Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-20 / 16. szám
2003. január 20., hétfő Kekt*Magyarorsxig HÁTTÉR / 3 0 Lakossági fórum. Nyírtelek nagyközség önkormányzata kihelyezett lakossági fórumot tart Varjúlaposon, a volt áfész- boltban január 20-án 17 órától. Fogadóóra. A vásárosnaményi rendőrkapitányság vezetője, Bódi István r. alezredes, valamint a fehérgyarmati rendőr- kapitányság vezetője, dr. Gere Zoltán r. alezredes január 20-án 10-től 12 óráig fogadóórát tartanak hivatali helyiségeikben. 0 Szolgálat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság január 23-án 9-től 13 óráig kihelyezett ügyfélszolgálatot tart Mátészalkán, a Zalka Máté Városi Művelődési Központban. NÉZŐPONT Házhoz jön a munkahely Marik Sándor Etától látható az Informatikai és a Munkaügyi Minisztérium internetes honlapjain háromszáz olyan cég neve, amelyek ezer új távmunkahelyet létesítenek heteken belül, kétharmad részben az ország hátrányos helyzetű térségeiben, így megyénkben is. Egymilliárd forintot ajánlott meg erre a célra a kormány; a pályázatnyertesek ennek felét új számítógépek, programok vásárlására, felét bérekre, a kapcsolódó közterhek mérséklésére, tanfolyamok szervezésére használhatják fel. Eljött tehát az ideje annak, hogy pénzkereső munkára fogjuk a számítógépeket olyan, központoktól távoli településeken is, ahol az érdeklődő eddig legfeljebb a tele- házban vagy az iskolában láthatott (jó esetben használhatott) világhálóra csatlakozó komputert. Mert újabban lehetőség valóban volt már arra, hogy szerencsés esetben a nyírparasznyai, a penészleki gyerek (vagy felnőtt, netán munkanélküli) ugyanazt lássa a képernyőn, minta pesti, a New-York-i vagy a tokiói kortársa, de pénzt csinálni ebből csak nagyon kevesen tudtak. Holott az Európai Unió területén már tízmillióan, az Egyesült Államokban harmincmillióan dolgoznak távmunkában, tehát fizikailag akár több száz kilométerre is a munkaadótól. A pályázati pénz most komoly ösztönző: van olfan cég, amely egymaga négyszáz új munkahely létesítésére tett ajánlatott - négyszázmilló forint pedig már egy nagyvállalat esetében sem elhanyagolható összeg. A reális persze átlagosan négy-öt új munkahely, amelyek, ha nem is első fecskék, de dobogósok lehetnek. Nálunk merőben új dologról van szó, és gondolni kell arra is: egy mégoly remekül „megtanított", hálózatba kötött gép, egy - jó esetben - színvonalas ismeretekkel rendelkező ember sem lesz egyik napról a másikra kiváló távmunkás. Fontos a munkaadói akarat, segítőkészség, a kapcsolat személyessé tétele, hátra vannak még a munkajogi szabályozások és sok más, gyakorlati kérdés. Az első komolyabb távmunka-pályázat iránt megnyilvánult nagy érdeklődés azonban azt mutatja: a technika valóban megnyithat egy olyan új lehetőséget, amely a munkanélküliséggel is küszködő megyénk számára hasznos lehet. Világrekorderek Az új világrekord dámlapáttól Baráth Béla gúthi hivatásos vadász búcsúzik, mielőtt a már-már ideálisnak mondható trófea nemzeti kincsünkként a Mezőgazdasági Múzeumba kerül a 11 éve szintén a Nyírerdő Rt. Gúthi Erdészetében lőtt eddigi világrekor egykori dámbikakoro- na helyére. Az egyébként Gergelyiugor- nyáról származó vadász szakmájában most már ugyancsak világrekordernek számit. A nemzetközi trófeabíráló bizottság sokáig emlékezetes péntek esti gúthi pontozása óta elmondhatja magáról, hogy neki adatott a kivételes szerencse: mindkét gúthi vilárekorder dámbikát ő lövethette meg a külföldi vendégvadászokkal Fotó: Galambos Béla Parkolópályán a helyettes államtitkár Beszélgetés dr. Kovács Jánossal, a megyei közigazgatási hivatal volt vezetőjével Balogh József Nyíregyháza (KM) - A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter javaslatára dr. Kovács Jánosnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének e megbízatását a miniszterelnök 2002 december 30-i hatállyal visszavonta. Magyarul: Kovács János helyettes államtitkári rangban lévő hivatalvezetőt - a Tolna, a Somogy, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Csongrád megyei hivatalvezetőkkel együtt - leváltották. KM: Úgy történt ez a leváltás is, mint elődjéé, hogy az utolsó napon faxon értesítették róla? K. J.: Nem, bár igaz, hogy először, még november végén az újságból értesültem róla.. Azt követően a minisztérium vezetése felhívott bennünket, s korrektül közölték velünk a tényt: a hivatal- vezetői posztra pályázatot Írnak ki, amit mi természetesen tudomásul vettünk. A december 4-i Belügyi Közlönyben jelent meg a hivatalvezetői pályázat 15 napos határidővel. 19-én járt le a határidő, én magam is pályáztam. Igyekeztem egy valóban csak szakmai szempontokat felsoroló igényes pályázatot készíteni. A pályázat eredményéről nem tudok, a felmentés december 30-i hatállyal megtörtént. KM: Ön köztisztviselő, sőt főtisztviselő, gyakorlatilag nem lehetne leváltani... K. J.: Ilyenkor az az eljárás, hogy fel kell ajánlani a vezetőnek egy másik beosztást. A nekem felajánlott vezetői beosztás olyan jellegű volt, hogy nem tudtam elfogadni. Nem volt egyértelmű, hogy milyen munka lenne az. Amikor jegyzőnek pályáztam, tudtam, hogy mi a jegyzői munka, amikor hivatalvezetőnek pályáztam, tudtam, hogy mi a hivatalvezetői munka, de, hogy ne tudjam, mi az, amit végezni kell, azt nem lehet elfogadni. Választhattam volna a főtisztviselői rendelkezési állományt. Azért nem választottam, mert ott sem tudtam, hogy mi lenne a munkám. A rendelkezési állomány két évig tart a főtisztviselők esetében. Az is lehet, hogy ültem volna hosszú ideig otthon és vártam volna, hogy valamilyen munkával megbíznak, de az is lehet, hogy hamar kaptam volna megbízást, de amikor a felmentés megtörtént, senki nem közölte velem, hogy ez milyen munka lenne. Nem vállalkoztam arra, hogy jön valamilyen munka és azt vagy Budapesten, vagy mondjuk Vas megyében kell teljesíteni. Úgy ítéltem meg, hogy tudni akarom, hogy mi a munkám. Mivel nem fogadtam el a rendelkezési állományt, a főtisztviselői jogviszonyom megszűnt. Most a felmondási időmet töltöm, ami június 29-ig tart. KM: Találkozott-e felmentése óta volt munkatársaival? K. J.: December 13-án elköszöntem az apparátustól. Értékeltem az elmúlt három évet, amelyről egy tavaly októberben tartott komplex vizsgálat csupa olyan minősítést adott, hogy kiváló, magas és jó színvonalú. Ezt is megköszöntem mindenkinek, aki segítette a munkámat. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a polgármesterek és a hivatal, illetve közöttem. 2001-ben az árvízvédekezés, az árvízi újjáépítés, a szerződések megkötése, az engedélyezési eljárás miatt keletkezett jelentős többletmunkánk és a hivatal kiváló színvonalon tudta ezt a nem akármilyen, a feladat és hatáskörünkbe nem tartozó hatalmas volumenű munkát megoldani. Több, mint háromezer szerződésről, háromezer élethelyzet megoldásáról volt szó, 12 munkatársamat majdnem egy éven keresztül kiemeltük a hétköznapi munkából, ők ezzel foglalkoztak, de a mindennapi munkát emellett el kellett látni. Az ellenőrzések érdemben nem maradtak el, ahol törvénysértés volt, ott eljártunk, ahol nem, ott nem zaklattuk feleslegesen az önkormányzatokat és minden éven olyan beszámolót készíthettünk, amely szerint minden kötelezettségünknek maximálisan eleget tettünk, statisztikai mutatóink javuló tendenciát mutatnak. KM: Ezek szerint a munkájában nem találhattak hibát? K. J.: Amikor én 1999-ben ide pályáztam, kaptam ettől a hivataltól egy komplex vizsgálatot és nagyon örültem neki, mert az azt igazolta, hogy hét-nyolc éven át jól végeztem a jegyzői munkámat. Most ez az októberi komplex vizsgálat megintcsak azt igazolta, hogy hivatalvezetőként is megálltam a helyem. KM: Mivel tölti a felmondási idejét? K. J.: Szervezem és tervezem a jövőmet, ami szeretném, ha mindenképpen Nyíregyházához és a megyéhez kötődne, s az önkormányzati rendszer és a közigazgatás mellett lenne valamilyen szakmai tevékenység. NEVIEGY j j j j'j j > > / j j j j j j j > j j j j j j-jDr. Kovács János Született: 1965. július 13. Családi állapot: nős, két gyermek édesapja. Végzettség: Állam- és Jogtudományi Egyetem, jogi szakvizsga. Munkahelyei: jogtanácsos, ügyvéd, 1993- tól Tiszavasvári jegyzője, 2000. január 1-től a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. ELETKEPEK . .. .... » - * ** Hatvan esztendeje Oláh Gábor jt\ karpaszományos zászlós eget-földet rázó dübörgésre ébredt. A repülő lövedékek fütyülő süví tése, és a gránátok fülsiketítő rob banása szinte egybefolyt. Öltözni akart, amikor egy irtózatos csattanás hallatszott, a légnyomástól a le vegőbe repült, majd vissza a földre. Az előkészítő tüzérségi tűz alig hogy véget ért, megindult a szovjet gyalogság a harckocsik fedezete mellett. Amikor elhalkult a harci zaj, az egészségügyiek jöttek, hogy összegyüjtsék a sebesülteket és a halottakat. A vorozyezsi út melletti kis házból alig maradt valami. Az omladék alól a fiatal tiszt holttestét húzták ki. A „nincs visz- sza, csak előre van” parancs egyik áldozatát. Jobb kezében egy összegyűrt, véres, tábori lap volt. Rajta dátum: Ivanovka, 1943. január 14. Otthon egy kis szabolcsi faluban, fiatal tanítónő feleség a 3 hónapos kisfiával várta haza a férjét. Az a kisfiú én voltam - most a pesti megemlékezésre utazó útitársam - aki nem láthatta édesapját, csak a sohasem apadó könnyeivel küszködő édesanyját. Anyám pár éve halt meg, csak nekem, meg az emlékeinek élt. Hiába jött a hivatalos értesítés, hogy férje a hazáért hősi halált halt, reménykedett. Évekig várta az apámat, meg a híreket a hazajövők- től, mert a remény hal meg utoljára. Apa nem volt köztük, mert már nem lehetett. Anyám sokat mesélt Apáról.-Tudod, a te Apád jó és okos ember volt. Nézegettük az esküvői képet, s azt is, amit valahol egy tábori fotós készített róla a fronton. El-el- bóbiskoltam, ilyenkor én azt álmodtam, hogy én is olyan hős leszek, mint 0. A karácsony és az újév volt mindig a legnehezebb egyedül, Apa nélkül. Nehezek voltak azok a napok is, amikor eszmélve a világot azt kérdeztem, mit keresett Apa Oroszországban. Meg azt, hogy igaz-e, hogy a doni halálmarsban a 2. magyar hadsereg, ahol Apa is szolgált, elvesztette a becsületét. Apa is, kérdeztem? Anyám simogatta a fejemet, s azt mondta: „Ha megnősz, majd megérted. Csak tanulj, hogy értsd is meg.” Most a megemlékezések idején, látom a régi híradókban a rosszul felszerelt és hiányos öltözetű, a hóban kúszó katonákat. Nézem, talán ott van közöttük az én sohasem látott apám is. Vajon melyik lehetett? Segítség. A hét végén láthatta a nyíregyházi közönség Schwajda György: Segítség című tragikomédiáját, melyet az Oberon Színiiskola mutatott be a Krúdy Kamarában két alkalommal. A képen: Kremper Attila, Kemény Ildikó, Durucz Gabriella és Kapitor Dénes Fotó: Racskó Tibor Ötven éve együtt A napokban ünnepelte házasságkötésük ötvenedik évfordulóját Penészleken Lőrincz János és felesége, Fucs- kó Gizella. A házaspárt a jeles esemény alkalmából három gyermeke, hat unokája, egy dédunokája, a család és a népes rokonság köszöntötték Fotó: amatőr \
