Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-22 / 272. szám
2002. november 22., péntek Kelet* Magyarország háttér /3 HÍREK 0 Véradás. A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete november 22-én 8-tól 14 óráig az ICN Magyarország Rt. tiszavasvári gyárában várja a véradókat; 14-től 16 óráig a nyírteleki Ifjúsági házban is adható vér. 0 Verseny. A megye általános iskolái körében szervezett angol és német nyelvi verseny döntőjét november 22-én 9 órától tartják a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában. Eredményhirdetés 14 órától lesz. NÉZŐPONT Csóróburger Szőke Judit Hajléktalanok szapora halála, szociális bérlakásépítés - mind-mind egyszerre és felváltva jelentkező téma a tömegkommunikáció számára. Istenem, mennyi arca van a szegénységnek! Az OECD legújabb közelítése szerint a hozzánk hasonló „átmeneti gazdaságokban" napi négy dollár már jó belépő a szegények házába. Ez mai árfolyamon majdnem havi 30 ezer. Ez alatt él a lakosság több mint hatvan százaléka. Ezek a számok bizarrok, pláne a ma leggazdagabb magyarok kinyitogatott bukszájához képest. A szűkölködés még hagyján, de létezik úgynevezett mély szegénység is. Nem kell lebecsülni azt a mintegy 300-400 ezer embert, aki éhezik. S ebben a csoportban még nincsenek benne azok, akik nem mindennap képesek befűteni, akik a 15 wattos körtével is spórolnak, az utcáról viszik a vizet, pohárból öblítik a vécét, s netán ismerik a patkány visítását... Az alsó jövedelmi harmadban élők nyolc százaléka fővárosi, 49 százaléka vidéki városi, 43 százaléka falusi. A hozzáértők azt állítják, a tartós nagy nyomorba bele lehet fásulni, már az igények is elnémulnak, a szenvedés tompul. Az éhséget lehet a legkevésbé megszokni. Az ugyanis tép. S különösen nyomasztó, ha a gyereknek nincs mit ennie. A Gyermekétkeztetési Alapítványhoz 47 ezer élelmiszercsomag-igény érkezett, tízezer gyermek juthat a szünetben ilyen segítséghez. Az áremelkedések miatt a pakkok értéke ötezer forintra emelkedett... A rászorulók olyan konzerveket kapnak, melyekhez ritkábban juthatnak hozzá. Minden segély tartalmaz majd fél, egy kiló darált húst is... Egy hamburgerért 15 percet kell dolgozni Luxemburgban és 82 percet Budapesten. És hol van a szabolcsi munkanélküli segély, rokkantellátás az általános egyenértékeses számításból? Az egyenlőséget és a szegénységet elsőrangú kormányzati kérdéssé, s egyúttal a civil világ központi ügyévé kell emelni. Nehogy megéljük a francia Prévert sorait: ti majd nyomorban éltek / s ontjátok a sok gyermeket / kik majd nyomorban élnek / és ontják majd a sok gyermeket / kik majd nyomorban élnek... Dehogy baleset... Csak a hétvégi Fradi-meccs.. Rajz: Ferter János Követelésből tartozás lett a vitában A Legfelsőbb Bíróság hozott jogerős döntést az ICN Magyarország Rt.-nél folyó perekben Végtermékek csomagolása az ICN gyárában: bíznak a perek békés lezárásában Fotó: Nyéki Zsolt Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Tiszavasvári (KM) - Bér- fejlesztés vagy kéthavi juttatás? - E két fogalom körül bontakozott ki munkaügyi perekhez vezető vita az ICN Magyarország Rt.-nél az elbocsátott dolgozók egy része és a munkaadó között. In médiás rés - azaz vágjunk a dolgok közepébe. A társaságnál hosszú évekig olyan kollektív szerződés volt érvényben, amely szerint a munkaadó vállalta, hogy a mérleg eredményektől függetlenül 13. és 14. havi juttatást fizet bérarányosán. Ezt a kötelezettségét különböző pénzügyi konstrukciókkal 1999- ig teljesítette is, de ekkor új helyzet állt elő. Módosított szerződés- Az 1999. esztendőre olyan gazdasági helyzetbe került a cég, hogy nem tudta kifizetni a fent említett juttatást, ugyanakkor a szakít ................................ Addig kértük a dolgozók türelmét, amíg a Legfelsőbb Bíróság meghozta a döntését a munkaügyi peres ügyekben dr. Simon József szervezet ezzel egy időben jelentette be igényét a juttatáson felüli bérfejlesztésre - említi a gondterhes időket Dr. Simon József vállalati jogtanácsos. Mindeközben a társaság élén is személyi változások történtek, s az új vezetés a megörökölt vita közepette kifejtette: vagy juttatást vagy bérfejlesztést tud fizetni, a kettőt együtt nem bírja el a cég büdzséje. Eredménytől függően Az egyeztető tárgyalások után 2000 elején (a cég jogtanácsosainak kifogásai ellenére külső szakértők véleményét elfogadva) módosították a kollektív szerződést. Ez alapján a munkaadó egységesen 7 százalékkal emelte a béreket, s ezzel mentesült a 13. és 14. havi juttatás alól. Ez volt az az időszak, amikor a hatalmas veszteségek miatti megszorító intézkedések jelentős létszámleépítéshez vezettek, eleinte kisebb ütemben, később nagyobb csoportokban több száz dolgozó munkaviszonya szűnt meg. A megállapodás értelmében a munkáltató nekik nem fizette ki a 13.-14. havi juttatást, amelyért a volt dolgozók munkaügyi bíróság előtt indított harcot.- Nem tudtam védeni a kollektív szerződés módosításának jogszerűségét, így nem is vitattam a perek jogalapját, csupán az összegszerűségben voltak eltérőek az álláspontok - tekint visz- sza a peres eljárások nyitányára a céget képviselő Simon József. A munkaügyi bíróság végül elmarasztalta a munkaadót és kötelezte a juttatások kifizetésére. A fellebbezések során eljáró bírói tanácsok összességében hasonló döntéseket hoztak, kivéve a kamatfizetések időpontját, ebben nem volt egységes bírói ítélet. A társaság megkezdte a kifizetéseket, közel 40 esetben az ítélet alapján, mintegy 300 esetben pedig peren kívüli megállapodás született, s a munkáltató úgy vélte, részéről befejeződött az ügy. A 2001. évben elbocsátott dolgozók figyelmen kívül hagyva a szak- szervezettel kötött megállapodást kérték a 13. és a 14. havi juttatások kifizetését. Mivel a munkáltató ezt nem teljesítette - hivatkozva arra, hogy a juttatások kiváltásának ellentételezéseként önkéntesen hajtott végre bérfejlesztést -, a volt munkavállalók pert indítottak a munkaügyi bíróságnál. A vállalat vezetése úgy vélte, ha jogilag érvénytelennek bizonyult a kollektív szerződés módosítása, akkor érvénytelen a munkáltató bérfejlesztésre tett ígérete is, ezért a munkáltató a bírósági eljárás során kérte, hogy ezt vegye figyelembe és számítsa be a munkavállalók követelésébe. Az I. és II. fokú bírósági ítéletek ezt jogtalan követeléssé minősítették. Miután az I. és a II. fokú bírósági eljárás során a társaság nem ért el eredményeket, felülvizsgálati kérelemmel fordult a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához. A 2001. esztendő volt az, amikor a cég bejelentette a csoportos létszámleépítéseket, amely mintegy 300 embert érintett, s esetükben is felmerült a 7 százalékos bérfejlesztés kérdése. A munkáltató jelezte: kis türelmet kér, mert várja a Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyet maradéktalanul be fog tartani, s felkészült az esetleges kifizetési kötelezettség teljesítésére is, a pénzt ehhez elkülönítette. Békés zárás terve A 2000-ben benyújtott felülvizsgálati kérelemben végül 2002 júniusában született döntés, melyet augusztusban küldött meg a Munkaügyi Bíróság a társaságnak. A köztes időszakban sorozatban indítottak pert a cég ellen az időközben elbocsátott dolgozók, jelenleg mintegy 300 pert tartanak nyilván, bár több dolgozóval megállapodtak a per felfüggesztésében a végső, érdemi döntésre várva. A Legfelsőbb Bíróság pedig megalapozottnak ítélte a felülvizsgálati kérelmet, mert a bírósági eljárás során a szakszervezet is elismerte: a munkáltató és a munkavállaló olyan megállapodást kötött, amely szerint a társaság a 13.-14. havi illetmény kifizetését felfüggesztheti, ha 2000. március 1-jétől 7 százalékos alapbéremelést hajt végre. S itt sok perben furcsa helyzet állt elő: az átlagos perérték 50 és 100 ezer forint között mozog, s előfordul, hogy miközben a volt alkalmazott a juttatást követeli, ha abból levonják a 7 százalékos bérfejlesztés összegét, kiderül, hogy a társaságnak lesz jogos követelése a dolgozóval szemben. A munkáltató álláspontja a továbbiakban az: mindenkinek felajánlja a per megszüntetésének a lehetőségét, s nem kéri vissza a juttatás összegét meghaladó bérfejlesztést (bár egyes esetekben mérlegeli ezt). A kintlévőség elengedésével rengeteg jogi és adminisztrációs tehertől szabadul meg, de főként az ügyek békés lezárására törekszik. A munka hiánya a legrosszabb- A pereskedés már csak következmény, a legnagyobb baj az, hogy megszűnt a munkaviszony, s a városban nincs munkalehetőség - tolmácsolja a pert indítók általános véleményét Szemesük Lászlóné. Ő a phar- makológia szakterületén dolgozott, 2001. februárban szűnt meg a munkaviszonya, azóta munkanélküli. Az elbocsátásnál a 13.-14. havi juttatásából visszatartották a 7 százalékos béremelés összegét, ezért perelte be a céget. A jogi vita alapját képező kollektív szerződést ő úgy értelmezi, hogy neki jár a bérfejlesztés és a juttatás is. MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL AHHOZ, HOGY JELÖLIK A TISZAI HALAKAT? A közel három éve, Nagybányáról eredő ciánmérgezés pusztításából kezd magára találni a Tisza. A mostani, a Ti- sza-Szamos Kht. által finanszírozott halmegfigyelő program objektívebb képet ad majd a Tisza élővilágáról, a természetes vízben élő halak fejlődéséről, mozgásáról. De szerencsésebb lett volna, ha a tiszalöki vízlépcső után is kihelyeztek volna megjelölt halakat. Fesztóry Sándor HALÁSZATI FELÜGYELŐ T ény, kezd magára találni a Tisza, viszont mint horgász, azt mondom, az egykori önmagához még legalább négy-öt évnek el kell telnie. Nagy mértékű volt a pusztulás például busából, de a ciánmérgezés után a kérészek násza, a tiszavirágzás is nagyon gyérnek bizonyult. Az idén már biztató volt a látványuk. Ha másra nem, de most jól jött a folyó öntisztulásához a többszöri árvíz. Haraszin Gyula TISZADADAI POLGÁRMESTER M ég nem találkoztam megjelölt hallal, de tudom, hogy a pikkelye alá teszik a jelölést. A Tiszára ritkábban szoktam járni, inkább a környékbeli tavakon, illetve a Bodrogon próbálok szerencsét. Úgy hallottam, hogy sok tiszai hal a Bodrogra felúszva talált menedéket a cián elől. A halak ugyanis megérzik a veszélyt. A Tiszába feltétlenül szükséges minden új telepítés. Albert Gábor HORGÁSZBOLTI ELADÓ O lykor a barátok elcsábítanak egy-egy kikapcsolódásnak szánt horgászatra. Mint a Tisza partján élőnek, nekem is szívfájdalmam volt a folyó élővilágának akkor szemmel látható pusztulása. A Tisza ma már kezdi visszanyerni életét, amelyet az is bizonyít, hogy a Tiszaber- celi Országos Halászléfőzőversenyen egyre több a hal, no és a versenyző meg a közönség. Hajnal András TISZABERCELI POLGÁRMESTER A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Horgász Szövetség meghívására esetenként részt szoktam venni a tiszai horgászversenyeken. Azt nem tudom megítélni, mekkora pusztítást végzett a Nagybányáról elszabadult cián a folyó élővilágában, de úgy tudom, hogy szerencsésen kezd visszaállni az élet. Szatmárnémetihez igen messze van a Tisza, ideát hamarabb eljutok, mint Romániában. Tepfenhart Adalbert horgász, Szatmárnémeti
