Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-14 / 291. szám

2002. december 14., szombat Ketet«Magyaz®rszág A HIT VILÁGA /9 Közel 500 éve nyerte el mai gótikus formáját az ibrányi református templom Lelki gyakorlat A karácsonyi előkészületek kiemelkedő eseménye minden évben az adventi lelki gyakorlat. A nyíregyházi társszékesegyház­ban az idén december 20-21-22-én, az esti (5 órakor kezdődő) szentmisében lesz a lel­ki gyakorlat, melyet dr. Csizmadia István, az egri szeminárium rektora tart. A lemondás perselye Azokat az adományokat várják ebbe a perselybe a nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban, amelyeket a gyerme­kek és felnőttek adventi önmegtagadásaik révén megtakarítottak és önként felajánl­ják erdélyi árva gyerekek megsegítésére. Játékgyűjtés Gyermekek gyermekeknek címmel szer­vezett akciót a játékgyűjtésre a nyíregyhá­zi karitász. Az összegyűjtött játékokat olyan gyermekeknek adják, akiknek nin­csenek játékai. A felajánlott játékokat a nyíregyházi római katolikus karitásziro- dán várják. Ünnepi hangverseny December 15-én, holnap este fél héttől ünnepi hangverseny lesz a nyíregyházi ró­mai katolikus társszékesegyházban. A hangversennyel Kodály Zoltán születésé­nek 120. évfordulójára emlékeznek. Megszépült a 2000-ben hála­adó istentisztele­ten örülhettek a Gávai Református Egyház hívei tem- lomuk külső felújí­tásának. A közel­múltban a belülről is megszépült templom láttán még nagyobb elé­gedettséget éreztek a hívek. Az ünne­pen Sipos Kund Kötöny, a Nyírségi Református Egy­házmegye esperese hirdetett igét. A külső-belső felújí­táshoz hozzájárul­tak a gyülekezet tagjai adománya­ikkal, ám a belső felújítás nagy ré­szét mégis a Szé­chenyi Terv útján nyert másfél mil­lió forintból old­hatták meg. gávai templom Üj köntösben Keresztényként megszólalni a közért Ittzés János evangélikus püspök tartott előadást a KÉSZ nyíregyházi tagjainak Ittzés János, a győri evan­gélikus egyházkerület püspö­ke volt a vendége a Keresz­tény Értelmiségiek Szövetsé­ge nyíregyházi szervezetének a napokban. Mielőtt megtar­totta előadását a KÉSZ tagjai előtt, sajtótájékoztatót tar­tott a Nyíregyházán működő médiáknak. A Nyíregyházára először láto­gató nyugat-dunántúli egyházke­rület püspöke annak a Turóczi Zoltánnak az utóda, aki Nyíregy­házán szolgált püspökként, in­nen hívta őt vissza a dunántúli egyházkerület 1948-ban. Abban az időben a magyarországi evan­gélikus egyháznak négy püspök­sége, négy egyházkerülete volt egészen 1952-ig, akkor a pártál­lami instrukciók és belső egy­házi szándékok szerint az ősi, több száz éves egyházi rendet megszüntették, a négy püspök­ségből kettőt fölszámoltak, áthe­lyeztek. A rendszerváltás utáni zsinat alkotta meg azt az új kül­ső keretet, azt a törvényt, amely­nek az alapján egy harmadik egyházkerület újraszervezése is lehetővé vált. Ez a nyugati du­nántúli egyházkerület. Biztosíték az evangélium- Egészen biztos vagyok abban - fogalmazott Ittzés János -, hogy a nyíregyházi evangéliku­sok, de talán nem csak ők, hálá­san emlékeznek Turóczi Zoltán szolgálatára. S amikor őt emlí­tem, olyan valakire gondolok, aki szervezeti keret, szervezeti háttér nélkül, de próbálta megél­ni azt, amiről más módon, stílus­ban kicsit más hangsúlyokkal, de tulajdonképpen a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is sze­retne szólni. Arról, hogy a tár­sadalomban, a nemzeti közösség­ben legyen jelen Isten szeretete. Az Ö közöttünk való jelenlétének a biztosítéka és feltétele a hir­detett evangélium, az egyház elidegeníthetetlen szolgálata, va­lamint azok a személyek és azok a közösségek, amelyek célkitűzé­seit ki kell hogy mondjuk a szót: világszemléletét, világnézetét, gondolkodását az evangélium ha­tározza meg.