Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-24 / 299. szám
2002. december 24., kedd Kelet m Magyarország KARÁCSONY /9 □even kövek Régóta várt, hiánypótló helytörténeti könyv az Eleven kövek. Olyan iránytű, amely segít eligazodni a Nyíregyházán található emléktáblák, emlékművek, emlékoszlopok rengetegében. Szerkesztőségünk mindig örömmel számolt be egy-egy mementó avatásáról, hűséges krónikásai voltunk minden nemes kezdeményezésnek. Érzékeltük azt a sok irányból áradó lelkesedést, melynek eredményeként a rendszerváltás óta közel kétszáz(!) emlékjel került intézményeink, középületeink falára. Stevanyik András munkája összefoglalja, logikus rendbe állítja bemutatja a közös múltat idéző tárgyi emlékeket. Nem feledkezik meg azokról a táblákról sem, amelyeket az idő könyörtelensége, vagy a politika szele lesodort eredeti helyéről. Több' mint 350 mementóról olvashatunk alapvető adatokat, láthatunk fotókat a képmellékletben. Hangulatosak és tanulságosak azok a kőtöredékek, amelyek a márványlapokon jelölt személyekről villantanak fel rövid történeteket. * /. ' •; S1EVAVY1K ANDRÁS ELEVEN KÖVEK EMtÉKTÁBIÁK I MIÍKOSZI.OI'OK, EMLÉKMŰVEK NYÍREGYHÁZÁN A könyv borítója illusztráció: km Minket sohasem soroltak a patinás magyar városok közé. Elkerültek bennünket a nevezetes csaták, a nemzet sorsának fordulópontjai. Mégsem ment el eseménytelenül mellettünk a történelem. Nagyon hasznosnak találjuk a közelgő évfordulókra figyelmeztető fejezetet és a helytörténeti barangolásokra csábító sétaajánlatokat. Ez a könyv segítőtársa lehet minden Nyíregyházát szerető embernek. Közös múltunk emlékjelei ugyan érintésnyi közelségben élnek együtt velünk, de a felismeréstől még hosszú út vezet a megismerésig. Ehhez nyújt támaszt a szép kivitelű kötet, Stevanyik András: Eleven kövek című munkája. Kracsun, kerecsun Mit jelent a karácsony szavunk? Minden nyelven saját neve van ennek a keresztény ünnepnek, és valamilyen formában minden elnevezés kötődik Jézushoz, vagy az ő születéséhez. Az angol Christmas szó Krisztus nevét idézi, a francia Noel és az olasz Natale a születésre utal, míg a német Weihnacht szent éjt jelent. A magyar karácsony szónak szláv eredete van, bár pontosan nem meghatározható, hogy melyik is az eredeti. A korcsun szó - mely lépést jelent - a téli napfordulóra és az új évbe való átlépésre utal, de semmi nyoma Krisztusnak vagy a születésnek. Ugyanígy a kracsun vagy kerecsun is csak napfordulót, esetleg karácsonyi, ünnepi kalácsot jelent. De hogy mégse maradjon ki a fogantatás vagy születés ebből az egyértelműen erre épülő ünnepnek az elnevezéséből, a magyar nyelvészek a következő elméletet kedvelik. Több kultúrkörben a madár a fogantatás jelképe, emlékezzünk csak az ősmagyarok és Emese történetére a turullal. Márpedig a turul Magyarország nyugati határain túl már nem fészkel, ráadásul másik hivatalos neve kerecsensólyom, így szívesen eredeztetik karácsony szavunkat ebből a jelképből. Ha hozzátesszük, hogy a keresztény valláskörben a fogantatást mindig egy szárnyas lény - legyen bár angyal, galamb, vagy más madár - üdvözli, lehet ebben az elméletben igazság, sőt, néhány régi településünk (Kerecsend, Karácsond) nevének alapját is ehhez kötik. „Alig várom, hogy lássam a fiamat!” Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok nagykövete vall életéről, munkájáról Nancy Goodman Brinker Fotó: Balázs Attila Kovács Éva Mindig elegáns, dekoratív és arcán szinte állandó a mosoly. Egész lénye nyugalmat, barátságot sugároz. Pedig az ő életében is voltak nehéz időszakok. Az például, amikor egyetlen testvérét, Susant veszítette el annak ellenére, hogy megpóbált mindent megtenni azért, hogy életét megmentse. Máig fájlalja, amiért nem sikerült. A gyász azonban csak kezdetben keserítette el, később inkább erőt adott ahhoz, hogy testvérére emlékezve felvegye a harcot a félelmetes betegséggel szemben. Különös megpróbáltatás a sorstól, hogy nővére után önmagáról is kénytelen volt tudomásul venni a félelmetes diagnózist: mellrák. Ha valaki, akkor hazánk magyarországi nagykövete, Nancy Goodman Brinker tudja, mit jelent a rákbetegség. Ő maga diszkréten úgy fogalmaz: személyi érintettség miatt harcol minden erejével a gyilkos kór ellen, aki azonban kicsit is ismeri élet- történetét, az tudja: esetében nem akármilyen érintettségről beszélhetünk, a megpróbáltás, amit átélt, közel sem nevezhető hétköznapinak. Miután testvérét, Susant 1980-ban eltemette, majd ő maga sikerrel nézett szembe a kórral, megfogadta, minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy a betegségnek a világban minél kevesebb áldozata legyen. Legutóbbi, rendkívül látványos - és mára sikeresnek is joggal nevezhető - kezdeményezése Magyarországon október 29-én Az egészség hídja címmel indult útjára. Ezen a napon rózsaszínbe öltöztették Budapesten a Lánchidat, amelyen közéleti személyiségek, politikusok, orvosok és érdeklődők sétáltak át.- Elégedett az redménnyel?- Ó, nagyon! Ezekre a programokra rendkívül sok időt kell szánni ahhoz, hogy célhoz érjenek, sikeresek legyenek. Ezért is örülök, hogy a mammográfiai szűrési akció az önök városában, Nyíregyházán, és ebben a megyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben ilyen jól működik, és országosan a legjobb.- Hogyan ünnepli a karácsonyt?- Igazodom a magyar szokásokhoz, ezúttal a legszűkebb baráti körben tartom majd az ünnepet. Bár a rengeteg munka miatt sok időnk nem volt a készülődésre, a nagykövetségen már december közepére feldíszítettük a karácsonyfát. Az ünnepekre várom a fiamat, aki 27 éves, Amerikában él, a Jet Air- lans-nál dolgozik, és természetesen a legcsodálatosabb fiú. Mint minden anya, én is alig várom hogy újra lássam, hogy a kedvében járjak, dédelgesssem kicsit. Mi némileg másképpen, a zsidó szokásoknak megfelelően ünnepelünk, nem elsősorban a karácsonyt, hanem a hanukát tartjuk. Imádom a karácsonyt, amelyek között talán legemlékezetesebb 1980-ban az volt, amikor a testvérem, Susan még élt... Ötven kitüntetés Brinker asszony három amerikai elnök alatt szolgált különböző kormányzati bizottságokban. 1986-ban Reagan elnök nevezte a ki a 18 tagú Országos Rák Tanácsadó Testület tagjává. 1990-ben Bush elnök kinevezettjeként ő vezette az Elnöki Rákbizottságot és felügyelte az Országos Rákellenes Programot. Nancy Brinker üzletasszonyi, konzultánsi, egészségügy aktivistaként kifejtett és emberbaráti tevékenységét több mint 50 kitüntetéssel és címmel ismerték el. Bush elnök 2001. május 23-án jelölte Brinker asszonyt magyarországi nagykövetté, megbízólevelét 2001. szeptember 26-án adta át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Alapítvány nővére emlékére Nancy Brinker a Susan G. Komén Mellrák Alapítvány megalapítója, melyet a betegségben 1980-ban elhunyt egyetlen nővére emlékére hozott létre. Ma a Komén Alapítvány Amerika egyik legnagyobb civil szervezete, amelyben 70 ezer önkéntes és 100 alkalmazott dolgozik az Egyesült Államok 110 városának, valamint három másik országnak társult csoportjaiban. A Komén Alapítvány különböző adományszerző tevékenységekkel több mint 300 millió dollárt gyűjtött össze a mellrákkutatás javára» „Nagykövet voltam négy évig Moszkvában” A fordulópont egy tudományos diákköri dolgozat lehetett, tanárból vezető diplomata lett Marik Sándor Keskeny Ernő nagykövettel Moszkvában kezdtük el a beszélgetést még szeptemberben, befejezni azonban már csak a napokban, Budapesten sikerült. Nem az akarat hiányzott - az orosz fővárosban olyan zsúfolt volt a miniszterekkel, államtitkárokkal, művészekkel szervezett programja a Magyar Napok idején, hogy többször is el kellett halasztani a találkozást. Most azonban bőven volt időnk; a nagykövet külföldi megbízatása lejárt. Nemrégiben költözött haza, most a Külügyminisztériumban dolgozik. Még nem dőlt el, milyen feladatot kap, de nem szeretne teljesen elszakadni a korábbi területtől, hiszen orosz-ügyekben ő lehet jelenleg az egyik legjobban felkészült magyar diplomata: hét esztendei külszolgálat tapasztalata - három év főkonzulként Szentpéterváron, négy nagykövetként Moszkvában - aranyat ér.