Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-14 / 291. szám
2002. december 14., szombat KOPPENHÁGAI EU-CSÚCS /2 RÖVIDEN 0 Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője szerint a ciprusi törökök kormánya nem írhatja alá a Ciprus konföderációs újraegyesítését célzó ENSZ-béketer- vet. Az unió azt szerette volna, ha ciprusi török és görög közösség már a koppenhágai EU-csúcson megállapodik a szigetország egyesítéséről. Sikerek a véghajrában A tárgyalások véghajrájában egészen jó kompromisszumokat sikerült kötnie a magyar kormánynak az Európai Unióval. Sikerült például néhány nappal a koppenhágai csúcs előtt a külföldiek magyar- országi termőföldvásárlására vonatkozó, eredendően hétéves moratóriumot további három évvel meghosszabbítani, ha a hét év elteltével a hazai földárak nem érik el az uniós szintet. A cigaretta uniós minimumadóját csak 2008-ban kell bevezetnünk idehaza - ez pedig lehetővé teszi, hogy a dohánytermékek ára ne sokkszerűen emelkedjen a jelenlegi árszint majdnem kétszeresére. Persze ez is több tízszázalékos évenkénti drágulást jelent. Az adózásban emellett átmeneti mentességet kaptunk a gáz- és villamosenergiaszolgáltatás ma még kedvezményes áfakulcsának fenntartására. Megegyezés jött létre a mezőgazdasági termelési kvótákról is, méghozzá ránk nézve rendkívül kedvező módon. Nem tetszik. Globalizációellenes aktivisták emelik fel kezüket békés szándékaik jeléül Koppenhágában december 13- án, az EU csúcstalálkozójának második napján. Mintegy kétezer, Európa országaiból összesereglett fiatal tiltakozott a csúcs ellen Fotó: EPA Nem engedtünk a 24-ből íorábban megajánlottnál több, szám zerint 24 honfitársunk képviselheti a magyar választópolgárok érdekeit majd az WTT egyetlen, közvetlenül a polgárok által sztott testületében, az elsősorban kon- ációs jogkörrel rendelkező Európai mentben. EU bővítéséhez elengedhetetlen in- ézményi reformokról határozó, nizzai csúcstalálkozón hazánknak és a cseheknek is 20-20 leendő európai parlamenti képviselői helyet ajánlottak fel a tizenötök - kettővel kevesebbet, mint amennyit például a velünk azonos lélekszámú, ugyancsak tízmilliós Belgiumnak kihozott a kormányközi kalkuláció. Mivel az európai parlamenti képviselői helyek és a legfőbb döntéshozó testületben, a Tanácsban a szavazatok száma egyaránt lakosságarányosan jár az uniós tagoknak, természetesen kértük, hogy ne szenvedjünk el hátrányos megkülönböztetést e kérdésben. Nos, kérésünk a közelmúltban meghallgatásra talált, s ma már biztosnak tűnik» akárcsak a velünk azonos lélekszámú uniós tagországokban, a magyar politikai pártok jelöltjei közül a legtöbb szavazatot kapó 24 juthat be 2004 júniusában, a soron következő európai parlamenti választásokon a strassbourgi és a brüsszeli üvegpalotába. A bővítés semmiképp sincs lezárva A koppenhágai EU-csúcs után is van bőven tennivaló hazánknak a valódi taggá válásig A magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter és Kovács László külügyminiszter „mosolyszünete” Fotó: epa Hamarosan már húsz nyelven beszélünk Koppenhága, Debrecen (Inform Média) - „Nehéz szülés” a koppenhágai alku, hiszen zsebre megy a játék. Egy mindenesetre biztos: semmilyen döntéssel sincs még lezárva a csatlakozási folyamat. Ahhoz előbb idehaza kétharmados többséggel módosítani kell az alkotmányt, majd sikerre vinni egy népszavazást jövő áprilisban. A referendumot követően néhány nappal aláírható lesz a csatlakozási megállapodás az athéni Akropolisz lépcsőin, s onnantól kezdve hazánk - egyelőre szavazati jog nélkül - részt vehet majd az uniós intézmények munkájában. Csak miután mind a 15 tagország áldását adta a bővítésre - várhatóan 2004. május elsejére -, akkor válhatunk teljes jogú uniós tagokká. Attól a naptól kezdve az uniós tagság valamennyi joga és kötelezettsége vonatkozik ránk is. Lesz például magyar tag az EU kormányának tartott brüsszeli Bizottságban, s más országokkal együtt hazánknak is valóban beleszólása lesz a kontinens jövőjének alakításában. Az Európai Unió jelenlegi 15 tagországa (zárójelben a csatlakozás évszáma): Ausztria (1995), Belgium (alapító, 1957), Dánia (1973), Finnország (1995), Franciaország (alapító, 1957), Görögország (1981), Hollandia (alapító, 1957), Írország (1973), Luxemburg (alapító, 1957), Nagy-Britannia (1973), Németország (alapító, 1957), Olaszország (alapító, 1957), Portugália (1986), Spanyolország (1986), Svédország (1995). Az EU-tagországok összterülete és népessége a legutóbbi, 1995. évi bővítéskor: 3,23 millió négyzet- kilométer, több mint 370 millió fő volt. A csatlakozással a terület mintegy 738 500 négyzetkilométerrel, a népesség 75 millió fővel gyarapodik. Az EU hivatalos nyelveinek száma 20-ra nő: a dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelvhez csatlakozik a cseh, észt, magyar, litván, lett, máltai, lengyel, szlovák és szlovén. Különbségek köztük is A hosszú út állomásai Az elkövetkező évek történelmi bővítéseivel az Európai Uiiió lakossága 45, a közösség összes GDP-je azonban mindössze 7 százalékkal nő - s ez a két adat jól mutatja, micsoda fejlettségbeli különbségek vannak tagok és tagjelöltek között. Persze ez az EU-n belül sincs másképp, ott is szakadéknyi a lemaradása a legszegényebb portugál vagy görög régióknak a Benelux-színvo- naltól. A bővítés azonban csak méginkább kiélezi a regionális CIPRUS. Terület: 9251 négyzetkilométer (ebből a török rész: 3355 km2). Népesség: 754 800 fő (ebből 88 000 fő a török részen) (1999). Nemzetiségi összetétel: görög cipriőták 85,1 százalék, török cipriőták 11,7 százalék, egyéb 3,2 százalék. Főváros: Nicosia, 181 200 lakos a török résszel együtt. Hivatalos nyelv: görög és török. Hivatalos pénznem: ciprusi font (=100 cent). Egy főre jutó hazai össztermék (GDP): 9635 USD fölött. CSEH KÖZTÁRSASÁG. Terület: 78 866 négyzetkilométer. Népesség: 10 292 900 fő (2001). Nemzetiségi összetétel: cseh 90.1 százalék, morva 3,6 százalék, szlovák 1,8 százalék, magyar 0,2 százalék, egyéb 1,7 százalék. Főváros: Prága, 1 186 800 lakos. Hivatalos nyelv: cseh. Hivatalos pénznem: cseh korona (=100 halér), 1993 óta. GDP: 4740 USD. ÉSZTORSZÁG. Terület: 45 227 négyzet- kilométer. Népesség: 1 439 200 fő (2000). Nemzetiségi összetétel: észt 65,3 százalék, orosz 28,1 százalék, ukrán 2,5 százalék, fehérorosz 1,5 százalék, finn 0,9 százalék, egyéb 1,8 százalék. Főváros: Tallinn, 408 300 lakos. Hivatalos nyelv: észt. Hivatalos pénznem: észt korona (=100 senti). GDP: 3080 USD. LENGYELORSZÁG. Terület: 312 685 négyzetkilométer. Népesség: 38 653 600 fő (1999). Nemzetiségi összetétel: lengyel 98 százalék, ukrán 0,5 százalék, német 0,5 százalék, fehérorosz 0,5 százalék, egyéb 0,5 százalék. Főváros: Varsó, 2 436 000 lakos. Hivatalos nyelv: lengyel. Hivatalos pénznem: új zloty (=100 groszy). GDP: 3590 USD. LETTORSZÁG. Terület: 64 589 négyzet- kilométer. Népesség: 2 379 900 fő (2000). Nemzetiségi összetétel: lett 57,7 százalék, orosz 29,6 százalék, fehérorosz 4.1 százalék, ukrán 2,7 százalék, lengyel 2,5 százalék, litván 1,4 százalék, zsidó 0,4 százalék. Főváros: Riga, 766 460 lakos. Hivatalos nyelv: lett. Hivatalos pénznem: lats (=100 santíms), 1993 őta. GDP: 2300 USD. különbségeket. Az egy főre jutó GDP még a legfejlettebb tagjelöltek egyikének számító Magyarországon is alig haladja meg az uniós átlag 50 százalékát, s az Észak-Alföldön ez a mutató alig több, mint harmada az uniósnak. A bérekben magyar halandó számára szinte felfoghatatlanok a különbségek - elég, ha a jelenlegi tagországok legtöbbjében 300 ezres forint körülire rúgó havi minimálbért vesszük alapul. LITVÁNIA. Terület: 65 301 négyzetkilométer. Népesség: 3 692 800 fő (2001). Nemzetiségi összetétel: litván 81,4 százalék, orosz 8,3 százalék, lengyel 6,9 százalék, fehérorosz 1,5 százalék, ukrán 1,0 százalék, egyéb 0,9 százalék. Főváros: Vilnius, 577 970 lakos. Hivatalos nyelv: litván. Hivatalos pénznem: Utas (=100 centas), 1993 őta. GDP: 2280 USD. MAGYARORSZÁG. Terület: 93 030 négyzetkilométer. Népesség: 10 198 315 ezer fő (2001. február 1., népszámlálás). Nemzetiségi összetétel: magyar 96,61 százalék, hazai nemzetiségi (német, roma, román, szerb, szlovák, horvát, szerb, szlovén, továbbá bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán) 3,22 százalék, egyéb, nem hazai nemzetiség 0,16 százalék. Hivatalos nyelv: magyar. Hivatalos pénznem: forint. GDP: 5099 USD, 5690 euró (2001). MÁLTA. Terület: 316 négyzetkilométer. Népesség: 378 500 fő (1998). Nemzetiségi összetétel: máltai 95,7 százalék, brit 2,1 százalék, egyéb 2,2 százalék. Főváros: Valletta, 7100 lakos. Hivatalos nyelv: máltai és angol. Hivatalos pénznem: máltai líra (=100 cent=1000 mii). GDP: 8710 USD. SZLOVÁKIA. Terület: 49 034 négyzetkilométer. Népesség: 5 379 450 (2001). Nemzetiségi összetétel: szlovák 85,79 százalék, magyar 9,68 százalék, roma 1,67 százalék, cseh 0,83 százalék, ruszin és ukrán 0,65 százalék, egyéb (német, orosz, lengyel stb.) 1,38 százalék. Főváros: Pozsony (Bratislava), 448 290 lakos. Hivatalos nyelv: szlovák. Hivatalos pénznem: szlovák korona (=100 halier), 1993 óta. GDP: 3680 USD. SZLOVÉNIA. Terület: 20 253 négyzetkilométer. Népesség: 1 987 750 fő (1999). Nemzetiségi összetétel: szlovén 91 százalék, horvát 3 százalék, szerb 2 százalék, egyéb 4 százalék. Főváros: Ljubljana, 258 960 lakos. Hivatalos nyelv: szlovén. Hivatalos pénznem: tolar, 1991 éta. GDP: 9840 USD. 1993. 06. Koppenhágai EU-csúcs, a csatlakozás feltételeinek meghatározása a jelölt országok számára ___________________ 1994. 04. 01. Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét _________________ 1996-1997 Az Európai Bizottság első alkalommal értékeli a tagjelölteket_______________ 1997. 12. Luxembourgi EU-csúcs: döntés a csat- lakozási tárgyalások megkezdéséről 1998. 03. 31. Az első tárgyalási forduló Brüsszelben 1999.06. Berlini EU-csúcs: pénzügyi keret a bő- vítés költségeire _________________ 1999. 12. Helsinki csúcs: döntés a tárgyalások megkezdéséről a második körös hat tagjelölttel 2000. 12. Nizzai csúcs: döntés a bővítéshez szükséges intézményi reformokról 2002. 10. 09. Az utolsó országjelentés, javaslat 10 tagjelölt felvételére __________________ 2002.10.19. ír népszavazás a Nizzai Szerződésről 2002. 12. 12-13. Koppenhágai csúcs ismét: a bővítésről véglegesen határozó csúcsértekezlet ________________________________ 2002 vége Alkotmánymódosítás idehaza __ 2003. 04. Népszavazás idehaza a csatlakozásról, majd pedig a csatlakozási megállapodás aláírása az athéni Akropo- liszon 2003 második fele, 2004 eleje A bővítés ratifikációja a tagországokban __________ ___ 2004. 05. 01. A teljes jogú EU-tagság elnyerése 2004. 06. Európai parlamenti választások, már magyar jelöltekkel HATTER Az Európai Unió tagjelöltei ÜÜril: tH»Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@inform.hu). ^wmwgfzíZmMm Főszerkesztő: Angyal Sándor (angval@inform.hu). Értékesítési vezető: Némethné Fórizs Erzsébet (nemethne@inform.hu). Terjesztési vezető: Matyasovszkiné Buri Adrienn (buri@inform.hu). Marketingvezető: Kereső Magdolna (kercso@inform.hu). Előfizethető a 06-80/203-655 ingyenesen hívható telefonszámon, vagy e-mailen: keletteri@inform.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Kézbesítési észrevételek: 06-40/424-424. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-970, e-maíl: kelethird@inform.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 0642/501-510, telefax: 0642/501-973. E-mail: kelet@inform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Postafiók 47. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 06-52/526-626. ISSN 0133-2058 X . ^Aatesz
