Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

Rajz: Ferter János 2002. november 29., péntek KetetwMagyarország HÁTTÉR /3 0 Véradás. Ma 8.30 és 14 óra között a levelekiek és a Besenyődön lakók ad­hatnak vért a leveleki egészségházban. A Vöröskereszt szakemberei Balkányban és az Egészségügyi Központban 8-14 óra között várják az önkénteseket. 0 Mesefilm. A kiskakas gyémánt félkraj­cárja című 56 perces mesefilmösszeál- lítást tekinthetik meg óvodások és kisis­kolások december 2-án 10 órától Nyíregy­házán, a Helyőrségi klubban (Színház u.) 0 Ruhavásár. A római katolikus nyugdyas- egyesület december 2-án, hétfőn 8-12 óra között kedvezményes ruhavásárt rendez a főplébánia dísztermében, a Kossuth tér 4. szám alatt. Minden darab 100 forint. NÉZŐPONT >■ w Forintos ötlet, filléres gondok Galambos Béla H iába csökkentett kamatot a jegy­bank, a forint nem gyöngül, masszívan tartja magát a 236-237 forintos euró-, va­lamivel drágább dollármagaslatokban. Márpedig a túlságosan is igen erős nem­zeti valutával szemben egyre nagyobb a magyar gazdaság exportban érdekelt sze­replőinek az ellenérzése. A budapesti vásárvárosban kedd óta tartó Foodapest 2002 élelmiszeripari se­regszemlén szabolcsi kiállítókkal beszél­getve hallottam: ha így megy tovább, az infláció elleni küzdelem oltárán feláldoz­zuk a magyar gazdaság húzóerejét jelentő exportáló vállalatokat. A nyíregyházi konzervgyár idei szár­nyalását elindító EKO Kft. vezetése remek termelési felfutásról számolhatott be a standjukat meglátogató mezőgazdasági mi­niszternek. Viszont azt is érzékeltette, hogy hiába lesz a tavalyinál másfél milliárd fo­rinttal nagyobb az új, magas minőségű ter­mékivei is piacot hódító konzervipari cég bevétele, sajnos nem a remélt nagy nyere­ség eldugásának módján kell gondolkod­niuk. Sokkal inkább azon kell törniük még a fejüket, hogy legalább a nyereség kötele­ző minimuma meg legyen az év végére. E szomorú helyzetnek semmi más oka nincs, csak az, hogy amikor az idei bevételt ter­vezték: egy dollárért még közel 300 forint­tal kalkulálhattak. Ám mire elkészül az éves kassza kiderül, hogy 240 forintnál is kevesebb, ami befolyt. Egy ilyen húsz százalék körüli vesztesé­get képtelen elviselni tartósan egyetlen ma­gyar vállalat is. Ezért nyilatkozta a napok­ban a Munkaadók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének elnöke, hogy ha rövid időn belül a jegybank nem hajt végre egy jelentősebb kamatcsökkentést, akkor telje­sen elszakad egymástól a monetáris és a fiskális politika. Ha pedig a hazai exportő­rök a bevételeik csökkenés miatt tömege­sen fogják vissza fejlesztéseiket, az aktivi­tás csökkenésük könnyen odavezethet, hogy kevesebb dolgozóra lesz szükségük. A többit, a filléres gondokat pedig már saj­nos mindenki el tudja képzelni... a íerjem sosem hozza haza a munkahe­lyi gondjait... Ugyanis munkanélküli Park szárnyakon Madártávlatból is jól mutat a Nyíregyházi Ipari Park, ahol a városvezetés eredeti szándékai szerint a multinacionális befekte­tő csupán az első fecske volt. Az amerikai Flextronics termelésé­nek bővülése és beszállítói köré­nek betelepülése mellett sorra je­lennek meg a park területén a kis- és középvállalkozások is. Kü­lön öröm, hogy közöttük megta­lálhatóak a helyi illetve megyei székhelyű cégek is: a Lanotte Kft. és a Grand Logistic Kft., színesít­ve az ipari park termelését és szolgáltatását Fotó: Balázs Attila Adóügyi tanácsot is kértek már a romák Pályázaton nyert mezőgazdasági gépek hasznosításánál, bérbeadásánál is elkélt a segítség Kisvárda (KM - Ny. Zs.) - A hátrányos megkülönbözte­tésre irányuló panaszok mel­lett immár gazdasági jellegű problémák is színesítenek egy újszerű szolgáltatást. Bő egy éve létezik az Igazság­ügyi Minisztérium Antidiszkrimi- nációs Roma Ügyfélszolgálati Há­lózata, amely Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is mozgalmas esztendőt tudhat maga mögött. Egész pontosan 2001. október 15. a dátum, amelytől az Országos Ci­gány Önkormányzat helyi irodái­ban dolgozó ügyvédeket is megke­reshetik azok a romák, akik ki­fejezetten származásuk miatt va­lamilyen sérelmet szenvedtek el. Szerződés szakemberekkel Az ügyvédek ingyenes jogi ta­nácsot adnak és peres képvisele­tet is ellátnak, ha úgy hozza a helyzet. A jogászokat a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal vá­lasztotta ki, megyénkben két szakemberrel kötött szerződést az igazságügyi tárca, egyikük dr. Lőkös Eleonóra, aki a megye- székhelyen fogadja az ügyfeleket, mig a „csapat” másik tagja, dr. Ferenczy Róbert Kisvárdán tart fenn irodát.- Több mint száz ügyfél kere­sett meg az eltelt esztendőben, az esetek többsége családjogi, lakás­sal kapcsolatos illetve büntetőjo­gi ügy volt. Örömmel segítettem annak a két roma férfinak is, akik az adózási rend és előírá­sok iránt érdeklődtek - utal a jo­gi szolgáltatás örvendetesen gya­rapodó részterületeire Ferenczy Róbert. A kimondottan a megkü­lönböztetést jelentő ügyeiről szól­va az iskolákat említi: három vagy négy olyan eset volt, ami­kor cigány gyerekekkel szemben testi fenyítést alkalmaztak. Bár előfordul, hogy valóban nehezen kezelhető gyerekek kerültek konfliktusba tanáraikkal, a fe­nyítés nem elfogadható eszköz. Reálisan mérlegelve Rendőri túlkapás miatti felje­lentéssel is éltek néhány alka­lommal a roma kisebbség tagjai, s a vizsgálódás során kiderült: jogszerű intézkedés közben lép­tek túl határokat. Ilyenkor álla­pították meg például a bilincs in­dokolatlan használatát vagy be­hatoláskor az ajtó megrongálá­sát. Nem szabad viszont átesni a ló másik oldalára és be kell lát­ni minden olyan következményt, amelyet éppen a panaszos hely­telen magatartása váltott ki, de a bánásmódban a törvényt illet­ve emberi normákat kell szem előtt tartani. Vállalni a nevet A sajnálatos esetek sorába tar­tozik, amikor az intézkedésre jo­gosult nem intézkedik a romák ügyeiben, magyarán a cigány ügyfeleket egyik helyről a má­sikra küldözgetik. Példa erre, amikor egy cigány ember háza leégett, s a tűz okozója a kárté­rítési igényt visszautasítva irá­nyította a károsultat hol a pol­gármesteri hivatalhoz, hol a biz­tosítóhoz - peres eljárás lett a vége. Viszont sokkal jobb hangu­latú ügyként szerepel a nyilván­tartásban a gazdasági tanácsok kérése: vállalkozó szellemű ro­mák kértek jogi útmutatást pá­lyázaton nyert és saját földjeik művelésére használt mezőgazda- sági gépek bérbeadásához.- A kormányváltás óta az ügy­félszolgálati hálózat eredeti cél­jai közül kimondottan a hátrá­nyos megkülönböztetésre kell he­lyezni a hangsúlyt, de ez nem je­lenti azt, hogy tanácsokkal más esetekben ne szolgálnánk to­vábbra is - bátorít minden érin­tettet dr. Ferenczy Róbert. A ci­gányság jellemző problémá­inak gyökeres megoldását a ro­mák körében indított képzé­sek folytatásában, szélesítésében, az iskolázottsági szint növelésé­ben látja. Napi munkájában az egyik leg­nagyobb gondot a közlekedés je­lenti, hiszen érintettségi körzete kiterjed Fehérgyarmat, Mátészal­ka, Vásárosnamény, Kisvárda, Nyírbátor, Nyíregyháza és Sátor­aljaújhely bírósági területeire. Nagy körzet, nehézkes a szemé­lyes találkozás, de a helyi kisebb­ségi önkormányzat értesítésére kimegy a helyszínre. További gondok közé sorolja, hogy olykor arra is fény derül: a cigány ér­dekvédelmi szervezetek élére nem minden esetben a legráter­mettebb, legalkalmasabb embert választották meg. Az sem segíti a munkáját, ha egy-egy ügyhöz nem adják nevüket az érintettek. Az ügyvéd hetente két alkalom­mal (kedd: 13-15 óra, csütörtök: 3-10 óra, Temesvári út. 6.) várja az ügyfeleket, de más időpontot is lehet egyeztetni. Érdekek védelme A kiválasztott jogászokkal az Igazságügyi Minisztérium kötött szerződést, a hálózatba kapcsolódott ügyvédeknek a cigány önkormányzatok bizto­sítanak helyiséget feladatuk ellátáshoz. A segítség lehet ta­nácsadás, beadványszerkesz­tés, peres képviselet s egyéb olyan dolog, ami a sérelmet szenvedett fél érdekeinek meg­védéshez szükséges. Hangsú­lyozni kell, hogy ez a lehető­ség kifejezetten a származás miatti hátrányos megkülön­böztetés eseteire vonatkozik. ELETKEPEK Petrence a csűrben Balogh József Sokan nem tudják - külö­nösen a városi fiatalok - mi­lyen szerszámokat, felszerelé­seket használtak nagyszüleink kis gazdaságukban, vagy ho­gyan hívták a gazdasági udvar épületeit, létesítményeit. Tulaj­donképpen nem is szégyen ez, miért kellene ismerni a kerekesguzsaly, az esztováta, a szórórosta működését, alkat­részeit a ma emberének, aki nem forgat már orsót az ujjai között, aki nem köpül (zűrből) vajat, hiszen ott van az a bol­tok tejespolcain, a fonal, a cér­na, a szövet meg a ruházati boltokban. De lassan nem fog­ják ismerni a baltát, a fejszét, a keresztfűrészt sem, hiszen a városban ott a távfűtés, a fal­vakban a vezetékes gáz, nehe­zen találnak embert, ha ka­szálni kell, mert ott a fűnyíró és sorolhatnánk tovább a pél­dákat. Vannak azonban kivételek: azoknak viszont, akik néha használják, vagy éppen csak emlegetik, kötelező az elneve­zések pontos használata. Az lett volna még a nyáron, ami­kor az erős embert keresték és a „petrencerudat” kellett volna egy kézzel kitartani, vagy a napokban a csűrt a he­lyére emelni. Igen, a petrencerúd az egé­szen más, egy gyerek is képes lenne LacFi nádornak mutatni vele az utat. Szénagyűjtéskor kis szénacsomókat hordtunk rajtuk a boglyába, amit viszont az erős ember (meg Toldi Mik­lós) emelt, az az oldalrúd volt, amelyeknek eredeti feladata hordáskor, szénahordáskor a szekér kiszélesítése, a kiszéle­sedett rakomány megtartása volt. A csűr (pajta) pedig az a meglehetősen nagy, többnyire deszkából készített épület volt, amelynek a rendeltetése a szé­na, a takarmány védelme volt, vagy éppen abban szárították a felfűzött dohányt. Sokan tárolták ott a vetőgé­pet, a szecskavágót, ez utóbbit nem is csak azért, hogy ne es­sen rá a hó, hanem ott készült a jószág „vacsorája”, mert a szecskát vágó gazda is fázott az udvaron. Amit a múzeumfalu­ba beemeltek, - ellentétben a mi képünk aláírásával -, az egy ku- koricagóré volt. Nyíregyháza (KM) - Udiné- ben, a Jacopo Stellini testvéris­kola vendégei voltak a napokban a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium olaszul tanuló diák­jai közül huszonnégyen. A ma­gyar fiatalok az olasz tanulók családjainál laktak, részt vettek iskolai órákon, így nagyon közel kerültek az élő nyelvhez. Termé­szetesen jutott idő a város neve­zetességeinek és környékének megtekintésére, sőt ellátogattak Velencébe is. Viszontlátogatásra jövő tavasszal várják az olasz ba­rátaikat. A kölcseysek Velencében Fotó: amatőr Kölcseysek Olaszországban

Next

/
Thumbnails
Contents