- Nem készültem diplomatának, amikor Nyíregyházán elkezdtem a főiskolát, eszembe sem jutott ilyesmi - lep meg mindjárt a beszélgetés elején Keskeny Ernő. - Oroszból pedig, finoman szólva, voltak nálam jobbak. Pedagógus akartam lenni, szerettem gyerekeket tanítani. A szomszédos Hajdú-Biharban kezdtem, házasságkötésünk után kerültem Pestre. Meg akartam szerezni az egyetemi diplomát is, az ELTÉ-n kiegészítő szakon politikaelméletet tanultam. Talán itteni szakdolgozatom volt a fordulópont: a szovjet-amerikai kapcsolatokról írtam, s az Országos Tudományos Diákköri Konferencián második díjat szereztem vele. „Bedolgoztam magam a témába” a TDK-s dolgozatom továbbfejlesztése lett a doktori disszertációm. Közben tovább tanítottam - négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is -, és folyamatosan publikáltam. Valamelyik cikkemre figyeltek fel a Külügyben ’91-ben, s behívtak egy beszélgetésre. Karrier új helyzetben Ez sorsfordítónak bizonyult dr. Keskeny Ernő tanár számára.- Nem sokkal a rendszerváltozás után nagy fiatalítás zajlott le a minisztériumban, s oroszul beszélő, a térséget ismerő új embereket is kerestek - emlékezik a folytatásra. - A Szovjetunió felbomlása után követte a változást a külügyi szervezet átalakítása: a szovjet helyett orosz, ukrán és FÁK-országokkal foglalkozó új részlegek alakultak. A lendületes, jobbára fiatalokból álló csapat messze nem nyolc órát dolgozott, de szerettük, s nagyon jó idősebb tanítómestereink voltak - köztük például Monori István, aki nyugdíjas diplomataként most a megyei önkormányzat nemzetközi tanácsadója Nyíregyházán. Szabolcsi kötődések Keskeny Ernő Kemecsén született - ám a hely talán véletlen. Édesapja akkoriban ezen a környéken dolgozott, s a kemecsei szülőotthonba vitték az édesanyát. A család kábái, karcagi gyökerekkel rendelkezik. A Nyíregyházi Főiskola, ahol 1980-84 között tanult, tudatos választás volt, életében pedig meghatározó időszak. Mind a történelem, mind az orosz tanszéken kiváló tanárai voltak. Koccintás után Csillag István magyar gazdasági és Leonyid Rejman orosz közlekedési miniszter. Háttérben, középen a nagykövet Nemcsak sok feladat volt, előbbre lépési lehetőség is kínálkozott. Keskeny Ernő diplomata előbb főosztályvezető-helyettes, majd a FÁK-országokkal foglalkozó főosztály vezetője lett, s 1995-ben, 37 évesen kapta meg első külföldi megbízatását: kinevezték Szentpétervárra főkonzulnak. 1998-ban már Moszkvában, a Kreml György-termében adhatta át nagyköveti megbízólevelét Jelcin elnöknek. Napra kitöltötte megbízatásának négyéves ciklusát. És még mindig csak 44 éves. Természetesen megkérdeztem a nagykövettől, vajon mi lehet az oka annak, hogy a magyar-orosz politikai és gazdasági kapcsolatok olyannyira lehűltek. Talán nem az elhíresült „Tovarisi konyec” plakát szelleme kísértett mind ez ideig.- A dolog bonyolultabb, nemcsak Magyarországon volt rendszerváltozás - mondta Keskeny Ernő. - Felbomlott a hajdani Szovjetunió, ami óriási megrázkódtatás volt, és sokáig a belső bajok megoldása kötötte le az erőiket. Mire kibontakozhattak volna, a 98-as hatalmas pénzügyi válság rázta meg az országot, amelyből több év alatt tudtak csak kilábolni. Magyarország számára korábban a szovjet piac volt a legnagyobb. Az átalakulás idején nemcsak elvesztettük, de a legerősebb multinacionális konkur- rencia foglalta el. Újabban mindkét oldalról van akarat a kapcsolatok szorosabbra fűzésére, de azt látni kell, hogy csak verseny- képes árukkal tudunk visszakerülni. Itthon, Magyarországon Aki persze szívesen dolgozna már most megint nagyobb fordulaton, másrészt örül annak is, hogy így, karácsony előtt a korábbiaknál többet tud együtt lenni családjával, feleségével, 16 és 11 éves leányaival. Ráadásul hét év után itthon, Magyarországon.
