Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-29 / 24. szám
2003. január 29., szerda K§j$t*M&9P®f&ég HÁTTÉR /3 HÍREK Belus helyett Pék. Belus Tamás hivatalos elfoglaltsága miatt nem ő lesz az előadó a Kertvárosi Népfőiskola pénteki, 17 órakor kezdődő programjában, hanem Pék János vezérigazgató-helyettes. A téma: Sóstó múltja, jelene és jövője. Képviselői fogadóóra. Dr. Vojnik Mária, az 1. számú választókerület országgyűlési képviselője pénteken 10—12-ig fogadóórát tart a Magyar Szocialista Párt Nyíregyháza, Jókai tér 4. szám alatti irodájában. Petrol-véradás. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete ma az ömbölyi kultúr- házban 8—11-ig, a nyírvasvári faluházban 13-16-ig, a nyírbogdányi Bogdány Petrol területén 8.30-11.30-ig és a kölesei művelődési házban 8-12-ig várja a donorokat. NÉZŐPONT Ami harangunk Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@inform.hu Több mint egymilliárd forintot költve igyekszik növelni az Európai Unió népszerűségét a magyarok körében négy reklám- és marketingcég. A kampány mellett az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány összesen 2,5 milliárd forinttal készül huszáros hajrára azért, hogy a közelgő szavazáson kellő számú igen kerüljön az unió mellé. A politikai kardozások szintjére süllyedt kérdésben elmerenghetünk: mit jelent nekünk Európa és mit jelentünk mi Európának? N/lesszire kellene visszanyúlni a kérdés megválaszolásához, de az mindenképpen rossz szónoki fogás, ha azzal érvel valaki: újra Európához tartozhatunk, mi, magyarok. Ugyan kérem, ez a kontinens 1200 éve számol velünk. Az együttélés persze nem volt feszültségektől mentes, adtunk és kaptunk - jót és rosszat egyaránt. Megbecsülésünket azért tükrözi: a pápa is csak akkor parancsolta térdre híveit, hogy imádkozzanak a magyarért, amikor az Európát fenyegető törökök ellen vívta önfeláldozó csatáját Nándorfehérvárnál. A harangok azonban azóta is zúgnak delente, emlékeztetve, hogy az eltelt évszázadokban ezer szállal kötődtünk a fejlettebb nyugathoz. Ha egy mezőgazdász a saját szakmájában tekint vissza, említheti a szekereken, bárkákon szállított búzát, a Bécsig is lábon elhajtott szürkemarhákat vagy az ásványkincseket (már amíg voltak hegyeink). Része voltunk, vagyunk és leszünk tehát Európa életének, a hovatartozás kérdése tehát nem kérdés, az viszont igen, hogy miként találjuk meg saját boldogulásunk útját ebben a közösségben. Ha ugyanez a mezőgazdász e napokban mondjuk a napkori Agrárbörzén hallgatja az agrárfórum előadóit, azon kell töprengenie: hogyan használja ki azt, hogy mennyiségi korlátok nélkül termeszthet és forgalmazhat zöldséget, gyümölcsöt, miként szerezhet támogatást a közös kasszából. Ezek a gyakorlatias kérdések azok, amelyek valójában minél több fórumon megválaszolásra várnak. Rajz: Ferter János Látszatra stabilizálódik a gazdaság A megyénkben előállított GDP 53 százaléka volt 2000-ben az országos átlagnak (2.) Folyóink vonzzák leginkább a turistát Balogh József Nyíregyháza (KM) - A megye gazdasága formálisan ugyan fejlődik, hiszen az ipari termelés értéke nő, folyamatosan javulnak az export- kondíciók, az uniós tagországokba irányul a kereskedelem több mint hatvan százaléka, de... Látszatra tehát stabilizálódik a gazdaság. De mi a valóság? Dr. Vincze István, a Megyei Ön- kormányzati Hivatal település- fejlesztési osztályának vezetője ezúttal a gazdaság és az infra- sturtűra fejlesztésének összefüggéseiről fejtette ki véleményét. Része a turizmus is- Az infrastruktúrák fejlettsége is érdekli a vállalkozót, hiszen ez is hozzátartozik a gazdaság fejlesztéséhez. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a területen jelentős előrelépések történtek a megyében. Lemaradásunk a szennyvízelvezetés és elhelyezés terén volt, mára azonban jelentősen megnőtt az önkormányzatok érdeklődése, sokan pályáznak ennek az infrasturktúrának a fejlesztésére. Számításom szerint 4-5 év kell még ahhoz, hogy eljussunk a többi infrastruktúra fejlettségi szintjére. Tulajdonképpen nem alapvető cél, hogy minden településen jelenjen meg a szennyvízelvezetés vezetékes rendszere, mert ahol ez nem indokolt, ott más műszaki megoldások is lehetségesek.- A megye gazdaságának részét képezi a turizmus, az idegenforgalom is - folytatta Vincze István. - Ez alapvetően attól függ, hogy milyen a térség iránti érdeklődés, az érdeklődés színvonala pedig attól, milyen a kínálat az adott térségben. Ez ebben a megyében többek között a természeti környezethez kapcsolódó turizmusban fejeződhetne ki, hiszen nagyon sok olyan értékünk van, ami miatt eljönnek a turisták a régióba. A másik, ami jelenleg nincs megfelelően hasznosítva, a termálkincsek hasznosítása. Ennek á térségnek akár a sajátja is lehetne a kereskedelmi turizmus, mert ha európai uniós összefüggésekben nézzük, akkor a tranzit turizmusnak jelentős állomása lehetne Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye. Ez is különböző feltételektől függ, meg attól, hogy erre az ágazatra mennyit költünk, milyen fejlődést lehet ezzel gerjeszteni. Mert az ide érkező turista ma már elvárja, hogy a szol- gálatatás, a kereskedelem, az ellátás, a közlekedés, az egyéb feltételek kedvezőek legyenek. Ebből a szempontból még nagyon sok a teendő turisztikailag alkalmas térségeinkben. Elvesztett piacok- Rendkívül fontos kérdés az, mennyire ismerjük fel országosan, sőt nemzetközi szempontból, hogy ennek a térségnek a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi szempontból milyen lehetőségei vannak. Akkor került ez fájdalmasan a felszínre és volt nagy meglepetés, amikor a rendszer- váltást követően a keleti piacokat elveszítettük. Ez nagyon súlyos veszteséget jelentett. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ha nem veszítenénk el ezeket a kereskedelmi lehetőségeket, akkor akár egy dinamikus nemzetközi kereskedelmi együttműködés is létrehozható lenne. És ez nem csak regionális, hanem nemzetgazdasági érdek is. De mi mindig később ismerjük fel érdekeinket mint mások, mert a fejlett országok működő tőkéje egyre-másra jelenik meg a szomszédos régiókban.- Nem mai felismerés ez sem, hogy logisztikai rendszerekre, logisztikai központokra van szükség ahhoz, hogy ez megfelelően működjön. Éppen ezért jó lenne, ha lenne néhány ilyen logisztikai központ, illetve ezeknek a nemzetközi kapcsolatrendszereknek a kialakulása főként a megyszékhelyen, meg azokon a helyeken, ahol a gazdasági növeFotő: Elek Emil kedés az elkövetkező időszakban jelentősebbé válhat. A mennyiség vezet- Amikor megkérdezik tőlem, hogy az iparfejlesztés ebben a megyében hogyan történhet, még mindig azt mondom: kétirány- ban. Egyrészt a meglévő iparágak minőségi fejlesztése, a másik a mennyiségi fejlesztés, további üzemek telepítése, ezek nélkül szinte elképzelhetetlen, hogy ez a térség gazdaságilag fejlettebb legyen. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a korszerű infrastruktúrák rendelkezésre állnak. Előny a szolgáltatásnak Egy gazdaság fejlettségének színvonalát egyre inkább az jelzi, milyen arányt képvisel- nak a nemzeti jövedelemben a szolgáltatások. Hogy állunk ezzel? - 1997-ben az iparban dolgozók aránya 30 százalékos volt a megyében, 2001-ben 28,8. A mezőgazdaságban dolgozóké 97-ben 7,1 százalék, 2001-ben 3,9 százalék, a szolgáltatásban dolgozók aránya 97-ben 62,8, 2001- ben 67,2 százalék. Tehát erőteljes a szolgáltató szféra fejlődése, de én ebben is inkább azt látom, hogy a mennyiségi oldal jelentősebben növekszik, a szolgáltatások színvonalában ilyen erőteljes változások nem tapasztalhatók. Érdemes lehet megjegyezni, hogy a működő tőke is szívesebben részesíti előnyben ezt az ágazatot a megyében, szemben a termelői szférával. Látható tehát, hogy változás, gyökeres átalakítás és szemléletváltozás szükséges. A haza ízei Kállai János Még júniusban történt. Munkái úgy megszaporodtak a nyár első, parázsló heteiben, hogy kénytelen volt lemondani a számára oly fontosnak tűnt, közös kirándulást. Azután pedig, hogy a többiek visszatértek a nagy, pusztai túráról, csak hallgathatta az áradozó beszámolókat: - Sajnálhatod, hogy nem jöttél velünk, mert az a slambuc, az a birkapörkölt, na, azt elmesélni nem lehet szavakkal, hogy az milyen volt...! De mesélni, neki, K.- nak? Minek? Mindent tud az öhön (apja így mondta, n-nel, nem m-mel, mert az Balmaz tájékán, mármint az öhöm vagy az ühüm amolyan igen is, nem is beleegyezésfélét jelentett, nem pediglen az ízletes ételt jelölte), szóval, az öhönkészítés fortélyairól. Egy átbirkázott bihari lakodalmas éjszaka óta, amikor még hajnalban is a bé- getőpaprikás zsírba fagyott darabkáit majszolták a méregerős törkölypálinka enyhítésére, nos, azóta már e tekintetben sem tudnak újat mondán* neki. K. nagyon ifjan, szinte kiskamaszfejjel tanult meg főzni édesanyja némi eufemizmussal konyhának becézett rideg-hideg helyiségében, ahol még a legvadabb zimankók idején is csak a fövő ételek párolgása, na, meg a sparhelt erőlködése lehelt némi meleget az eredetileg kórházi tálalónak készült, hodálynyi terep légterébe. Volt ugyan egy mellékszobaszerű kiskonyha is, ott viszont szűkös volt a terep a nagyobb- szabású (névnapok idején, vendéglátáskor került sor ilyesmire) munkálatokra. K. nővérei főzéstudományok iránti érdeklődése nem volt gátja a kíváncsi fiúcska tudni akarásának, így hát kiskuktaként leste el a mesterfogásokat, melyeket éppen bámulatos egyszerűségük miatt lehetett a legnagyobb csodálattal illetni. Az első, maga kreálta tész- tás-krumplis-hagymás akármit még nem merte volna slam- bucnak nevezni, pedig a barátai szinte egynyelésre befalták, amikor odatette eléjük. Azóta évtizedek teltek el. Lazultak a kapcsolatok, ritkultak a baráti összejövetelek, a közös főzéses alkalmak, a bölcs borozások. Tompultak a ragyogónak, szabadnak és öröknek vélt ifjúság zöld vadonának fényei. Az ízek, a haza ízei azonban változatlan erőt és megbízhatóságot sugároznak most is magukból. Ötvenöt év. A napokban ünnepelte házasságkötésük ötvenötödik évfordulóját Nyíregyházán Pankotai Ferenc és neje, Juhász Erzsébet. A házaspárt a nagy esemény alkalmából három gyermeke és azok családtagjai köszöntötték Fotó: amatőr Professzori szeminárium Nyíregyháza (KM) - Nyíregyházi vezető előadója lesz január 31-én Szombathelyen annak a tudományközi professzori szemináriumnak, amelyet a Szláv Történeti és Filológiai Társaság és a Berzsenyi Dániel Főiskola szervezett. A sorozat mostani programja a „Népek és kultúrák Oroszországról, oroszok Európáról” témakört elemzi. A plenáris ülés két előadója közül az első dr. Czövek István egyetemi tanár, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető professzora lesz, aki „Az orosz diplomácia és a Habsburgok 1867-ben” címmel tart előadást. Az előadó javarészt a bonni és a moszkvai külügyi levéltárakban folytatott kutatásai alapján beszél az érdekes időszakról, amikor a kiegyezésben csalódott szlávok Moszkva és Szentpétervár támogatását szerették volna kieszközölni Gorcsakov hercegnél és II. Sándor cárnál.
