Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-16 / 292. szám

2002. december 16., hétfő letit*»Ma§y&r®!Sxág MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN I * -J * * * * * J « v' V w V - V ~ - V W WW V wV ro.CVvt 0 Kovács László kül­ügyminiszter a csatlako­zási tárgyalások komoly eredményének nevezte, hogy Magyarország ugyanannyi képviselőt küldhet az Európai Par­lamentbe, mint a vele megközelítőleg azonos népességű EU- tagországok. Ezt a magyar delegációnak a 24. órában sikerült elérnie. 0 Fordulópont. Az EU-csatlakozás Ma­gyarország ezeréves történelmének az államalapítás után második legjelentő­sebb fordulópontja - jelentette ki Kopá- tsy Sándor közgazdászprofesszor a Tár­sadalmi Unió civil szervezet által rende­zett Demokrácia Program Fogyasztóvé­delmi Akadémián. 0 „Csatlakozóra”. A kormányfő vasár­nap a Millenáris Parkban egy olyan visz- szaszámláló, úgynevezett CsatlakozÓrát indított el, amely a 2004-es, májusi EU- csatlakozásig fennmaradó időt méri. Az óra elindítása előtt Jürgen Koppén, az Európai Bizottság budapesti delegáció­jának vezetője közölte: péntek 13-a Eu­rópa számára a szerencse napja volt. Nem mindenki örült Globalizációellenes, házilag készített vé­dőruhákba bújt tüntetők vonultak a kop­penhágai Bella Központ felé december 13- án, az EU csúcstalálkozójának második napján. Mintegy kétezer, Európa országai­ból összesereglett fiatal tiltakozott a csúcs ellen, amelyen végül a terveknek megfe­lelően lezárultak a csatlakozási tárgyalá­sok a 10 tagjelölttel. A Globális Gyökerek elnevezésű szervezet bejelentette, hogy az erőszakmentes felvonulás része egy, a pol­gári engedetlenség kinyilvánítását a zász­lajára tűző megmozdulássorozatnak. Erőszakmentes volt a tüntetés Fotó: epa Európai lapvisszhangok Az európai média jelentős orgánu­mai szombaton szinte kivétel nélkül teret szenteltek a péntek este marato­ni tárgyalássorozattal lezárult kop­penhágai bővítési tárgyalásoknak. A holland De Telegraaf szerint a megál­lapodás nagy ugrás előre, de egyben nagy ugrás a sötétbe is. A vasfüggöny nemsoká­ra végképp a múlté, és Európa néhány év múlva a legnagyobb közös piaccá válik az EU és a NATO védőszárnyai alatt - írja a lap. A francia Libération, miközben üdvöz léggyel köszönti az új belépőket, egyúttal félelmetes kihívásnak nevezi az EU számá­ra a tíz taggal bővülést. Az olasz Corriere della Sera az esemény történelmi jelentő­ségét hangsúlyozza. Mint írja, a berlini fal utolsó téglája Koppenhágában esett le, és nem sokat számít az sem, hogy az alku­dozás végén a könyvelők írták inkább a történelmet, mint a politikusok. A brüssze­li De Standaard szerint az alkudozás so­rán világosabb képet kellett volna adni ar­ról, hogy pontosan mennyi pénz kell, az honnan is érkezik és mit szolgál majd a bővítés során. Politikusok a csúcsról pro és kontra Medgyessy Péter sikernek, Orbán Viktor viszont kudarcnak értékeli az eredményt Koppenhága (MTI) - Újból itthon vagyunk Európában - jelentette ki Medgyessy Pé­ter miniszterelnök, miután az EU koppenhágai csúcsér­tekezletén Magyarország is elfogadta a dán elnökség ál­tal előterjesztett pénzügyi csomagot, s ezzel lezárta a csatlakozási tárgyalásokat. Orbán Viktor volt miniszter- elnök nem ilyen elégedett. Ez az Európa Magyarországon is mindenkinek lehetőségeket, esélyeket kínál, s most az a fela­dat, hogy ezeket megragadjuk. Évezredes történelmünk, kultú­ránk, értékeink alapján azonban meg is illet minket ez a hely. Elérkeztünk végre ahhoz a pilla­nathoz, amikor valóban a győz­tesekhez csatlakozhatunk - fűz­te hozzá Medgyessy Péter. A nagy család Kovács László külügyminisz­ter emlékeztetett arra, hogy a je­lenlegi kormány 24 lezárt tárgya­lási fejezetet örökölt, de számos nehéz, húsbavágó, pénzügyi-vo­natkozású kérdésről kellett meg­állapodásra jutnia az unióval az eltelt fél évben. Többek között si­került elérnie azt, hogy a kül­földiek magyarországi földtulaj­A magyar delegáció eszmecseréje Koppenhágában a tárgyalások szünetében Fotó: mti született az uniós csatlakozás pénzügyi megállapodása. Erélytelen- A magyar delegáció gyenge, erélytelen és sikertelen tárgyalá­sokat folytatott az elmúlt napok­ban az Európai Unióval, és en­nek az lett az eredménye, hogy míg Lengyelország és Csehor­szág jelentős eredményeket ért el az utolsó pillanatokban, a ma­» ................... A magyar delegáció erélytelenül tárgyalt. Orbán Viktor donhoz jutására eredetileg meg­állapított hétéves átmeneti idő­szak szükség esetén további há­Újból itthon vagyunk Európában. Medgyessy Péter rom évvel meghosszabbítható lesz. A versenypolitikai fejezet­ről létrejött megállapodás pedig szavatolhatja, ho^y a külföldi nagyberuházók továbbra is meg­találják a számításukat.- Elértük azt a szintet, hogy benne lehetünk a nagy európai családban - jelentette ki a csúcs- találkozó kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök. Az államfő a jövő szempontjából meghatározó­nak nevezte a pénteki napot, amikor is Koppenhágában meg­gyarok a semmit tudják felmu­tatni - erről Orbán Viktor volt miniszterelnök beszélt az EU-val pénteken este lezárt csatlakozá­si tárgyalások kapcsán. Az SZDSZ szerint a kormány jól képviselte a Magyar Köztár­saság érdekeit a tárgyalásokon. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint első hallásra üdvözlendő a kormány erőfeszítése, de a vég­eredmény valódi értékeléséhez a teljes anyag ismerete szükséges. HÁTTÉR A demográfiai óriás A 2004-ben 25 tagúvá bővü­lő Európai Unió a világ har­madik legnépesebb csoportjá­vá válik, ám a mintegy 455 millió lakost számláló ország­csoportban jelentős különbö­zőségek állnak majd fent. A big bangnek is minősített ki­bővítés során 75 millió fővel gya­rapszik az unió összlakosságának száma. Az új tagállamok közül Lengyelország a maga 39 millió fős lélekszámúval messze a legné­pesebb ország, pontosan százszor több lakosainak száma, mint Mál­tának, amely 390 ezer fős lakos­ságával a legkisebb. A huszonöt tagúvá váló Euró­pát jelentős gazdasági eltéré­sek jellemzik majd. Az Európai Bizottság adatai szerint a tíz új tagállam összesített gazdagsá­ga 404,1 milliárd eurós bruttó ha­zai össztermékével (GDP) mind­össze a 4,6 százalékát teszi ki a jelenlegi uniós tagállamok gazda­sági teljesítményének. Az egy fő­re jutó átlag-GDP a tíz csatlako­zó országban tavaly csak negy­venöt százaléka volt a tizenötö­kének. A munkanélküliség Magyaror­szágon az aktív lakosság 5,7 szá­zalékát sújtja, Szlovákiában pe­dig 19,4 százalékát. Megnyílhatnak a „pénzcsapok” Koppenhága (HBN) - Ma­gyarország elfogadta az EU soros dán elnöksége által előterjesztett javaslatcso­mag legutóbbi változatát. Ezzel véglegessé vált, hogy a csatlakozás évében, 2004-ben pénzügyi mérlege 270 millió euró többletet mutat az EU-val szemben. Ez 70 millióval több a 2003-as egyenlegnél. A közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében olyan megállapodás született, hogy Magyarország 2004-ben nemze­ti kiegészítéssel együtt az uni­ós szint 55, 2005-ben 60, 2006- ban pedig 65 százalékára lesz jogosult. így a magyar gazdák már az EU-tagság harmadik évében az uniós szint kéthar­madának megfelelő támogatás­ra számíthatnak. A közvetlen kifizetéseknek az EU által javasolt induló há­nyadai - 2004-ben 25, 2005-ben 30, 2006-ban 35 százalék - nem változtak, de a nemzeti kiegé­szítés mértéke 20-ról 30 száza­lékra nő. Ezért a magyar gaz­dák a csatlakozás után nem ke­rülnek behozhatatlan verseny- hátrányba. A Magyarországnak nyúj­tandó költségvetési kompenzá­ció összege 2005-2006-ban 56 millió euró lesz. Az unió erre a két évre eredetileg nem aján­lott fel ilyen visszatérítéseket. KRONOLÓGIA Az idei esztendő történései Az Európai Unió soros elnöke (jobbról) bejelenti a tárgyalások sike­res befejezését Fotó: epa Ami pedig még hátravan 2002. július 29-30. - A második fél év első bővítési tárgyalási fordu­lóján Brüsszelben a függőben levő fejezetek felét ideiglenesen lezárt­nak nyilvánítják. Magyarországnak sikerül lezárni a kulturális és audio­vizuális fejezetet, valamint a regio­nális politikát, amivel 26 lezárt fe­jezetig jut a 31-ből. ____________ 2002. október 9. - Az Európai Unió Bizottsága elfogadja azt a történel­mi jelentőségű jelentést, amely hi­vatalosan javasolja az Unió tíz or­szággal - köztük Magyarországgal - való kibővítését 2004-ben, valamint jóváhagyja az egyes tagjelöltek fel­készülését külön-külön is elemző or­szágjelentéseket ______________ 2002. október 24-25! - Az EU ál­lam- és kormányfői (az Európai Ta­nács) Brüsszelben tartott csúcsta­lálkozójának legfontosabb témája és célja a bővítés finanszírozásának még nyitott kérdéseiben a megál­lapodás elérése. A résztvevők hi­vatalosan is felkészültnek nyilvání­tanak a csatlakozásra tíz tagjelöltet (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia).____________________ 2002. november 18. - Az Európai Unió tagországainak külügyminisz­teri értekezlete 2004. május 1-jét javasolja a tíz tagjelölt ország, köz­tük Magyarország felvételének idő­pontjául _____________________ 2002. december 2. - Budapesten, az Országgyűlés integrációs nagy­bizottság ülése után az Országgyű­lés elnöke, a kormányfő, a külügy­miniszter, valamint az MSZP, a Fi­desz, az MDF és az SZDSZ parla­menti frakcióvezetői aláírják az eu­rópai uniós csatlakozással össze­függő alkotmánymódosításról szó­ló megállapodást. Eszerint az euró­pai uniós csatlakozásról ügydöntő népszavazás lesz 2003. április 12- én, a referendumra bocsátandó kér­dés: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjá­vá váljon? ____________________ 2002. december 6. - Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain megál­lapodás születik a versenypolitikai fejezet még nyitott kérdéseiről, és ezzel az egész tárgyalási folyamat egyik legnehezebb témakörét sike­rül lezárni. A 12-én kezdődő koppen­hágai csúcstalálkozóra már csak a költségvetési és az agrárfejezet kér­dése maradt. Azóta ezek is lezárul­tak. Az EU-tagállamok tíz tagjelölt esetében jóváhagyták a csatlako­zási tárgyalások eredményeit. A soros elnökség szerint ezek szilárd alapot teremtenek majd az új tagországoknak az Unióba való zökkenőmentes beilleszke­déséhez, és az EU hatékony mű­ködését is szavatolják. Mostan­tól minden erőfeszítést a csatla­kozási szerződés megszövegezé­sének befejezésére kell összpon­tosítani. A szerződést még az Európai Bizottságnak is vélemé­nyezni kell, az Európai Parla­mentnek pedig jóvá kell hagy­nia, mielőtt 2003. április 16-án Athénban aláírhatják. A tárgya­lások sikeres lezárásával az EU teljesítette azt az ígéretét, amely szerint a most csatlakozó tíz or­szág már tagállamként vehet részt a 2004 júniusában esedékes európai parlamenti választáso­kon. A csatlakozási szerződés ar­ról is rendelkezni fog, hogy az új tagországoknak már taggá válá­suk napjától, 2004. május 1-jétől lesz egy-egy képviselőjük az Európai Bizottságban. Az Unió ígéretet tett, hogy a csatlakozó országok teljes jogú tagként ve­hetnek majd részt az EU intéz­ményi és politikai reformjairól dönteni hivatott következő kor­mányközi konferencián. m-mme Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@inform.hu). Főszerkesztő: Angyal Sándor (angval@inform.hul. Értékesítési vezető: Némethné Fórizs Erzsébet (nemethne@inform.hu). Terjesztési vezető: Matyasovszkiné Buri Adrienn (buri@inform.hu). Marketingvezető: Kereső Magdolna (kercso@inform.hu). Előfizethető a 06-80/203-655 ingyenesen hívható telefonszámon, vagy e-mailen: keletteri@inform.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Kézbesítési észrevételek: 06-40/424-424. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-970, e-mail: kelethird@inform.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-973. E-mail: kelet@inform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Postafiók 47. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 06-52/526-626. ISSN 0133-2058 ^Aatesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents