Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-11 / 9. szám
2003. január 11., szombat Kelet*» Magyarország HÁTTÉR /3-f j f ^ Z - . - - - ------ J * W w" w’w w Jt ™ 0 Lelki segély. A telefonos lelki elsősegély-szolgálat január 11-én és 12-én 18 órától 23-ig a 06-80/505-555-es telefonszámon hívható ingyenesen. B Fogadóóra. Villás István r. alezredes, a kisvárdai rendőrkapitányság vezetője, január 13-án 9-től 11-ig fogadóórát tart hivatali helyiségében. NÉZŐPONT Ha adta, eheszi? Angyal Sándor Egyébként sem vagyok valami nagy télimádó, különösen nem mondható ez el rólam mostanság, amikor szinte szünet nélkül esik, kavarja a szél a havat. Most, hogy örvendeznek a szlovákiai síelésre vágyók, rájövök, valójában miért is vagyok én perben-haragban a téllel. Életem első téli kabátját az érettségi utáni keresetemből vettem, addig nem tudtam, milyen érzés télen vastag kabátban járni. Aztán magam is éltem a falubeli számtalan gyerek sorsát: ha kilyukadt a téli bakancs, otthon maradtunk az iskolából, amíg megtalpalták. Míg mindezt felidézem, látom, meg hallom, milyen jó üzlet manapság a téli sportokhoz való felszerelések kölcsönzése. Kisunokám is indul az iskolabusszal föl a határontúli hegyvidékre, hogy erősítse izmait, szívósságát, színesedjék az arca, miközben leereszkedik előbb csak a kisebb dombokról, majd később az alacsonyabb hegyekről. Amíg meg ezt végiggondolom, már nem is érzek annyi haragot a hó iránt, mint az írás elején tettem. Meg aztán az ember ne háborogjon feleslegesen az élet rendje ellen: télen szokott esni a hó, akkor jönnek a nagy mínuszok, valósággal szárnyakat kap a gázóra mutatója, sort állunk a gyógyszertárakban, és söprűnk, meg lapátolunk, mert rendes ember így szokta. Akkor nem mindenki rendes ember? - kérdezi az ismerős, aki hajnalok hajnalán már lapátot kap és tolja el a 10-20 centis havat a járdáról. Arra céloz, hogy bizony jó néhány helyen ott marad az a hó, letapossák a járókelők és aki(k)nek a portája előtt történik mindez, még csak el sem pirul, nem hogy szégyenkezne. Aztán az ember ezen is túlteszi magát, mondván, az ujjunk sem egyforma, miért lennénk mindannyian valahol lakók egyformák. Egyben azért közösek vagyunk: tudunk ám méltatlankodni a hivatalra, meg a szolgáltató cégre, hogy persze, az adót beszedik, a jó fizetést felveszik, a hó meg marad. Erről is az ismerős szemléletes megjegyzése jut eszembe: amikor a szomszédja nem seperte el a havat, azzal magyarázkodott: jó az Isten, ha adta, majd elveszi. Hát, ez is egy megoldás. Csak győzzük kivárni. Súlypont Rajz: Ferter János Nevére írathat az asszony A jövő évtől megszűnik a leánykori név, mint fogalom Lefler György Nyíregyháza (KM) - Már az elmúlt év végén megszületett, de csak 2004. január 1- jén lép hatályba a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, illetve az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása. A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a házasságkötés után már a férj is felveheti a felesége családnevét, illetve a családnevüket összekapcsolhatják. Alighanem egyetérthetünk azzal, hogy mindenkinek a saját neve a legkedvesebb. A névjog személyhez fűződő jog. A név- használat a személyek azonosítására, illetve a másoktól való megkülönböztetésre szolgál. A Bibliából többek között az is kiolvasható, hogy a névadással igyekeztek valamit kifejezni annak viselőjéről: valamely tulajdonságát, vagy pedig annak lényegét próbálták összesűríteni a névben. A héber eredetű nevek döntő többsége ilyen, de más népeknél és civilizációknál is felfedezhető ez a sajátosság. Élnek a lehetőséggel- A már említett törvény, illetve a törvényerejű rendelet ».................................. . ..... .... A szülőknek a gyermekeik névviseléséről meg kell egyezniük. Veres Ánes mf mm .............................ff módosítása már megszületett, amely meg is jelent a Magyar Közlöny 2002/144. számában, de annak hatályba lépéséig még egy év hátravan. A Belügyminisztérium szervezésében január 21-én tartanak számunkra szakmai tanácskozást, ahol a módosításból eredő vitás kérdések kerülnek majd terítékre - kezdte Veres Ágnes, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal Hatósági és Okmányiroda anyakönyvi hivatalának csoportvezetője.- A házasságkötés után a .feleségnek négy (lényegében öt) lehetősége volt eddig, és maradt továbbra is a névviselésre. Mára a legelterjedtebb formává lépett elő, amikor a feleség a férje családi nevét viseli a házasságra utaló „né” toldással és ehhez kapcsolja hozzá a maga telMi lesz a neved a házasság után? jes nevét. Például: Kovácsné Nagy Éva. Választhatja a feleség a korábbi hagyományos formát, amikor a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló „né” toldalékkal, például Kovács Pálné. Ez a gyakoriság szerint második a sorban. Egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, amikor a férje családi nevéhez hozzákapcsolhatja a maga utónevét, például Kovács Éva. Annak idején jómagam is. e forma mellett döntöttem a Veres Ágnes használatával. Kevesebben viselik viszont élő házasságban a feleségek a maguk kizárólagos teljes nevét, a példánál maradva a Nagy Évát, avagy a második lehetőségként már említett, a teljes férj név+né toldalék és az ehhez kapcsolódó teljes saját nevet, például a Kovács Pálné Nagy Éva formát. Legfeljebb kéttagú Ami új dolog: a házasságkötés után már a férj is felveheti a felesége családnevét, hozzákapcsolva a saját utónevét, illetve újabb lehetőségként a családnevüket össze is kapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket. Az előbbire példa lehet a Nagy Pál, az utóbbira a Kovács-Nagy Pál, avagy a Kovács-Nagy Éva. Ennél a formánál maradva, csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét. A törvényerejű rendelet módosítása szerint a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy kéttagú lehet. Amennyiben az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy előző házassági nevének a családi nevekből képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, Illusztráció: Racskó Tibor hogy melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni. Az anyakönyvvezetőnek a kéttagú születési családi név és a házassági név családi nevekből képzett részét kötőjellel összekapcsolva kell anyakönyveznie. Ugyancsak újdonság, hogy az adatkezelések során a nőknél korábban használatos „leánykori név” helyébe ezt követően a „születési családi és utónév” lép. Fontosnak tartom közölni, hogy ez év január 1-jétől megváltoztak az illetékek tarifái is, így az általános illeték az eddigi 1500 forintról 2000 forintra nőtt, vagyis az idén már ennyibe kerül az anyakönyvi kivonat illetéke - zárta Veres Ágnes. i legyen a gyermek neve? A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve szintén legfeljebb csak kéttagú lehet. Panelprogram 2003-ban Mint az első oldalon írtuk: idén 991 házgyári lakást érintő panelprogram veszi kezdetét Nyíregyházán. Az állam és az önkormányzat támogatása az érintett lakások tulajdonosainak saját erejét egészíti ki, a felújítások kivitelezőit közbeszerzési eljárás során választják ki. A korábbi tapasztalatok szerint főként a helyi vállalkozások végzik el a munkát. A megyeszékhely lakás- koncepciója 2003-ban komoly összegeket emészt fel a költségvetésből: a további panelpályázatra 128 millió forintot különítettek el, 290 millió forintot szán a lakásépítésekre, 100 millió forintot pedig lakásvásárlásra. Az első lakáshoz jutókat 120 millió forintos keretből támogatják, a lakáskonszolidáció pedig 250 millióval apasztja a közös kasszát. Az önkormányzati bérlakások felújítására 68 millió forint áll rendelkezésre ebben az évben. így könnyű! a felvétel Nyíregyházán készült MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL AZ OKTATÁSI TÁRCA ÚI TÖREKVÉSEIHEZ? N em lepődtem meg az oktatási tárca javaslatán, hiszen voltak előzményei a közoktatási törvény módosításának. Sok érv szól mellette és ellene, én pozitívan fogadom azt, hogy a tervek szerint 2004-től nem lehetne megbukniuk az alsó tagozatosoknak. Az elmúlt időszakban sokat akartak meríteni és keveset fogtak, mindenképpen reformra szorul az oktatás. Göőz István ISKOLAIGAZGATÓ A mikor először hallottam arról, hogy Magyar Bálint miniszter milyen bejelentést tett, igencsak meghökkentem. Az alapdolgokat illik megtanulni, szerintem ez a javaslat azt váltja ki az érintett diákokból, hogy nem kell különösebben csipkedni magukat, mert úgysem kell osztályt ismételniük. Egyébként pedig nem értem, hogy mi a pontos célja a változtatásnak. Andrejkovics Zoltán VÉGZŐS GIMNAZISTA em tartom jónak, hogy bizonyos tanulók a bukás kudarcélménye nélkül juthassanak el a negyedik osztály végéig. Igenis kell visszatartó erő a számukra! Amennyiben a javaslatot elfogadják, nem tudom, hogy mi inspirálná a komoly tanulásra a gyereket, mert akkor eltűnne a minimálküszöb. A jó képességűek így is, úgy is tanulnak, de mi lesz a gyengékkel?... Lutter Sándor BM-dolgozó T apasztalom a megosztottságot, én azok közé tartozom, akik jó ötletnek tartják a kezdeményezést. Amerikában működőképes a rendszer, ugyanis ha egy tanuló nem ért valamit, és gyengék az eredményeik, attól még nem kell megbuktatni, addig kell sulykolni a tananyagot, amíg eljut a tudatáig. Leterheltek a diákok, az óraszámot sem ártana csökkenteni. Aranyos Gábor diákpolgármester N em értek egyet, és ezzel a véleménnyel biztosan nem maradok egyedül. Az az alsó tagozatos, aki nem sajátítja el és nem látja tisztán a tananyagot, és mégis átengedik a magasabb osztályba, az nem előnyös a gyerek szempontjából. Ha olyanok a képességei, akkor kezdje újra ugyanabban az osztályban a tanévet, mint ahogy az most is bevált szokás. Mirgai László LABDARÚGÓEDZŐ
