Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-21 / 17. szám
Rajz: Fejrter János 2003. január 21., kedd KeletwMagyarország HÁTTÉR /3 0 Újabb mozaikok. Január 22-én 10 órától mutatják be a megyei levéltárban Margőcsy József: Utcák, terek, emléktáblák, újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből című legújabb kötetét. 0 Fogadóóra. Parragh Dénes országgyűlési képviselő január 22-én 16-18 óra között fogadóórát tart a Fidesz képviselői irodában (Luther u. 3. 1. em.). 0 Ökumenikus imahét. Ma Laborcziné Sztankó Gyöngyi paróchus hirdet igét a római katolikus templomban, a liturgus Gyurkó József metodista lelkész és Szabó Efrém ortodox paróchus. NÉZŐPONT Beidegződött előítéletek Kovács Éva Húsz mangalicadisznó bánja a megyénkbeii Napkor hírnevét. Az ott megtartott vasárnapi böllérverseny ugyanis igen jól sikerült. Aki kicsit is figyeli Szabolcs-Szatmár-Bereg híreit, azonnal rájöhet: egyre jobb a megye marketingje, magyarán a híre, egyre több rendezvény teszi e vidéket nevezetessé, öregbíti hírnevét. Amire - tegyük nyomban hozzá - bőségesen rá is szorulunk. Bizonyára sokan vannak, akik korábban rendre megtapasztalhatták: ha Szabolcs neve szóba került, sajnos a jelzők többnyire negatívak voltak. Nem kell visszamennünk a fekete vonatok korszakához, elég, ha az elmúlt évtized történéseit vesszük alapul: almavész, árvizek, romakérdés, munkanélküliség, az átlagosnál alacsonyabb bérek, mind-mind olyan témák, amelyekkel kapcsolatban javarészt csakis negatívumokat lehetett emlegetni, a felsorolt témákban sok jót egyszerűen nem is lehetett mondani. Ha mindehhez hozzávesszük a fővárostól számított távolságot, a nehézkes utazást, no meg a rossz utakat, akkor már majdnem elhisszük, hogy tényleg igazuk lehetett azoknak, akik az ország e legkeletibb csücskét rendre negatív előjellel emlegették, akik úgy tartották, ahol mi élünk, az már szinte nem is az országnak, hanem a világnak is a vége. N/lostanra szerencsére sokat változott a helyzet. Nemcsak a körülmények lettek jobbak, láthatóan eredményesebben dolgoznak azok is, akiknek a megye nevezetességeit, érdekes történéseit, mint egyfajta árut, el kell adniuk. Mellesleg nincs túl nehéz dolguk, hiszen akik itt élünk, tudjuk, van mit árulnunk: számos érték, felbecsülhetetlen nemzeti és természeti kincs, sok-sok híres ember található közöttünk. Aki látott már vendégül messziről jött idegent, annak nem kell bizonyítani, milyen csodálkozó örömmel néznek nálunk körül, s amilyen kételkedve érkeznek, olyan elégedetten, élményekkel telve távoznak erről a szép vidékről. Zenei napok, nemzetközi utca- színházi fesztivál, szilvalekvárfőző verseny, sütőtökfesztivál, zongorafesztivál, a sor még sokáig folytatható. Ideje lesz tehát felülvizsgálni a régi előítéleteket. Elnézést a késésért igazgató úr! Jövőt zöldségre alapozni: nem zöldség Ha rendezzük alapjait, megyénk mezőgazdasága nem jár rosszul az EU-csatlakozással (1.) Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Az EU- csatlakozásra már hosszú évek óta készül a megye agrárágazata is. Ez idő alatt számos fejlesztési koncepció készült el a különböző szakmai műhelyekben. A bennük kijelölt irányvonalat azonban a gyakorlat nem igazán követte. KM: Mi lehet ennek az oka? - vágtunk rögtön a dolgok közepébe Demendi Lászlóval a megyei FM hivatal két hónapja kinevezett vezetőjével megyeházi irodájában beszélgetve. D. L.: Az 1992-t követő időszakban a kárpótlási törvény végrehajtásával, a részaránytulajdon kiadásával elkezdődött ugyan a földtulajdon újrarendezése, ám még a mai napig sem ért véget! így azután hiába születtek részben egybecsengő megyei agrárfejlesztési koncepciók, végülis nem, vagy csak alig valósulhattak meg az alapoknál fennálló rendezetlen állapot miatt. Sőt inkább azt lehet mondani, hogy a megye agrárfejlesztését a piacgazdasági .viszonyok alakítgatták, semmint valamilyen koncepció mentén fejlődött volna. Volt ezért közös jellemző az utóbbi évek koncepcióiban: s ez a kiinduló helyzet megítélése, amelyben úgy látszik mindig egyetértünk. A jövőt alakító elképzelésekben viszont általában túl bőkezűek vagyunk, vagyis mindent be akarunk fogadni, s nehezen tudunk prioritást meghatározni. Pedig ha túl nagy számban tűzünk ki „fontos” célokat, akkor azok már elvesztik fontosságukat. Nem sikerült pótolni KM: Ha az egy adott éves összeget túl sok célra terítjük szét, egyre oly vékony pénz jut, amiből nem lehet látványos fejlődést elérni. Ez lett volna az elmúlt évtized jellemzője? D. L.: így is meg lehet közelíteni. Ebben a kassza véges volta miatt nem nagyon lehet túl nagy változást prognosztizálni most sem. De a probléma végül is abból adódott, hogy a megye mezőgazdaságában több száz milliárd forintnyi termeléscsökkenés történt, nem beszélve a meglévő termelő kapacitások folyamatosan tönkremeneteléről. Ezt a deficitet, az ismert támogatási összegekkel semmilyen kurzust és koncepciót követve nem sikerült pótolni az elmúlt 12 év folyamán. Ehhez tízszerte több „A versenyre fel kell készülnünk... pénzre lett volna eddig és lenne eztán is szükség. KM: Ha már a jövő szóba került. Milyen esélyekkel várhatja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasága hazánk 2004. májusi európai uniós tagfelvételét? D. L.: Ennek a megyének az agráriuma nyilván nem az a része lesz az egész országénak, amely a legnagyobb hasznot húzza majd a csatlakozásból. De talán elég realistán fogalmazok, ha azt mondom: nem is leszünk a legrosszabbul járók között. Ám ez a helyzet nem automatikusan következik be. Bármennyire is rövid a hátralévő idő a feladatokat célirányosan, eredményesen el kell végezni. Ez lesz a döntő. 2004. május 1. csupán atekintet- ben lesz választó vonal, hogy onnantól kezdve azt lehet mondani: eldőlt. Az ágazat megyei szereplői is úgy fogják megélni, hogy a csatlakozás évekre elhúzódó átmeneti időszak lesz. KM: A kevesebb fontos cél imént Ön által említett szükségszerűségére utalok, amikor kérdem: mi az, amit a megye agráriumában, mint legfontosabbat rövid időn belül el kell végeznünk? D. L.: Először is szembe kell nézni a helyzettel, hogy mekkora a megye mezőgazdasági kapacitása, agrártermelési szempontból milyen ökológiai sajátossággal rendelkezünk. Ezekkel összevetve kell megvizsgálni, mi lehet versenyképes, illetve a nem versenyképes területeken milyen megoldások mutatkoznak. Tudomásul kell venni: a megye mező- gazdasági termőterületének csak egy kisebb részén lehet például az Európai Unióban támogatott GOF (gabona-, olajos-, fehérje-) növények termelését versenyképesen folytatni. Ehhez a mi zömmel 17 aranykorona alatti területeink sajnos nem megfelelőek. Néhány területet ugyanakkor kiemelten kellene kezelnünk. Nagyságrendekkel többet kellene fordítani például az erdőtelepítés támogatására, de ugyanezt mondhatom el a megyei gyümölcs ültetvények rekonstrukciójáról is. Ha ugyanis megnézzük a 30 ezer hektárnyi megyei gyümölcsös korösszetételét és állagát, akkor azt kell mondjuk, hogy pontosan azért kevésbé piacképes az itt előállított terméktömeg, mert olyan az ültetvény szerkezet amilyen. KM: Vagyis nem felel meg a piaci kihívásoknak? D. L.: Nem bizony. Pedig a zöldség-gyümölcs ágazatban teljesen szabad a verseny az EU- ban. Az érvényesül tehát a piacon, aki minőségben, árban versenyképesebb tud lenni. Ezért ezen a területen növelnünk kell a hatékonyságot, és csökkenteni a termőterületünket 2-3 év alatt legalább 10 ezer hektárral. Mindezt úgy, hogy az átlagtermés az elképesztően kevés jelenlegi 17 tonnás hektáronkénti szintről jelentősen fölemelkedjen. Ha ugyanis ebben nem tudunk előrelépni, nem lesz aki elismerné a magasabb költségeinket, s akkor végünk. Biztonsággal a piacon A gyakorlatban úgy lehet megoldani, hogy hatékonyabb ültetvényeket telepítenénk az eddiginél nagyobb évenkénti mértékben. Ezzel párhuzamosan évente úgy ezer hektár elavult ültetvényt le kellene selejtezni. A végül is kialakuló 20 ezer hektár korszerű almaültetvény elegendő arra, hogy állami szerepvállalással, és a gazdasági szereplők együttműködésével a rajta megtermett - jelenleginél tetemesebb és jobb minőségű - termés- mennyiséget biztonsággal el lehessen helyezni a piacon. A zöldségkultúrák a megye adottságaihoz képes viszonylag kevés teret kapnak. Pedig a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése lehet az a kitörési pontunk. Ebből nem engedhetünk, mert van rá lehetőség, csak a verseny szabályaira, körülményeire fel kell készülnünk. KM: Más perspektíva? D. L.: Az erdősítésről már szóltam. Meg lehet célozni a megye 30 százalékos erdősültségét, ami a jelenlegi erdőterület közel megduplázását jelenti. Ha ez sikerülne, évek alatt egy olyan fafeldolgozó ipar alapjait raknánk le, amin további jelentős munkahelyteremtés valósulhatna meg a megyében. NÉVJEGY Demendi László Született: 1956. június 25. Családi állapot: nős, két gyermek édesapja. Végzettség: kertész üzemmérnök, mezőgazdasági mérnök-közgazdász. Munkahelyek: 1976-77 mgtsz Cegléd, 1977-92 között Balkányi ÁG, 1992-96 mg-i kereskedelmi kft. Balkány. Ezt követően 2 éven át a megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nyírbátori Képviseletének munkatársa, majd jelenlegi megbízatásáig a megyei Agrárkamara titkára. 2002. november 25-étől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT Ml MA A JELENTŐSÉGE A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁNAK? Könyvet olvasó, színházba járó ember lévén tisztában vagyok azzal, hogy január 22Án, a Himnusz megírásának évfordulóján tartják a magyar kultúra napját. Legutóbb pénteken voltam színházban a feleségemmel, és kifejezetten tetszett a Made in Hun- gária-előadás. Jó volna még többet olvasni, de ezt a mindennapos rohanásban nem könnyű megoldani. Gencsi Sándor kiszabó Tapasztalatból tudom, hogy mennyire nagy a súlya, és legfőképpen a felelőssége a médiának, hiszen ha egy könyvet rendszeresen népszerűsítenek, legyen annak bármüyen a színvonala, a sajtóhadjárattal el lehet adni. Az ünnepek előtt örömmel vettem észre, hogy van igény a könyvek, a kultúra iránt, nem csak ajándékoznak, önmaguknak is vásárolnak az emberek. Baloghné Mórocz Judit BOLTVEZETŐ-HELYETTES Miközben a kereskedelmi csatornákban szinte mást sem lehet látni, csak a különböző valóságshow-kat, az élmény hatására sokan a könyvek világába menekülnek. De az is igaz, hogy nem érik be a tévéműsorral, a valóságshow- ról szóló könyvek iránt is nagy a kereslet. És ez így megy hetek, hónapok óta, ez alól nem lesz kivétel a magyar kultúra napja sem... Magdus János eladó Igenis van jelentősége a kulturálódásnak az életünkben, ez elősegíti az emberek fejlődőképességét. Én gyakran jutok el színházba, ahol sikerül feltöltődnöm. Azokat a tévéfilmeket nagyon nem szeretem, ami másról sem szól, csak a gyilkolásról és a lövöldözésről. Ezt a gyerekek is látják, és ez nem vezet jóra, rossz irányba terelik őket. Jakucska Istvánné NYUGDÍJAS Ha megtudom, hogy a Kossuth téren városi rendezvény van, akkor nem hagyom ki az életemből. Úgy tudom, hogy szerdán a művelődési házban lesz ünnepi műsor, ami azért is fontos, mert egyre kevesebben foglalkoznak a kultúrával, sok ember beéri a Big Brotherrel és a Való Világgal. Pedig a Himnusz jelentőségéről sosem szabad megfeledkezni! CZITAI JÁNOS TANULÓ
