Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-31 / 26. szám

2003. január 31., péntek E^^llagfrarország PASZABI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás HÍREK 0 Tervezik az évet. A paszabi képvise­lő-testület február 3-án, hétfőn délután három órától ülésezik, fő témaként az idei költségvetési tervezet szerepel, il­letve a három, még aszfalt nélküli utca tavaszi portalanítása. 0 Farsangi vigasság. Az általános isko­la a tél utolsó napján, február 28-án ren­dezi meg a szokásosan jó hangulatú far­sangi mulatságát. Az alsósok az egyedi jelmezek hívei, míg a felsősök már inkább a csoportos bemutatkozást választják. A díjak mellett hagyományosan valamennyi osztály jutalma egy-egy finom torta. 0 Kevesebb a lagzl. A valamivel több, mint 1300 lakosú községben is csök­kent a házasodási kedv, amíg a koráb­bi években hét-tíz esküvőt is tartottak, tavaly mindössze három lakodalmat ül­tek Paszabon. A község története A település nevével a tatárjárás idején találkoz- hatunk először Beel-Pasz- ab formában. 1261-ben a Káta nemzetség birtoká­ban volt, majd 1284-ben már osztoztak területén a család tagjai. A XIV. szá­zad közepén a Tomaj nembeli Bánffy család birtokolta. 1455-ben került a Zokolyak ke­zébe és nagyobb része még két évszázad múlva is övék volt. Ezután Meliht Péter, majd a Rákócziak kezébe került, akik Kórössy György kamarásnak adták. Halá­la után a királyi kincstárra szállt. A falu másik részét Petneházy Zsigmond birtokol­ta, majd lányai révén az Ibrányi, Uray és az Ormos családokra szállt. A XVIII. szá­zadban már nyolc földbirtokos osztozott a területén. A jobbágyfelszabadítás után újabb tulajdonosai lettek az említettek örö­kösei mellett. Ekkoriban a falu határába tartozott Bénye is, ami a szabolcsi vár föld­je volt, valamint a Terebes néven említett földterület is. A települést a mai közigazga­tási rendszer részeként 1990-ig Tiszabercel társközségeként tartották számon, azóta vi­szont önálló községként szerepel. Mese és szőttes Röviden e két szóval foglalhatnánk össze, hogy mitől is lett híres ez a kis te­lepülés. Ortutay Gyula sokszor megfordult Paszabon. A Nyíri és rétközi parasztme­sék című kötete (1935) három helybeli me­sét közölt, majd 1938-ban szólaltatta meg először Lacza Mihály (1870-1958) helybeli mesélőt, aki 1953-ban elsőként kapta meg a nagy értékű meseanyagáért a Népmű­vészet Mestere kitüntetést. A református templomot 1792-ben kezdték el építeni, s 1795-re épült fel, fa harangtoronnyal. Érté­kes orgonáját a közelmúltban újították fel. A templomkertben látható a II. világhá­ború áldozatainak emlékműve, valamint ott található a Bessenyei család sírja is. ~V“ A'ÓZStC’ A község címere Bíró még bírja. Mármint a hótolást. A község utcáit rója traktorával Bíró Miklós, a polgármesteri hivatal tolólapjával felsze­relkezve. A télen akadt munkája elég, a kel­lően megtisztított utak őt dicsérik Tavaszvárás nagy tervekkel, Paszabon A tájházban szeretnénk láthatóvá tenni a paszabi szőttes teljes folyamatát Lefler György Paszab (KM) - A január vé­gi köd szinte eldugja a falu­táblát, el a temetőt, s a pa­szabi főutca házai is csak méterenként bújnak elő. A hivatalban mosolygós arcú fiatalember fogad, Tajthy Pé­ter újsütetű polgármester, aki terveivel nagyon várja már a tavaszt. Egyelőre a tél ad munkát, egy helyi vállalkozóval kötött szerző­dés alapján folyamatos a hóelta­karítás. Most, hogy reggelre is­mét leesett a hó, a kék MTZ vé­gigjárja Paszab utcáit, letolva az olvadásnak indult latyakot. Mobil táj ház Az óvoda új kültéri fajátékait kedvelik a kicsinyek Fotók: a szerző- Mint mindenütt másutt, mi is a tavaszt várjuk - mondta a W ........................ Terveink szerint por mentesítjük a Kossuth, a Táncsics és a Hajnal utcát is Tajthy Péter ...............................ff 24 éves polgármester, akinek ugyancsak tanár édesapja az el­ső demokratikus választáskor lett a község polgármestere. - Pa­szab adottságai szinte tálcán kí­nálják a falusi turizmus kitelje­sítését. Az egykoron szebb napokat megért paszabi szőttest szeret­nénk visszahozni a köztudatba, hogy ismét kelendő portéka le­gyen. Tudásukkal és korábbi kapcsolatukkal Vattai Jánosnéék tehetnek a legtöbbet ez ügyben, de nagyon sok hozzáértő asszony található még a faluban. A táj­házban szeretnénk láthatóvá ten­ni a paszabi szőttes teljes folya­matát, a kenderfonástól egészen a késztermékig. Tervünkben sze­repel egy mobil tájház megvaló­sítása is, amelynek kiállítási anyagát a megyei és országos rendezvényeken szerepeltetnénk. Olyanra gondolok, mint például Sóstófürdőn a karácsonyi Krúdy Fesztivál volt. Szebb lesz a falukép Tavasszal elkezdjük a község szépítését, ehhez nem szükséges sok pénz, csupán odafigyelés és belső igény kérdése. Nem mind­egy, hogy az idelátogatókra mi­lyen benyomást nyújt a falu, mi­lyen emlékképpel távoznak tő­lünk. A közterületek rendbeté­tele, a parkosítási terv a temetőt is érinti, hamarosan ott egy lé­lekharangot állítunk fel. A refor­mátus templom teljes tetőzetét most fedték át a Széchenyi Terv segítségével, de a felújítás költ­ségeihez az önkormányzat is hozzájárult. A közeljövőben a ka­tolikus harangláb tetőcseréjére is sor kerül. A községben mindössze három utca maradt még aszfalt nélkül, ám terveink szerint pormentesítjük a Kos­suth, a Táncsics és a Hajnal ut­cát is. Az összesen 736 méternyi út építési munkálatait tavasszal kezdjük a megyei Területfejlesz­tési Tanács és az Országos Ci­gány Önkormányzat nyújtotta támogatásokkal. Az elmúlt évben 140 millió fo­rintból gazdálkodott az önkor­mányzat, mint kevés munka­hellyel rendelkező kistelepülés, az 1300 lakosú Paszab is az „önhikisek” táborában található. Az általában 20-25 milliós hiányt pályázatok révén „tüntetjük el”. Szerencsére, az önkormányzat intézményeinek működésében nincs fennakadás. Az iskola sportpályája mellett az elmúlt év májusában avatták a 430 férőhe­lyes lelátót, amelyet szinte a szü­lők készítettek társadalmi mun­kában. A községben immár hagyomá­nya van a duatlonversenyeknek, legutóbb is itt rendezték meg az Országos Diákolimpia duatlon- versenyének területi döntőjét, amelyre a rétköziek mellett Haj­dúból és Borsodból is érkeztek csapatok. Szeretnénk, ha miha­marabb elkészülhetne az iskola tornaterme, jelenleg e funkciót az ódon, erősen lepusztult műve­lődési ház tölti be. Munkahelyek honosítása A községben viszont igen ma­gas a munkanélküliség, a lakos­ság több mint negyede cigány. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, a terveinkben sze­repel a cégek meghonosítása, munkahelyek teremtése. Jelen­leg cégenként tucatnyian, összes­ségében mintegy félszázan dol­goznak a Jaquard Plusz Bt., az East-Team Bt., s a nyíregyházi Házipari Kft. paszabi részlegé­ben. Csak ez utóbbi a fénykorá­ban mintegy kétszáz lánynak- asszonynak adott munkát. Né­hány fő foglalkoztatását jelenti a Paszabi Szőttes Bt. is. A község orvosi rendelőjének és a hozzátartozó szolgálati lakás renoválása távlati célunkban szerepel. A községben védőnői szolgálat működik, s délelőtti nyitva