Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-12 / 263. szám

2002. november 12., kedd Keleti Magyarország GAZDASÁG /8 HÍREK 0 Japán kapcsolat. Magyarországi autói­pari és elektronikai beszállftók és a japán vállalatok közti együttműködés jegyében szervezett budapesti konfer­encián hétfőn 22 japán vállalat és össze­sen 132 beszállító vett részt. A beszál­lítók közül 85 Magyarországról, 47 pedig a közép-kelet-európai régióból érkezett. H Turizmus. A harmadik negyedév vé­géig a vendégéjszakák száma 4 száza­lékkal, a külföldi vendégéjszakáké 8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a Közpon­ti Statisztikai Hivatal hétfőn. 0 K+F. A magyarországi kutatás és fej­lesztési (K+F) célok teljesítéséhez első­sorban a gazdasági szféra innovációs ráfordításainak kell növekedniük - mond­ta Kovács Kálmán informatikai és hír­közlési miniszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépész- mérnöki karának hétfői emlékülésén, Budapesten. Márton-napi lúdvész Bécs/Frankfurt (MTI) - Tulajdon­képpen vidám idők beköszöntél jelzi, mégis sokaknak aligha volt nevetni valója tegnap, november 11-én, Márton napján. Ezek közé tartoznak például a libák, mert kerek perec tudomásukra hozzák, hogy a táplálkozási lánc rossz végén he­lyezkedtek el. Más szóval: csak Ausztriá­ban minden évben negyedmillió lúd ka­csázik végzete felé és jut gazdagon meg­terített ünnepi asztalokra - libasült for­májában. Burgenland védőszentje ugyan Szent Márton, de régen elmúltak már azok az idők, amikor Ausztria legkeletibb tarto­mánya volt a libák hazája. Többségük a Waldviertelből kerül a terített asztalra, jól­lehet a Márton-napi ludak kilencven szá­zalékát ma már külföldről, például Ma­gyarországról importálják a sógorok. A túl zsíros liba helyett a húsos jött divatba és az sem szokás már, hogy 12 hét alatt hizlalják fel a Márton-napi ludat. Egyre több parasztgazdaság hajtja ki a mezőre a ludakat, de november 11-e kö­rül ezeken is beteljesedik sorsuk. Az ősi néphit szerint ezek az ősszel ren­dezett ünnepségek arra szolgáltak, hogy elűzzék a rossz szellemeket és termékeny- nyé tegyék a földeket. Aki pedig szívének választottjával együtt bátran átugrotta a tüzet, az a következő 12 hónapban jó egész­ségnek és bizonyos fokú anyagi jólétnek örvendhetett. Kezdetben szinte minden ut­cában tüzek gyúltak, később azonban egy központi helyen, többnyire a templom előtti téren lobbantak fel a Márton-napi tüzek, hogy gátat vessenek az ősszel szo­kásos pogány mesterkedéseknek. Aki megjelent a központi tűznél, az egy­ház áldásával tehette ezt, Szent Márton jó­tékonyságára emlékezve. Vidékenként más és más külsőségek kö­zött - égő fáklyával, bot végére tűzött lám­pával vagy kivájt tökbe helyezett gyer­tyával - vonultak végig az utcákon. Nagy tüzeket gyújtottak a környező határban is, és elterjedt a néphit, hogy mezők és szán­tóföldek termékennyé lesznek, ha meglát­ják a tüzet. A Mól felkészült a téli földgázellátásra Budapest (MTI) - A Mól Rt. felké­szült a téli földgázellátásra, így nem kell gázkorlátozásra számítani a té­len - mondta Szemmelveisz Zoltán, a Mól földgáz üzletágának igazgatója hétfőn újságírók előtt. Az igazgató közölte, hogy a Mol a tava­lyi 3,4 milliárd köbméter gáz után idén közel 3,6 milliárd köbmétert tárolt be. Ugyanakkor hozzátette: 2005-től a gázellá­tás fenntartása érdekében a Mólnak 400- 500 milliárd forintot kellene beruházások­ra, illetve karbantartásokra költeni. Eh­hez azonban szükséges lenne a megfelelő gázárszabályozás kialakítása. Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója hoz­zátette: a 2005 és 2010 között szükséges be­ruházásokhoz évente legalább 40 milliárd forinttal kellene nőnie a gázüzletágon el­érhető fedezeti összegnek. I < 1 Taipa product family í Az ismert Ady-vers címét juttatja eszünkbe a kis beregi cég, a Hun- garoteam Kft. pályaíve, amelynek tör­ténelmi állomását jelentő élelmiszer­világkiállításon elért dicsőségéről la­punk is beszámolt. Bio-gyümölcslek- vár termékcsaládjával Tarpától Pári­zsig, ott is egészen a SIAL d'Or 2002 Nemzeti Díjáig repült a kuruc telepü­lésen működő magyar-német vegyes vállalat. A díj átadási ceremónián ké­szült fotón a kiállítás vezérigazgatójá­tól már átvette a SIAL fl’Or díját Várady György ügyvezető igazgató (jobbról). Eközben a színpad hatalmas kivetítőjén a Tarpai biodzsem-család fényképét gusztálhatta a félezer férő­helyes termet megtöltő szakmai kö­zönség SIAU Hungaroteam kft.' Fotó: amatőr r** de rentHi desSIAid'OS Hoa*cei£ Hungary ** SOU dfCi awards ceremany Meghalt a király, született egy vállalat Budapest (KM) - A vevők színvonalasabb kiszolgálása, a kereskedelem tevékenységé­nek javítása érdekében a Vál­lalkozók Országos Szövetsége létrehozta Kereskedelmi és Szolgáltatói szekcióját. Jelentette be Demján Sándor, a VOSZ elnöke, a Tri-Gránit Rt. Igazgatóságának elnöke a szerve­zet budapesti sajtóértekezletén hétfőn. Ahhoz, hogy a kereskedők mi­nél jobban alkalmazkodjanak a fogyasztók változó szokásaihoz, szükséges az értékesítési munka feltételeinek javítása.- önálló kereskedelmi törvény létrehozását szorgalmazzuk, mert már a joghézagok felszámolásá­val az áruforgalmazás sokféle problémája megoldható lenne ­hangsúlyozta Krisán László, a KSZSZ elnöke, a Skála-Divat Rt. kategóriamenedzsment igazgató­ja. A szekció egyik fontos tevé­kenységének tartja, hogy tagjai nyomást gyakorolnak a politi­kai döntéshozókra a feketeke­reskedelem visszaszorítása érde­kében. A KSZSZ szerepével kapcsolat­ban Demján Sándor elmondta, hogy a kereskedelem mozgásterét sokféle, ugyanakkor folyton vál­tozó jogi szabályozás és politi­kai részérdek határozza meg. A VOSZ-szekció a keretfelté­telek kialakítását kívánja befo­lyásolni. Mivel a VOSZ az Érdek­egyeztető Tanács tagja, elsősor­ban ott törekszik a változó kör­nyezetben a kereskedelem szem­pontjainak érvényesítésére. Nyolcvan éve kapta meg az Iparengedélyt a Szabolcsi Gazdák Szeszfinomító Szövetkezete Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu ni uniós szinten is - utal újabb mérföldkőre a vezérigazgató. Kisvárda (KM) - Csöndes megemlékezés, szerény ün­neplés kísérte idén megyénk egyik patinás cégénél az ala­pítás nem mindennapi évfor­dulóját. Pedig nem kevesebbről, mint nyolc évtized küzdelmeiről és megmaradásáról van szó. Ha csak úgy felületesen merítünk a múlt­ból, érdekes eseményekre buk­kanhatunk: 1922 volt az az év, amikor Bethlen miniszterelnök bejelentette, hogy belép a Kisgaz­dapártba; amikor meghalt Made­ira szigetén IV. Károly, az utolsó magyar király; amikor megala­kult a Szocialista Szovjet Köztár­saságok Szövetsége, vagyis a Szovjetunió... Telített hazai piac Nos, ez az év, amikor Kisvár­dán a Szabolcsi Gazdák Szeszfino­mító Szövetkezete Diner István el­nökletével megkapta az Iparen­gedélyt, s aláírták az alapító ok­iratot. Nyolcvan év történelmi léptékben is tekintélyes idő, ha pedig egy vállalat folyamatos mű­ködését és magyar tulajdonban maradását fémjelzi, akkor való­ban kalapot illik emelni a teljesít­mény előtt. Még sem volt harsány ünneplés a Várda Drink Rt.-nél, az egykori szövetkezet mai jog­utódjánál.- Amikor nehéz időszakot élünk át, amelyben munkatársak­tól is meg kell válni, nem lenne ildomos ünnepelni. A működőké­pességgel nincs gond, a cég 80. évét is sikeresen zártuk, de nem lehet felhőtlen az örömünk - in­dokolja a visszafogottságot Szi­lágyi László vezérigazgató. A leg­fontosabb célok között említi a je­lenlegi, mintegy 300 tagú kollek­Lemaradás. A megyében sem kedvezett az időjárás az őszi munkák elvégzéséhez a földeken. A Földművelésügyi Hivatal felméréseiből kitűnik, hogy különösen a kukorica és a cukor­répa betakarítása szenvedett idén késedelmet. Tiszavasvári határában már havat is tapostak a cukorrépa-begyűjtők Munka a palackozó gépsor mellett: a piaci verseny mindenkitől egye­di termékek kifejlesztését követeli meg Fotó: Nyéki Zsolt tíva megtartását, ennek viszont feltétele a piaci pozíciók őrzése, erősítése mindhárom termékcso­portnál: a szeszes ital, az üdítői­tal és az ásványvíz előállításánál. A gazdasági környezet nem túl kedvező: a hazai piac kicsi a sze­szes italt gyártók kapacitásához képest, s itt csak a legális gyár­tásról beszélünk, a fekete főzés to­vább rontja a helyzetet. A magyar cégek nem rendel­keznek jelentős külföldi megren­delésekkel, a behozatal viszont egyre növekszik. A napi kereske­delmi gondok mellett a távlati stratégia kidolgozása is rengeteg energiát köt le: az uniós csatlako­zás miatt versenyt kell futni az idővel, hiszen a közösségi piacon csak elfogadott márkás termékek­kel lehet talpon maradni. Más nemzeti italokhoz hasonlóan egyedi márkákat kell alkotni, köz­tudatba vinni, s Várda Drink en­nek alárendelve fejlesztette ter­mékszerkezetét.- Eredményként könyvelhető el, hogy földrajzi árujelzős minő­sítést Magyarországon elsőként a Szatmári szilvapálinka kapta meg, a kettes sorszám pedig a Szabolcsi almapálinka előtt dísze­leg. A következő lépés ezt megis­mertetni az Európai Unió fogyasz­tóival. Másfél évi levelezés után hazánkba érkező EU-delegációt a Magyar Szeszipari Szövetség Kisvárdára irányította. Az itt lá­tottak alapján sikerült a pálinká­nak földrajzi, kizárólag Magyaror­szághoz kötődő elismerést szerez­Megsárgult papír Nem mindennapi, furcsa érzés tölti el azt az embert, aki kézbe veheti a társaság féltett kincsét, az 1922-ből származó eredeti ala­pító okiratot. A megsárgult papí­ron a '20-as évek nyelvezetével írott dokumentum és a töltőtollas kézjegyek hirtelen időutazásra késztetik a sorok olvasóját. Egy­szerre látja egy iszonyatos vesz­teséget hozó háborúból éppen csak ocsúdó ország mesterembe­reit, élni akarását és a minőség XXI. századi követelményeihez igazodó törekvéseket. Szilágyi László szakmai mun­káját elismerték már Kabay Já- nos-díjjal, a megyéért végzett te­vékenysége PRO COMITATU dí­jat hozott számára, legutóbb pe­dig Innovációs Díjat vehetett át. Azonnal a csapatmunka eredmé­nyének tulajdonítja e jutalmakat, s külön megemlíti elődje, Hegedűs Ferenc nevét, aki közel 30 évig irányította a céget. Ő ma is, 75 évesen likőrmesterként mutat pél­dát szakma és munkaszeretetből. Újabb jele annak, hogy kőkemény versenyben küzdő, nyereségorien­tált vállalat életében is létezik a haszon mellett más, egy vállalat jövőjét meghatározó érték. Feltétel a tiszta gyümölcs Néhány információ a cégről: a magyar legális szeszesital-pi­ac 16-18 százalékát tudhatja magáénak, a valódi gyümölcs- pálinkákat nézve 50 százalék fölötti részesedéssel piacvezető; 2002. július 1-jétől a pálinka ne­vet csak az a termék viselheti, amelyik kizárólag gyümölcs­ből, cukor hozzáadása nélkül készült. Ma Magyarországon a Várda Drink az egyedüli cég, amelyik négy olyan termékkel is rendelkezik (szilva, alma, bo­dza, barack), amelyik megfelel az előírásoknak. A cég éves árbevétele meg­haladja a bruttó 5 milliárd fo­rintot, jegyzett tőkéje pedig 390 millió forint. A VOSZ javítja a színvonalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents