Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-20 / 270. szám

Rajz: Ferter János 2002. november 20., szerda Kelet« Magyarország HÁTTÉR /3 hírek 0 Dedikál. November 22-én, pénteken 16.30 órától Csisztu Zsuzsa dedikálja Csisztu vizet a pohárba címmel megje­lent könyvét az Interspar Áruházban. 0 Tűzzománc. A Sóstói Szivárvány Idő­sek Otthonában Ács Lászlóné tűzzo­mánckészítő kiállítását nyitja meg no­vember 21-én 10 órától (Sóstófürdő, Töl­gyes u. 11.) Botrágyi Károly grafikus. 0 Népmese. A Nyíregyháza Kertvárosi Ál­talános Iskolában „Játsszunk népmesét!” könyvtári foglalkozást tartanak 1. osztá­lyosoknak november 20-án 9 órától, míg 10 órától a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban csoportos foglalko­zás lesz Illyés Gyula meséiből. NÉZŐPONT Út és mérlege Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@tnform.hu Aki figyelemmel kíséri a magyar gaz­dasági élet eseményeit, a mai napig némi hiányérzettel fogadhatja a kormányfő vezette delegáció tengeren túli útjának értékelését. A szakmai kifogások már a partraszállásnál kezdődtek, ugyanis nem kellett politikai elkötelezettség ahhoz, hogy felszisszenjen az ember az első megnyilvánulásokra. Érthetetlen például, hogy külügyminiszterünk amint telefon­hoz jutott az Amerikai Egyesült Államok­ban, a legfontosabb közlendője az előző kormány ténykedésének bírálata volt. Itt és most nem arról van szó, hogy a folyamatos visszamutogatása közepette igaza van vagy sem, hanem arról: az amerikai elnök szobájának küszöbén neki egész egyszerűen nem ez lett volna a dol­ga. Egy ilyen út arra való, hogy a kormány tagjai elegyengessék az utat a magyar vál­lalkozók előtt, erősítsék a külföldi befek­tetők bizalmát. A hazai üzleti körökben éppen ezért várták feszülten az első gaz­dasági jellegű híreket, amelyek ugyancsak vegyes visszhangra találtak. Amikor az amerikai tőke érdeklődésére konkrét példát kellett említeni, csupán pénzintézetek (Postabank, Konzumbank) és a MÓL illetve a Dunaferr neve hangzott el. # Nem kell szakértőnek lenni annak felismeréséhez, hogy e társaságokban tulajdonjogot szerezni nem lehet rossz üzlet. Láthattuk, mennyi ember gazdagodott már meg az említett cégeknél, amelyek ha véletlenül bajba kerültek, akkor az állam, vagyis az adó­fizetők pénzén rendezték soraikat. Amit hiányolunk, az a termelői befektetés, ami új munkahelyeket teremt, új értéket állít elő, ám ezekről (csak részben érthetően) mindössze a megszokott, udvarias szófor­dulatok láttak napvilágot az elmúlt napokban is. Az IBM angolos távozásáról, s hasonló eseteket megelőző törekvésekről pedig még annyi sem. A gondolat így ott motoszkál: talán mégsem olyan rossz ötlet, ha a meghatározó beruházásoknál a magyar tulajdonú vál­lalatok némi előnyt élveznek. Sóstó még mindig egynapos program Szeretnének felépíteni egy honfoglalás kori falut, amelyet megtöltenének élettel Viszik a jó hírét - a közelmúltban osztrák tévések forgattak a mú­zeumfaluban Fotó: Cservenyák Katalin CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - Az idei volt az első szezon a Sóstói Múzeumfalu történeté­ben, amikor semmilyen na­gyobb épület-áttelepítést nem kellett levezényelni itt. Úgy is fogalmazhatnánk: építése befejeződött. Persze, kisebb gazdasági épü­letekkel gazdagodott a terület, de ez az arculatát már lényegesen nem befolyásolja. Vajon a kész jelenti-e azt is egyben, hogy most már nyugodtan hátra lehet dől­ni a székben, arról Páll István igazgatóval beszélgettünk.- Most kezdődik a munkának az a része, amikor kidolgozzuk a módszert, hogyan lehet a 7,5 hek­táron fekvő Múzeumfalut működ­tetni épületekkel, néprajzi tár­» ........................... Egy honfogla­láskon települést könnyűszerrel lehetne itt rekonstruálni. Páll István .....................................................W gyakkal, közönséggel együtt - mondta elöljáróban, majd így folytatta: - Sosem lehet azt mon­dani, hogy egy múzeum építése befejeződött. Egy-két kisebb gaz­dasági épület - .góré, disznóól - áttelepítése még várat magára, ezek hozzájárulnak a porták tel­jesebbé tételéhez. Svábok, ruszinok A területet az eredeti telepítési tervek szerint építették be. Hiány­zik azonban a népi építkezést be­mutató udvarok közül a sváb por­ta, ez elkerülte a koncepció ké­szítőinek figyelmét. Az itt élő sváb nemzetiség mellett nincsenek megfelelő módon reprezentálva még a ruszinok. Egy gazdag sváb porta kialakítása helyigényes.- A klasszikus múzeumi fel­adatok mellett nem teljesen ha­gyományos közművelődési teendő­ket is ellátnak. Csak egy része a munkának az értékmegőrzés, má­sik, legalább olyan fontos része az értékközvetítés. A múzeum ugyanis nem magángyűjtemény, amelyben csak az gyönyörködik, aki kialakította.- Azt tapasztaljuk, a közönség szereti az állandóságot, kiszámít­hatóságot. Várja, elvárja azokat a programokat, amelyeket már a korábbi években megszokott, megkedvelt. Erre jó példa volt: idén augusztus 20-án többen hiá­nyolták az ünnepi műsort. Ügyel­nünk kell azonban arra is, hogy ne -unjanak rá a programokra. Mindig új elemeket kell becsem­pészni, hogy folyamatosan ébren tartsuk az érdeklődést. így pél­dául az idei (sorrendben már má­sodik) vőfélytalálkozóra vacsora­vendégeket is vártunk - nyírségi lakodalmas menüvel, műsorral. Misszió Amellett, hogy minél nagyobb közönséget csalogató programo­kat igyekeznek szervezni az in­tézményben, missziót is teljesí­tenek. Helyet adtak már nem egy olyan koncertsorozatnak, amely ráfizetéses volt, viszont értéket közvetített. Sajnos, a múzeumfalut sem ke­rülte el az országosan tapasztalt jelenség: a csökkenő látogatottság. Idén 10 ezerrel kevesebben jöttek el a múzeumfaluba, mint tavaly. Pedig a szezon eleje igencsak biz­tató volt: májusban és júniusban 5-6 ezerrel több volt a vendég, mint egy éve. A visszaesést vi­szont pont a főidény, július-au­gusztus produkálta. Elmaradtak a nyaraló látogatók. Programokkal már nem nagyon lehet kiugrani a városban - rengeteget szervez­nek Nyíregyházán, s a legtöbb lá­togatót az vonzza, ahol nem kell belépti díjat fizetni.- Az a legnagyobb gond, hogy Sóstó még mindig egynapos program - folytatja Páll István.- A szerencsés az volna, ha a vendégek szállást találnának az üdülőterületen, és innen járná­nak el kirándulni. Nagyon hiányzik egy jó, belföldi progra­mot szervező iroda is. Érdekesség, hogy német turis­tacsoportokat két hajdúszobosz- lói szálloda hoz ide: minden tur­nusban szerveznek vendégeik­nek Tokaj borkóstolást, s útban a hegy felé, itt állnak meg, a mú­zeumfaluban tesznek egy sétát. Tovább sorolva a „nincseket”: hiányzanak Sóstón azok a kultu­rális programok is, amelyek sze­zonban állandóan szórakozási le­hetőséget biztosítanának az itt üdülőknek, nyaralóknak. Nincs elegendő és megfelelő minőségű szálláshely. A múzeumfalu sor­sa, működése viszont nem vá­lasztható el Sóstó fejlődésétől. Tapintható értékeink- Az egyes épületek apró vagy nagyobb, de mindenképpen moz­dítható tárgyakkal vannak teli. Mégsem érzi úgy magát az ember a múzeumfaluban, mint akárme­lyik áruházban, ahol biztonsági őrök, kamerák lesik minden moz­dulatát.