Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

2003. január 20., hétfő MEGYEI TÜKÖR /5 1 HÍREK 0 Közhasznú. Rohodon jelenleg 13 köz­hasznú munkást foglalkoztatnak, akik te­lepüléstisztasági és szociális házigon- dozői feladatokat látnak el. Az önkor­mányzat saját erővel oldja meg az utak sfktalanftását. 0 Bajtársak. A Szabolcsi Honvéd Mű­szaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület éves beszámoló közgyűlését január 20- án 16 órától tartják Nyíregyházán, a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság étter­mében (Széchenyi u. 19.). 0 Támogatás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Államháztartási Hivatal januárban hétfőnként 9-től 14 óráig ügy­félszolgálatot tart családtámogatási ügyekben Kisvárdán, a helyi Családse­gítő Központban. Versmondók. Szombaton Szatmárcse­kén a megyei pedagógiai intézet szervezé­sében rendezték a Kölcsey Ferenc megyei diák vers- és prózamondó verseny döntő­jét. A képen Antal Nikolett fehérgyarmati gimnazista Fotó: Nagy István Attila Lovas szánok versenyeztek Nyírtelek (KM) - Lovaskocsikon érkez­tek a szánok vasárnap Nyírtelekre a Kan­cajáróhoz, hogy aztán a talpukon száguld- va mérkőzzenek meg egymással. Még mielőtt azonban elkezdődött volna az egyes és a kettes fogatok versenye, a ki­csinyek és családok kaptak főszerepet, ugyanis hóembert és hóvárat építhettek a behavazott mezőre kilátogató vendégek. Májusban hintóverseny A „művészeti alkotások” elkészítése után következhetett a lovasszánok számá­ra az akadályverseny. Az idei versenyre harmincnál több fogat jelentkezett, a legtöbben Nyírtelekről és környékéről. A bólyák kerülgetése után a következő vég­eredmény született: az egyes fogatok ver­senyében első lett Pisla István, a második if]. Szilva Mihály, a harmadik Ádám And­rás. A kettes fogatok versenyét Liskány András nyerte, második lett Bukovszki Zol­tán, a harmadik pedig Fekete Pál. Mint Pisla István, a rendezvény főszer­vezője lapunknak elmondta, májusban hin- tóversenyt rendeznek, s ha a következő té­len ismét lesz hó, akkor megint megmér­kőzhetnek egymással a szánok - no meg a lovak és a fogathajtók. M A legfiatalabb (pónl)fogathajtó a 9 éves Márton Sarolta volt Fotő: Elek Emii Szatmárcseke. Püspöki igehirdetés volt a magyar kultúra napján, vasárnap a szatmárcsekei református templomban, majd sokan vettek részt a koszorúzáson is Kölcsey Ferenc síremlékénél Fotó: Sipeki Péter A KSH ELEMZÉSEIBŐL A munkaerő ára a verseny alapja Nyíregyháza egyik új korszerű üzeme a Flextronics Fotő: Elek Emii Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) - Az utóbbi években az érdeklődés homlokterébe került a munka­erőnek, mint termelési ténye­zőnek az ára. A külföldi tőke beáramlása az elmúlt években fontos tényezője volt a külpiaci egyensúly helyreál­lításának, az élen járó technika, technológia hazai adaptációjának, a hazai foglalkoztatási helyzet ja­vulásának és nem utolsósorban a gazdasági fellendülés elindításá­nak. A közeli uniós csatlakozás miatt különösen fontos, hogy nem­zetközi szinten is összehasonlítha­tó kép alakuljon ki a magyar ter­melési tényezők egyikének - a munkaerőnek - az áráról. Szorzók 2-től 8-ig A munkaerőköltség közismer­ten tágabb, összetettebb fogalom, mint az annak jelentős részét ki­tevő kereset. A munkaerőköltség az alkalmaztatás költségét jelenti, tehát minden olyan, a munkálta­tót terhelő kötelezettséget felölel, ami a munkaerő foglalkoztatásá­val, alkalmazásával kapcsolatban felmerül. Magyarországon a fel­használók számára érdemi infor­mációt az egy főre jutó havi mun­kaerőköltség nyújt, de az Eurostat (az EU statisztái hivatala) inkább az egy teljesített munkaórára ju­tó munkaerőköltségre helyezi a hangsúlyt. A Központi Statisztikai Hivatal adati szerint az EU országai kö­zül az üzleti szféra havi munka­erőköltsége 8-szor magasabb Ausztriában, 7-szer ennyi Bel­giumban és Franciaországban, mint Magyarországon. Az ír és a spanyol munkáltatóknak ötször annyiba kerül a munkaerő, mint a magyar munkáltatóknak. A gö­rög munkaerőköltség háromszor, a portugál kétszer magasabb, mint a magyar. A lengyel munkaerő alkalmaz­tatásának költsége 19 százalékkal, a cseheké 4 százalékkal haladja meg a magyart. A szlovák ver­senyképességet erősíti, hogy mint­egy 20 százalékkal kevesebbe ke­rül a munkaerő, mint nálunk. Ugyanakkor Litvániában kéthar­mada, Romániában pedig csak 40 százaléka a munkaerő ára a ma­gyarországinak. A munkaerőköltség összetételé­ben (munkajövedelem, szociális költségek, képzés és költségele­mek) Magyarországon alacsony a munkajövedelem aránya (64 száza­lék) és magas a szociális költségek súlya (33 százalék), különösen ha figyelembe vesszük, hogy az utób­biak döntő hányadát a nagy társa­dalombiztosítási elosztó rendsze­rekbe történő kötelező befizetések adják. A