Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-11 / 35. szám

Fotó: Racskó Tibor 2003. február 11., kedd HAZAI TÁJAKON /4 ^»Maoni 0 Toborzás. Február 15-ig lehet jelent­kezni a Magyar Honvédség központi tiszt­helyettesképző iskolájába 18-23 év kö­zötti, érettségivel rendelkezőknek. (Nyír­egyháza, Bessenyei tér 15.) 0 Alakformálás. A Felsősimái Közműve­lődési Színtéren február 11-én 17 órá­tól alakformáló torna várja a csinosod- ni vágyó hölgyeket. 0 Piacnyitás. Szerdán hat órakor is­mét megnyitja kapuit a Tokaji úti (KGST) piac. 9 0 Elhalasztott bátyus bál. Ezen a hét végén bátyus bált rendeztek volna a Wesselényi Miklós Szakközépiskolában, ám az technikai okok miatt elmarad. Az új időpont: március 14-e. Forró pillanatok részesei lehetnek azok a szerencsésebb férfiak, akik egy-egy divatbemutatóra ellátogatva megtekinthe­tik a legújabb fehérneműmodelleket - mint történt a napokban Nyíregyházán is Vadászbál. Bállal ünnepelt Nyíregyhá­zán a Munkás Vadásztársaság. A reggelig tartó mulatságon több mint százan ropták a táncot az alkalomhoz illő ínyenc vacso­rát követően. Az est fénypontja a tombo­lasorsolás volt, amikor értékes ajándékok találtak gazdára Fotó: Szabó Ibolya TÜSKÉS SAROK Szezoncikk Balogh József Az olvasónak már a könyökén jön ki a hó. Meg az ezzel kapcsolatos írások, de most van a szezonja, ha elolvad, majd a helyén maradt pocsolyák következnek. De most a hó... Elismerés illeti azokat a cégeket, ame­lyeknek a hóeltakarítás a feladata: mikor e sorokat papírra, illetve számítógépbe ve­tem, már feketék a fontosabb utak még a városban is. Ekék nyesték egyenesre a padkák mentét, ám a kanyarokban nem árt még egyszer széjjel nézni. Főképp a legletisztítottabb utak, a többsávos kör­utak mentén. A Pazonyi téren például a balra kanya­rodó és az egyenesen haladó sávok töké­letesek, ám aki jobbra szeretne menni, az nem fér el a szűk folyosón: vagy megvár­ja míg elmennek mellette a kocsik, vagy leszedi a mázt kocsijáról a megjegesedett, odatolt hó. Az Európa Szálló előtt legalább ilyen rossz a helyzet, sőt, ha a körútra bal­ra kanyarodó autó rendesen áll a helyére, a temető felől érkező, vagy a Kiskörútról jobbra kanyarodó be sem tud hajtani a rendőrség felé vezető egyenesbe, olyan keskenyre sikerült szabni az utat. Nem tudni, mikorra olvad el az aka­dály, ezért - ha van még kapacitás - ér­demes lenne egy karéjt még vágni belőle. Ferencke nem adja fel, küzd a kórral „Tudod, mama, ez egy nagyon jó osztály, nem szeretnék tőlük a tanulásban lemaradni!” Ferencke is szeretne sokat mosolyogni, ehelyett a nehézségekkel kell megküzdenie Fotó: Racskó Tibor illusztrációja Ladányi Tóth Lajos Dombrád (KM) - A szemé­lyes sorscsapásokat igazán akkor próbálhatja megérteni az ember, ha behelyettesíti magát az adott élethelyzetbe. Megpróbálhatja, de ténylege­sen megérteni úgy sem tudja... írni, beszélni viszont kell a vi­szontagságokról, még ha bele is fájdul a szívünk. Együtt éreznek vele- Nagy megpróbáltatás érte a kis családunkat. Ugyanis a tíz­éves kisunokámról - aki egy erős, életvidám kisfiú volt - rö­vid betegség után kiderült, hogy leukémiás - osztotta meg velünk bánatát a dombrádi özvegy Bal­ia Istvánná. - Azóta többet van a Debreceni Klinika hematoló­giai osztályán, mint itthon. Egy- egy eltávozásra hazajöhet, ilyen­kor örömmel siet az iskolába. Igazgatónője és tanárai a kórház­ban is meglátogatták, és rendsze­resen bejár hozzá Vera tanító né­ni, akivel olyankor „matekoz- nak”, mert nem szeretne lema­radni az osztálytársaitól. Háda Roli már a kórházban is felke­reste, amikor pedig először ha­zajött, az egész osztály eljött hoz­zá az igazgató nénivel és a ta­náraival együtt.- Azt mondta a kisunokám ne­kem: „Tudod, mama, ez egy na­gyon jó osztály, nem szeretnék tőlük lemaradni!” Kicsiny váro­sunkban sok segítő szándékú em­ber él, akik velünk éreznek a bajban, és jó szóval, anyagiakkal is segítenek. Az iskola tanári ka­ra és Sipos Kálmán lelkész sok imát és könyörgést mondott már el a gyógyulásáért. Az iskolatár­sak hittanáraik oktatásain közö­sen imádkoznak érte. Hogy ha itthon van a kisunokám, ő is el­megy a reggeli hálaadásra az édesanyjával és az elsős testvé­rével. Az anyukája azóta állan­dóan vele van, a kicsit én viszem az iskolába, és a munka után megyek érte. Amikor probléma adódik, Bállá Ferenc és felesége unokájukként vállalják a fel­ügyeletét. A másik szomszédunk­ra is mindenben számíthatunk. Lakatos Endre és felesége ha kell, hajnalban indulnak, hogy pár örömteli órát szerezzenek a kis betegünknek. Ha valami mégis közbejön, Farkas Károly siet a segítségünkre. Ágoston Lászlóné hosszú leveleket szokott írni Ferenckének, és az ő ösztön­zésére kezdett naplót írni a ke­zeléséről. Gombos Sándorné min­dennap érdeklődik, és kedvenc túrós csuszáját készítette el ak­kor, amikor látogatni ment. A helyi nőszövetség gyűjtést szer­vezett a részére, hogy ezáltal nyújtsák ki a segítő kezüket. Készül a gyógyulásra- Jóleső érzés, amikor regge­lente munkatársaim együttér-“ zően várnak, és kérdezik, hogy tudok-e nekik valami jót monda­ni. Kész csoda, ahogy Ferencke viseli a fájdalmakat és készül a gyógyulásra. A nehézségek nem múltak el, sok erőre van még szükségünk.. ARCKÉP Komáromi Zoltánné klubvezető Nyíregyháza (KM) - Szí­vós, kitartó, eltökélt asz- szony Komáromi Zoltánné, aki ha a fejébe vesz vala­mit, különösképpen ha má­sokat segíthet vele, céljától eltántorí thatatlan. Rokkantnyugdíjas, 1988-ban diagnosztizálták nála a ma még gyógyíthatatlan kórt. 1997- től a nyíregyházi SM-klub ve­zetője. Magányos harcos, csak ma­gára és nem egyszer önszántá­ból asszisztáló főiskolás (kitű­nő tanuló) fiára számíthat a közösségi teendők sorában. Sorstársai érdekeit mindig a maga önös érdekei elé sorolja. A betegeket nézi, és nem azt, mennyibe kerül a cél elérése egyébként sem vastag pénztár­cájának. Mióta ő a Sclerosis Multiplex Klub motorja, össze­sen majdnem kétmillió for in ­Komáromi Zoltánné tot „pályázott össze”. Ezen esz­közök között akad értékes elektromos masszírozó éppúgy, mint fából készült izomlazító. Valamennyi kölcsönözhető. A működési költséget is a pályázati összegekből fedezi a csoport, mely a mozgáskorláto­zottak egyesülete keretében te­szi a dolgát. A klubmenedzser orvos-beteg találkozókat hoz össze, legalább egy évben ket­tőt, az ünnepek közösen tölté­sének családias hangulatáról gondoskodik. De fűződik nevé­hez jótékonysági sportgála (Ta­kács Rita kick-box Európa-baj- nok közreműködésével) és SM- nap is. Az ügy szolgálatát nem tud­ja elképzelni partnerek nélkül - ilyenek a városi és a megyei önkormányzat, és a szerencsé­re mind több patronáló. Az SM-betegek országos egyesüle­ténél sem alelnöki, sem a felajánlott elnöki posztot nem fogadta el, de nemrég a fejébe vette, hogy az ország első SM- centruma márpedig Nyíregy­házán lesz. Végigszervezte a tárgyaláso­kat, leküzdötte az akadályokat, alkudozott, érvelt, telefonált, levelezett, faxolt és nem ered­ménytelenül. A nappali ellátást és rehabilitációt képviselő komplexum megvalósulása - köszönhetően elszántságának és hitének - egészen közel van... Vannak pótolhatatlan em­berek és vannak nélkülözhetet­lenek. Ő az utóbbiak közé tar­tozik. Táboroztatok Zánka (KM) - 2003. február 21-23. között immár 7. alka­lommal rendezik meg Zán- kán a gyermekek táborozta­tásával, a diákturizmussal foglalkozó tanácskozást a Táboroztatok Országos Kon­ferenciáját. A konferencia több téma mel­lett foglalkozik a természetjárás, az erdei iskola, a sport és a kul­turális-művészeti táborok fejlesz­tési lehetőségeivel, a nonprofit szálláshelyek üzemeltetésével, a