Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-28 / 23. szám
2003. január 28., kedd Kelet m Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Sóstóról a Kertvárosban. A Kertvárosi Népfőiskola előadássorozata keretében pénteken 17 órától a Prága utcai közösségi házban Belus Tamás vezér- igazgató Sóstó múltja, jelene és jövője címmel foglalja össze gondolatait. Utolsó helyen a megye gazdasága A megyénkben előállított GDP az országos átlagnak 53 százaléka volt 2000-ben (1.) Balogh József Kiskutya! Rajz: Ferter János Start Vállalatnál dolgozom gépkocsi- vezetőként, így mindennap úton vagyok. A január nem volt a pilóták kedvence, mert előbb a töméntelen hó, majd a ködös, zuzmarás, síkos utak nehezítették a dolgunkat. Családos emberként pedig azt mondom, a karácsonyi kiköl- telezés után elbírt volna a pénztárcám még egy fizetést, hiszen csak gázból 500 köbméter fogyott a hónapban. Somogyi János GÉPKOCSIVEZETŐ J aj, nagyon nem szeretem a telet! Borzasztóan fázós vagyok, s ez a mostani ködös-zuzmarás idő másra nem jó, csak csúszkálásra és didergésre. Júliusban, az Oroszlán jegyében születtem, nekem a napfény a mindenem! A közelmúltban Szlovákiában voltunk síelni, nagyon jól éreztem magam, igaz, arra rákészül az ember, meg ott ragyogó napsütés volt. Én már várom a nyarat. Ambrusné Ruzsinszki Julianna VÁLLALKOZÓ H osszúnak és keménynek! Annak érzem a januárt. Keménynek, mert a tél végig kitartott, elég volt egész- nap kint fagyoskodni a parkolókban. Hosszúnak meg a pénz, pontosabban a pénztelenség miatt. Három gyerekünk van, a család az én fizetésemből, a feleségem rokkantnyugdíjából meg a családi pótlékból él. A hó miatt kevesebb jegyet adtunk el, a jutalék is kevesebb. Hudák Zoltán parkolóőr N agyon hosszúnak és bizonytalannak éreztem a januári telet. A hónap eleji országos hóesés megfogta az autósokat, szinte káoszhangulat alakult ki a közlekedésben. Ezt követték a januárban szokásosan magasabb számlák, az áremelések. Mondhatni, hétköznapi dolgok ezek, de az ember kedélyállapotára óriási hatással vannak. Napfény kellene már és a természet üdezöldje! Diczházy Veronika IGAZGATÓ G áz- és vegyes tüzelésű lakásban lakom, bár manapság egyre megy, mert mindkét fűtési mód drága a kispénzű embereknek. Jelenleg munkanélküli vagyok, s mint elváltnak, fizetnem kell a gyermektartást. Nem is ágálok'én ez ellen, csak a két téli hónap hosszú már munka nélkül. Külföldön szoktam dolgozni, Németországot most Ausztriára akarom cserélni. Márciusra talán sikerül. Bégányi Antal HÚSFELDOLGOZÓ 0 Rendőrkapitányi fogadóóra. Dr. Pásztor Miklós r. ezredes, a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetője szerdán 13 órától 15-ig hivatali helyiségében fogadóórát tart. 0 Kyotói fotók kiállítása. Az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium aulájában szerdától február 11- ig tekinthető meg Csutkái Csaba fotóművész Kyoto című kiállítása. NÉZŐPONT Isten véled, édes Piroskám! I Noha a naptárban január 18-án jegyzett a Piroska, a vasútvezetés mégis csak pár nappal később, január 22-én, Vince napján ülte meg a Piroskák napját. A MÁV vezérigazgatója ugyanis e „csordu- lásos" nap estéjén, a fél nyolcas Híradóban tártotta meg emlékezetes Piroska-kö- szöntőjét, amiből az utasok megtudhatták, egy ideig elköszönhetnek a Piroskáktól, azaz a cseh gyártmányú Bz-motorko- csiktól, merthogy azok meghajtó tengelyei komoly veszélyt rejtenek. E tengelyekről ugyanis kiderült: sokuk megrepedt. A