- Nagyon fontosnak látom, hogy egyre hangsúlyosabban és egyre határozottabban szólaljon meg a nem divatos, de elkötele­zett, keresztyén értékeket is fel­mutató és közvetítő hang a mai magyar közéletben. Hiszen kár lenne tagadni, hogy a társadal­mi közvélemény meghatározó ré­sze eltávolodott ezektől az érté­kektől. Bármilyen fájdalmas is, be kell vallani, hogy a magukat a népszámlálásban vallásosnak meghatározó honfitársaink közül nagyon sokan nem gyakorló val­lásos emberek, talán még azt is meg lehet fogalmazni, hogy meg­fér egymás mellett a bejegyzett vallásosság és a gyakorlati ma­terializmus. Az a fajta anyagi előnyöket kereső, időnként far­kastörvények által meghatáro­zott élet, ami sok közösséget tönkretett és a szeretet légkörét napról napra rombolja közöt­tünk. Nem csak azok által van jelen a világban, akik nyíltan szembefordulnak a keresztyén értékekkel, hanem sajnos azok által is, akik nem érzik, nem is­merték fel, hogy mit is jelent ke­resztyénként, elkötelezett, Isten­hez tartozó emberként élni eb­ben a világban,. Hangsúly a vallásosságra- Én félek attól, hogy még nem vagyunk a legrosszabb hely­zetben - mondta ki a győri evan­gélikus püspök. - Nem olyan ré­gen hallottam azt a mondást: na­gyon kell vigyázni, mert aki a korszellemmel házasodik, na­gyon hamar megözvegyül. Ma ilyen potenciális özvegyekkel van tele a haza. Amikor a kor­szellem, a divatos eszmék, teó­riák, aktuális érdekek meghódít­ják a szíveket, félő, hogy a nagy lelkesedés, vagy a nagy odaszá­Ittzés János Fotó: Racskó Tibor nás után nagyon sok kiüresedett szívű és magányos lélek marad özvegyen a körülöttünk lévő és minket is magukba fogadó kö­zösségeinkben. Egy ilyen hely­zetben nagyon jó az, hogy van­nak olyan közösségek, amelyek arra helyezik a hangsúlyt, hogy elkötelezett kereszténység az életváltozást, értékrendváltozást, életstílusváltozást és egy nagyon együgyü életet jelent. Az együ- gyűt természetesen nem a primi­tívség értelmében, hanem az egy­re koncentráló értékrend értel­mében gondolom és szeretném hangsúlyozni.- Ha körülnézünk a világban és érezzük a saját szívünkben ennek a korszellemnek a hatá­sait, akkor tagadhatatlan: az em­beren időnkét csüggedés vesz erőt, mert mint hogy ha Don Quijote módján szélmalomharcot vívnánk, jószándékaink sokszor a porba hullanak, a szlogenek, a reklámok harsányabbak és erőteljesebben hatók, mint a jószándékú vallástételek, vagy csendesebb, de megalapozott mondatok. Igen, a helyzet nehéz, de nem reménytelen. Hiszem és vallom és ha alkalmam van rá, el is mondom: nem miattunk. Nem azért, mert van egy KÉSZ, nem azért, mert vannak itt-ott megalakuló közösségeink, egye­sületeink, én még azt is hozzá merem mondani, nem azért, mert vannak már egyházi isko­láink, nem azért mert ismét van egy harmadik dunántúli evangé­likus egyházkerület, hanem Ő miatta, O érte és Ő általa, akit mindannyian, akik keresztyé­neknek valljuk magunkat, közö­sen Urunknak vallunk és hi­szünk. Vagyis mindenfajta ren­dű, rangú szolgálat így kellene, hogy a korszellem varázsából és bódulatából az Isten szeretetének varázslatos szeretetközösségébe segítse és vezesse el azokat, akik közöttünk vannak. Kiemelkedő felelősséggel Nagyon fontosnak érzem azt a témát, amit a szervezőktől feladatul kaptam, amelyik hang­súlyozza a címében is: nemzeti és keresztyén közösségek, veze­tők kiválasztása. Jó lenne ha tudná mindenki, akit vezetőként állított szolgálatba egy közösség, hogy ő nem egy a többi közül, hanem egyfajta fáklyavivő, aki ha jól végzi a szolgálatát, segít­het sokakat, hogy el ne tévedje­nek. Rögtön hozzá kell tennem, meggyőződésem, hogy csak az tudja a nemzeti keresztyén kö­zösségben a vezetői szolgálatát jól végezni, aki mindig Isten sze­mének a sugarában tudja magát és előtte való felelősséggel áll helyt. Ez nem jelenti azt, hogy feltételeznénk a mindenható Is­tenről, hogy Ő csak közöttünk munkálkodik. Hisszük és vall­juk, hogy ő jelen van az egész te­remtett világban és ő fel tud használni olyanokat is, akik ma­gukról nem is gondolnák, hogy a jó ügyet, a békességet, az egyetértést és a nemzeti közös­ség jó előmenetelét szolgálják. Értelmiségiek a közéletben Keresztes Dénes elnök a KÉSZ feladatairól és terveiről A Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége - KÉSZ - or­szágos egyesület, a magyar történelmi egyházakkal együttműködő önálló jogi személy. Szervezeti egységei a helyi csoportok, valamint a Szakmai Munkaközösségek Kollégiuma. Az egyesület célja: a keresz­ténység társadalmi és kulturális szerepének és feladatainak feltá­rása, a keresztény állásfoglalás kialakítása és dokumentálása, il­letve megismertetése rendezvé­nyek, kiadványok és egyéb ak­tuális megnyilvánulások útján. A KÉSZ evangelizációs