Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-27 / 276. szám

Rajz: Ferter János 2002. november 27., szerda HÁTTÉR /3 E Szívklub. A Városmajori Közösségi Házban ma 17 órától a Szívklub keretében dr. Szilágyi Attila kardiológus tart eladást a vér koleszterinszintjének jelentőségéről. E Fogadóóra. November 28-án, csütör­tökön 9-10-ig tart fogadóórát Bíró Miklós, Mátészalka város polgármes­tere. E Szívvel Látók. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége keretében működő nyíregyházi Szívvel Látók Klub­ja november 29-én tartja következő foglalkozását (Szabolcs u. 10.). NÉZŐPONT iÉfc Szegényebb f lenne Európa Nagy István Attila Nem hiszem, hogy nagyot tévedek: egy ideig az uniós csatlakozás lesz a leg­nagyobb beszédtéma. Önjelölt zsenik máris vannak. Az egyik megjósolja, hogy elveszítjük nemzeti sajátosságainkat, a másik szerint végre megvalósulhat a régi álom: kolbászból fonják a kerítést nálunk is. (Feltéve, ha nem moslékkal etetik a disznót.) Ahogy történni szokott, valószí­nűleg egyik elképzelés sem valósul meg a következő években, mindenesetre az is tény, hogy a kifejtésükhöz most lehet pénz szerezni. Igazából a dolog nem ilyen egyszerű. Az elmúlt napokban magyar irodalmi dol­gozatot tettek'elém. A középiskolás diák munkája alig látszott a piros tintától. Nemcsak tartalmilag volt értelmetlen, ha­nem nyelvileg is. Hemzsegtek benne a durva és a súlyos helyesírási hibák. Köz­nyelvi szavainkat sem tudta jól leírni, ráadásul azokat használhatta, amelyeket akart. Láthatóan semmilyen műveltséggel nem rendelkezik, évek óta nem olvasott egyetlen könyvet sem, a szóhasználata nem éri el egy tíz éves kisdiák szintjét. Ő az, akiről a statisztikák azt mondják: funkcionális analfabéta. Tud írni meg ol­vasni, csak nem érti, amit olvas. Minden rossz mondat törött ablak, amely hibás gondolatra néz - írta valamikor egy nagy költőnk. Arról van szó, s ezért volt ez a kissé hosszú kitérő is, hogy vajon gondolkodá­sunkban készen vagyunk-e az Európai Unióra? Vajon nem várjuk-e azt, amit az sohasem fog nyújtani: a teljesítmény nélküli sikert? Az nem elég, hogy szeret­nénk jól élni, szép autóval közlekedni, utazni, s nemcsak bámulni a kirakatokat, hanem vásárolni is. Messze vagyunk még attól, hogy azt mondhassuk: nem szána­lomból vagy könyörülétből illet meg ben­nünket a tagság, hanem azért mert megszolgáltuk, színvonalas munkával kiérdemeltük. Mert nélkülünk Európa is szegényebb lenne. Névtelen levél hatása A négyéves előkészítés szilveszterre beérik Tanulságos volt a Tisza nemzetközi árvízi mentőzászlóalj magyarjainak timári gyakorlata Kétéltűvel a Tisza medrében Fotók: Balázs Attila Györke László Tímár (KM) - Speciális gépkocsin pontonhíd, kétél­tű, „rocsó”, sekély vízen is mozgékony tutaj, melyet csó­nakok összekapcsolásával alakítanak ki percek alatt, víztisztító és még ki tudja mennyi eszköz, mely árvízi katasztrófahelyzetben bevet­hető. Mindezt felvonultatta, gyakor­lat közben bemutatta a múlt hé­ten a Tisza nemzetközi zászlóalj magyar modulja. A gyakorlat utolsó napján beszélgettünk a vízügyi szakemberrel, a zászló­alj magyar egységét adó két dan­dár parancsnokával. Jelentős előrelépés Fazekas Lászlót, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjét arról kérdeztük, mit je­lent számukra a zászlóalj létre­hozása.- Az árvízvédelemben rendkí­vül fontos a precíz együttműkö­Nagy Tibor dés más szervekkel. A műszaki irányítás alapvetően a vízügyi igazgatóság feladata, de értelem­szerűen bekapcsolódik a polgári védelem, az önkormányzatok, az Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság, a honvédség, a rend­őrség, a határőrség, és mindazok a szervek, melyeknek védekezés­re alkalmas eszközeik, létszá­maik vannak. A honvédséggel évtizedek óta nagyon jó a szak­mai és személyes együttműködé­sünk, örvendetes, hogy egy ilyen zászlóalj megalakul. Nagy Tibor dandártábornokot, a szárazföldi parancsnokhelyet­test a magyar csapat felkészíté­séről faggattuk.- Olyan váratlan feladatokat gyakoroltak a katonák, melyek árvíz idején előfordulhatnak. Na­gyobb, nehezebb technika eszkö­zökkel a nagyobb értékek men­tését gyakoroltuk, például egy­szerre ötven állat kimenekítését folyómeder, illetve ártereken át. A gyakorlat célja az volt, hogy egy katonai szervezet összefogot- tan képes legyen hatékony segít­séget nyújtani a polgári lakos­ságnak.