Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-14 / 265. szám

2002. november 14., csütörtök KeletMagyarország KÖRNYEZETÜNKÉRT /I2 Zsűrizett munkák Nyíregyháza (KM) - „Fenntartható­ság és fejlődés” címmel pályázatot hirdet a megyei írott és elektronikus sajtó munkatársai részére a Felső-Ti- sza-vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőség. A pályázat célja a természetes és mes­terséges környezet állapotának megőrzé­sét, védelmét szolgáló intézkedések bemu­tatása, a környezettudatos szemlélet kiala­kításának elősegítése, az ennek érdekében önként munkát vállalók bemutatása, a me­gye környezetvédelmi eredményeinek megismertetése. A pályázaton azok az újságírók vehet­nek részt, akik a megyei médiumok bár­melyikében olyan cikkeket, riportokat je­lentetnek meg a 2002. június 5.-2003. jú­nius 5. közötti időszakban, melyek a fen­ti cél elérését segítik elő. Az eredményhir­detést jövőre a Környezetvédelmi világna­pon tartják. A szakmai zsűri az értékelés során a színvonal mellett figyelembe veszi az ezen időszak alatt megjelenő publiká­ciók számát is. Pályázni a Felső-Tisza-vidéki Környezet- védelmi Felügyelőség igazgatójához cím­zett, 2003. április 5-éig benyújtott jelent­kezési lapon lehet, melyhez a megjelente­tett anyagok listáját is mellékelni kell. A zsűri egy első díjat ítél oda 150 ezer fo­rint értékben, a második díj százezer, a harmadik ötvenezer forintot ér. A kampányt bevezető sajtótájékoztató □avult körték Nyíregyháza (KM) - A hagyományos villanykörték mára elavultak, éppen ezért az energiatakarékos világítás népszerűsí­tésére az E-misszió Természet- és Környe­zetvédelmi Egyesület országos kommuni­kációs kampányt szervez 2002. október és 2003. február között. Árulkodó pomyomok Nyíregyháza (KM) - A munkahelyi levegő tisztasága messze nem csak a jó közérzetet határozza meg: a kör­nyezet és az ember védelmének egyik fontos eszköze.- Az ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Intézetében az akkreditált munka­egészségügyi laboratórium méri megrende­lésre a munkahelyi levegő szennyezettségét. Elsősorban új technológiák bevezetésekor vagy a régiek megváltoztatásakor kell ezt elvégezni, s az eredmények segítséget nyúj­tanak a kockázatbecsléshez - utal üzleti vo­natkozásra dr. Madarász Gyula főorvos. Szavaiból kiderül: a pormérés, szerves ol­dószer mérés teszik ki a vállalások zömét. Viszonyítási alap a 25/2000. (IX.30.) EüM- SzCsM együttes rendelet, amely 331 szer­ves vegyület légszennyezési határértékeit közli. Látszólag ez bőséges választék, azon­ban nehézséget okoz, hogy az üzemek által használt számos oldószer nem található meg benne, még az olyan általánosan használt anyagok, mint az egyes benzinféleségek sem. Ilyenkor irodalmi adatokhoz viszonyít­ják a mért értékeket a szakértők.- A mintavétel aktív szénre történik, ezeket leoldás után gázkromatográfon ele­mezzük, a szűrőfelületre megkötött port gravimetriásán mérjük - enged bepillan­tást az eljárás szakmai alapjaiba Madarász Gyula, aki a rendelet előbb vázolt hiányos­ságait a pormérésre is megerősíti. Komoly fejtörést okoz egyes porok besorolása, ugyanakkor megkönnyíti a helyzetet az, hogy az „Egyéb szerves porok” fogalmába sokféle por belefér. Mérések alapján megállapítható, hogy a porképződéssel járó tevékenységek esetében a határérték túllépései jóval gyakoribbak, mint a szerves oldószereket használóknál, mert kevesebb gondot fordítanak az elszí- vásos, mesterséges szellőztetésre, mint az oldószeres technológiák alkalmazói. Elsősor­ban a fűrészüzemek és a parkettagyártók lé­pik túl a határértéket, (folytatjuk) Nehéz eldönteni, hol kezdődik a bűz Baj forrása, ha már meglévő állattartó telepek mellett alakítanak ki építési telket Az orrunkat jobban bántja a bűz, mint a szemünket Fotó: Balázs Attila kadó problémák gyökereihez visszanyúlva elmondja: vala­mennyi településnek el kell készí­tenie a környezetvédelmi prog­ramját, s ezekben rendelkeznek a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) védelméről. Ez tartalmazza a hulladékgazdálkodással és az ál­lattartással kapcsolatos rendelete­ket is, s főleg az utóbbiról mond­ható el: meglehetősen összetett szakterület. Egészen kis lélekszá­mú településekről is érkeznek ugyanis bejelentések, amelyek a szomszédból áradó bűzre és an­nak forrását ellepő legyekre tesz­nek panaszt. Ha ezek a bejelenté­sek alacsony állatszámra vonat­koznak, akkor az önkormányzat­nak kell eljárnia, ha pedig na­gyobb állományról, illetve vállal­kozói szintű állattartásról van szó, akkor újfent kettős szabályo­zás lehetséges. Egyszerre irány­adóak a törvényre támaszkodó központi hatósági rendelkezések illetve az önkormányzat által ké­szített településrendezési tervek. Utóbbiban pontosan maghatároz­zák a településhez tartozó terüle­tek besorolását és a hasznosítás lehetséges módozatait, s ebből ki­tűnik: lakó- vagy vállalkozási öve­zetként kezeli az önkormányzat. Rengeteg gond és baj ered ab­ból, hogy a hivatalok már meg­lévő állattartó telepek közvetlen szomszédságában alakítanak ki építési telket vagy adnak építé­si engedélyt. Nyilvánvaló, hogy ilyen területeken alacsonyabbak a telekárak, s ezért viszonylag Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Nyíregyháza (KM) - A szakértők szerint egyre ke­vésbé tűrjük el a környezet szennyezését, s különösen az orrunk tölti be az érzékeny „műszer” szerepét. Az elmúlt évek, évtizedek ha­nyagságait nézve ez mindenkép­pen kedvező fejlemény, az pedig régről tudott, hogy az emberek kényesek az orrukra. E termé­szetes tény viszont komoly szak­mai vitákat gerjeszt, sokszor okoz fejtörést a szakembereknek egy-egy probléma megoldásánál. Két eljáró- Napi tapasztalat, hogy gyor­sabban keresi meg a hatóságot, aki kellemetlen szagot érez, mint mondjuk akkor, ha szemetelést lát. A bűzre vonatkozó panaszok sok esetben égetésre és állattar­tásra vezethetőek vissza, ezek többsége adott településeken be­lüli eseményekhez kötődnek. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ilyenkor két hatósághoz is tarto­zik az ügy: a település önkor­mányzatához illetve annak jegy­zőjéhez, valamint a környezetvé­delmi hivatalhoz - utal az eljárá­si lehetőségekre Szentesi Péter, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség igazgatóhe­lyettese. A sajátos kettősségből fa­» ........................... Az állattartó tele­pek mellé építke­zők gyakran csak utólag mérlegelik a várható kelle­metlenségeket Szentesi Péter Önmagunkért is érdemes pedálozni Kerékpárutakat településeken és települések között is érdemes építeni Nyíregyháza (KM) - A kör­nyezetbarát közlekedési mó­dok sorában a szakértők elő­kelő helyre sorolják a kerék­páros közlekedést. A gyaloglás után ez a legin­kább természetes közlekedési mód. Környezetbarát, így prakti­kus alternatívája lehet az egyéni autós közlekedésnek. Főleg akkor, ha a településeken belüli, 1-3 km- es utat kell megtenni - érvel Cselószki Tamás, az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnökségi tagja. Nap­jainkban a kerékpár használata egyre népszerűbb, bár a családok nagyrészt szabadidős tevékeny­ségként pattannak nyeregbe. • Útvonal a töltéseken Felmérések szerint a helyi köz­lekedésben az emberek helyvál­toztatásának több mint fele 2 km, további 30%-a 5 km alatti és az utazások csak kevesebb mint 20%-a 5 km-nél hosszabb távolsá­gú. A fenti adatok is igazolják a kerékpáros közlekedés létjogosult­ságát, különösen a kis és köze­pes méretű, sík vidéken fekvő te­lepüléseken. A közúti forgalmi adatok szerint 1995 és 2000 között megyénk közúthálózatán a kerék­páros forgalom intenzitása nem változott számottevően. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben jelenleg mintegy 80 km ke­rékpárút található, de 713 km hosszú kerékpárút építését terve­zik, melyből csaknem 200 km az árvízvédelmi töltéseken halad majd. Az önkormányzatok által szolgáltatott adatok szerint me­gyénk települései közül mind­össze 16 százalék rendelkezik sa­ját közigazgatási területén kerék- párúttal, vagy kerékpársávval. A kerékpáros közlekedés további el­terjedésének ugyanakkor gátat szab a kerékpárutak hiánya, hi­szen a kerékpárutak védelme nél­kül kerékpározni veszélyes. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 1997-2001 között összesen 1227 kerékpáros baleset történt, azok nagy része településeken belül. Fontos volna kerékpáruta­kat létesíteni mindazokon a tele­püléseken és települések között, valamint forgalmi csomópontok­ban, ahol a két keréken járók fo­kozott veszélynek vannak kité­ve. Lehetőség szerint az úttesttől elválasztott rendszerű kerékpár­utakat érdemes építeni, ez sok­kal biztonságosabb. A Tisza és a Szamos megyei szakaszainak töltései kerékpáros közlekedésre alkalmasak, megfe­lelő információs táblák kihelye­zésével a nemzetközi kerékpáros turizmus számára is vonzó útvo­nalak lehetnek. A városias jelleg és a nagy közúti forgalom miatt Nyíregyházán különös jelentő­séggel bír a kerékpáros közleke­dés. A város polgármesteri hiva­tala korábban pályázatot írt ki tanulmányterv elkészítésére a kerékpárút hálózatfejlesztése té­makörben. Azóta eredményt is hirdetett, s várhatóan őszre el­készül az egyeztetési anyag is. Kézenfekvő megoldás- A kerékpározás egészséges és takarékos közlekedési mód, de sok esetben gyorsabb, mint az au­tó. A kistelepüléseken a kis távol­ságok, míg a városokban a köz­utak zsúfoltsága, a lassú autós közlekedés, a parkolóhelyek szün­telen keresése teszik kézenfekvő megoldássá a kétkerekűek hasz­nálatát. Minél többen hagyjuk ott­hon autóinkat és pattanunk nye­regbe, annál kellemesebb lesz a kerekezés. Példát vehetünk a hol­land vagy a dán városlakókról, akik mindennap elözönlik a ke­rékpárutakat és derűs hangulat­ban tekernek keresztül-kasul a városon. A kávézók, éttermek te­raszai előtt néhol több száz bicik­li is parkol - utal a már bevált gyakorlatra Cselószki Tamás. Ma még többnyire túrázásnál használjuk ki a kerékpár nyújtotta elő­nyöket Fotó: Balázs Attila gyorsan benépesülnek. A leen­dő lakók nem mérlegelnek, azaz nem törődnek az állattartás kö­zelségéből adódó kellemetlensé­gekkel, ám amikor felépülnek a házak és beköltöznek a tulajdo­nosok, rövid időn belül szembe­sülnek a tényekkel. Ilyenkor a hatósághoz fordulnak, egyaránt nehéz helyzetbe hozva önmagu­kat és az eljáró környezetvédel­mi felügyelőket. A sütés „szaga” A hatályos rendeletek nem ha­tározzák meg egyértelműen a bűzkibocsátás paramétereit, s így bűz okozta környezet- szennyezésről nem is lehet be­szélni. Nehéz meghatározni a bűznek azt a mértékét, amikor már a hatóságnak fel kell lépnie.- Ha belegondolunk, a dízelau­tók nagy része is kellemetlen sza­got áraszt, de volt már olyan ki­rívó eset is, amikor valaki a kö­zelében működő pizzasütőt jelen­tette fel. Arra hivatkozott, hogy ő ki nem állhatja az onnan áradó szagot. Pedig a frissen sütött tész­tára nehezen mondható, hogy bü­dös - említ példát a valóban ké­tes megítélésre Szentesi Péter. Mérési kísérlet A felügyelőség a bűzzel kapcsolatosan mérési soro­zatot indított el. Ezzel szeret­né kiszűrni az állattartásból eredő bűz meghatározó ágenseit, s meghatározni a kibocsátásnak azt a mérté­két, amely egyértelműen jel­zi: az már terheli a környe­zetet, zavarja a környéken élőket. Ha ez a kísérletsoro­zat eredménnyel jár, akkor az egész országban modellér­tékűvé válhat. Piaci előny Nyíregyháza (KM) - A vállalatok vezetésében egyre nagyobb teret nyer a környezetet óvó szemlé­let. A szakemberek ezt környe­zettudatos irányításnak neve­zik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is több cég adta már hírül, hogy megszerezték az MSZ EN ISO 14.001 szab­vány szerinti tanúsítást. Ez röviden azt jelenti, hogy va­lamennyi tevékenység terve­zését és végrehajtását a kör­nyezetvédelmi követelmé­nyeknek megfelelve végzik, s elfogadott program ügyel az előírások mind magasabb szintű teljesítésére. Ez nem hatósági kényszer, ezt önként vállalhatják a gaz­dálkodó szervezetek, a moti­váció pedig piaci alapokon nyugszik. A környezeti kérdé­sekre is koncentráló terme­léselemzés rövid távon költ­ségtakarékos megoldásokat eredményez, emellett a meg­rendelésekért folytatott ver­senyben mind nagyobb előnyt élveznek a környezettudatos szemlélet követői. Egy éve az E-misszó Egye­sület Nyíregyházán, az Inku- bátorházban tartott ismertető előadást e témában, ennek folytatásaként ezúttal a me­gye Környezetvédelmi Felü­gyelőség közreműködésével a KÖVET-INEM Kft. szervez hasonló rendezvényt a kis- és középvállalkozók számára. Az időpont: december 10., a hely­szín a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara székháza lesz (Nyír­egyháza, Széchenyi u. 2.).

Next

/
Thumbnails
Contents