Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-09 / 7. szám

2003. január 9., csütörtök Kelet«» Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Lakossági fórum. Nyírtelek nagyköz­ség önkormányzata kihelyezett lakossá­gi fórumot tart Belegrádon, a közössé­gi házban január 13-án (hétfőn) 17 órá­tól. A tájékoztatóra várják Görögszállás lakóit is. Egyesületi nap. A Tahy Béla Veterán­repülő Egyesület egyesületi napját január 9-én 15 órától tartja a Nyíregyházi Hely­őrségi Klubban. NÉZŐPONT Uraim, helyzet van! Györke László Ha sok hó esik, akkor hóhelyzet van. Ha nagy a hideg, akkor jéghelyzet. Most, spéciéi, dupla helyzet van, hiszen mikor e sorokat rovom, akkor is hull a hó, a Felső-Tisza több szakaszán összetorlód­tak a jégtáblák, a Tiszalöki Erőműnél pe­dig szinte kritikussá vált a helyzet. Amúgy is nehéz eligazodni ilyenkor, hogy mi a pillanatnyi állapot valójában. A kereskedelmi rádiók és televíziók még rá is tettek egy lapáttal, hiszen Magyar Bálint oktatási miniszter kedd esti közle­ményét, miszerint hét megyében - köztük Szabolcs-Szatmár-Beregben is - javasolja (ha helyben is úgy döntenek) az iskola­szünetet. Az egyik értelmezés szerint te­hát ahol úgy döntenek, hogy szünetet tar­tanak, minden egyéb következmény nél­kül megtehetik. Más értelmezés szerint, mint például ahogy azt egynémely média „interpretálta": az oktatási miniszter el­rendelte az iskolaszünetet. A két nyíregy­házi televízióban nem győzték aláúsztatni a feliratot, hogy az országos médiában megjelenő híresztelésekkel ellentétben holnap, azaz szerdán (vagyis hát tegnap) nem lesz tanítási szünet a megye iskolái­ban. Ezt szerdán reggel az első helyi té­véhíradó is megismételte. Ezzel egyidőben az egyik kereskedelmi rádió tényként közölte: nem lesz iskola. Gondolom, több szülőnek is gondot okozott, hogy rábeszélje gyermekét, mégis kellene iskolába menni. Az embe­rek többsége jól értelmezte a helyzetet, hiszen a szerdai védelmi bizottsági ülésen elhangzott: a nyíregyházi iskolákban 5-8 százalékos volt a hiányzás, alig valamivel több, mint a szokásos. Ellenben két tanin­tézetben (az Eötvös József gyakorlóban és a Waldorf iskolában) nem volt tanítás, bár a polgármester asszony szerint ezt a döntést semmi nem indokolta. Egy har­madik nyíregyházi iskolában magáninfor­mációink szerint viszont csak a tanárok (legalábbis nagy részük) értelmezte úgy a hírt, hogy a tanítás elmarad. Hogy aztán a káosz kialakulásában ki volt az igazi ludas, nehéz megállapítani. Nagy valószínűséggel a minisztérium, mely anélkül adta ki közleményét, hogy pontos információi lettek volna a me­gyénkben kialakult hó- és közlekedési helyzetről. Hiába, messze vagyunk... A figyelmes férj Rajz: Ferter János Amikor az ember a „munkadarab” Növekednek az orvosi vesztett műhibaperek és a miattuk bírságra kifizetett összegek Az orvosi munka az egyik legnehezebb. A hiba itt emberéletet je­lenthet lllusztációja Balázs Attila Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Csak az nem hibázik, aki nem dol­gozik - tartja a mondás, amelynek igazát nehéz lenne vitatni. Létezik azonban egy terület - ez pedig a gyógyí­tás, az orvostudomány -, ahol a hiba olykor bizony végzetes lehet. Az ok egysze­rű. A „munkadarab” sem akármi: maga az ember. Ez a magyarázat arra a tény­re, hogy ma már hazánkban is mind több az orvosi műhibaper, mind többen vannak azok, akik az egészségüggyel szembeni elé­gedetlenségük miatt a kórház, vagy éppen az orvos ellen pert indítanak. Műtéti kockázatok Számok bizonyítják azt is, hogy Magyarországon - az eddi­giekhez hasonlítva - nemcsak az indított, de a megnyert perek, a kifizetett bírságok összege is fo­lyamatosan növekszik, a műhi­baperek mintegy kétharmadában a betegek javára dönt a bíróság. A perek tárgya sokféle, de leg­nagyobb számban azok vannak, amelyek a műtéti kockázatok kö­rébe tartoznak. Amikor például idegen anyag marad a műtött testrészben, vagy az orvosok diagnosztikai hibát vétenek. Ilyen esetek a legnagyobb gon­dosság mellett is előfordulhat­nak. Léteznek ugyanakkor az Biztosítás kötelező A törvény kimondja: kö­telező biztosítást minden egészségügyi intézménynek illetve háziorvosnak kötnie kell, anélkül működési en­gedélyhez sem juthat. A kártérítést ugyanis az intéz­mény a biztosítóval közö­sen, olykor esetleg a kórház üzemeltetőjével együtt fize­ti. Ez is oka annak, hogy némely biztosító nem szíve­sen vállalja ezt a területet, hiszen a fizetendő kártérí­tés - főleg az úgynevezett nem vagyoni károknál - bi­zony igen magas. Arra is van példa, hogy az érintett önkormányzat állja a kárté­rítési számlát, hiszen ilyen nagy összegeket a mai pénzügyi helyzetben egyet­len kórház sem képes ön­maga vállalni. úgynevezett egymozdulatos mű­hibák, azok az esetek, amikor az orvos operáció közben a legna­gyobb gondosság ellenére is át­vág, átszűr valamilyen fontos szervet. Szakmai hibák Műhiba tárgya lehet olyan fej­lődési rendellenesség is, amely előre prognosztizálható a szüle­tendő gyermek esetében, vagy olyan szövődmény, amelyről az orvos előzetesen nem tájékoztat­ta páciensét. Figyelemre méltó, hogy a statisztika szerint a műhibaperek mintegy 60 száza­lékát a szülészeti-nőgyógyászati beavatkozások nyomán indítják, s a megállapított kártérítési összegek is ezeken a területeken a legmagasabbak, ma már 2-6 millió forint között mozognak. Az eddigi tapasztalatok szerint a szokásosnak tartott szakmai hibák, tévedések mellett ma már kártérítési perek kezdődnek a betegtájékoztatás hiánya, esetleg nem megfelelő módja miatt is. Négy éve született a törvény, amely előírja a betegek sokolda­lú tájékoztatásának kötelezettsé­gét a várható kockázatokról, a szövődmények lehetőségeiről. Sokak szerint azonban a törvény sem egyértelmű, hiszen amikor teljes körű tájékoztatást ír elő, egyben az orvos belátására és a beteg állapotára bízza annak tar­talmát, így a tájékoztatás gyak­ran a műtét előtt a beteg kezébe adott nyomtatvány aláírásában merül ki. Vannak országok, ahol a beteg­gel történő személyes beszélgetés elengedhetetlen, miközben részle­tes tájékoztató füzetet is adnak, amelyet az érintettek alaposan át­tanulmányozhatnak. Ez a füzet kettős feladatot teljesít: nem csu­pán tájékoztat, informál, hanem dokumentum is az orvos számá­ra, hogy eleget tett tájékoztatási kötelezettségének, a veszélyekről és kockázatokról beszélt a betegé­nek. A gyógyítónak és páciensé­nek módja lenne úgynevezett pe­ren kívüli egyezségre is, ezzel a lehetőséggel azonban igen keve­sen élnek. Mindkét fél a maga igazában reménykedik, a beteg azt reméli, a perben jóval jobban járhat, a kórház meg azt, hogy a bíróság neki ad igazat. Szabadfoglalkozásúak Ez az év újabb kérdéseket és bonyodalmakat hozhat a műhi­ba perek területén, ugyanis 2003 januárjától a szabadfoglalkozású orvosok egy-egy műhibaper ese­tén saját vagyonukat is kockára teszik. így lesz ez akkor is, ha a kórház kifizeti az esetleges kár­térítéseket a betegeknek, a pénzt azonban könyörtelenül behajtja az orvoson, ha sikerül bizonyí­tania, hogy hibázott. Mi mennyi az életért? Az orvosi műhibaperek miatt kifizetett összegek mér­téke egyre magasabb. Halál esetén 2-4 millió forintig terjedhetnek, köny- nyebb egészségkárosodáskor 500 ezer forinttól 3,5 millióig mozog a taksa, súlyos egész­ségkárosodás megállapítása­kor a bizonyítottan hibázónak 4-8 millió forint között kell fi­zetnie. Az Orvosi Kamara illetékesei szeretnék az össze­geket limitálni, ennek jogi le­hetősége azonban jelenleg nincs meg. MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN FOGADTA A HIRTELEN IÖTT TELET? T öbb postavonat nem érkezett meg. A szer­dai már aranyidő a ked­di szeles, hófúvásoshoz képest. Körzetem a fél Örökösföld, ez a kisebbek közül való. A mostani időben sokkal nehezebb dolguk van azoknak a kollégáknak, akik családi házas körzetben kézbesí­tik a postai küldeménye­ket. A tanyabokrokban kihordó postások pedig még inkább elfáradva ér­keznek be este. Horváth Attila kézbesítő Nemrégen volt a szüle­tésnapom, szilvesz­terkor. Nagyon örültem, hogy a karácsony most fehér volt, de szilveszter­kor nem volt egy csöpp­nyi hó sem. Igaz, hogy a téli szünet elmúltával rögtön havazni kezdett, és most már talán még sok is van belőle. Az osz­tályunkból a havazás mi­att nem hiányzott senki, páran betegek. A hét vé­gén alighanem Kabalásra megyünk szánkózni! Márton Anita NYOLCADIKOS ebrecenben lakom, de naponta átjárok dol­gozni Nyíregyházára. Az a tapasztalatom, hogy a négyes főút jól járható, amikor reggel jöttem, két hókotró is az útpadkát takarította. Ez nagyon fontos, mert az autósnak támpontul szolgál az út szélessége. A két megye- székhely belső útviszo­nyát már nem dicsérném annyira. Ha nem is ka­tasztrofális, de nehezen lehet közlekedni rajta. Barabás Árpád építész Már két hete a dere­kammal járok fizikoterápiás kezelésre. Úgy érzem, használ neki, viszont kevésbé jótékony hatású ebben a nagy hó­ban járkálás. Alaposan elfáradok, amíg az utat megteszem. De mit csi­náljunk, tél van, s ilyen­kor bizony számítani kell a hóval, széllel. A keddi napon már kezdtem megijedni. Lehet, hogy olyan idő lesz, mint 1999 februárjában volt?! Lukács Zoltánné szakács K emecsén prímául le­takarította az önkor­mányzat a község utcáit, fel egészen a Bodó- hegyig, talán még azt is mondhatnám, hogy job­ban lehet bent a faluban közlekedni, mint a Nyír­egyházára vezető úton. A magam részéről szere­tem a telet, pedig én jú­liusi vagyok. Ahogy a régi öregek mondták, ilyenkor legyen hó, ne nyáridőben! Fontos: óva­tosan kell vezetni! Sorbán József AUTÓSZERELŐ MESTER

Next

/
Thumbnails
Contents