Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-08 / 33. szám
Fotó: Racskó Tibor 2003. február 8., szombat A HIT VILÁGA /9 Csodaszép kis ékszerdobozként áll Vasmegyer közepén a római katolikus kápolna, ahová vasárnaponként mintegy harmincán járnak istentiszteletre Kápolnaszentelés Nagycserkeszen A nagycserkeszi római katolikus hívek régi vágya teljesült, amikor kápolnát szenteltek fel nemrégiben a településen. A 40- 50 fős, vallását aktívan gyakorló kis közösség régóta kereste a lehetőséget, hogyan lehetne számukra egy meghitt imahelyet kialakítani. Az egyébként iskolai tanterem célját szolgáló helyiség egy részét sikerült összefogással, segítséggel, sokak támogatásával e nemes célra elkülöníteni. Az ünnepi szentmisét dr. Várady József apostoli protonotárius, püspöki helynök atya celebrálta, de részt vett Juhász Imre plébános és Ranyhóczki János káplán is, sok máshonnan jött vendég mellett. A kápolnát ékesen díszíti Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, melyről az iránta való tisztelet jeléül Szent Erzsébet kápolnának keresztelték el. Némethné Csubák Éva Baktalórántháza Szülői értekezlet Az elsőáldozó gyerekek szüleinek tartanak szülői értekezletet a vasárnap reggeli 9 órakor kezdődő mise után a nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban. Amint az közismert, Nyíregyházán áldozócsütörtökhöz kötődik az elsőáldozás, ezért pünkösd előtt egy héttel kerül sor e felemelő ünnepségre. Vezetőképző A Magyar Cserkész Szövetség 14. alkalommal hirdette meg a cserkész vezetőképzőt, melyre 18 éves kortól lehet jelentkezni. A négy hétvégéből álló képzés péntek estétől szombat estig tart. A képzés időpontjai: február 21-22., március 28-29, április 25-26. és május 22-23. A képzés helyszíne Debrecen, illetve Pilisszántó. A részvételt a plébánia támogatja. Mit hoz nekünk az Európai Unió? A nyíregyházi plébániai karitász és a KÁLÓT Népfőiskola előadás-sorozatot szervez az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalók megismertetésére. Az előadásokat hétfőnként fél ötkor a nyíregyházi római katolikus plébánia dísztermében tartják. A nyitó előadást hétfőn tartották, akkor dr. Vinnai Győző történész volt az előadó, hétőn Parragh Dénes országgyűlési képviselő lesz. Adószámok Itt az adóbevallások ideje, minden adózónak lehetősége nyílik befizetett adója egy százalékát valamelyik egyháznak felajánlani. A négy történelmi egyház adószáma: Magyar Katolikus Egyház 0011 Magyarországi Református Egyház 0066 Magyarországi Evangélikus Egyház 0035 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 0358 Saját lakásában alapított főiskolát Száz éve született Dudás Miklós, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye második püspöke Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - A magyar görögkatolikusság egy jeles képviselőjének nemrégiben kerek évfordulója volt: száz éve született Máriapó- cson Dudás Miklós, aki a Hajdúdorogi Egyházmegye második püspökeként 1939 és 1972 között kormányozta egyházát. Dr. Pregun István általános püspöki helynököt, a Hittudományi Főiskola főigazgatóját kértük emlékezésre és Dudás püspök életművének rövid bemutatására. Kilencvenéves egyházmegye- A Hajdúdorogi Egyházmegyét hosszú előkészületek után Ferenc József király alapította meg, majd X. Szent Piusz pápa kanonizálta 1912. június 8-án kiadott bullájával; az Apostoli Szentszék az új egyházmegyébe 162 paróchiát osztott be - foglalta össze elsőként az alapításkori tényeket. - Az első püspök 1913-tól 1937-ig Miklósy István volt, aki nagy tervekkel indult, de sok kedvezőtlen körülmény együttes hatására - amelyek között volt ellene elkövetett bombamerénylet és több nem teljesített kormányígéret r nem tudott olyan eredményeket elérni, mint amilyeneket szeretett volna. Ezek megvalósítása, kiteljesítése utódjára, Dudás Miklós püspökre várt. Dudás Miklóst 1939 márciusában aránylag fiatalon, 36 évesen nevezte ki püspökké XII. Piusz pápa. A főpap 1902. október 27- én született Máriapócson. Nyírbátorban, Ungváron és Nagykál- lóban járt gimnáziumba, filozófiát a bazil rend krisztinopoli főiskoláján, teológiát pedig Rómában tanult, ahol doktorátust is szerzett. Püspökké Máriapócson szentelték, ahol ez volt a második ilyen alkalom - az első csaknem kétszáz évvel korábban történt. Kinevezését úgy értékelte: Isten fiatalon választotta ki őt püspöknek, ezért ifjúsága minden energiáját az egyházmegye belső kiépítésére és az intézmények megalkotására kell fordítania. Miniszteri kezdet- Rendkívül nagy energiával látott munkához a püspök - folytatta Pregun István. - Még kinevezése évében kihallgatást kért Hóman Bálint vallás- és köz- oktatásügyi miniszternél, ahol előadta az egyházmegye fejlesztésére vonatkozó kéréseit. Ezek később alapvetőnek, szinte máig hatónak bizonyultak. A püspöki székházat - minthogy túl nagynak találta - papnevelő intézetté kívánta átalakítani, helyette a várossal közösen új püspöki székház építéséhez kezdett, ami lényegében egy negyedszázaddal korábbi terv megvalósítását jelentette. Egyházmegyei interná- tus létrehozását is kezdeményezte. A nyíregyházi állami tanítóképző intézetet - az eredeti, 1914- es céloknak megfelelően - a görögkatolikus kántortanító-kép- zés központjává szándékozott tenni. Kezdeményezte új épület emelését az intézet számára. Ez végül is nem Nyíregyházán, hanem valamivel szerényebb körülmények között Hajdúdorogon történt meg - itt nyílt meg 1942- ben, 44 tanulóval a líceum és tanítóképző. Magyar liturgia a zsinaton A püspök nagy figyelmet fordított Máriapócsra is. Ide hívta a bazilissza nővéreket és 1941Dr. Dudás Miklós püspök (1902-1972) Fotó: egyházi archívum ben zarándokház, 1945-ben pedig görögkatolikus árvaház vezetését bízta rájuk.- A tanulást minden rendelkezésére álló lehetőséggel támogatta Dudás püspök - mondta Pregun István. - Nyíregyházán létrehívta a Szent Jozafát görögkatolikus diákotthont, amely 1948- ig, az iskolák államosításáig működött. 1950-ben - rendkívüli külső körülmények között, saját lakásából átadott szobákban - megalapította a görögkatolikus papnevelő intézetet és Hittudományi Főiskolát. Akkor ez rendkívüli teljesítmények számított, s nem kis bátorságot igényelt. Egyházunk számára különösen jelentős volt a magyar liturgikus nyelv törvényesítésére irányuló törekvése. Az alapító bulla rendelkezése szerint a liturgia hivatalos Az evangélikus eklézsia 250 éves Küzdelmet, bátor helytállást és győzelmeket hoztak a századok A grafikus így örökítette meg a templomépítőket „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr...” 5 Mózes 8,2 Egyének, közösségek és nemzetek életében is vannak olyan mérföldkövek, amelyeknél a rohanó időben nemcsak lehet, de szükséges megállni: emlékezésre, hálaadásra, számvetésre, jövőbe tekintésre. Imaház fából 1753 nyarán háromszáz tótajkú, evangélikus család elindult Békés megyéből új hazába, a Nyírségbe, a jobb megélhetés és a szabad vallásgyakorlás reményében. Még az év szeptemberében lelkész is érkezett Vandlik Márton személyében. Fából épített imaházukban, a magukkal hozott harang hamarosan isten- tiszteletre hívta az új telepeseket: elkezdődött a Nyíregyházi Ágostai Hitvallású Evangélikus Eklézsia működése. Mit hozott az elmúlt 250 év? Az igaz hitért folytatott harcokat és sokszor kilátástalannak tűnő küzdelmeket, de hozott bátor helytállást és győzelmeket is, természeti csapásokat, járványok okozta veszteségeket, de hozott új reményt és gyarapodást is. Volt csodával határos, lendületes templomépítés, máskor viszont megrongálódott a „lelki ház”, jöttek áldott ébredési idők, melyeket a lelki elsivatagosodás évei követtek. Egy valami volt és maradt változatlan: Istenünk hűsége, kegyelme, megbocsátó szeretete, mert Ő „nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk.” (Zsolt. 