szerve­zet, mely keresztény közéletisé- get vállal. Tagjai vallásukat gya­korló értelmiségiek, akik nem­Zsúfolásig megtelt a tiszakere- csenyi református templom ad­vent első vasárnapján. Kettős ünnepre gyűltek össze a hívek: hálát adni az 1872-ben épült templom teljes felújításáért, és hogy beiktassák a gyülekezet sorrendben 25. lelkipásztorát, Ve­ress Róbertét. A beiktatást végző Csiszár Ákos, szabolcs-beregi esperes a keresztény erényekre hívta fel a figyelmét, hogy mennyire fon­tos a hívő emberek életében az alázat, a szelídség, a türelem és a szeretet, mert csak így lehet „megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével” (Efézus csak képviselik a keresztény ér­tékrendet, hanem munkájukkal és életükkel követik is azt. Pár­toktól független, azok felett álló szervezet, amely mind a mai na­pig keresztény, értelmiségi és magyar maradt. Az érték összefog Szent István a magyarságot a kereszténység felvételével, Krisz­tus követésével tudta európai néppé formálni. Ma, amikor nemzetünk újra szorosabb kap­csolatra törekszik az európai gaz­dasággal és kultúrával, nem te­hetjük ezt másként, mint hitünk és értékeink megőrzésével, Krisz­tus tanításai szerint és az Ő se­gítségével. Az értékek összefog­ják a nemzetet, az érdekek 4:1-3.). Ez a láthatatlan összekö­tő szál fonta egybe a gyülekezet tagjait Veress Róbert lelkipász­tor és hitvestársa, Börzsönyi Kornélia vezetésével, s tette le­hetővé a templom és a parókia felújítását. Veress Róbert elmondta: a presbitérium három éve döntött az életveszélyessé vált tetőszer- kezet mielőbbi cseréjéről. A ki­viteli tervek elkészülte után az építési engedély birtokában 2001 áprilisában kezdték el a munkát. A gyülekezet társadalmi munká­ban bontotta le e régi tetőt és fö­démszerkezetet, mellyel lehetővé vált a templom teljes felújítása. megosztják, egymással szembe fordítják az embereket. Ezért nem érdekekért, hanem igaz ér­tékekért kell harcolnunk vallási hovatartozásunktól függetlenül. Nem engedhetjük, hogy egyé­ni, vagy anyagi érdekek felülke­rekedjenek a krisztusi értékeken, hogy ezáltal a megosztás eszkö­zeivé váljanak. A KÉSZ nem élheti életét be­felé fordulva. Ahogy az egyik vá­rosban működő csoportunk meg­fogalmazta: „Mi a társadalmi fo­lyamatokban nem statiszták, ha­nem főszereplők akarunk lenni!” Nekünk az egész várost, az egész környezetet meg kell mozgatni. Ehhez hitüket gyakorló, elkötele­zett, hiteles, egymásért is felelős­séget érző, tettrekész emberekre van szükségünk. A toronysüveg az új tetőszerke­zethez illő festést kapott, a fa­lak vizesedése ellen pedig úgy­nevezett „lélegző vakolatot” használtak. A templom köré zárt csatorna­rendszert építettek ki. Belül ki­cserélték az elektromos rend­szert, lámpatesteket, a nyílászá­rókat, a bútorzatot, a fűtésrend­szert, az aljzatot. Megújult a ha­rangszerkezet is. A 30 millió forintra rúgó be­ruházás fedezetét a helybeliek adakozása mellett a Tiszántúli Református Egyházkerület és a tiszekerecsenyi önkormányzat támogatta. Az Ökumene jegyében Béke, összefogás, a szere­tet erősítése az egyház, Jé­zus tanainak segítségével. Röviden talán így is meg­fogalmazhatnánk a lényegét annak a Baktalórántházán nemrég lezajlott ökumeni­kus találkozónak, ahol kü­lönböző felekezetű keresz­tény emberek ismerkedtek egymással. A Városi Kultúrház szé­kei teljesen megteltek, ami jelezte, hogy igenis van igény az emberek részéről az ilyen jellegű egyházi programokra. A Zimányi József tiszanagyfalui refor­mátus lelkész által vezetett lelki gyakorlat még benső­ségesebbé tette a légkört. A szomszédos községekből és filiákból - Petneházáról, Laskodról, Nyírkércsről és Ófehértóról - is ellátogattak hozzánk ezen az estén. így megtaláltuk azt a kö­zös hullámhosszot és utat, melyen a Jézust követő em­berek járnak, s számunkra a legfontosabb az emberba­ráti és felebaráti szeretet erénye mellett a béke, a bé­kesség utáni vágyakozás, melynek egy szeletkéjét az ott jelenlévők aktívan meg­tapasztalhatták. Elhatároz­tuk, folytatás is lesz, ha­marosan ismét összehoz majd bennünket a szeretet érzése. Némethné Csubák Éva Hálaadás és beiktatás Tiszakerecsenyben A református gyülekezet huszonötödik lelkésze: Veress Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents