Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

2003. február 8., szombat TOP 100 KLUB /14 flfW m öli llftl A klaszter lényege Pák István (vezérigazgató, MOM Vízmé­réstechnikai Rt., a MOK elnöke): - A cé­gek közötti kapcsolatok rendszere sajátos hálózatokat eredményez. Ezek egyik állo­mása a klaszter, amelyre nincs egységes modell: eltérő szerveződések, helyi adott­ságok, feltételek és egyéb tényezők alakít­ják. Általánosságban viszont elmondható, hogy a klaszter termékalapon szerveződő, területileg koncentrált vállalkozások ko­operációs hálózata, amely a minél eredmé­nyesebb piaci jelenlét érdekében kihasz­nálja az együttműködési lehetőségeket az önkormányzatok, ipari parkok, gyártók, beszállítók, tanácsadók, képzési intézmé­nyek és a szolgáltatói szektor között. A MOK az ország nyugati részén alakítottak- tól eltérően a tagok tőkéjére is épít. ALAPÍTÓK ÉS TÁMOGATÓK Mátészalkai Optomechatronlkal Klaszter alapitól:______________________________ MOM Vízméréstechnikai Rt.; Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., Schott Desag Hungá­ria Kft.; Hoya Szemüveglencse Gyártó Ma­gyarország Kft.; Mátészalka Város Önkor­mányzata; Északkelet-Magyarországi Regio- nális Fejlesztési Rt. ____________________ A kelet-magyarországi optomechatronlkal konzorciumot támogató szervezetek: _____ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfej­lesztési Tanács; Kelet-Magyarországi Mun­kaadók Szövetsége; PRIMOM Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; TMB Hungary Technológiatranszfer és Szoftverfejlesztő Mérnöki Kft.; ITD Hungary; Miskolci Egye­tem Gépészmérnöki Kar; Debreceni Egye­tem Műszaki Főiskolai Kar. Elvándorlási fék Muskovszky János (elnök, Kelet-Magyar­országi Munkaadók Szövetsége): A Kelet- Magyarországi Mun­kaadók Szövetsége tulajdonképpen a Má­tészalkai Optome- chatronikai Klaszter bölcsőjének is tekint­hető. A klaszternek vállalnia kell egy sor olyan feladatot is, amely nyugodtabb körülmények mellett nem tartozna a hatáskörébe. Ha a szakkép­zési rendszert nézzük, alapvető érdekünk segíteni az átalakítását, hogy megfékezzük a munkaerő elvándorlását. Saját kezdemé­nyezéssel ösztönözzük azokat a befekteté­seket, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő termelés alapjait teremtik meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv külön szól a klaszterhatásról, de a keleti térség érdeké­ben erősebb lobbitevékenységre lesz szük­ség. Lobbiszövetségre kell lépni a térség nagy gazdasági szerveződéseinek, például Mátészalka Ipari Parkjának a Záhonyi Vál­lalkozói övezettel. Fontos, hogy érezzük a bizalmat a kormány és a szakminisztériu­mok részéről, és hogy a következő lépés­ben anyagi és erkölcsi támogatást nyújt­son a klaszter kezdeményezéseihez. Muskovszky János Csak minden ötödik Szováti Tibor (igaz­gató, Hoya Szemüveg- lencse Gyártó Magyar- ország Kft.): - Valóban sok jó képességű em­ber indul el e térség­ből, s aztán tanulmá­nyaik végeztével csak minden ötödik tér visz- sza. A mi vállalatunk­nál is feltesszük a kér­dést: a Hoya európai termelési központjá­vá válhatunk valaha vagy sem? A válasz keresésénél rögtön azt látjuk: akárhány millió dolláros befektetés előtt a megfelelő szakembergárdát kell előteremtenünk, s ezzel bizony nem tudunk megbirkózni. Ki­törési pont lehetne a főiskolai képzés be­vezetése itt Mátészalkán. Azt a klaszter va­lamennyi tagja megerősíti: ők nem csak Mátészalka fejlődéséről beszélnek, hanem az egész térség érdekében szorgalmazzák a hatékonyabb együttműködést. Szováti Tibor Nem maradhatunk örökké „embergyár” A Mátészalkai Optomechatronikai Klaszter tagjai, támogatói a TOP 100 Klub asztalánál Középpontban a klaszter (balról: Nlkodémus Antal, Szondi József és Csorján Balázs) Fotók: Nyéki Zsolt Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@inform.hu Mátészalka (KM) - A hát­rányos helyzetű szatmári térségben ipari fejlődésével, annak dinamizmusával szi­getként hat Mátészalka. Nem titok: a város és a térség jövőjét az határozza meg, hogy sikerül-e új forrásból táplálni ezt a lendületet. Sok munkával és még több tervvel fordultak a 2003. évbe mindazok, akik új alapokra kí­vánják helyezni a szatmári város és a térség fejlődését. Talán túl­zás nélkül állítható, hogy a helyi gazdasági élet meghatározó sze­replői új fejezet kezdetét remélik attól az üzleti szerveződéstől, amit úgy hívnak: klaszter. Menni vagy maradni E témáról, egész pontosan a Mátészalkai Optomechatronikai Klaszter (MOK) alapításáról, küldetéséről fejtették ki vélemé­n ........................ Az egyetlen esély, hogy magasabb színvonalon, hatékonyabban termeljenek itt a vállalatok. Kárpáti Tibor .................................ff nyűket lapunk, a Kelet-Magyar- ország által létrehozott TOP 100 Klub legutóbbi találkozójának vendégei. Több oldalról közelítet­ték meg Mátészalka gazdasági életében, különös tekintettel az ipari fejlődésben sokat ígérő klaszter szervezését és hatásait. Kárpáti Tibor (ügyvezető igaz­gató, Carl Zeiss Hungária Opti­kai Kft.): - Növekvő számú jele­it láthatjuk annak, hogy a Ma­űr. Nikodémus Antal (főosz­tályvezető, Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium Technoló­gia-politikai Főosztály): - A Má­tészalkai Optomechatronikai Klaszterről beszélgetve eljutot­tunk ahhoz a kérdéshez: mikor beszélünk térségi, és mikor gaz­dasági feladatokról? A problé­mák gyökerei történelmi sorsfor­dulókig nyúlnak vissza, amelyek átrendezték e térség település- szerkezetét, elveszítette évszáza­dos régióközpontját, infrastruk­túráját, közlekedési rendszerét, ipari bázisait és a piacait jelen­tő nagyvárosokat. Elsődleges feladat A gazdasági tárca elsődleges feladata a beszállítói kapcsolatok fejlesztése, a tőkevonzás, hiszen Nagy László (igazgatóhelyet­tes, Megyei Fejlesztési Ügynök­ség): - Örülök, hogy Debrecen­ből biztató kép tárul a figyelmes szemlélő elé, mi is optimisták vagyunk, különben nem ezen a szakterületen dolgoznánk. A problémafelvetések azonban va­lós tényeken alapszanak, a kele­ti térség lemaradása a rendszer- váltás és a decentralizált terület- fejlesztési politika dacára sem csökkent. Az itt élők tenniakarásának számos jele van: Szabolcs-Szat- már-Beregben jött létre elsőként az országban vállalkozói inkubá- torház, fejlesztési ügynökség, in­nen indult el az a kezdeménye­gyarországon megtelepedett mul­tinacionális vállalatok olyan helyzethez érkeztek, amelyben fontolóra veszik: menjenek vagy maradjanak. Az sem titok, hogy csökkenő tendenciát mutatnak a külföldi befektetések, mérsék­lődik a gazdasági növekedés. Ilyen viszonyok közepette érkez­tünk el az Európai Unió küszö­bére, s a csatlakozáshoz temér­dek, az eddiginél jóval szigorúbb előírásokat kell teljesíteni, ami költségnövelő tényező. Ehhez kell hozzátenni, hogy Kelet-Magyarországon még min­dig nem rakták le az ipari fejlődés alapjait, hiába van né­hány, kiemelkedő teljesítményt produkáló ellenpélda. A térség legfőbb vonzereje gyengült meg, hiszen a munkaerő drágul, a munkavállalási hajlandóság rossz, vagyis hiába magas a munkanélküliek száma, a nagy foglalkoztatók mind nehezebben találnak utánpótlást, ha felvételt hirdetnek. A felelősen gondolko­dók jogos aggodalommal teszik a területfej­lesztési mun­kák és ered­ményei ezek hozományai is lehetnek. Az Optome­chatronikai Klaszter eltér az ország más pontjain már műkö­dőktől, mert elsődleges célja a költségmegta­karítások elérése, ezzel a ver­senyképesség fokozása. Ez tulaj­donképpen az anyavállalatból kiszerveződő, klaszterbe tömö­rülő kezdeményezés. A klaszte- rekben egymással versengő cé­gek szerepelhetnek, mert ez a szerveződés segíthet a költségek csökkentésében, a piac céltuda­zés, hogy az ország leghátrányo­sabb helyzetű (először 3, ma már 7) megyéje külön forrásokhoz jusson. Nem vált be az az elkép­zelés, hogy a fejlett térségek len­dületét fokozni a támogatások­kal, s ezek majd húzzák maguk­kal az ország lemaradt pontjait. E téves stratégia miatt éppen a Szabolcs-Szatmár-Beregnek szánt decentralizált forrás csökkent. Kisebb saját erő Ma már tudjuk, hogy Magyar- ország egy régióként csatlakozik az Európai Unióhoz, s ez azt ve­títi előre, hogy az uniós támo­gatások zöme nem a keleti tér­fel a kérdést: hogyan tovább? Nos, a befektetők megnyerésé­nek és megtartásának leghatéko­nyabb eszköze, ha megteremtjük a feltételeit annak, hogy maga­sabb produktivitással, magasabb szellemi hozzáadott értéktartam­mal termelhessenek. E tekintet­ben Kelet-Magyarországon csak szigetek vannak, de általában vé­ve nem rendelkezünk ezekkel az alapokkal és feltételekkel. Meddig viselhető el? Szerencsére - tette hozzá Kár­páti Tibor - éppen ebben a tér­ségben akadt négy multinacioná­lis vállalat, amelyik összefogott, társakra lelt. Nagy feladatok áll­nak e szerveződés előtt a szak­képzéstől a beszerzésen és a szol­gáltatáson át a kutatás-fejleszté­sig számos területen. Ä jövő azon áll vagy bukik, hogy ezek­ben sikerül-e lépni. A helyzet sú­lyos, az egyetlen esély, hogy ma­gasabb színvonalon, hatékonyab­ban, nagyobb produktivitással tosabb feltérképezésében, a po­tenciális partnerek felmérésé­ben, amelyek e közösség számá­ra hasznosak lehetnek. Egyetértek azzal, hogy az in­tegrált programokra adott pén­zek ne szóródjanak szét, s a mi­nisztériumok ne a térségtől ide­gen programokra címkézzék a támogatást. Ez a jövő területfej­lesztésének alapja. Szinte vala­mennyi kormány zászlajára tűzte a befektetés ösztönzését, de ennek végrehajtását markánsab­ban kell, hogy számon kérjék a területfejlesztésért felelős szak­emberek. Az ipari park program­nak újabb lendületet adhat az adóvonzatú támogatásokkal kivi­telezett fejlesztés, míg a telep­helyfejlesztési projektnél a be­települő vállalatok igényelhetnek támogatást. ségbe kerül majd. Itt ugyanis jó­val kisebb a saját erő, nem be­szélve az egyéb gazdasági felté­telekben, mint a közlekedési és más infrastruktúrában Buda­pesthez és Dunántúlhoz képest meglévő lemaradásokról. Ha a humánerőforrást nézzük, hiába írták le, hogy ezt fejleszteni kell, ha a központi támogatások cím­kézve érkeztek, s csak megadott célokra lehetett felhasználni a források nagy részét. Területfejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség éppen ezért sokszor kényszerült saját erőből, illetve saját maga által felkutatott partnerek bevonásá­val programokat indítani. termeljenek itt a vállalatok, s eh­hez kell megteremteni a feltéte­leket. Szilágyi Dénes (alelnök, Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz­gyűlés, Mátészalka korábbi pol­gármestere): - Az egyik nagy kérdőjel az idő, vagyis hogy a je­lenlegi helyzetet meddig viselik el a vállalatok. Kulcskérdés a munkaerő és annak képzése, de ezt nem egyszerű célirányosan megoldani. A fiatalok készség- szintje, elkötelezettsége ingadozó, kevés az igazán komoly életpá­lyát tervező közöttük. Például megdöbbenve tapasztaltam már, hogy egy végzős főiskolai hallga­tó milyen helyesírási problémák­kal küszködik... Ha az alapoknál kezdjük, látni kell: az önkor­mányzatnak rendkívüli erőfeszí­tésébe kerül, hogy legalább szin­ten tartsa a hozzá tartozó okta­tási intézményeket. A munkaerő utánpótlásának a problémáját nem lehet térségi erőforrásból megoldani. A kérdés az: van-e olyan kormányzati szándék, hogy Kelet-Magyarország térségét fej­lesztési forrásokhoz juttassa. Minden ötödik A magyar államnak el kell döntenie végre: az országos át­lagszínvonalra fejleszti ezt a tér­séget, vagy hagyja, hogy megma­radjon emberbányának - fogal­mazott keményen Szilágyi Dé­nes. Meghökkentő állítását alá­támasztotta: ebbe az országba nem kell vendégmunkás, ha to­vábbra is kettészakadt, hiszen különböző végzettségű emberek vonatra ülnek a keleti szegletben és - akár fizikai, akár szellemi munkások - elmennek dolgozni oda, ahol működik a tőke. Na­gyobb központi segítség nélkül ez a térség nem kezdheti meg a felzárkózást, s komoly kormány­zati szándék a rendszerváltás óta nem körvonalazódott. Tőkevonzás Csorján Balázs (irodave­zető, Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési (ITDH) Kht. Észak-alföldi Regionális Képviselete, Deb­recen): - Hajdúságból szár­mazóként én a legnagyobb elismeréssel figyelem Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megye erőfeszítéseit és eredmé­nyeit. Meggyőződésem, hogy a kép sokkal jobb, mint ahogy azt az itt élők érzéke­lik. Csak egy tényre utalnék: Szabolcs-Szatmár-Beregből a termelés nagyobb része jut exportra, mint Hajdú-Bi- harból. Kapcsolatrendszer A gondok persze ettől még valóban súlyosak, de azt lát­ni kell: könnyebb megtalál­ni a megoldásokhoz vezető utat, ha belátjuk, hogy az ál­lam nem tud és nem fog mindent megoldani. Ráadá­sul a saját kútfőből kezdemé­nyezett programokhoz is könnyebb partnert szerezni, szívesebben csatlakoznak mások is egy határozott célt előrevetítő kezdeményezés­hez. Az ITDH kiterjedt be­fektetés-ösztönzési munkájá­val kapcsolódhat a Máté­szalkai Optomechatronikai Klaszter törekvéseihez, kül­detése kiteljesítéséhez. Kiemelhető a befektetői kapcsolat építése, ennek különböző módjai: hirdetés a célterületen, internetes megjelenés, rendezvények, kiállítások, üzletember-talál­kozók, az üzleti élet híreinek figyelemmel kísérése. Térség és gazdaság kötődése Adóvonzatú támogatásokkal kivitelezett fejlesztés az ipari parkokban Címkézett pénz korlátokkal <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents