakapcsolatok, egyenlő távolságtartás a pártpolitikai vi­szonyokban. Bányai József egyetemi hallgató Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Rendkívül fiatal, ennek elle­nére rendkívül határozott. Bár még csak elsős a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtu­dományi Karán, máris katonás pontossággal jelenik meg a meg­beszélt helyen. Mosolyából azt olvasom ki: elégedett választá­sával, s jól érzi magát abban a környezetben, ahol most tanul. Bár még csak húszéves, elég hosszú utat tett meg idáig. Szé­kelyudvarhelyen született, de még alig volt hatéves, amikor az egész család Magyarország­ra, pontosabban Nyíregyházára költözött. József általános isko­lába már itt járt, a Bem József­ben végzett, majd a Kossuth La­jos Evangélikus Gimnáziumban i Bányai József Fotó: Gyürke László érettségizett. S mint említettük, jelenleg a Zrínyi Miklós egye­tem hallgatója. Innen már egye­nes, kiszámítható a pálya. Hogy mégis mi lesz, ha „nagy” lesz? Tavaly az egyetemen új szako­kat indítottak, ilyen a felderítő, a gépesített lövész, a tüzér, a harckocsizó. A második év vé­gén kell majd eldönteni, melyik szakirányt választja. De, ahogy mondja, valószínűleg felderítő lesz. Nyilvánvaló, hogy egy kato­nai egyetemen számos speciális ismeretet is el kell sajátítani. Jelenleg általános katonai isme­reteket tanul, ezen belül pedig harcászatot, folyik a lőkiképzés és tanulnak tereptant is. Persze, emellett el kell igazodni az ál­talános politikai elméletben, a filozófiában, közgazdaságtan­ban is. Édesapja erdész, már nyug­díjban van, édesanyja szakács, húga pedig gimnazista. József készül a nyelvvizsgára, a néme­tet a második félévben katonai szakszókinccsel kibővítve kell elsajátítania. Szereti a sportot, ezen belül is a karatét és az úszást.- Három-négy éve tudatosan készülök erre a pályára - mond­ja. - Három dolog miatt: kihí­vások, a kalandvágy és a haza- szeretet. Mit jelent az ma, hogy magyar paraszt? A vidék embere ma már nem kíván kiszolgáltatott lenni, sőt a maga ura és gazdája lesz Paraszt-? Mi az ma, hogy ma­gyar paraszt? Bizonyos értelem­ben a vidéken élő, olykor földet művelő ember - ahogy pestiesen mondják - bugris paraszt, alkot­mányos értelemben a munkás-pa­raszt megbonthatatlan szövet­ségi?) barázdába degradált fele; jóhiszemű polgár. Ha hisszük, ha nem, bizonyos értelemben a ma­gyar emberi jogok egyenértékű alanyai, talán európáner, talán valós polgár! Ez a paraszt ember - aki vidéken él - gyakran sza­vazópolgár és adót is fizet. Hata­lomhoz juttatja ember-, polgár- és paraszttársát. Ezek az emberek honpolgártársaink, többnyire ci­vilek, olyan emberek, akik meg­becsülik a szakmai hozzáértést, a jó munkát és a mindezekért já­ró fizetséget. Ezek az emberek szereplői a honi és világi dolgok alakulásának, nem rá- és lebeszél- hetők, mert felelősséget éreznek értük. Ezek a vidéken élő paraszt em­berek élik honi jogaikat, s remé­lik, megtanulhatják az európai jo­gokat is! Több évszázad óta úgy rendezték el családi viszonyaikat, életkörülményeiket, gazdálkodá­sukat, ahogy az a nagyvilágban szokás, úgy keleten, mint nyuga­ton, akár Európában. Az elmúlt kommunista érában az a fogalom, hogy polgár, polgári társadalom, bizony nehezen értelmezhető, ill. hidegen elutasított kifejezés volt, rossz érdemjegyet kapott. Diszk­réten, csendben, úgy fű alatt azonban gondolkodtak, idomul­tak, parasztpolgárok lettek. Meg­tanulták a cincogó garasok szám­lálását, bérük értékének megfo­galmazását, mert valamilyen szin­ten és körülmények között gazdál­kodtak. Megépítették - jó esetben - sablon-lakásaikat, amelyekben volt már fürdőszoba és gyerekszo­ba, meg „tisztaszoba” is. A ma­gyar paraszt tisztességgel nevel­te, taníttatta gyermekét, kezébe értékes, jó magyar könyvet adott, s megmagyarázta neki, mi is a vi­lág, a fejlett nyugati civilizáció, útravalóul megfogalmazta neki személyes nézetét a dolgokról. A paraszt, a magyar paraszt rá­ébredt arra, hogy nem lehet felet­te hűbérúr és komisszár, ő pedig nem lesz jobbágy! A parasztpol­gár ugyanazt a szintet kívánja mint mindegyik embertársa itt e kis hazában. Veled megy Euró­pába, de nem bérmunkásnak és nem jobbágynak, hanem polgár­nak, europolgárnak! Elvárja min­denkitől, hogy a mindenkire ér­vényes jog által határozhassa meg magát, legyen az gazdagabb, oko­sabb, vagy szegényebb, tudatla­nabb. A mai magyar parasztnak is vannak értékei, ne nézze le vá­rosi, külhoni, mert van valami­lyen képessége, tudása, össze­gyűjtött vagyona, van tehetsége kezében vagy fejében. Mindezeket még az óhajtott unióban is pénz­re válthatja. A mi parasztunk is kísérletet fog tenni a piacon, le­gyen az honi vagy európai, és si­kerében bízik. Választott fellebb- valói és a komisz közösségi sze­replők sem foghatják szorítóba, mert nem jobbágy! Parasztjaink már megtanulták, hogy az anya­gi függetlenség száműzi a test és lélek kiszolgáltatottságát. A ma­gyar rendszerváltás óta megízlel­te, hogy a szellemi és anyagi füg­getlenség szoros rokonságban vannak. A magyar vidék embere, pa­rasztságunk ma már nem kíván kiszolgáltatott lenni, sőt a maga ura és gazdája lesz, légyen az EU, vagy sem. Politikusok, kereske­dők, bankárok, finoman bárdolt úri legények, vegyétek tudomá­sul, hogy a parasztpolgár a mon­dottakat, a hiedelmeket ellenőriz­ni akarja. Átérzi tettének felelős­ségét honi kortársaival, leendő gazdatársaival és utódaival szem­ben, tehát felelős polgára a hazá­nak, akit ne csapjon be választói bizalmának élvezője még Brüsz- szelben sem. A mi parasztságunk tud lojális és türelmes lenni a különböző csoportosulásokhoz, közösségekhez, választott közel­állóihoz, tiszteli embertársát, de mindezt csak akkor fogadja el, ha megbecsülik különös mivoltában. Nem jobbágy! dr. Lenti István Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Képviselő Testületének tagja, bizottsági elnök

Next

/
Thumbnails
Contents