HACCP minőségbiztosítási rend­szerrel, a táborozást segítő pá­lyázatokkal. A tanácskozásra a gyermek- táborokat üzemeltetők, szerve­zők mellett szabadidő-szervező­ket, diákönkormányzatokat segí­tő pedagógusokat, közművelődés­sel, sporttal és ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakembereket vár­nak. További információ a 87/568-577-es telefonszámon kér­hető, meghívó a www..zánka.hu honlapon a „letöltés” címszó alatt megtalálható. (Víz)rajzpályázat Nyíregyháza (KM) - A víz világnapja (március 22.) alkalmából a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság (Fetivízig) és a Magyar Hid­rológiai Társaság megyei szervezete rajzpályázatot hirdet „Víz a jövőért” cím­mel, melyre 6-15 éves gye­rekek rajzait várják. A mé­ret ne haladja meg az A/3- as lapot. A hátlapon tüntes­sék fel a pályázó nevét, élet­korát, pontos lakcímét, az iskola nevét és címét, vala­mint a rajztanár nevét. Há­rom korcsoportban - 6-10, 11-13 és 14-15 évesek - hir­detnek majd eredményt. Legkésőbb február 28-áig küldjék be az alkotásokat a Fetivízig címére (Nyíregy­háza, Széchenyi u. 19.). A legjobb 25 rajz készítői fel­ső-tiszai hajókiránduláson vesznek részt. Kategóriánként a legjobb 5-8 alkotást továbbküldik országos értékelésre. Ered­ményhirdetés és a kiállítás megnyitója: március 21., 11 óra a Képes Géza Általános Iskola, Mátészalka. A ISI ELEMZÉSEIBŐL Egészségügyi kiadásaink számokban Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) - A fej­lett nyugat-európai országok­hoz való gazdasági felzárkó­zásnak szerencsés esetben együtt kellene járnia a társa­dalmi szféra (oktatás, egész­ségügy, stb.) közeledésével is. A KSH által most megjelente­tett A magyar nemzeti egészség- ügyi számlák, 1998-2000 című kö­tete azonban az egy főre jutó egészségügyi kiadásokban a le­maradás fokozódását mutatják. Vásárlóerő-paritáson (a nemzeti valuták árfolyamai közötti kü­lönbségek kiküszöbölésére szol­gáló mesterséges valuta) számít­va 1992-ben az egy főre jutó egészségügyi közkiadás az OECD- országok átlagának 54, 2000-ben már csak 45 százalékát érte el. Az az egészségügyi szolgálta­tásvolumen, amihez a magyar la­kosok hozzájutottak 1992-ben, még meghaladta a portugál szin­tet. Portugáliában a közkiadások reálértéke növekedett, míg a ma­Az egészségügyben kulcsfontos­ságúak a laboratóriumok gyár közkiadásoké csökkent. Ezen tendenciák hatására 2000- ben az egy főre jutó egészségügyi közkiadás már jelentősen elma­radt a portugál szinttől (annak csak kb. 62 százalékát érte el). Ez az összehasonlítás azt is mu­tatja, hogy a kevésbé fejlett or­szágok „utolérése” is jelentős erőfeszítést igényel. Egészség- ügyi közkiadásokra az 1990-es évek végén a magyarországinál kisebb arányban (a GDP 5,1 szá­zaléka) az európai OECD-orszá- gok közül csak Görögország (4,7 százalék), Lengyelország (4,2 szá­zalék) és Törökország (3,5 szá­zalék) államháztartása költött az egészségügyre. A nemzetgazdaság teljesítmé­nyéhez viszonyítva 1998-ban - a közkiadásokat és a magánkiadá­sokat együttesen tekintve - a GDP 6,9, 2000-ben pedig 6,7 szá­zalékát fordították a magyar la­kosság egészségügyi ellátására. A kiadások legnagyobb tétele (37 százalék) egészségügyi ter­mék: gyógyszerek és gyógyásza­ti segédeszközök. A fekvőbeteg­ellátás a kiadások 30, a járóbe­teg-ellátás 16, a kiegészítő szol­gáltatás 6, a prevenció és a nép­egészségügyi ellátás 5, az egyéb ellátás további 6 százalékát tet­te ki. Az egészségügyi közkiadá­sok 39 százalékát kórházi kiadá­sokra, 30 százalékát pedig gyógy­szerre és gyógyászati segédesz­közre fordították. A magánkiadá­sokon belül a gyógyszerek 59 százalékot tesznek ki. Ezután a fogorvosi ellátás (12 százalék) a második legnagyobb tétel. Az egészségügyi magánkiadás 10 százalékát hálapénzre költik. 1

Next

/
Thumbnails
Contents