- Kifejezett célunk is, hogy a teremőrök ne tolakodóan őrizzék a vagyont. Ez viszont sajnos azt eredményezi, hogy a látogatók egy - szerencsére elenyésző - ré­sze nem éri be a szellemi gyara­podással, magához is veszi, ami megtetszik neki. Nem olyan nagymértékű azonban az eltű­nés, hogy az már aggasztó lenne. Vannak egyébként biztonsági be­rendezéseink, de nem olyanok, mint például Dániában, ahol vas­rácsok vigyázzák a mögéjük ál­lított tárgyakat. Iron Age - avagy így éltünk valaha S hogy mivel lehetne mégis egyedivé, vonzóvá tenni a mú­zeumfalut?- Az íreknél, norvégoknál nagy közönséget vonz az Iron Age, a vaskori falu, amelyet a régészeti leletek alapján építe­nek fel. Rekonstruálják az épü­leteket, amelyeket aztán megtöl­tenek élettel. Vállalkozó ked­vűek korabeli szerszámokkal, eszközökkel dolgoznak, főznek, laknak a frantázia-újjáépítette vaskori falak között. Ha nem is vaskori, de honfoglalás kori te­lepülést könnyűszerrel lehetne itt rekonstruálni. Mint ahogy tették ezt Százhalombattán, s ez jelentette számukra a kiugrási lehetőséget. Megyénk különösen bővelkedik az ezen időszakból származó emlékekben. A legel­ső Árpád-kori feltárás az 1950- es években Tiszalök-Rázom- pusztán zajlott. Érdemes lenne megépíteni itt. A helyigénye sem nagy: 2- 300 négyszögöl. A falu azonban már beépült, nincs lehetősége terjeszkedésre.- Üresen áll a szomszédban 4 hektár.- A terület a város tulajdo­na, a múzeumfalu viszont me­gyei intézmény. A két önkor­mányzat egyeztetésének kérdé­se a terület sorsa. Egy üyen fa­lu felépítése még csak nem is költségigényes, hiszen az „épí­tőanyag” eleve nem drága, vi­szont érdeklődők sokaságát vonzaná. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Mezőgazdasági árviszonyok Nyíregyháza (KSH-Dajka János) - Magyarországon a mezőgazdaság bruttó kibocsá­tása 2001-ben 14 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A növénytermesztési ágazat kibocsátása 27 százalékkal, a me­zőgazdasági szolgáltatásoké 13 százalékkal növekedett, az állat- tenyésztésé pedig a 2000. évi szinten maradt. Szerkezeti változások A növénytermesztési és kerté­szeti termékek értékesítése dina­mikusan nőtt, az állatok és álla­ti termékek felvásárlása azonban 2000-hez képest mérséklődött. A felvásárlás szerkezetében a nö­vénytermesztési és kertészeti ter­mékek aránya 46 százalékot, az élő állatoké és állati termékeké 54 százalékot képviselt, szemben az előző évi 40:60 százalékos aránnyal. A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása összességében 10 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek 200J-ben át­lagosan 14,5 százalékkal drágultak, a mezőgazdasági termelők viszont az előző évinél átlagosan csak 4,9 százalékkal tudták magasabb áron értékesíteni termékeiket. Az ipa­ri eredetű termékek közül átlagon felül növekedett a takarmányok és a műtrágyák ára. Átlag alatti volt az üzem- és vüágítóanyagok, va­lamint az épületfenntartás költsé­geinek drágulása. A mezőgazda- sági árak emelkedése az élő álla­toknál, állati termékeknél közel 20 százalékkal haladta meg az előző évit, a növénytermesztési termé­kek árszintje viszont 5,5 százalék­kal visszaesett. Ezen belül a ga­bonafélék árai csökkentek a leg­nagyobb mértékben. A búza fel- vásárlási átlagára közel 18 száza­lékkal, az árpáé 8 százalékkal, a kukoricáé 23 százalékkal volt ala­csonyabb a 2000. évinél. Ismét nyílt az agrárolló Az agrárolló tehát 2001-ben - az előző évivel ellentétben - is­mét nyüt. A növénytermesztők­nél azonban a kiugróan magas terméseredmények az árviszo­nyokból eredő veszteséget ellen­súlyozták. iéÉ Mesemondó kisdiákok Nyíregyháza (KM) - Mese­mondó versennyel kezdődött a nyíregyházi Bem József Isko­lában zajló Bem-hét. Lesz még ének, népdal és versmondó verseny is, majd az egészet egy táncház zárja. Képeinken: Piedl Diána 3. b osztályos, valamint Szűcs Marcell 2. a osztályos tanuló Fotók: Balázs Attila k \

Next

/
Thumbnails
Contents