Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-31 / 303. szám

2002. december 31., kedd Kelet«» Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK UHR* Lapunk, a Kelet-Magyarország legköze­lebb január 2-án, csütörtökön jelenik meg. Bátori szilveszter. Nyírbátor város ve­zetői ma este 23 óra 45 perckor a Sza­badság térre várják a város lakóit, ahol közös, nagy újévi köszöntőre kerül sor. A szervezők mindenkire, nagyobb baráti társaságokra is számítanak. A város ve­zetői ezzel új hagyományt szeretnének te­remteni. A szokványos (modernebbül: sztereotip) kérdésre, hogy tudniillik „Ti merre szilvesz­tereztek?" - fanyalogva válaszolt az ismert közéleti szereplő, mondván, ő már rettene­tesen unja ezeket az időzített jókedv órá­kat, inkább otthon marad, talán belenéz a tévébe, de az sem biztos, hiszen ez a nap is olyan, mint a többi... Már hajlanék rá, hogy egyetértsek vele, amikor valahonnan távolról bekattan egy emlékkép: azt nem lehet elfelejteni, milyen izgalommal készül­tünk nagydiák korunkban otthon, téli szünidőben a szilveszteri mulatságra! Köl­csön kaptuk a helyi elöljáróságtól az éppen üresen álló orvosi rendelőt, azt kitakarítot­tuk, feldíszítettük, előkerült a kis gombos tangóharmonika is, s engem bíztak meg, hogy szolgáltassam a talpalávalót. Életem, életünk egyik, ha nem a legemlékezetesebb szilveszteri buliját tartottuk ott, ahová a lá­nyok kis batyuban hozták a süteményt, mi fiúk pedig a bort, a sört (no meg egy kis pálinkát), több láda szódavizet, mert hogy akkor még a kólának se híre, se hamva nem volt. Míg ezt végiggondolom, lassan rájövök a titokra: a többség, méghozzá a túlnyomó többség azért nem fanyalog az évet záró víg óráktól, mert az ember veleszületett tulajdonsága, szeret néha megállni egy órá­ra, egy estére, éjszakára, feledve bút-bána- tot, másokkal együtt örülni, egy kicsit feltöltődni. Ez persze együttjár azzal is, hogy az em­ber néha a kelleténél is jobban kikapcsol, dehát mi már csak ilyenek vagyunk. Az év többi napján zúdúlt ránk sok-sok feladat, jó és kevésbé jó információ, - legyen tehát egy esténk, amikor lerázzuk magunkról a ránk rakódott terheket! Ahogy én tudom, ellentétben a mindenféle statisztikákkal és év végi számadásokkal, az emberek legna­gyobb része szilveszterestén nem csinál számvetést. Most például nem gondol arra, hogy milyen is volt a két választás, kiről, mi derült ki a múltját illetően, vagy az EU- ba történő, immár biztosnak tekinthető be­lépésünk okán is legfeljebb azt reméli, hogy az eljövendő szilveszterek gazdagab­bak lesznek. Ilyenkor nem érdekli a mula- tozók többségét sem a száznapos program, sem az ellenzéki okvetetlenkedés, annyira viszont nem mámoros, hogy elfelejtené az új évvel érkező áremeléseket. Bizonyára életkorfüggős a szilveszteri mulatás, de ezt sem mondhatjuk mindenki­re. Azt viszont igen: lelkünk mélyén érzünk egy kis elégtételt a sorstól, hogy megélhet­tük ezt az újabb koccintást is. A politikus elmondja a mérleget sokszor és sok helyütt, nekünk maradjon csak annyi: jó mulatást, Kedves Olvasó! Csodálatos ez a buli!... Hatan felaján­lották, hogy elvesznek... Három ajánlatot elfogadtam Rajz: Ferter János Esélyt teremteni az unió