Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-24 / 299. szám
2002. december 24., kedd Kelet <*> Magyarország KARÁCSONY /13 t Rálátás a Dachstein hegységre Ausztriában Téli havas örömök Szlalom - slelő módra Fotók: Sipos Béla Decemberben már nagyüzem van a pályákon Vörösboros mártás a hal köré A hagyományos karácsonyi menüből elmaradhatatlan a hal. A szokásos halászlé vagy rántott hal helyett lepje meg idén a családját ezzel a könnyen és egyszerűen elkészíthető ünnepi különlegességgel. Hozzávalók: 1 kg vegyes hal, 3 evőkanál olaj, 5 dkg liszt, 1 dl vörösbor, 1 csokor petrezselyemzöld, fél citrom leve, egy fej vöröshagyma, só, babérlevél A besózott halszeleteket mártsa lisztbe, forró olajban süsse ki és helyezze lapos, tűzálló tálba. A visszamaradt olajban pirítsa a hagymát rózsaszínűre, 1 dkg liszttel meghintve még egy keveset pirítsa, és előbb hideg vízzel, majd a vörösborral felengedve 10-15 percig forralja. Sóval, citromlével, egy-két babérlevéllel ízesítse. Szűrje rá a mártást halszeletekre, és így is még 10 percig süsse lassú tűzön a sütőben. Tetejét zöldpetrezselyemmel megszórva, sós vízben főtt burgonyával tálalja. A festő életét az alkotás tölti ki Krisztus áldozatvállalása nem csak a vallásos emberek számára lehet fontos A nagybányai festészeti hagyományok folytatója. Melankolikus őszi hangulatok, szingazdag városképek, kifejező aktok, finoman megfestett portrék valószerűtlenséget sugárzó jelenetei mesterségbeli tudásának megannyi bizonyítékai. Könnyed ecsettel festi a szürreális hatásokat, a klasszikus festészettel sikeresen ötvöző kompozícióit. Madarassy György festőművésszel a karácsonyi ünnepek előtt hitről és hitetlenségről, az alkotás fájdalmas gyönyörűségéről, a Bibliáról mint ihletadó forrásról beszélgettünk.- Sohasem úgy ülök a vászon elé, hogy majdcsak lesz valami. Mindig azt festem meg, ami foglalkoztat már azelőtt, mielőtt az ecsetet a kezembe venném. A művészet küldetése Mindig az volt a véleményem, hogy a műalkotás kitapintható művészi szándék, gondolat nélkül nem sokat ér. Hiszem, hogy a művészetnek ma is küldetése van. Engem az élet inspirál, a benyomásokat átengedem magamon, s a hatásokat képpé formálom. Ez történt a bibliai témákkal is. Több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött a vonzódásom, ami az évek múlásával csak erősödött. Ehhez a közeli hozzátartozók halála is hozzájárult. Tavasszal meghalt az édesapám, rá kellett döbbennem, hogy én lettem a család feje. Rám hárul az a szerep, amit ő töltött be. Ezek a hétköznapi történések is felerősítették a bibliai történésekhez való vonzódásomat. Ezért festettem meg a Golgotát, Jézus keresztre feszítését, a sírbatételt. Foglalkoztat az áldozatvállalás. Mindnyájunk számára szükségesek a példák. Vannak az életünkben olyan helyzetek, amikor az áldozatvállalás különösen fontos. Ilyen értelemben Krisztus áldozatvállalása mások számára is Györke László Öt éve bal oldala lebénult. Azóta csak az ablakon keresztül vesz tudomást az évszakok változásáról. Amikor benyitok hozzá, elmosolyodik.- Pont ilyennek képzeltem el - mondja, s ezzel rögtön közvetlenné válik a hangulat. Később könnyű rájönnöm a titok nyitjára: Keresztesy Béláné Magdolna pedagógus volt, érti a módját. Aztán - in médiás res, mint az eposzokban - belevág a története kellős közepébe. Szerelem első látásra- Szép szál legény volt Aranyos Zoltán. Én Debrecenben születtem, édesapám elektrotechnikus volt, de egyszer csak állás nélkül maradt. Édesanyám nővérének ismeretsége révén Aknaszlatinán kapott munkát a fűrésztelepen mint gépész. Persze, édesanyám is ment vele. Hanem a teleptulajdonos nemsokára meghalt. Újra állás nélkül maradt édesapám egy kis időre, aztán Kőrösmezőn, ugyancsak a Klimpuszok fűrésztelepén lett megint gépész. Kőrösmező nagyon szép kis hegyi város Kárpátalján, tudja, ma úgy hívják, hogy Jaszinya. Járt már ott?- Itt ismerkedtem meg Zoltánnal, aki újfehértói fiú volt. Sose hittem volna, hogy van ilyen. Szerelem volt az első látásra. Szép szerelem. Csak fájdalmasan Kép és alkotója fontos lehet, nemcsak a vallásosak számára. Mindnyájunknak megvan a maga keresztje, azt cipeli, ha hisz benne, ha nem. Hit nélkül nem lehet Hit nélkül, a munkába vetett hit nélkül nem lehet, nem érdemes élni. Néhány évvel ezelőtt jártam a Szentfoldön. Figyeltem azt a tájat, ami a bibliai történések hátteréül szolgálhatott. Természetesen alig találtam belőle valamit, hiszen az idők, az évszázadok során teljesen átalakult. Néhány rajzot készítettem csupán, s csak évek múlva merült fel rövid. Emlékszem, az első találkozásunk alkalmával moziba vitt. Katona volt, abban az utcában volt a laktanya is. Mozi után hazakísért. Hogy ez pontosan mikor volt, ne kérdezze. 