vezérigazgató azonnal elrendelte a motorvonatok műszaki felülvizsgálatát, megelőzve minden lehetséges bajt. A gyors ukáznak köszönhetően, rendre begyűjtötték a Piroskákat, ahol komoly egészségügyi szűrés várt rájuk. Ultrahangos vizsgálattal próbálták diagnosztizálni, mekkora lehet a bibi. A vizsgálatok komoly homlokráncokat okoztak a vasúti szakembereknek, merthogy kiderült: nem szeplőtelenek, lényegesen több a repedt Piroska, mintsem azt gondolták volna. A 259 bevont, pontosabban kivont Piroskából hétfőig 242-nél végezték el az ellenőrző vizsgálatot, s 88-nál állapítottak meg tengelyrepedést. Nyíregyházán a 14- ből csak 1, Mátészalkán a 12 Bz-motor- vonatból 5 bizonyult „járáshibásnak". A MÁV szakemberek bevonásával vizsgálja az ügyet. A tengelycserék költségét mintegy 160 millió forintra taksálják az illetékesek. A most jónak minősített tengelyeket fél év múlva újravizsgálják, korábban ezt 4-5 évente tették. Ahol lehetett, ott már kiváltották a Bz-kocsikat más járművekkel. Az utasok, akik ismét megértőén viselkedtek e helyzetben, bár a hivatalos jelentésekben foglaltaknál azért valamelyest morcosabbak voltak, két dolgot máig som értenek. Az egyik: miért csak most derült fény a tengelyrepedésekre, a másik: a vezérigazgatói döntés egy napot, egyetlen jól megszervezett napot már nem bírt volna ki? Különösen így télidőben. Mert azért sokan kipirultak a Piroska-várásban. Lefler György Nyíregyháza (KM) - A megye gazdasága formálisan ugyan fejlődik, hiszen az ipari termelés értéke nő, folyamatosan javulnak az exportkondíciók, az uniós tagországokba irányul a kereskedelem több mint hatvan százaléka, de... MEGKÉRDEZTÜK: MENNYIRE ÉRZI HOSSZÚNAK A JANUÁRT? Látszatra tehát stabilizálódik a gazdaság. A valóság azonban más, mert a foglalkoztatás helyzete továbbra sem javult jelentősebben. A munkanélküli ráta szinte állandósult mintegy 17-18 százalékon így továbbra is nagyon sok a munkanélküli a megyében. Dr. Vincze István, a megyei Önkormányzati Hivatal településfejlesztési osztályvezetője kezdte így értékelő mondatait, amikor a megye gazdaságáról beszélgettünk. Voltak azonban olyan megállapításai is, melyek ennél is kifejezőbben illusztrálták a már-már konzerválódott állapotokat. Most már egyedül- Amit ma a gazdaság összehasonlításához emlegetni szoktak, az a GDP, sajnos ennek mértéke megyénk esetében fokozatosan romlik - mondta az osztályfő........................................................... Á termékek jelentős részét nem tudjuk úgy eladni, ahogy korábban... ” Vincze István ..........................................................!? vezető. - Ezt sem szabad azonban úgy felfogni, hogy ennyire rossz lenne a gazdasági helyzet, mert a GDP számítási módja is változott. Sokáig az agrárgazdaság tényezőit nem vették figyelembe, később pedig más módon, márpedig ezek számottevően befolyásolják ennek a mutatónak az alakulását. Arra azonban alkalmas a GDP, hogy jelezze: a bruttó nemzeti termék előállításában a 19 megye között az utolsók vagyunk. Számokban ez annyit jelent, hogy a megyénkben előállított GDP az országos átlag 53 százaléka volt 2000-ben, ez az érték 1996-ban még 59 százalék, és ezzel is az utolsók között voltunk Nógrád megyével együtt, most pedig már egyedül A mezőgazdaság még mindig az almától várja a megváltást Fotó: Elek Emil állunk a legutolsó helyen. Ez pedig arról árulkodik, hogy a gazdaság erőtlen, húzó ágazatok nélkül. Volt korábban néhány kiemelkedő ipari ágazata a megyének, mint például a könnyűipar, az élelmiszeripar, de azok a húzó ágazatok, amelyek a nemzetgazdaságban fontos szerepet tölthetnek be, vagy ami a jövő fejlett ágazata lehetne, nem nagyon, jelent meg a megyébén. Lényegében a rendszerváltást követően ugyanazok az ágazatok jelentik a megye gazdaságának a szerkezetét, melyek korábban is voltak. Az ipari termelés 2001-ben (erről van adat) 375 milliárd forint volt, a növekedés 9 százalékos, tehát ha ezt nézzük, van növekedés. Az ipari export részaránya is tovább javult, 61,8 százalékot képvisel az említett évben. Elvesztett piacok Ha feltételezzük, hogy az ipar stabil, akkor mi okozhatja, hogy a megye gazdaságának életében nem következtek be jelentős változások?- Az, hogy a gazdaság másik részét az agrártermelés, a mező- gazdasági szféra jelenti, erről viszont viszont egyértelműen elmondható, hogy az utóbbi években rendkívüli mértékben romlott a helyzet. Ez visszavezethető piaci motivációkra, és arra, hogy az agrártermelés tulajdoni struktúraváltása megtörtént. Ennek eredménye az lett, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében jöttek létre a legelaprózottabb gazdaságok, s ez biztos, hogy a gazdasági növekedés szempontjából nem kedvező. Ami a piacot illeti, mindenki pontosan tudja, hogy a rendszer- váltást megelőzően az agrártermelésnek megvolt a piaca, azóta viszont ettől a kereskedelmi szféra elesett, magyarul a termékek jelentős részét nem tudjuk úgy eladni, mint ahogy korábban más nagyságrendekben sikerült.- A gazdasági növekedés harmadik fontos tényezője, hogy milyen a térség keresettsége. Megyénknek a legnagyobb baja, hogy elérhetőségünk olyan, amilyen, ebből eredően a működő tőke nem szívesen jön ide, még akkor sem, ha pontosan tudja, hogy a keleti piacok nagy lehetőséget jelentenének. Addig azonban, amíg a forgalom feltételei - a hírközlés, az infrastrukturális feltételek - nem olyanok, amilyeneket egy korszerű technikával dolgozó nagyüzem használna, addig ez így lesz. A gazdasági fejlődés akár csak reményeinkben is legfeljebb akkor válhat dinamikussá, ha ezeken a körülményeken változtatni tudunk. Az autópálya megépítése remélhetőleg sokat fog segíteni. Már az is érzékelhető, hogy Polgárig megépült az autópálya és lényegesen gyorsabban meg lehet közelíteni a fővárost. Olcsó vagy szakképzett Hogy mennyire vagyunk keresettek, arról azt mondja a területfejlesztési osztály vezetője: csak arról van adat, mennyire nem vagyunk azok. Az országba vándorló működő tőkének egy százalékát sem éri el az, ami ebbe a megyébe kerül. Ha összehasonlítanánk a Dunán inneni és a dunántúli országrészeket, akkor is nagy eltéréseket tapasztalnánk, de mi még a tiszántúli megyék összehasonlításánál is a sor végén lennénk. Következik: Látszatra stabilizálódik a gazdaság Már a szaktudás is szempont- Korábban arról beszéltünk, hogy ha egyáltalán iparhoz jutott ez a térség, annak legfőbb indítéka az olcsó munkaerő volt. Ma pedig már azt lehet mondani, hogy az olcsó munkaerő egyre kevésbé lesz keresett, mert egyre inkább szakképzett munkaerőre van szükség, a szaktudás az, amit meg fognak fizetni. Mivel igaz, hogy olcsó, ám kevésbé szakképzett ez a munkaerő, nem nagyon lehet számítani arra, hogy az alacsony bérek önmagukban felkeltenék a vállalkozók érdeklődését. Mert igaz, érdekli a vállalkozókat, mennyiért kapnak munkást, de az is érdekli őket, hogy mennyire szakképzettek és milyen minőségű termék előállítására képesek.
