Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-07 / 259. szám

2002. november 7., csütörtök Kelet m Magyarország HÁTTÉR /3 0 Fogadóóra. Dr. Vojnik Mária, az 1. sz. választókerület országgyűlési képviselő­je november 8-án, péntek délelőtt 10-12 óra között fogadóórát tart az MSZP szék­házában (Nyíregyháza, Jókai tér 4. sz.). 0 Beregi bemutató. November 8-án, pénteken délelőtt 10 órától tartják a vásárosnaményi Winkler Házban a III. Beregi Népi Hagyományőrző Bemutatót. A résztvevők a délelőtt folyamán elláto­gatnak Tákosra, majd kerékasztalnál megvitatják Bereg idegenforgalmát, illet­ve megtekintik a Winkler Ház nép- művészeti kiállítását. A drogfüggőség elleni megelőző modell iránt nagy az érdeklődés Nyíregyházán NÉZŐPONT Sajat kezben a vasútüstök Kovács Bertalan Vizuálisan elég viccesnek hat, a valóságban pedig egyenesen elképzel­hetetlen, hogy egy fuldokló a saját üstökét megragadva vonszolja ki magát a partra. Márpedig a (m)olajos szakember­ből MÁV-vezérré avanzsált Mándoki Zoltán kizárólag ily módon tartja el képzel hetó'nek a honi vasúttársaság megmentését, azaz úgy véli: csak a vasu­tasok hatalmas keze húzhatja ki a vízből a mamutcéget. Ezt a ténykedést persze nemcsak kacifántos virágnyelven lehet leírni, hanem egyetlen szóval: reform. Az amúgy igen jó humorral és nemkülönben jó előadói készséggel megáldott vezérigazgató általi, a reformu- tat vázoló minapi előadásából kitűnt: néha ugyan tréfásan fogalmaz, de nem viccel! Nem is nagyon engedhetné meg magának az öncélú jópofizást, hiszen azok, akik a MÁV vezérmozdonyába ültették, azt várják (el) tőle, hogy a monstre szerelvényt olyan sínpárra tegye, amely nemcsak az unió felé, hanem majd az EU-ban is képes robogni. (S a haladási iránynak akkor sem szabad megváltozni - így az ukáz -, ha időközben a masi­nisztát lecserélik!) Nos, úgy tűnik, a vaáL- tas szakmát csak most tanuló vezérigaz­gató nagyon is jól látja a problémák zömét, de legalábbis rövid eddigi ténykedése alatt eljutott az alapkérdések feltevéséig. Kívülállóként, mondhatni a sínek mellől nézve, a kérdésfelvetésben nincs különösebben nehéz dolga „kezdő" vasutasként sem, hiszen az olyan fogal­mak, mint a hatékonyság, piacképes­ség, a képzett, s ennek okán értékes munkaerő, a fogyasztható és (meg)emészthető tarifák sokkal inkább közgazdasági, s nem vasútszakmai kife­jezések. Az persze más lapra tartozik, hogy a felvetésekre miként lehet csattanós és gyors válaszokat adni. Szimpatikus, hogy az új vezérigazgató nem tesz egyenlőségjelet a reform és az elbocsátások közé, ámbár azt azért aláhúzta: a társaság átstrukturálása során górcsővel keresik azokat a posztokat, amelyek, ha nem is segítik, de legalább gátolják(!) a vasúti metamorfózist. N em igazán tartom szerencsésnek az Országgyűlés által most elfogadott törvényt. A férj utáni névviselésnek olyan erős a hagyomá­nya, hogy ezzel az új lehetőséggel szerintem csak nagyon kevesen fog­nak élni. Persze, vannak olyan családnevek, ame­lyektől ily módon meg­szabadulhatnak a férfiak. Van egy ismerősöm, akit Ondónak hívtak és Óno- dira változtatta a nevét. Klemovics Róbertné GYESEN LÉVŐ ANYUKA L ehetőségként elfoga-. dóm, de szerintem csak elvétve fognak vele élni a házasulandó féljek. Elsősorban olyanok, akik­nek egyéb jelentésük mi­att terhes, nagyon kaci­fántos a nevük, de e vál­toztatást nem is annyira a maguk, mint inkább már a születendő gyer­mekük érdekében teszik meg. A feleség vezetékne­vének felvétele a család­fakutatásban némi bonyo­dalmat okozhat majd. Babidorics Tamás MÉRNÖK-KÖZGAZDÁSZ M eggyőződésem, nem lesz gyakori, hogy házasságkötéskor a férjek a feleségük családnevét vennék fel. Sokkal inkább előfordul majd a kettős családnévhasználat, ami­kor a férj és a feleség is egyaránt viseli a másik vezetéknevét. E lehetősé­gről már eddig is többen kérdeztek bennünket. E kettős névhasználat vi­szont később, a gyerme­keik házasodásakor jelent majd problémát. Veres Ágnes ANYAKÖNYVI CSOPORTVEZETŐ M ár vannak és lesznek is, akik szívesen megváltoztatnák a nevü­ket e lehetőség által. Elég, ha két ilyen cikis család­nevet mondok, például a Bugyi és a Szopó. Ezek az emberek életük során kapnak eleget a nevük miatt. Persze, a név meg­változtatására eddig is volt lehetőség, de az kö­rülményesnek bizonyult. Az új törvény december 15-ei életbe lépésével mindez könnyebbé válik. Bihari István taxis C sak kérdezem, ugyan miért ne viselhetné egy férj a felesége veze­téknevét?! Miért lenne egy férfi családneve kü­lönb, mint a feleségéé. És ha az történetesen szebb, mint az övé, akkor miért ne választhatná a felesé­ge családnevét? A mai vi­lágban a nők még mindig hátrányt szenvednek sok mindenben, én ezt a tör­vényt nagyon jó elgondo­lásnak tartom. A házasu­lok választhatnak. Hatvani Jánosné szakács MEGKÉRDEZTÜK: MI A VÉLEMÉNYE, HOGY A FÉRI IS VISELHETI A FELESEG CSALÁDNEVET? Ernst Servals Fotók: Szőke Judit Mint ahogy az is szóba került, hogy a kelet-belga régióban, ahol Ernst Servais is tevékenykedik, a drogmegelőzésben dolgozók ki­lencven százaléka önkéntes. S noha bele lehet fásulni, hiszen a sikerélmény nem annyira ele­mentáris, mégis számszerűen ki­mutathatóak a hosszas munka eredményei. A kérdést, amit né­mi cinizmussal egy újságíró fel­tett neki (kevesebb a kábító­szerfüggő, mióta Ön tevékenyke­dik?), megfordítja: vajon hánnyal lennének többen a drogosok a mi környezetünkben, ha módsze­rünk nem működne? Valószínű­leg megszámlálhatatlanok azok a különben veszélyeztetett fiatalok, aki valamiért nem lettek drogo­sok. Emst Servais a magyar kor­mány figyelmébe is ajánlja: kell az iskoláknak erre a célra pénzt adni. Persze nem minden anya­giak kérdése. Az például nem ke­rül semmibe, hogy a pedagógus, aki a legtöbbet van a kisebb-na- gyobb gyerekkel, ne azt nézze munkája során, hogy az mit nem tud, és ne a hibák keresését tűz­zék ki célul. Ha a diák hétfőtől péntek dél­utánig szívesen megy az iskolá­ba, akkor a drogprevenció első fele már teljesült. Akkor öröm­mel fogad el mindent, amit taná­csolnak neki. A társadalmi beil­leszkedési zavarok minden fajtá­ja megelőzhető a tanárok szemé­lyiségén, az iskola légkörén ke­resztül. A valódi és hatékony drogprevenció is „belefonódik” az iskolai órákba. A belga szaktekintély módsze­rének híre gyorsan elterjedt a nyíregyházi iskolákban, mintegy harmincán máris átitatódtak ez­zel a megelőzés-szemlélettel. Van iskola, ahonnan egyszerre tíz ta­nár érezte fontosnak, hogy beül­jön a Servais-iskola padjába. Úgy látszik, van, ahol szükségét érzik, van, ahol értéke van diáknak, ta­nárnak, nevelésnek. És ennek örülni kell. Mint ahogy az életnek is. Erre tanít Ernst Servais, erről és az előítéletekről, tévképzeteinkről, valamint azok megváltoztatásáról szól emocionális képzése, oktató­csomagja, melyben csodálatos szí­nes természetfotók, emberábrázo­lások is lapulnak. Mert lehet élet­igenléssel, pozitív énképpel is harcolni. Meg kell tanulni nemet mondani. Ez van a Servais-féle oktatási modell kofferjében. Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - Kevesebb a kábítószerfüggő, amióta Ön tevékenykedik? - kérdezte egyszer némi malíci- ával egy újságíró Emst Ser- vais-től. A választ és a ma­gyarázatot is hallhattuk Nyír­egyházán sajtótájékoztatón és a témában élményteli szemi­náriumnak a napokban része­se volt tucatnyi pedagógus. Az ÁNTSZ egészségvédelmi osztályának meghívására a teoló­giai végzettséggel is rendelkező szakember gyakran jár hazánk­ban, már többedszer vendégeske­dik Nyíregyházán, de érezhetően nem az udvariasság mondatta ve­le: ez egy varázsos város és kitűnő partnerek a magyar mun­katársak. A belga drogprevenciós szaktekintély Mielőtt túl későn lenne című könyve magyarul most érte meg a harmadik ki­adást, de további hét nyelvre is lefordították már. A drogfüggőség megelőzésére alakult, általa ve­zetett nemzetközi szervezet hu­szonöt év gyakorlati tapasztala­tait összegzi újra és újra, időnként frissíti és a helyzethez igazítja. Elmondta, hogy 15 éven át fog­lalkozott nagyon súlyos heroin- és ópiumfüggőkkel, életét a meg­előzésnek szentelte. De nem re­gényt írt és nem tippeket ad, még csak nem is a drogok fajtáit tag­lalja. Nemcsak tanároknak, hanem szülőknek, a barátoknak is na­gyon tanulságosak azon gondo­latai például, melyek nem a ki­gyógyításra, terápiára koncent­rálnak, hanem arra a kérdésre keresik a választ: hogyan kellett volna alakulnia a drogos fiafa­lok életének, hogy ne keveredje­nek a kábítószer kelepcéjébe, hogy elkerüljék a társadalmi, a családi és a személyes tragédi­át. Minek kellett volna történnie, hogy az értelmetlen drámák el­kerüljék a fiatalokat? A nyíregy­házi tréningeknek ez is témája. A színes fotók a szemléltetés eszközei Rajzok, festmények Vasárnaptól egészen november végéig tekinthetik meg az érdeklődők Soltész Albert és Csizmadia Attila festő- és grafikusművészek közös tárlatát a Pláza Galériában Fotó: Sipeki Péter Érzelemmel teli koffer a kábítószer ellen v>

Next

/
Thumbnails
Contents