különböző országok szo­ciális elosztó rendszereinek elté­rő finanszírozási hagyományait jól tükrözi a munkaerőköltség szerke­zete. Dániában és a Egyesült Ki­rályságban, ahol e rendszerek fi­nanszírozása főként az adóbevéte­lekből történik, a munkajövedel­mek aránya igen magas a munka­erőköltségen belül: Dániában 90 százalék, az Egyesült Királyságban 87 százalék. Természetesen a külföldi befek­tetésekért folytatott versenyben csak egyik tényező a munkaerő ára. A befektetők azon túl még a gazdasági környezetet, a politikai stabilitást, az infrastruktúra fej­lettségét, a helyi piac nagyságát, a munkaerő kvalifikáltságát, és még számos egyéb tényezőt is mérlegel­nek a telephelyre vonatkozó dön­tés meghozatalánál. A rabbi emléke Az első nyíregyházi ortodox rabbira, Fried­mann Ignácra emlékezik a nyíregyházi Izraelita Hitközség január 22-én 11 órától a nyíregyházi zsidó temetőben (Kótaji út 5-7.). 1850-ben Nyíregyházán 60 izraelita vallású polgár élt, mely akkor a város lélekszá- mának 0,04 százaléka volt. Tizennégy évvel később, 1864-ben ez az arány a beván­dorlások következtében 5 szá­zalék közelébe emelkedett mintegy 20 ezer körüli fővel. Eddig a nyíregyházi hitköz­ség még a nagykállói rabbi felügyelete alá tartozott, majd 1865-ben önálló rabbi­székhely lett, Az a szakadás, mely országosan az 1868-as Országos Zsidó Kongresszu­son következett be, Nyíregy­házán is érlelődött. Ekkor az addig formailag egységes zsi­dó felekezet három irányzat­ra bomlott. A reformszárny követői - a judaizmus szabá­lyain enyhítve - neológ hit­községekként működtek to­vább, azokat pedig, akik a vallási normákat szigorúan kívánták betartani, ortodo­xoknak nevezték. Azok a kö­zösségek, akik egyik irány­zathoz sem kívántak csatla­kozni, status quo hitközségek lettek. Negyven év A nyíregyházi ortodox zsi­dók mindig is elkülönültek valamennyire a helybeli zsi­dóságon belül. Saját rabbijuk 125 éve, 1878-ban lett Fried­mann Ignác személyében, de önálló hitközséget véglegesen csak 1904-ben alakítottak. Friedmann rabbi 1895-ben be­következett haláláig töltötte be ezt a tisztséget, mikor is vejét, Wieder Sólemet válasz­tották meg helyére, aki 1944- ig, a vészkorszakig volt a nyíregyházi ortodox hitköz­ség rabbija. Ekkor véget is ért ennek a zsidó közösség­nek a rövid, negyvenéves tör­ténelme. Friedmann Ignác feleségé­vel és lányával a nyíregyhá­zi zsidó temetőben van elte­metve. A sírok egy kis épü­letben találhatók, ami a kiemelkedő zsidó életet élő személyek tiszteletére emel­nek. Zsidó szokás szerint Friedmann rabbi dédunoká­ja idén is ellátogat a rabbi sírjához, hogy halála évfor­dulóján emlékül gyertyát gyújtson és elmondja a kádis imát. Tóth-Ábri Péter Nyíregyháza Hirdetés A 3. hét eseményei a Budapesti Értéktőzsdén A nemzetközi piacokat enyhén fe­lülteljesítve, közel 2%-ot emelke­dett a BUX a héten. A forgalom is élénkült a BÉT -en, így a napi 8 milliárd forint körüli forgalom át­lagosnak tekinthető. A piacot a nemzetközi esemé­nyek mellett az áremelésekkel kapcsolatos hírek, illetve a pénz- és állampapír-piaci fejlemények befolyásolták. A sávnyitásra spekuláló és az or­szágba masszívan beáramló kül­földi „forrótőke” végül jelentős ka­matcsökkentésekre kényszerítet­te az MNB-t. Ez közvetlenül kedvező hatással volt az OTP-re, így a banki rész­vény 6,3%-os emelkedése húzta magával a BUX-ot. A Mól ás a Matáv egyaránt 1,8%­kal erősödött. A Mól esetében a gázárak emelése és a gáztörvény kilátásba helyezése nyugtatta meg a piacot. A Mól számára kedvező a forint erősödése, hi­szen ez az importköltségek csök­kentésével enyhíti a gázüzletág veszteségét. A Matáv esetében kedvező ha­tással volt a növekvő bizalom a nemzetközi távközlési szektor irá­nyába. Amennyiben ez a tenden­cia hosszabb távon is fennmarad, a nemzetközi összehasonlításban még mindig olcsó magyar távköz­lési társaság tovább erősödhet. A blue chipek közül egyedül a Richter gyengült. Az 1,5%-os ár­folyamveszteség az erősödő fo­rint és a bizonytalan devizapiaci helyzet számlájára írható. Szintén a fenti okok miatt 7%-ot esett az Egls. A kisebb részvények között az energiaár-emelés miatt jól szere­peltek az áramszolgáltatók, illet­ve a HM-tenderből nyertesen ki­kerülő Rába. Ezzel szemben kö­zel 17%-kal esett a Pannonplast ára, miután a társaság egy újabb jelentős vevőjét (Philips) elvesz­tette. A jövő héten a nemzetközi piaco­kon továbbra is az amerikai vál­lalati eredmények lesznek a figye­lem központjában. A hazai pénz- és állampapírpia­cokon a viharos hét után remél­hetőleg stabilizálódnak az árfolya­mok, így az OTP esetében elkép­zelhetőnek tartunk egy enyhe kor­rekciót. Értékor betét éves kamat: Jelenleg: 7,95% EBKM: 8,06% 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. • Tel.: 42/314-450, fax: 42/313-118

Next

/
Thumbnails
Contents