tartással patika is fogad­ja a betegeket - zárta a polgár- mester. Valamennyi nyolcadikos továbbtanul Nem lesz létszámgondjuk A faluban még mindig új épü­letnek számít az 1995-ben felhú­zott iskoláé, amelyet kellően be­laktak a tanulók és a pedagógu­sok. Láthatóan szeretik az épü­letet, mert igen nagyon vigyáz­nak rá, a falak mindenütt tisz­ták, a belső terek és termek vi­rágosak. - Az iskolánknak jelen­leg 145 tanulója van, a nyolc osz­tály mellett egy kisegítő, vala­mint napközis csoporttal is ren­delkezünk. Két művészeti tago­zat is működik az intézmény fa­lai között: a Kenderkóc Alapít­vány által a kézműves tagozat­ban, míg az Ibrányi Művészeti Iskola révén egy néptánc és egy hangszeres csoportban fejthetik ki rátermettségüket tanulóink - tájékoztatott Szemők Valéria igazgatóhelyettes, egyben a nyol­cadikosok osztályfőnöke. Az idén 15-en végeznek a nyol­cadik osztályban, a jó képességű osztály valamennyi diákja to­vábbtanul, főként gimnáziumok­ban és szakközépiskolákban. Az elsősök már 19-en vannak, és biz­tos az iskola utánpótlása, hiszen az óvodában 35 az iskoláskorú gyermek. Ez a létszám további három éven át igaz - tudtuk meg Kiss Pálné óvodavezetőtől. A Népművészet Mestere Otthonában, unokái (no és jó humorú férje) társaságában ta­lálkoztunk Vattai Jánosné népi iparművésszel, a népművészet mesterével, aki szőtteseivel tett szert országos ismertségre. A népművészetben betöltött szere­pe révén helyett kapott a Ki ki­csoda? legújabb kiadványában is. A paszabi szőttes a helyi ha­gyományok, más vidékek minta­kincseinek befogadása és átfor­málása révén jött létre 1938-ban. Megalkotója Túri Sándor igazga­tó-tanító volt leányával együtt, akik a tanítói lakás melléképü­letének egy tágas helyiségében hozták létre a paszabi szőttes el­ső hajlékát. Az 1940-es budapes­ti kiállítás teremtette meg hírne­vét, majd 1951 óta a Háziipari Szövetkezet égisze alatt ismert tervezők nevével fémjelezve vált sokak kedvelt népi textiliájává. Legnagyobb sikerét az 1957. évi brüsszeli világkiállításon aratta. A szövetkezet időközben felha­gyott e tevékenységével, s a pa­szabi részlegvezető, Vattai Já­nosné immár otthonában sző, merthogy a férjével megalakítot­ták a Paszabi Szőttes Bt-t. A csa­ládi cég ügymenetét és a kapcso­latteremtést segíti a kereskede­lemben egy életen át dolgozó fér­je. Mindketten nyugdíjasok, de mindketten hisznek a paszabi szőttes feltámadásában. Kettecskén a kandallónál, amely az unoka szerint egy piszok jó hely Hirdetés ANGOL EXTRA HASZNALTRUHA KERESKEDÉS nyílik február 5-én (szerdán) 8 órakor NYÍREGYHÁZÁN a Rákóczi u. 3. sz. alatt (a Kelet Áruházzal szemben) Extra minőségű felnőttruha és -cipő: Minden szerdán teljesen új, több száz darabos árukészlet! Minden pénteken lakástextil: [09 ___________________Háda Kft. 2000 Ft/k 209901 év polgárőre lett Az elmúlt év decemberében igen magas elismerés érte Hadobás Istvánt, a Paszabi Pol­gárőr Egyesület 75 éves elnökét, ugyanis az Év polgárőre kitün­tető címet vehette át Túrós And­rástól, az országos szövetség el­nökétől. A paszabi polgárőrök tizenegy évvel ezelőtt alakultak meg 28 fő­vel. Az alapító tagok közül még jelenleg is tizenhármán polgár­őrök, a mostani létszámuk negy­ven fő. Az önkormányzat eddig is segítette a polgárőrök mun­káját, a jövőben pedig kerékpárt és mobiltelefont szeretnének jut­tatni a derék őrködőknek, akik­nek tevékenységét a helyi lakos­ság is elismeri. A paszabi polgár­őröknek igen jó a kapcsolatuk az ibrányi rendőrőrssel.

Next

/
Thumbnails
Contents