1944 júniusában kötöttünk házasságot. Kőrösmezőn fogadtunk örök hűséget egymásnak. Aztán Újfehér- tóra költöztünk, ahol tanítói állást kaptam. A tanítóképzőt még Ungváron végeztem. Nem sokkal ezután édesapámék is hazaköltöztek, házat vettek Űjfehértón. Bár még háború volt, azt hittük, most már hamarosan egyenesbe jövünk. Hanem Zoltánt augusztus 27-én behívták, Nagyvisnyón kellett jelentkeznie. Aztán kivitték Erdélybe. Szeptemberben kaptam a hírt Lőrinczi Lászlótól, akivel egy században szolgált, hogy a Tordai-hasadéknál Zoltán elesett... Nehéz csend száll a szürkült- ben a szobára. Ennyi volt? Akkor Magdolna már szíve alatt hordta a kis Zoltánt, szerelmük gyümölcsét. Az élet azonban cudarul elbánt a törékeny alkatú asszonnyal: nemrég Zoltán, a fia is elment örökre. Szelíd erőszak- Mikor kisfiam 1945-ben megszületett, édesanyáméknál laktunk. Mint már említettem, 1944. augusztus 25-én Űjfehértón, az egyik tanyasi iskolában kaptam tanítói állást. Keresztesy Béla le- gyeskedett körülöttem, de mondtam neki: nem szeretem szerelemmel. Mert számomra Zoltán volt az egyetlen, az örök nagy szerelem. Megmondtam Bélának: a tudatból néhány élmény és látomás, amelyek egy kissé áttételes formában a képeken is megjelentek. Madarassy György azok közé tartozik, akik vállalják a művész- létet, s nem csupán valamiféle kegyelmi állapotnak tartják az alkotást. Sokat és rendszeresen dolgozik. Reggel fél nyolckor már a műteremben szívja magába a festék mámorosító illatát. A példakép ereje Szabad idejében tanít a Művészeti Szakközépiskolában, s abban bízik, hogy egyszer valaki nem akarok hozzá férjhez menni. Sem hozzá, sem máshoz. Hanem ahogy telt-múlt az idő, Zol- tánka már ötéves volt, csak engedtem a szelíd erőszaknak. Arra gondoltam, mégiscsak jobb, ha van apja a kisfiamnak. Mert- igaz, ami igaz - nagyon jól kijöttek egymással. Hanem Béla is itthagyott bennünket három éve. Második házasságomból született egy lányom és egy fiam. Most Magdolna és unokáim viselik gondomat. Aztán a főiskolát is elvégeztem orosz szakon. Dédunokám is van már, ő is Zoltán, Debrecenben lakik. Tizenkét fogásos vacsora Amikor megkérdezem, melyik volt számára a legemlékezetesebb karácsony, Magdolna nagyot sóhajt:- Sajnos, nem adatott meg, hogy Zoltánnal akár csak egyetlen közös karácsonyunk is legyen. De egy ruszin karácsonyt Kőrösmezőn, fenn a hegyekben sose felejtek el. Vendéglátóink kitettek magukért. Egy hatalmas, öreg - vagy százhúsz éves- asztal köré ültettek bennünket. Megszámoltam: tizenkét fogást tálaltak fel. A töltött káposztához nem adtak evőeszközt, csak ha kértem, mert errefelé kézzel volt szokás enni. A kántálásnak is nagy hagyományai voltak: havasi kürttel járták be a legények még a legtávolabbi hegyoldalakon lévő házakat is három napon át. Kis szünet után:- Örülök, hogy kibeszélhettem magam... Fotó: Elek Emil számára ő is példakép lehet, mint neki Nagybányán Mikola András. Olyan művész szeretett volna lenni, mint ő, akit szerettek és tiszteltek. Mindent maximális fizikai és szellemi erőfeszítéssel végez, mert mindig szeretett a győztesek közé tartozni. Akkor is, ha teniszezett, meg akkor is, ha egy-egy új festmény létrehozásával gyötrődött. Mert az alkotás legfeljebb elégedettséggel jár, de a gyötrődést nem lehet kispórolni belőle.- Én nem egy-egy kiállításra készülök, hanem festek, azt, amit fontosnak tartok. Az én életemet az alkotás tölti ki, az foglalkoztat, semmi más. Iskola viseli a költőnő nevét VlNCZE PÉTER Kisvárda és térsége irodalmi múltjára is büszke lehet. Az elmúlt hét végétől szülőfalujának iskolája viseli a tanítói végzettségű költőnő, Ölbey Irén nevét Dögén. A lírikus december 27-én lenne kereken 100 esztendős. Tanított Napkoron, később a főváros környékén, ám egészségi állapota miatt 1943-ban nyugdíjazását kérte. Ettől kezdve élt igazán az irodalomnak. A világháborút követően Budapesten maradt és ott is dolgozott. Az ötvenes években tért vissza szülőfalujába. Érdekes, hogy a dögéi költőnő névé és költészete talán jobban ismert volt az amerikai magyar olvasók előtt mint idehaza. Lírája azért itthon is megjelent a megyei lapban, és elhangzottak versei a nyíregyházi rádióban. A hetvenes években a Móra Kiadónál látott napvilágot két mesekönyve: Az ezüst bárányok (1970) és a Patti Peti (1973). Nyolcvanadik születésnapját a katolikus közösség úgy tette még ünnepibbé és emlékezetessé számára, hogy az Ecclesia Szövetkezet A béke győzelem címmel adta ki verseskötetét. Életében összesen tíz kötete jelent meg. Magdolna két boldog hónapja Zoltánnal egyetlen közös karácsonyuk sem volt életük során