- A Tisza nemzetközi zászlóalj december 31-ére „lesz kész”, az egyhetes felkészülésnek is az volt a célja, hogy megmérjük, hol tar­tunk mind a technikai, mind a szakmai felkészültség terén, mi­lyen állapotban van a magyar csapat. Mindig annak az ország­nak a képviselője lesz a zászlóalj­parancsnok, ahol az események zajlanak. Igen komoly zászlóalj­törzsről van ugyanis szó 30-40-50 fős létszámmal, négy különböző képességű századdal. Mi, magya­rok például elég erősek vagyunk vízijártasság, vizen történő men­tés, különböző értékek megóvá­sa tekintetében, az ukránok erős­sége például a különböző erődíté­si munkálatok végrehajtása. Egy másik csoporté pedig a szállítási munkák. Jól összeszervezett gar­nitúráról, mintegy ezerfős cso­portról van szó.- Magyarország mintegy 200 katonával és 100 technikai esz­közzel lesz jelen a zászlóaljban. Hosszú szervezési folyamat vég­eredménye a százlóalj, melyben a magyar század profi, hiszen az állományt önkéntes tartaléko­sokkal, szerződéses katonákkal töltöttük fel, és teljes a techni­kai eszközpark is. Alapvetően Nyíregyházáról és környékéről vállalták a szerződéses katonák a csapatban a szolgálatot. Benkő Tibor dandártábornokot, az 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár parancsnokát a szervezeti felépítésről kérdeztük.- A magyar modul 90 százalé­ka a Nyíregyházán állomásozó Benkő Tibor műszaki századból tevődik ki, de most ezen a gyakorlaton részt vett a 37. műszaki dandártól az a törzsállomány is, mely a zász­lóaljhoz tartozik. Az összeková­csolási gyakorlaton a két dandár először vett rész közösen. Olyan jellegű mozzanatokat, fogásokat gyakoroltak, s a technikai eszkö­zöket is úgy alkalmazták, ahogy az árvízvédelmi feladatokban szükségessé válnak. Mind a vé­dekezésre, mind az emberek, ál­latok, értéktárgyak mentésére fel vannak készítve a katonák és a technikai eszközök egyaránt. Egy kis történelem A Tisza nemzetközi zászló­alj létrehozásának gondolata az 1998-as árvíz után vetődött fel, ekkor Munkácson a ma­gyar, ukrán és román fél szán­déknyilatkozatot írt alá. Rá egy évre Gödön Szlovákia is csatlakozott; 2000 májusában találkoztak a miniszterek. Ki­jevben 2000 októberében meg­határozták a szervezeti egysé­geket: egy-egy ország kétszáz speciálisan kiképzett katonát ad a zászlóaljba. Budapesten 2002 januárjában aláírták a kormányközi megállapodást. A zászlóaljnak 2003. december 31- éig kell teljesen felkészülnie. Aranylakodalmát ünnepelte a napokban Szabolcsbákán Patlók Béla és felesége, Iváncsik Ilona. A szülőket a jeles nap alkalmából négy gyermekük, házastársaik és hét unokájuk köszöntötte Fotó: amatőr Pénteken nyit a nagyállomás ÉLETKÉPEK Félpercesek Tóth-Máthé Miklós Postaláda Nekem valamikor szépnek tetszett egy repkénnyel befu­tott piros postaláda is. Elha­gyatott kis utcában olyan volt, akár egy műtárgy. Levélre várt. Mindenfélére. Illatos bo­rítékba rejtett, szerelmesre is. Mert akkoriban még levelez­tünk. Ma már csak ritkán. Telefonálunk. Állandóan. És kezünkben az izzadtra mar­kolt mobiltelefont sohasem futja be a repkény. Szifon Ásványvizet töltök magam­nak, a lakásban meleg van, és magam se tudom hogyan, de egy régi patronos szifon jut az eszembe. Halványrózsaszín, literes. Apám kicsiny szikvíz- üzeme nyáron. Ha elkészítette a szódát, megkérdezte: Te is akarsz fiam? Csak bólintottam és ő már spriccelte is a pohár­ba. Gyöngyözött, pezsgett a szódavíz. Gyöngyözik a múlt, a mindig bennem lévő, akár a verejtékkel kevert könnycsepp. Szántás Nyíregyháza felől autózunk vissza Nyírlugosra. A táj a sokszor megfigyelt, megszo­kott', de most mégis valami szokatlant fog be a szemem. Ló vontatta ekével szánt egy ember. Néhány barázdával arrébb ugyanígy egy másik. Akárcsak régen a gyerekko­romban. Úgy érzem, mintha időgép hozta volna most eli- bém ezt a látványt. Az ember és a föld együvé tartozását, a paraszti túlélni akarást. Mert Így, vagy úgy, de szántani kell. Vetni, aratni. Ha nincs trak­tor, akkor lóval. Ha nincs ló, akkor tehénnel, ha az sincs, akkor még önmagát is befog­va, hogy kenyér legyen. Mert ez a nép erős. Nagyon erős. Mindent kibír. Mert élni akar. A látvány már régen mögöttünk, de az a két ember még sokáig mintha bennem szántana tovább. A kishitűsé­gem ugarját hasogatva fel, hogy a remény magját vethes­sem el abba. Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - A péntek reggel hét órakor a Budapest Nyugati pályaudvarról induló és a 10.08 órakor Nyír­egyházára érkező Szabolcs Inter­City vonat utasai léphetnek be először a felújított nyíregyházi vasútállomás épületébe, majd aztán birtokba veheti az utazó­közönség a már valóban a har­madik évezred jegyeit magán viselő vasútállomást. Az ünnepé­lyes átadás 10.15 perckor lesz, ekkor köszöntik illusztris ven­dégek társaságában az első utast - tájékoztatta a Kelet-Magyar- országot Smid János nyíregyházi állomásfőnök.

Next

/
Thumbnails
Contents