103,10) Milyen a jelenünk, mik a gondjaink? A legutóbbi népszámláláskor a magúkat evangélikusnak vallóknak csak a tizede gyakorolja hitét, egyházközségünkben több a temetés, mint a keresztelés, általában romlanak statisztikai adataink, az anyagi teherviselést csak egy szűk réteg - elsősorban a nyugdíjasok - vállalják, istentiszteleti alkalmainkat kevés fiatal látogatja, sajnos kevés a családlátogatás, beteglátogatás, hiányos a személyes kapcsolattartás, épületállományunk leromlott. Van ok a hálaadásra Vannak-e örömeink? Tizenkét évvel ezelőtt az állami iskolák kapui újra megnyíltak a hitoktatás előtt; ismét egyházi kezelésbe került a Kossuth gimnáziumunk és általános iskolánk, a főiskolán megindult a hittanárképzés, van gyermek-istentisztelet és bibliakör, létszámban és lelkiségben gazdagodik az ifjúsági kör, havonta-kéthavonta vannak egész napos gyermek- ill. családi missziós alkalmaink, nyugdíjasainkat a Luther Rózsa Egyesület fogja össze, gyarapodnak szeretetintézményeink. Ezek mind lehetőségek, melyekért imádkoznunk kell, hogy Urunk áldása megnyugodjon rajtuk, s ezeken keresztül is épülhessen a lelki ház. Örömünkre szolgál az is, hogy halad nagytemplomunk rég várt felújítása, s reményünk szerint legkésőbb pünkösdkor megszépült külső homlokzattal ünnepelhetünk. Hogyan készüljünk a 250 éves jubileumra? Elsősorban örömmel, hiszen maga a szó is örömünnepet jelent. Van okunk az örömre és hálaadásra! Bár lenne ez az év gyülekezetünk számára „az ÚR kedves esztendeje”! Hogyan készüljünk egyénileg erre a jeles évfordulóra? Engedjük, hogy Urunk ünnepi díszbe öltöztethesse szíveinket, megtöltve azt a Szentlélek örömével, a Jézus Krisztus iránti dicsőítéssel, az előttünk járók emléke iránti tisztelettel, hittel, szeretettel, buzgó- sággal, áldozatkészséggel és a jövőbe vetett reménységgel. Legyen vallomásunk: „Mindeddig megsegített bennünket az ÚR!” (lSám. 7, I 2 ) Demcsákné Balczó Ildikó másodfelügyelő nyelve az egyházmegyében a „klasszikus” görög volt, amit a papok közül is meglehetősen kevesen beszéltek. A magyar liturgikus nyelv szentesítése a Zsinaton különleges körülmények között történt meg: Dudás püspök 1965. november 19-én a Szent Péter bazilikában, a zsinati atyák jelenlétében a Szent Liturgiát kizárólag magyar nyelven végezte. A Zsinat záró ülésszakáról hazaérkezve tájékoztatta a papságot erről a nevezetes eseményről. Körlevelében így fogalmazott: “... véget ért a magyar liturgiáért századokon át folytatott munkánk és küzdelmünk kálváriaútja. Most teljesült be az, amire őseink századok óta vágyakoztak, most érlelődött be az ők és a mi reményeink legszebb gyümölcse.” A püspöki tájékoztató óta a papság a Szent Liturgiát teljesen magyarul végzi. Püspökök temették- A megerőltető munka, a háború, majd hatóságokkal folytatott állandó küzdelem megviselte Dudás püspök egészségét, hosszabb külföldi gyógykezelésekre is kényszerült. Munkáját azonban mindannyiszor hallatlan küzdeniakarással folytatta. Most, amikor a Hittudományi Főiskola gyönyörű új épületének átadására készülünk, amikor az egyetemi rang is elérhető közelségbe került, hálával gondolunk a főpásztorra, aki ezt a munkát is elindította. Harminc esztendeje nincs közöttünk - 1972. július 15-én, hetvenesztendős korában hunyt el, egyházának 33 évi kormányzása után. Temetésén megjelent a püspöki kar csaknem minden tagja. Holttestét Máriapócsra vitték és a bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra - zárta megemlékezését Pregun István. Érsek-prímás Egy hónapja, január 11- én iktatták be ünnepélyes szentmisén az esztergomi bazilikában Erdő Pétert, Magyarország 82. esztergomi érsekét. A beiktatásról szóló híradás címében - tévedésből - azt írtuk: beiktatták a bíborost. Elnézést kérünk érte. A bíborosi palástot ugyanis Paskai László nyugdíjba vonulása után is, egészen haláláig viseli. Bíbor nélkül Mivel Erdő Péter a szentatyától az esztergom-buda- pesti érseki, valamint prí- mási kinevezést kapta, Magyarország bíborosa továbbra is Paskai László. A pápa rendelkezhet arról is, hogy Erdő Péter a bíborosi palástot is megkapja. Hazánkban volt már arra példa, hogy az országnak egyszerre két - egy nyugállományba vonult és egy aktív - bíborosa volt. Esztergomban a XX. század elején Vaszary Kolos lemondott esztergomi érsek mellett Chernoch János érsek is viselte a bíbort. Erdő Péter beiktatása előtt az egyház feladatáról úgy nyilatkozott: az egész egyház létének célja az emberek üdvössége. Az állam és az egyház viszonyát érintve elmondta: a rendszerváltozással párhuzamosan részt vett azoknak a jogszabályoknak az előkészítésében, amelyek az állam és az egyház viszonyát tisztázzák. Magyarországon az állam és az egyház elválasztásának nagyon világos, jóindulatú szisztémája van érvényben.
