Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-19 / 295. szám

2002. december 19., csütörtök Kelet tfr Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Véradás. Csütörtökön Mátészalkán a kórházban 8-15, Rétközberencsen az or­vosi rendelőben 8-13 óra között várják azokat, akik véradással is szeretnének segíteni embertársaiknak. 0 Ünnepi koncert. A Szabolcsi Szimfo­nikus Zenekar karácsonyi hangversenyt ad december 21-én 18 órakor a Kálvin téri református templomban. Közremű­ködik Novák András (klarinét). Vezényel: Somos Csaba. 0 Közös karácsony. December 20-án Nyírgyulajban hagyományteremtő szán­dékkal megrendezik a falu karácsonyát. NÉZŐPONT Kosz van, babám! CSERVENYÁK KATALIN Azt mondják, a plazma-tévén beég a bal alsó sarokban a karikába tett 12, amit csak a reklámok idejére vesznek le a kép­ernyőről. Hogy miért pont arra a tíz-húsz percre, na azt aztán végképp nem értem. A legtöbb ostobaságot akkor zúdítják a nyakunkba - meg persze a gyerekekébe. Vérig sért az a mérhetetlen cinizmus, amellyel az egyes tévécsatornák kirakták műsoraikra a figyelmeztetést, miszerint az adott műsort 12 éven aluliak csak szülői a felügyelet mellett nézhetik. Még este tizen­egykor is ott virít a képernyőn, mert az ugye teljesen természetes, hogy nincs szülő aki éjjel háborgatná csemetéjét a műélvezetben, mondván: kisfiam, menjél most már aludni, mert holnap iskola. Nem, inkább ül vele a tévé előtt. Mert ki van írva, hogy neki ott kell ülnie... Hát minket már mindenki hülyének néz? Ugye, a kiindulás az volt, hogy már rég nincsenek gyermekműsorok, ami mégis van, merő brutalitás, aberrált felnőttek borgőzös hangulatban született agyréme. Én legalábbis arra számítottam, hogy az egyes csatornák illetékesei elkezdik törni a fejüket, mivel lehetne mégis kedvesebbé, nézhetővé tenni a csatornát legalább abban a szűk műsorsávban, amikor a gyereknek tanulás után, de még lefekvés előtt maradna egy kis ideje leülni a tévé elé. Persze, nem muszáj a gyereknek tévét nézni, de mondjuk azt, hogy nézi, mert egyébként nem azért veszünk tévét, hogy legyen mire rakni a dédi stafirungjából megmentett brüsszeli csipkét. IVlegdöbbent és felháborít, hogy senki nem csinált semmit, nálunk már nincs 16, 18 éven felülieknek szóló film, mert azt is lehet nézni, csak anya, apa üljön az ovis mellett. Nálunk a tizenkettessel minden el van intézve. Ez lesz a példa. Holnap a takarítónő már elő sem veszi a porszívót, csak kirakja a táblát, hogy kosz van. Ebbe kössön bele valaki! A részeg apa pedig táblával fog hazajárni esténként a kocs­mából, rajta felirat: berúgtam. Hogy örül majd az asszony! Mert ő is csak ezt mondta volna... A siket és a néma Mosolyukkal mondanak köszönetét Nyolc évig lakott a fel nem épült lakás pincéjében a Dorogi család Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - Kutya­ugatás és népes vendégsereg fogad az Arany János utcai pöttöm lakásban. Bent meleg, de ami igaz, szűkös a hely ennyi embernek. Ha valaki bemegy a szobába, akkor egy másiknak ki kell jönnie. De kit érdekel? Meleg van, vé­dettség, biztonság. A nyíregyházi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat két mun­katársa mutatja be a Dorogi csa­ládot. Maguk is hozzáfűznek a gondolataikból, jelezve, szájról ol­vasva kommunikálunk, nagyon készségesen válaszolgatnak (ujja­ik élénken nyílnak-csukódnak) az érdeklődésre. A szomszéd figyelme A siketnéma család 1992-ben építkezésbe fogott a Bóbita utcán, de elfogyott a pénzük. Családjuk­ra sem igen számíthattak, egyi­kük szülő sem dúsgazdag körül­mények közé született, tető nem került az épületre, mit tehettek hát, beköltöztek saját pincéjükbe. Azóta ott szorongtak. Ahogy tud­tak, úgy védekeztek a becsorgó eső ellen, viaskodtak egy vaskály­hával a hideggel. Minden ruhá­juk átnedvesedett, bepenészedett, ezért, amikor az önkormányzat vezetői és a testület közreműkö­désével sikerült megoldást talál­ni a család embertelen helyzeté­re, a családsegítősök tanácsára mindenüket otthagyták. A másfél milliós adósságot is az önkor­mányzat segítségével tudják majd törleszteni. Érdekes, hogy nem ők jelent­keztek támogatásért, hanem a szomszédok figyeltek fel Dorogiék embertelen életfeltételeire. A családsegítő fél éve lépett velük kapcsolatba. Van arra is ígéret, hogy továbbléphetnek másfél szo­bás lakásba, mindenesetre tarto­zásaik rendezése után kifizetik évekre előre a lakbért. A családfő érzékszervi hátrá­nyai mellé még két szerencsétleh- séget is kapott az élettől. Kisfiú korában szeme láttára ütötte el egy autó az édesapját, majd a ma­ma lett öngyilkos. Szobafestő-má- zoló szakmája van, de rokkant- nyugdíjas. Úgy képzeli, tavasszal majd kifesti az új lakást. Az asz- szony cipőfelsőrész-készítő, szin­tén leszázalékolt. A kislányuk, Évike, többre vágyik. Debrecen1 ben tanul a siketek és gyengén- látók intézetében, méghozzá igen eredményesen. Felcsillan amúgy is nagy, fényes szeme, mikor ter­veiről kérdezem. Most hatodikos, cukrász szeretne lenni, és finom sütiket sütne. Informatikát tanul az iskolában, minden vágya egy számítógép. Pénteken megy érte az édesanyja, a hét végét a csa­ládjával tölti. Nincs jóformán semmijük, ami mégis az övék, az halálrégi. A té­vé, noha Bosch, elsőszériás lehet, az utolsókat rúgja, a tévé is meg­van vagy húszéves. Csak azért működik egyáltalán, mert már­kás. Alig van képe. Pedig szá­mukra egyetlen információforrás és szórakozási lehetőség a kép. Bútor, adományból A bútorok adományból szár­maznak, lesz hamarosan lámpa­bura is, varr nekik függönyt az egyik szociális munkás. Az ágy­neműt a Vöröskereszttől kapták. Hálásak minden apróságért. Közben a kutya visszakéredz- kedik az erkélyről. Debby a ne­ve, palotapincsi létére jelzőkutya. Nem hallják ugyanis se a kopo­gást, se a csengetést. Nem járnak sehová. Néha sétálnak, de mikor a kislányt kérdezem, mivel tölti a szabad idejét, jár-e valahová. Visszakérdez: hová? Éva komputernek örülne Erdős Judit, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője sikertörténetként éli meg a Dorogi család helyzeté­nek szerencsés rendeződését - ilyenre egy évben egyszer-két- szer akad példa. Mindent meg­tettek, amit lehetett, a három embernek most már magának kell boldogulnia. Egy esz­tendőben különben 4-5 ezer kli­ens ügyét intézik. Az eredmé­nyes évek munkájának gyü­mölcsei. Az emberek együtt­működése is lényeges tanul­ság. Dorogiéknál ezzel sem volt gond. Kedves, sorsuk jobb­ra fordulásáért tenni akaró emberek. Szereztek nekik azó­ta mosógépet, székeket is. Ha valaki ajánlana fel a kislány­nak számítógépet, ők megkö­szönnék, Évike pedig hálás lenne érte. És nagyon boldog. MEGKÉRDEZTÜK: HOL TART AZ ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉSBEN? Napfényes életmód nap Nyíregyháza (KM) - December 21-én, szom­baton újra lesz Életmód Nap Nyíregyházán, az Életmód Házban (Törzs u. 56/a). A Napfény Életmód Egyesület szer­vezte immár hagyomá­nyos, ingyenes program 10 órakor kezdődik. Az első (clr. Olajos Judit tartja) előadás a betegsége­ket megelőző egészséges táplálkozásról szól, majd a természetes élet- és gyógy­módszerek kerülnek előtér­be Török Szilveszter termé­szetgyógyász professzor in­terpretálásában. Eztán Da- róczi Zoltán fejti ki vélemé­nyét a test öngyógyító erőiről. Az előadásokat egyéni életmódtanácsadás, torna- és hastáncbemutató, vér­nyomás és vércukorszint mérés, talpmasszázs egészí­ti ki. De számíthatnak a résztvevők bőrtípus megha­tározásra, könyv-és termék- bemutatóra. Kabalavásár Az ünne­peket megelőző ajándékvá­sárlási lázban kedvükre vá­logathattak a főiskolai hall­gatók a minap rögtönzött kabalavásáron K ét gyermekünk van. A nagyobbik, Bence, már tudja, mi a kará­csony, és várja is becsü­lettel. Á kisebbik fiunk, Péter a maga másfél évé­vel először fog rácsodál­kozni az ünnep fényére, varázsára. A családunk­ban az utóbbi években már hagyomány, hogy a nagyszülők is velünk vannak szentestén. Az ajándékvásárlással elég rosszul állok, a végére mindig marad valami vennivaló. Háda Barbara ÜZEMMÉRNÖK N ős vagyok, az ötéves gyermekünk, Ádám abban a szerencsés, avagy szerencsétlen hely­zetben van, hogy éppen karácsonykor van a név-, sőt a szülinapja is. Ilyenkor bőviben kap ajándékot, viszont szá­mára ezzel az év le is van tudva. Az ajándék­vásárlás még folyamat­ban van, bár a nagy ré­szét már megvettük. Szentestén a szülőkkel együtt, nálunk ünnepe­lünk. Bódi Mihály HIVATÁSOS KATONA tanítványaimmal már egy hónappal ezelőtt elkezdtük az ün­nepi készülődést. Beszél­tünk a karácsony tartal­máról, a szeretetről, az ajándékozások mellett a lélek ápolásának fontos­ságáról is. Az ünnepet rendszerint a testvérem­nél, Budapesten töltöm, szilveszterkor pedig ő jön Nyíregyházára. Ilyen­kor mindig rácsodálko­zik, hogy mennyit fejlődött a város egy év alatt. Maródi Magdolna tanárnő E lég nagy fejtörést okoz az ajándékok beszerzése, különösen a barátnőmé. De úgy gon­dolom, sikeres volt a hosszú és tapintatos pu­hatolózás, mert mindkét ajándéknak szerintem nagyon fog örülni. Az ajándékozásnak éppen ez a lényege, kitalálni, rá­érezni, hogy mit szeretne a másik, no és az örömé­nek örülni! A tesómat megkérem, a szüléink ajándékvásárlásába le­gyen a segítségemre. Pilik László FŐISKOLAI HALLGATÓ H árom gyermekünk van, egy tizenegy, ki­lenc-, és kétéves, két fiú és egy lány. Nekik már megvettük az ajándéko­kat. A kisebbik gyerek naponta emlegeti a Mi­kulás bácsit, hiszen kö­zeli még az élmény, a szép találkozás. Most vi­szont már a Jézuskát várja a meglepetéssel. A férjemnek most nézek még valami szép ajándé­kot, aki - ígérete szerint - estére talán meg is hozza a fenyőfát. C enteriné Szabó Erzsébet gyeden lévő anyuka i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents