Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-05 / 257. szám

2002. november 5., kedd Kelet«» Magyarország GAZDASÁG /II HÍREK Tőkevonzó. Hat megyére, köztük Sza- bolcs-Szatmár-Beregre kiterjedő közös, régiószintű, befektetésösztönzési prog­ramot irányított megyénk területfejlesz­tési tanácsa. A közös munka eredmé­nyeiről tartanak sajtótájékoztatót novem­ber 7-én Tokajban. Betakarítás. Egyebek mellett a 2002. évi termésű alma betakarításáról és for­galmazásának helyzetéről is szó lesz az Alma Terméktanács soron következő, november 7-ei elnökségi ülésén. Hiány. A folyó fizetési mérleg 351 mil­lió euró hiánnyal zárt szeptemberben, így az első kilenchavi hiány 2,456 mil­liárd euró volt - közölte a Magyar Nem­zeti Bank hétfőn. Nagyjavítás szárnyakon Budapest (KM) - Jó ütemben halad a Lufthansa repülőgépeinek nagy­javítása Ferihegyen. A német Lufthansa Technik AG és a Malév vegyes vállalataként létrejött Lufthansa Technik Budapest Kft. elsőként Boeing 737-es repülőgép nagyjavítását kezdte el a Ferihegyi Repülőtéren létesített műszaki bázisán. A magyar cég 2002-re szerződést írt alá a német Lufthansával hat Boeing 737-es nagyjavítására. A sikeres együttműködést látva a hamburgi közpon­tú anyavállalat, a Lufthansa Technik AG stratégiai döntést hozott arról, hogy budapesti bázisán 2002 őszétől kialakítja az Airbus A 320-as repülőgépek nagy­javításának feltételeit is. Ezt a repülőgép- típust eddig még soha nem javították Budapesten. Mint azt Peter Ellison, a cég ügyvezető­je elmondta: kiképeztek és alkalmaztak 150 új szakembert. A négymilliárd forintot is meghaladó beruházás felét a 20 évvel ezelőtt épült hangárok műszaki bázis felújításéira és modernizálására fordították. Az első gépek javításával Jól vizsgáztak a magyar szakemberek Fotő: amatőr Gördülő, bővülő hitelek Budapest (KM - Ny. Zs.) - A betéti kártyák után a hitelkártyák is egyre elfogadottabb fizetőeszközzé válnak Magyarországon is. Erről Budapesten beszélt a sajtó képvi­selői előtt a VISA londoni központjából érkezett Radu Obreja, az üzletfejlesztési igazgatóság vezetője. Az elnökhelyettesi tisztet is betöltő szakember elmondta: a VISA 21 ezer bank nemzetközi szövet­ségének eredményeként jött létre, s a VISA védjeggyel ellátott kártyák alkalmazásának éves forgalma meghaladja a 2,3 billió(!) USA-dollárt. A hitelkártyákról szólva hangsúlyozta: bár a magyar emberek többségének zse­bében már legalább egy fizetőkártya lapul, sokan most ismerkednek a hitelkártyák­kal. Röviden összefoglalva ezek funkcióját elmondható: birtokosai számára lehetővé teszik a megvásárolt áru vagy szolgáltatás ellenértékének utólagos kifizetését. A pénzintézetek óriási versenyt folytat­nak az ügyfélkör megtartásáért illetve bővítéséért, ezért szolgáltatásaik folya­matos bővítésére kényszerülnek. E folya­matba helyezhető a hitelkártyák térnye­rése. Az ilyen kártya birtokosa hitel­kerettel rendelkezik, s az elköltött összeget adott ütemben kell visszafizetnie. A mini­mumösszeg (rendszerint 10 százalék) fölött tetszőlegesen törleszthet, s teljes befizetés esetén előfordulhat, hogy 6 hét után sem kell kamatot fizetnie. A hitelkeret rulirozó (gördíthető) jel­leggel teljes kimerítéséig használható fel, mindig rendelkezésre áll, sőt megbízható törlesztés esetén növelhető. A vetőmagnál eldőlhet a jövő évi termés A szatmári kísérletekkel kiválasztják a határ túloldalán is alkalmazható fajtákat Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A Nemzeti Fejlesztési Terv agrár- és vidékfejleszté­si programja kiemelt figyel­met szentel a biológiai ala­poknak, s ez a szántó-vető ember számára is fontos in­formációval bír. A föld művelőinek ugyanis látniuk kell: számos egyéb szak­mai feltételek mellett jóval gon­dosabban, felelőségteljesebben kell kiválasztaniuk a vetőmagot, melynek minősége az egész évi munka eredményét befolyásol­hatja - jó és rossz irányban egyaránt. Ami tőlünk függ Az idei időjárás mindent összevetve inkább kevésbé segí­tette az őszi munkák elvégzését, de a szakértők évről évre hang­súlyozzák: messze nem elegen­dő csak az égiekre hagyatkozni. Aki gazdálkodásra adja a fejét, tudja jól: megbosszulja magát, ha bizonytalan eredetű, genetikai értelemben legyengült vetőmagot használ - sokan mégis kockáz­tatják egész évi munkájuk ered­ményét.- A növénytermesztés eredmé­nyét három fő tényező határoz­za meg: a genetikai alap, vagyis a vetőmag, az alkalmazott agro­technika és az időjárás. Az első kettőt befolyásolhatja az ember, s már a vetésnél eldőlhet min­den. Mi már nyáron felkerestük az integrációs keretek közt gaz­dálkodó partnereinket, illetve a szerződéses kapcsolatban álló termelőinket, s felmértük, meny­nyi fémzárolt, csávázott vető­magra van szükségük - tekint vissza az előkészületekre a me­gye meghatározó termeltető cé­ge, a Szabolcs Gabona Rt. fejlesz­tési főmérnöke, Czomba Lajos. Az igényelt garantáltan jó mi­nőségű vetőmag egy részét a Ma­Szakszerű szántással előkészített földekbe csak jó minőségű vetőmagot érdemes elvetni Fotó: sipeki Péter gyár Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetével és az Elit Mag Kft.-vel kialakí­tott együttműködésből szerzik be, de maga a társaság is foglal­kozik vetőmagtermesztéssel a Szatmár Gabona Kht. keretein belül. A vetőmaggal szemben köve­telmény, hogy a biztonságos ter­méshozáson túl az őrlésnél jó minőségű lisztet adjon. Külön fi­gyelnek a fajták magas nedves- sikér-tartalmára, jó sütőipari ér­ték-tulajdonságára és a növény - egészségügyi rezisztenciájára. Az ilyen vetőmag a kölcsönös elégedettség záloga: a termelő el­várt mennyiségű és minőségű termést gyűjthet be, a feldolgo­zó pedig jó minőségű alapanyag­hoz jut. Ezért fontos, hogy a ter­melők mindig korrekt informá­ciókat kapjanak a fajtákról, és saját szemükkel győződjenek meg a fajtaleírások hitelességé­ről. Erre teremtettek alkalmat a fajtabemutatók a martonvásári és a szegedi kutató intézetekben, míg a megyénkben szervezett szemlék már a tájkörzeti kísér­letek eredményeiről számoltak be. Az idei szakmai találkozók közül különösen értékes tapasz­talatokkal szolgált a hajdúnáná­si és a Nyugat-Nyiregyházi Szö­vetkezet sulyánbokori parcelláin végzett felmérés. Értékesítési biztonság- A termesztési bemutatók helyszíneit jövőre bővítjük a szatmári térséggel, mert éghajla­ti és talajadottságaiban egyaránt sajátos körzet, s itt is keressük a legjobban alkalmazkodó fajtá­kat. Ezzel más szándékaink is vannak: a Szabolcs Gabona Rt. romániai leányvállalata Kolozs­váron üzemeltet egy malmot, s ide is a szatmári eredmények alapján kiválasztott búzafajták termését szeretnénk szállítani, ü- letve megszervezni a termelte­tést a határ túloldalán - avat a cég terveibe a szakember. A kistermelők mellett mező- gazdasági nagyüzemek is kere­sik a minőségi vetőmagot a tár­saságnál, ahol már a tavaszi ve­tésű növények termeltetési szer­ződéseit kötik. A vetőmagról saját beszerzés­sel gondoskodó partnerek is él­hetnek az értékesítési lehetőség­gel, a szerződésben rögzítik a mennyiséget, az átadásnál elvárt minőséget, a minőség meghatá­rozásának rendjét, valamint a kölcsönösen megállapított ár ki­fizetésének módját és határide­jét. A tapasztalat az, hogy javul a szerződéses fegyelem, a terme­lők megbecsülik az értékesítési biztonságot, s csaknem vala­mennyien tartják magukat a vál­lalt kötelezettségeikhez. (Elő-)formás üzletág Tuzsér (KM - Ny. Zs.) - Új üzletág megjelenését köny­velhették el Tuzséron, ahol idén ősszel egy flamand tár­saság PET-palack előformák gyártására rendezkedett be. A tisztán új gyártású alap­anyagból készülő formákkal na­ponta milliószám forgalmazott termékek, PET-palackok képé­ben találkozhatunk újra. A bel­giumi székhelyű Resilux NV 1994 óta foglalkozik előformák gyártásával, s az indulástól eltelt időben kapacitása rohamosan növekedett. A Belgiumban talál­hatón kívül a cég ma már spa­nyol, orosz, görög, svájci, ameri­kai üzemekkel rendelkezik, s eb­ben a sorban a legújabb tag a magyar beruházás. Az anyavállalatot 1997 októbe­rétől jegyzik a belga tőzsdén, s tavaly elnyerte „Az év vállalko­zása” kitüntető címet Belgium­ban. A magyar üzem helyszínéül Kelet-Magyarországot, kifejezet­ten a Záhonyi Vállalkozási öve­zethez tartozó Tuzséri Ipari Par­kot választotta a tulajdonos. In­doklásából kitűnt: döntése szer­vesen illeszkedik a csoport növe­kedési stratégiájához, amelyet a termelés és az értékesítés diver­zifikálása jellemez úgy mennyi­ségi, mint földrajzi értelemben. A magyar termelőegység közel hozza a céget kulcsfontosságú piacaihoz: a CEFTA-tagorszá- gokhoz, Ukrajnához, s persze ezen felül lehetőséget teremt új vásárlók megnyerésére Ma­gyarországon is - fejtette ki az üzemavatón Peter De Cuyper tu­lajdonos. A széles termékkínálat­ban szerepelnek víz, üdítő, éto­laj, ketchup, vegyipari termékek, tej és sör töltésére alkalmas palackok, illetve azok előformái. A tuzséri üzem területén két ter­melőegységet telepítettek, ame­lyek együttesen 250-300 millió előforma előállítását teszik lehe­tővé. A tervek szerint azonban további beruházással bővül ez a kapacitás. Az eddigi befektetés elérte a 2,7 millió eurót (1 euró = kb. 240 forint). A Resüux mind az állan­dó, mind a speciális vásárlói igé­nyek szerint ügyel a termékfej­lesztésre (16 és 90 gramm kö­zött), s az eldobható, valamint az újra tölthető formák egyaránt megtalálhatók a kínálatában. A teljes termékskála megközelítően 70 különböző előformát és 20 kü­lönféle palackot tartalmaz, több­féle színben is. A belga (flamand)-magyar gazdasági kapcsolatokról általá­ban véve elmondható: a 2001. évi statisztikák szerint Belgium Ma­gyarország kereskedelmi partne­reinek sorában a 9. helyet foglal­ja el, a magyar import 0,9 mü- liárd, az export pedig 1,1 mil­liárd euró volt. Ezek az adatok az előző évihez képest 10 száza­lékos növekedést jelentenek. Flandria, Belgium északi régió­ja nevéhez az ország külkereske­delmi forgalmának kb. 70 száza­léka fűződik. A modern gépsorok mllllószám ontják az előformákat Természeti fenyegetés Nyíregyháza (KM) - A WWF Magyarország több szempontból is kritizálja az október 25-én, az Euró­pai Unió kormányfőinek csúcstalálkozóján született francia-német egyezséget, derül ki a szervezet tájé­koztatójából. A megállapodásból legin­kább a Közös Agrárpolitika (KAP) megreformálásának szándékát hiányolja a termé­szetvédő szervezet. A KAP je­lenlegi formájának alkalmazá­sa ugyanis csatlakozásunk után hazánk természeti érté­keit fenyegeti. „Nyugat-Európa természeti örökségének javarészét az uniós mezőgazdasági támoga­tási rendszer tette tönkre. En­nek a rendszernek a konzervá­lása csatlakozásunk után a ha­zánkban megmaradt természe­tes és természetközeli élőhe­lyek, állat- és növényfajok el­tűnéséhez, tájaink elsivároso- dásához vezethet. Ezt a felelős­séget sem az unió, sem a csat­lakozó országok vezetői nem vállalhatják fel”, hívta fel a fi­gyelmet Figeczky Gábor, a WWF Magyarország mezőgaz­dasági és vidékfejlesztési prog­ramvezetője. A KAP-kifizetések oroszlán- részét jelenleg a termelés - sokszor túlzott - növelésére ösztönző közvetlen támogatá­sok teszik ki, amelyek mellett sajnos eltörpül a vidékfejlesz­tésre szánt összeg. Több mil­liárdnyi eurót fordítanak pia­ci beavatkozásokra és közvet­len támogatásokra, ezekből azonban csak a gazdálkodók kis hányada részesül. A WWF szerint annál is meglepőbb a szemléletváltás elmaradása, mivel a csatlako­zó országok számára tett - a januári bizottsági előterjesztés után most már az Európai Ta­nács által is pártfogolt - javas­lat a támogatások elosztásában meglehetősen előremutató. Eb­ben a javaslatban a jelenlegi tagországokhoz képest jóval magasabb az agrártámogatá­sok azon aránya, amelyet a tízéves átmeneti időszak első éveiben a vidéki lakosság szo­ciális és gazdasági felzárkózta­tását, valamint a tájak sokszí­nűségének megőrzését célul kitűző vidékfejlesztésre szán­nak. A későbbi megállapodá­sok értelmében azonban ahe­lyett, hogy a tizenötök számá­ra érvényben lévő arányokon reformálnának, az új tagálla­mokat is a régi, rossz útra kényszerítik. „A fenntartható gazdálko­dás szempontjából nemcsak az a kérdés, hogy a közvetlen tá­mogatásokból milyen magas arányt sikerül kialkudnunk, hanem az is, hogy hogyan ér­jük el a túltermelési válságok­hoz, természet- és tájrombolás­hoz vezető szubvenciók korlá­tozását”, hangsúlyozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. A tömegtermékeket előállító intenzív mezőgazda­ság terén nem sok esélyünk van felvenni a versenyt a nyu­gati országokkal. A közép- és kelet-európai országok terme­lőinek jelentős része a gazda­ság kis méretei miatt nem lesz jogosult az uniós támogatások­ra, vagy nem lesz képes gaz­daságosan termelni az uniós keretek között.

Next

/
Thumbnails
Contents