kapujában Újévi beszélgetés Gazda László országgyűlési képviselővel, a megyei közgyűlés elnökével Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Hagyo­mány már, hogy a Kelet-Ma­gyarország új évet köszöntő számába interjút kér a me­gyei közgyűlés elnökétől, megvonva a búcsúzó év mér­legét, felvázolva a következő esztendő terveit. Gazda Lászlót két hónapja vá­lasztotta meg elnökének a megyei közgyűlés. Ezért elsőként nem a teljes esztendő eredményeiről, ha­nem az utolsó negyedév esemé­nyeiről kérdeztük. KM: Teljes a közgyűlés tiszti­kara, megalakultak a bizottsá­gok, megkezdődött az érdemi munka. Ilyen közgyűlésre gon­dolt, amikor az önkormányza­ti választások előtt az MSZP listavezetőjének, így egyik el­nökjelöltjének ajánlották? G. L.: A parlamenti választás után megnyertük az önkormány­zati választást is, ami az első lé­pést jelentette ahhoz, hogy me­gyénkben az általunk kidolgozott programot valósíthassuk meg. A közgyűlés ismert számarányai kötelezővé tették a pártnak, hogy szövetségeseket válasszon - ezt gördülékenyebbnek reméltem. A Független Polgármesterek Egye­sületével néhány napon belül meg tudtunk egyezni, ám ugyanez nem sikerült az alakuló köz­gyűlésig az Összefogás a Megyé­ért Egyesülettel, holott szerettük volna. így a Fidesszel kötöttünk megállapodást, mert a legfonto­sabb az volt, hogy a közgyűlés a megalakulástól kezdve szervezet­ten működjék, amit segítségükkel el is értünk. Ezt példaértékűnek tartom a kiélezett választási küz­delem után. Sokat remélek kivá­ló alelnöktársaimtól és örülök, hogy a tanácsnokok, a bizottsági vezetők között is sok jó szakem­ber van. KM: Később az Összefogással mégis megkötötték a koalíciós megállapodást, ami azt jelenti, hogy az MSZP-nek a közgyűlés­ben képviselt mindhárom poli­tikai erővel van megegyezése. Hogyan tudja összeegyeztetni a különböző érdekeket? G. L.: Nem szükségszerű, hogy a megyei közgyűlésben is a par­lamenti erőviszonyok legyenek jellemzők. Számomra alapvető, hogy az aláírt egyezségeket meg­tartsuk, ez egymás szavahihetősé­gének alapja. Szabolcs-Szatmár- Beregben jelenleg vannak fnegke- rülhetetlen fő feladatok, mint pél­dául új munkahelyek teremtése, a munkanélküliek elhelyezésének segítése, a mezőgazdaság pályára állítása, a sztrádaépítés, a Vásár­helyi-terv folytatása - tehát az ár­vízzel szembeni védekezés, a gát­Gazda László építés - és természetesen az euró­pai uniós csatlakozás jó előké­szítése, hogy annak megyénk nyertese legyen. Csalódnék, ha ezekért nem tudnánk együtt dol­gozni a megyei közgyűlés bár­mely frakciójával, csupán a párt- politikai hovatartozás miatt. Kö­zösen kell megtalálni a legjobb megoldásokat. KM: Már nem is tűnik megle­pőnek, olyan sokszor hangsú­lyozza közéleti megnyilvánulá­saiban az együttműködési kész­séget olyan területeken is, ame­lyeken korábban nem ez volt a jellemző. Meg tudja így is va­lósítani pártja programját, sa­ját elképzeléseit? G. L.: Meg vagyok győződve, így jobbak a lehetőségek. Itt van például a Szabolccsal szomszédos Hajdú és Borsod, s a három me­gyei jogú város, Debrecen, Mis­kolc és Nyíregyháza. Ez a „hatos” közösen jelenleg az egyetlen összefüggő, sok érdek mentén kapcsolódó terület, amely reáli­san képezheti a főváros ellensú­lyát. Külön-külön egyiknek sincs esélye. Ezért is kezdeményeztem találkozást mindjárt a megválasz­tásom utáni napokban a két szomszéd megye és a három nagy­város vezetővel. Vagy itt vannak a jövő évi országos költségvetés­ben a felzárkózásra hét megyének elkülönített milliárdok, amelye­kért nagyon sokan lobbiztunk a parlamentben az elmúlt hetekben. A korábbi példák azt mutatják: az ilyen összegek ugyan „ide jöttek”, a valóságban azonban alig lett több pénz, mert a minisztériumok más oldalról visszafogták az ide áramló forintokat, mondván: mi Fotó: Balázs Attila külön kaptunk. Úgy vélem, a hét megyének együtt kell fellépni, hogy valóban plusz legyen ez a pénz - mert külön-külön egyik sem elég erős az érdekérvényesí­tésre. Terveket fogok letenni me­gyénk valamennyi országgyűlési képviselője elé, mert meg akarom nyerni azokat is, akik a parla­mentben nem a mi oldalunkon, hanem az ellenzéki padsorokban ülnek. Mintaprogram- Közismert, hogy a má­sutt magas szintű végzettsé­get szerző fiataljaink többsé­ge nem jön vissza a szülő­földre - mondja Gazda Lász­ló. - Most 200-250 diplomás fiatalra kiterjedő foglalkoz­tatási mintaprogramot indí­tunk. Ha ezeket a fiatalokat három évig értelmes munká­val megyénkhez tudjuk köt­ni, megnyílhat a lehetőség, hogy hosszabb időre is itt hasznosítsák azt a színvona­las tudást, amire az unióban nagyon nagy szükségünk lesz, mert ez a felzárkózás alapja. Nem csupán egyetlen ilyen programot akarunk in­dítani. KM: A Medgyessy Péter mi­niszterelnök által vezetett kor­mányküldöttséggel a napokban Moszkvában járt, s már a hely­színről „első kézből” tájékoztat­ta jó hírekről a Kelet-Magyar­ország olvasóit. Milyen további hozadéka lehet megyénk számá­ra a javuló magyar-orosz kap­csolatoknak? G. L.: Kétségtelenül látványos, hogy megyei gazdasági szakembe­rek már a látogatás idején aláír­hatták a harmincmillió dollár értékű konzerv szállításáról, s a jelentős almaexportról szóló szerződést. Ez akkor is nagy szó, ha az export jelenlegi hazai pénz­ügyi feltételei nem kedvezőek, mert több, mint egy évtized után sikerülhet visszajutni a megye számára hagyományos piacra, ahol nagy tételben adhatjuk el termékeinket. Másrészt egy ilyen magas szintű delegáció látogatá­sa kapcsolatok építésére is lehe­tőséget ad, ami később kamatoz­hat majd. Nemcsak közvetlenül az orosz partnerekre, hanem az Oroszországba szállító magyar üz­letemberekkel Moszkvában kezdő­dött kapcsolatokra is gondolok, hiszen társként is jelentős üzletek résztvevői lehetünk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy minősé­gi árukkal - terveink szerint leg­alább ötvenezer tonna almával, százötvenezer tonna feldolgozott gyümölccsel, zöldséggel - jelen­jünk meg az orosz piacon, s meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy bekövetkezzék a keleti ke­reskedelem reneszánsza. Ezt cé­lozzák megyénk külkapcsolatai is. KM: A következő hónapok részben az uniós csatlakozás­ról szólnak majd megyénkben is. Felkészült erre az önkor­mányzat? G. L.: Nagyon sok még a ten­nivaló. Nem lenne jó, ha olyan várakozás alakulna ki, hogy „majd az Európai Unió megold­ja”. Az unió egy történelmi esély, hogy fél évszázad után most vég­re ne vesztesként éljünk meg egy kiemelkedő történelmi eseményt. Nem frázis, hogy az itt élőktől függ, hová tudunk majd eljutni. Nem lehet megtakarítani saját erőfeszítéseinket, akkor sem, ha ott állunk az unió küszöbén. Nem várhatunk tétlenül, mindenek­előtt az értelmiség, a tudomány képviselőit kell bevonnunk terve­ink megvalósításába. Megyénk lesz például a keleti belépési pont az Európai Unió területére, ezt ki­aknázhatjuk. Egy régi gondot mérsékelhetünk, ha mezőgazdasá­gunkat valóban piacképes termé­kek előállítására ösztönözzük. Ha vállalkozóinkat „helyzetbe hoz­zuk”, hogy legalább az informáci­ók szintjén ne hátránnyal indul­janak az uniós versenyben, már elkezdtünk valamit. Ha az ifjúság­nak bárhol beváltható szakképzés­sel, nyelvtudással tudunk segíte­ni, ha számítógépes bázisokat, egyáltalán: korszerűbb oktatást tudunk teremteni, akkor jó vála­szokat adhatunk az uniós kihí­vásokra. Erre törekszünk; esélyt akarunk teremteni mindenki számára. A KM-BEN IELENTEK MEG * ...: Lefülelt mondatok Milyen volt 2002? Nem tudhatom, hogy az alábbi összeállításból kiderül-e az olvasók számára. Az vi­szont ettől függetlenül el­gondolkoztató, hogy a Nyír­egyházán megjelenő megyei újság milyen pontosan tük­rözi a vendégjárást. Hasábjain innen elszárma­zott politikusok mondták a ma­gukét; alkalomszerűen erre já­ró közéleti személyiségek fejtet­ték ki azt, amit a fővárosi hír­magyarázók napokig rágódtak; itt föllépő művészek jellemez­ték a szakmájukat. Ilyenkor tűnik fel, hogy a szerkesztőség voltaképpen a kor sűrítménye. Mindenki meg­fordul benne, aki számít, s aki kifejezi a búcsúzó év hangu­latát. Zöldi László /Az MDF-ről/ Már nem az eszmény, hanem a zsákmány számít. Petróczki Ferenc nyírbátori polgármester (január 22.) /Mi lesz, ha veszítenek?/ Előbb-utóbb ez is be fog követ­kezni, de nem mostanában. Kövér László Fidesz-politi- kus (február 25.) /Új felállás?/ Négy évig szeretője volt a MIÉP a Fidesz­nek, s most arra kéri, vegye végre feleségül, de a násznép fanyalog, mert a menyasszony ragyás. Kifli Magyar Bálint szabadde­mokrata politikus (március 12.) /Szóbeszéd/ Sokat kell an­nak beszélnie, aki nem tudja, mit akar mondani. Oláh Gábor nyíregyházi tár­caíró (március 20.) /Nekrológ/ Én mindig olyan önéletrajzot szerettem volna írni, ami az illető halá­lával kezdődik. Moldova György író (április 19.) /Megírja-e az emlékeit?/ Az összegzéshez nem vagyok elég fontos. Kiss Gábor szocialista poli­tikus (június. 8.) /Fiatalító kúra/ Az ember arcának jót tesz az imádkozás. Szikora Róbert rockénekes (augusztus 31.) /Nyomasztó örökség/ Fel­dolgoztuk azt a százezer segély­kérő levelet, amelyet az előző miniszter, Mikola István ha­gyott ránk. Csehák Judit egészségügyi miniszter (szeptember 7.) /Medgyessyékről/ Az új kormány nem kormányoz, ha­nem kampányol. Rogán Antal Fidesz-politi- kus (október 4.) /Az MTV-ről/ A kormány olyan tévét akar, mint amilyet az emberek. Lendvai Ildikó szocialista médiapolitikus (október 24.) /Régente piros postaláda/ Az izzadtra markolt mobiltele­font sohasem futja be a rep- kény. Tóth-Máté Miklós író (no­vember 27.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents