Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-14 / 265. szám
2002. november 14., csütörtök Kelet«» Magyarország EURÓPA /10 HÍREK 0 Magyarország az Európai Unióban című program elfogadása lesz a feladata a Fidesz december 7-re összehívott rendkívüli pártkongresszusának. Áder János ügyvezető alelnök a csatlakozási ügyekkel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a kormány az uniós tárgyalások menetéről a következő időszakban akár hétről hétre tájékoztatást adjon a parlamenti pártoknak és a választópolgároknak. El Az európai állampolgárság ügyéről nyilatkozott a héten Balázs Péter, a külügyi tárca integrációs és külgazdasági államtitkára, az Európai Konvent egyik magyar tagja. Hangsúlyozta: semmi nem válthatja fel a hazához kötődő állam- polgárságot, amellyel az EU-állampol- gárság automatikusan járna. Az Európai Unió bővítésének előnyeiről meg kell győzni a francia közvéleményt, mert széles körű népi támogatás nélkül nincs esély a hatalmas vállalkozás sikerére - fejtette ki a szenátusban a külügyminiszter. Új könyv, folyóirat Nyíregyháza (KM) - Európa, az unió iránt érdeklődők újabban sok érdekes, új kiadványhoz juthatnak hozzá. Az alábbiakban az Euro Info Service egy könyvére és egy folyóiratára hívjuk fel a figyelmet. Bővebben: http://www.euroinfo.hu Európa 2002 - Az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány és az Euro Info Service negyedévente megjelenő magas színvonalú folyóirata az európai integrációról. A folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke: Inotai András professzor. Célja: a magyar gazdaság és társadalom széles körének tájékoztatása a csatlakozással kapcsolatos kérdésekről. A változatos témákat, aktuális kérdéseket vizsgáló kiadvány éppúgy helyet kínál hazai és külföldi elismert szakértők tollából származó elemző cikkeknek, interjúknak, mint civil fórumnak, nemzetközi konferenciák anyagainak, színvonalas kiadványok bemutatásának, kiemelt figyelmet fordítva a csatlakozási tárgyalások menetére. E, mint Európa - új könyv, az európai uniós szövegkörnyezetben leggyakrabban előforduló fogalmak értelmezései. A könyv célja, hogy a magyar csatlakozás közeledtével segítse a magyar és idegen nyelvű európai uniós szakanyagokat olvasók eligazodását a folyamatosan bővülő EU-kifejezések, információs források, programok, politikák útvesztőjében. Az E, mint Európa elsősorban az EU jövőjét meghatározó aktuális javaslatokban, jelentésekben, valamint egyéb európai uniós szakirodalomban felbukkanó fogalmak részletesebb magyarázatát tartalmazza. Brüsszelben jelkép is: felépítették a „mini-Európát” Fotó: Marik Sándor Az unió nem kívánsághangverseny A csatlakozási folyamat során a rendszerváltozáshoz hasonló megrázkódtatást élhetünk át Lengyei László a megyei tudományos konferencián, mellette Hámori József akadémikus totó: Balázs Attila Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Lengyel László közszereplései mindig sok érdeklődőt vonzanak. Így volt ez most is, amikor hétfőn a magyar tudomány napja alkalmából „Politika és gazdaság kapcsolata a régiók versenyképességében” címmel tartott gondolatébresztő előadást.- Magyarország az európai uniós csatlakozás folyamatában a rendszerváltozáshoz hasonló megrázkódtatást élhet át, ismét egy ciklus elejére kerül, s ma még kiszámíthatatlanok a következmények - mondta a bevezetőben. - A történések azt mutatják: az Európai Unió sincs felkészülve a bővítésre, mi sem tudjuk, valójában hogyan fog lezajlani, az összecsiszolódási közösen kell megélnünk. Négy nagy kérdés Lengyel László szerint négy nagy kérdésre kell majd választ kapjunk a csatlakozási folyamatban. Igazi befogadásunk elsőként azon múlik majd, milyen lesz a tőke befektetéseinek hálózata. Ha nem hálózza be az országot, ha nem jön be a régióba, nem lehetünk sikeresek. A tőke - akár tetszik, akár nem - át fogja alakítani az ország szerkezetét, ha jön azért, ha nem, azért, ha kivonul, azért. Ez utóbbi látható, tapasztalható például a Flextronics esetében Sárváron, az IBM esetében Székesfehérváron. Nagyon fontos azt is látni: a tőke mindenütt „zászlóshajókat” követ. Ha ez vagy az a nemzetközi óriás ott van egy országban, a kisebbek bátrabban jönnek. Ha nincs ott, vágy elmegy, a dominóelmélet érvényesülhet. Érdekes példákat mondott az előadó. Ha bent leszünk az unióban, mások lesznek az arányok. Ma például az OTP Magyarországon egy pénzügyi gigász, európai mércével azonban messze áll a vezető szereptől. Vagy például a svájci Ringier megvette a Sprin- ger-lapokat ez átrendezheti a magyar lappiacot. És mi lesz, ha a Deutsche Telekom eladja a MATÁV-ot és átrendezi a telefóniát? Hozzá kell szoknunk, hogy az európai térben a megszokottól eltérően mennek majd a dolgok. Ám ez nem feltétlenül kedvezőtlen: egy nagy, közös ernyő alá kerülünk, és a tőke más feltételek között működik majd. Nyilván az európai tőke felértékelődik, de roppant nagy - mondhatni döntő - kérdés, milyen infrastruktúrát talál: utat, vasutat, szellemieket. Ma még lehet adókedvezményekkel kecsegtetni, az unióban már nem. Ezért a feltételeken kell javítani - már most. A regionalizáció kérdőjelei A második nagyon lényeges kérdés: hogyan alakul a közigazgatás és a politika rendszere. Lengyel László szerint a valóságos regionalizáció tovább fog húzódni. A tapasztalatok már mutatják: mi lenne, ha a statisztikai régiókat valódi, gazdasági régiókként fognánk fel. Most a kormánynak - amikor mindent megnyert - nem érdeke, hogy belemenjen egy kiszámíthatatlan új felosztásba, de ez igy volt az előző kormányokkal is. Mindenesetre azt már sikerült elérni, hogy a megyék nemcsak pénzügyileg, hanem a hatósági jogköröket tekintve is ki vannak fosztva. Nagy kérdés, hogy a városmegye és a megye-régió kapcsolat hogyan alakítható. Kétségtelen, ilyen álrégiós rendszereket nem sokáig lehet fenntartani, s ebben a helyzetben a tudomány képviselőinek is komolyan meg kellene szólalni szakmai viták keretében. Mert ilyenek eddig nem voltak. A harmadik: mi lesz a nagy társadalmi rendszerekkel: egészségügy, oktatás, közszolgáltatás. A banki szféra átalakulásai mutatják az irányt. Fontos, hol lesz a központ, de talán még fontosabb: hol lesznek specializált intézmények, és ez az egészségügyre és oktatásra is érvényes. A tőkét például csak olyan munkaerővel lehet megtartani, ami a számára van kiképezve. Ma a legnagyobb hiba a tömegképzés, a specializáció hiánya. Aki, amely terület, régió hamarabb kínál megoldást, az lesz a nyertes. A közszolgáltatás azonban még ezeknél is képlékenyebb. Nagy dolgok dőlnek el a következő hónapokban, években. Fontos, hogy a régió vállalkozói emelkedjenek felül a napi érdekeken, lényeges, hogy a helyi intelligencia nőjön fel a feladathoz. Lenyúlhatják pénzeinket S végül: hogyan tudunk csatlakozni az olyan rendszerekhez, amelyek révén hozzájuthatunk az Európai Unió integrációs pénzeihez. Eddig is több uniós pénzt használhattunk volna fel, de nem voltak meg a megfelelő intézmények és szakemberek. Az lassanként bemegy a köztudatba - fejtegette az előadó hogy az unió nem kívánsághangverseny helyszíne és nem arra találták ki, hogy a lemaradóknak pénzt osztogasson. A legnagyobb veszély - utalt a megyénkhez, régiónkhoz hasonló hátrányos területek gondjaira -, hogy a fejlettebb fővárosi, dunántúli részek „lenyúlják” a fejletlenebbeknek számító támogatást. Mert már jára- tosabbak az uniós ügyekben, mert jobban tudnak pályázatokat írni, többen beszélnek idegen nyelveket. És látszik a képlet: ők megszerzik majd az egyébként felzárkózóknak szánt támogatásokat, leemelik a saját hasznukat, s a maradékon lehet majd osztozkodni. Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha a hátrányos helyzetben lévő régiók nem vitatkoznának, hanem ösz- szefognának, komolyan. - vennék a szakembergárda megszerzését és közösen lépnének fel, hathatósan lobbiznának. Most kell kialakítani az európai szintű civil világot, azt az életformát, ami nélkül nem lehet teljes értékű a tagságunk, ha be is fogadnak bennünket - zárta gondolatsorát Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Civilek az EU-pályán Magyarország jövője szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Sokan a honfoglaláshoz, az államalapításhoz, a kereszténység felvételéhez hasonlítják ezt a 2004 januárjában előreláthatólag bekövetkező eseményt. Mindezeket felismerve a Soros Alapítvány által támogatott és öt civü szervezet közreműködésével létrehozott civil szervezeti központ Az Európai Unió és a magyarországi civil szervezetek címmel konferenciát szervezett. Az első előadó Szűcs Lászlóné dr. Siska Katalin, a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Intézetének docense volt. Áttekintette az Európai Unió történetét, az Európai Tanács létrejöttét, az Európai Egyezmény és az Európai Szociális Charta jelentőségét. Kiemelkedő szerep A docens asszony részletesen szólt a civil szervezeteket érintő törvények módosításának előkészítéséről, amelyet az Igazságügyi Minisztérium munkatársai fognak össze. Hangsúlyozta: a törvények előkészítése során a civil szervezetek bekapcsolódása rendkívül jelentős. Előadásának befejező szakaszában kiemelte, hogy a civil szervezeteknek milyen kiemelkedő szerepe van az ország fejlődésében és a különböző döntések előkészítésében. Az országjelentés Kádár Luca, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának regionális információs koordinátora tartott előadást ezután. Ismertette a magyarországi delegáció szervezeti és strukturális felépítését, feladatait. Ismertette a 2002-ben kiadott országjelentést, amelynek pozitív megállapításai (pl.: munkanélküliség 5,7%, köz- igazgatási reform, áramliberalizáció, élelmiszerbiztonság, pénzügyi ellenőrzés), illetve negatívumai (pl.: romák helyzete, a regionális intézmények hiánya, kedvezmények problematikája) is voltak. Előadásának második részében felvázolta a csatlakozás pénzügyi hátterét, majd rátért a civil szervezetek és az Európai Unió kapcsolatára. Ismertette a civil szervezeteknek szóló pályázati lehetőségeket is, így az ÁCCES Programot, amelyet évente kétszer írnak ki a környezetvédelem és a hátrányos csoportok segítésére. 2002. végére valószínűleg ismét megjelenik a pályázati kiírás, ü- letve kommunikációs pályázatot írnak ki. Kocsis András Nyíregyháza Hirdetés * LBKM, kétmillió forint felett, éves kantat egy hónap folyamatos lekötéskor 8,65%, három hónapra 8,71%. Akciónk l és 3 hónapos lakossági betétekre vonatkozik, A bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. Nyíregyháza. Szarvas u. 11. tel.: 42 312-616 Kisvárda, Szent László u. 51. tel.: 45 415-178 Call Cenicr: 06 40 360-360 www.konzuinbank.hu
