Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám

2002. november 9., szombat HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Vágányzár. Nyíregyháza és Görögszál­lás között pályafelújítás lesz november 12-14-én, illetve 18-20-án, naponta 9.05 órától 16 óráig. Emiatt valamennyi vonat helyett autóbuszok viszik az utasokat. E Toborzás. A Magyar Honvédség Me­gyei Hadkiegészítő Parancsnokság tobor- zó irodája (Nyíregyháza, Bessenyei tér 15., tel.: 42/418-844) C-, vagy több kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező, sorkatonai szolgálatot letöltött fiatalok jelentkezését várja Debrecen helyőrség­ben teljesítendő szolgálatra, szerződé­ses gép- és harcjármű- és autóbuszve­zetői beosztások ellátására. Először arról akartam néhány sorban értekezni, hogy minden kormánynak ma­ga felé hajlik a keze (szépen megemelik a saját fizetésüket), aztán mégis elálltam tő­le, mert egy hihetetlennek tűnő hír vágó­dott a képembe. Ez arról informált, hogy egyre idegesebb Keller László közpénze­kért felelős államtitkár, akitől a hónap vé­géig vár a kormány kellően dokumentált jelentést arról, milyen visszaélések történ­tek az előző ciklusban, amelyek nem ma­radhatnak következmények nélkül. Nos, az ÁSZ és a KEHI mellett e célból vizs­gálódó Proware Kft.-nek eddig - állítólag - már több, mint 150 milliót fizettek ki, de a várt leleplezés elmaradt. Ettől még dolgozhattak jól is, mondván, ők szünet nélkül kerestek, de nem találtak. Nem is ezzel van nekünk bajunk, akik elszenvedtük ezt az információt, hanem - a keresettel. Azzal, amit mindeközben zsebre tettek. A vizsgálatok árát egy, a szakértők tarifáját tartalmazó lista alapján állapították meg. Olvashattuk: a legdrá­gább a cég vezetője volt, aki - ha van mi­ben, tessenek megkapaszkodni - napi 180 ezerért dolgozott. Míg egy átlagos (!) infor­matikai mérnök napi 100 ezerért vállalt munkát. Ezek szerint a főnök úr egy 22 munkanapos hónapban kis híján 4 milkót kaszált, ami még nettóban sem semmi, te­lik belőle Túró Rúdira is. De az átlagosnál jobb alkalmazottja sem mondhatta hónap végén, hogy anyukám, vigyázz, mert nem lesz pénz a villanyszámlára. Ha most ehhez hasonlítanám a kor­mányfő, vagy akármelyik miniszter havi 500-800 ezer forintos bruttóját, nehezen tudnám leplezni pillanatnyi zavaromat. Igaz, hogy ez is irritálóan nagy pénz a minimálbérhez képest, de hol van min­dez a 4 millióhoz? Ráadásul a 180 ezres „napidíj" nem is tartozik a kiemelkedően magas jövedelmek közé, vannak ennél jóval több nullát tartalmazóak is, és nem is kell rekordokért a legfelsőbb szintekre, a sztárcégekhez menni, találni nagy ka­nállal merítőket lentebb is. Az ember csak azon csodálkozik: mi­ként lehet, hogy egy demokratikus, szo­ciálisan érzékeny jogállamban a feltétele­zett tolvaj után kutakodó csaknem annyit kap, mint akit fülön kellene csípnie. Na ja, így legalább elmondhatjuk, hogy fifti- fifti, pénz az ablakban. Angyal Sándor Gazda László, a megyei közgyűlés hétfőn megválasztott új elnöke terveiről, elképzeléseiről Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - E hét jelentős belpolitikai esemé­nye volt a megyei közgyűlés hétfői alakuló ülése, ame­lyen a várakozásoknak meg­felelően Gazda László ország- gyűlési képviselőt, a megyei fejlesztési ügynökség igazga­tóját választották meg elnök­nek. NÉZŐPONT Pénz az ablakban cél, amelyek megvalósítása érde­kében köthetünk megállapodást. KM: Miközben már hozzá kell látni a költségvetés készí­téséhez. Lesz-e ebben valami újdonság? G. L.: A közgyűlés szocialista frakciójának több politikusa jó helyzetben van az országgyűlés­ben, mert a költségvetés szem­pontjából kulcsfontosságú bizott­ságok munkájában vesz részt. A kormány előterjesztéseinek anyagát például átadtuk a me­gyei önkormányzat, Nyíregyhá­za és néhány kisebb önkormány­zat pénzügyi szakembereinek, Fotó: a szerző dapesten. Nem hiányzanak majd ezek a napok az itthoni munkából? G. L.: Jól be kell osztani az időt és jól kell megválasztani a közvetlen munkatársakat. Erre fogok törekedni. Másrészt nincs időtrabló szenvedélyem hobbim, megengedhetem magamnak, hogy csak a munkámnak és a családomnak éljek. Azt terve­zem, hogy hétfőn itthon, kedden, szerdán a Parlamentben dolgo­zom, a csütörtököt, pénteket és szombatot szintén a megyei ön- kormányzattal összefüggő mun­kának szánom, de - ha csak le­het - a vasárnap a családomé lesz. Két felnőtt gyermekünk van, feleségem és iskolás fiam a közvetlen család, s nagy örö­mömre e héten megszületett az első unokánk. A „hogyan” azonban némileg meglepetést jelentett, mert a szo­cialista frakció a patthelyzetben nem az eredetileg gondolt Együttműködés a Megyéért Egyesület, hanem a Fidesz támo­gatásával adhatta a megyei köz­gyűlés elnökét. Szavazás után az alakuló közgyűlésen: Gazda Lászlót köszöntik san dolgozunk-e, vagy legalább azt, hogy mit kell tenni azért. Helyben, vagy összefogással ki kell dolgozni a legfontosabb feladatok megoldásának tervét, s előnyös, ha azok kapcsolódnak térségi, vagy megyei koncepciók­hoz, a formálódó Nemzeti Fej­lesztési Tervhez. Meg kell tanul­ni pályázatokat írni, vagy legalább azt megtudni, hogy kik tudnak ilyeneket készíteni. És nyitott szemmel kell járni, ala­posan tájékozódni a lehetőségek­ről. Az uniós csatlakozási ügyek java része egyelőre nemzetközi és országos szinten zajlik, s tart a szakemberek kiképzése. Két­ségtelen, hogy mindez hamaro­san felgyorsul és helyben is több tennivalónk lesz. KM: A közgyűlés alakuló ülé­sén kiemelte az oktatás és a tu­domány jelentőségét, ami so­kaknak volt kellemes hír. Mit ért ezen kissé részletesebben? G. L.: Hazánk uniós csatlako­zása egyben az oktatás és a tu­domány felértékelődését is jelen­ti, kiemelkedő fontosságú az em­beri erőforrás minősége. Tudo­mányos központként is számí­tunk a nyíregyházi főiskolákra, arra, hogy még inkább beépülje­nek a megye előtt álló feladatok megoldásába. Ha ez a szellemi po­tenciál fejlődik és jól hasznosul, az távlataiban is nagyon nagy érték. KM: Végül néhány rövid sze­mélyes kérdés. Önt csendes, szerény, becsületes embernek ismerik, s vannak, akik féltik a ma jellemző könyökölő, han­gos, időnként durva nagypoli­tikától. Mi erről a véleménye? G. L.: Úgy vélem, az említett tulajdonságok nem hátrányos jelzők. Talán akik jobban ismer­nek, még hozzátennének néhá­nyat: például a kitartást, a kö­vetkezetességet, az alaposságot. Hosszabb távon ezek a fonto­sabbak. KM: Most lényegében vissza­tért pályakezdésének színhelyé­re. Befolyásolja ez? G. L.: Valóban, már dolgoztam a megyeházán, az építési, közle­kedési és vízügyi osztályon, fő­előadó, csoportvezető, majd me­gyei főépítész, osztályvezető-he­lyettes voltam. Ez előnyös, hiszen nem ismeretlen helyre jöttem, bár a mai helyzet lényegesen eltér a húsz évvel ezelőttitől. KM: Országgyűlési képviselő­ként sok időt kell töltenie Bu­KM: Mit jelent ez a helyzet az új elnöknek, egyáltalán, ho­gyan kezdte munkáját, mit tart a legfontosabb teendőknek a közgyűlésben, a megyei ön- kormányzat hivatalában? Gazda László: A közgyűlés után volt két nap más irányú el­foglaltságom, mert az országgyű­lésben is fontos döntések voltak soron. A kényszerű távoliét alkal­mat adott arra, hogy ne rögtön, még az események hatása alatt kezdődjön a tényleges munka. Csütörtökön reggel az apparátus­sal találkoztam, s elmondtam: Gazda László, a megyei közgyűlés elnöke Született 1948-ban, Hidasnémetiben Tanulmányai: Pályafenntartási és Vasútépítési Technikum, Budapesti Műszaki Egyetem, építőmérnöki diploma (1972), városépítési szakmérnök (1983), társadalompolitikai és köz- gazdasági tanulmányok Moszkvában (1984-1987) Szakmai munkája: megyei tanács (1972-83), Kelet-Magyarországi Mélyépí­tő Vállalat, műszaki és kereskedelmi igazgatóhelyettes (1989-93), saját vállalkozásában ügyvezető (1993-98), a megyei területfejlesztési ügynökség igazgatója (1998-tól) Közéleti pályafutása: a megyei pártbizottságon dolgozik (1987-89), az MSZP alapító tagja (1989), a megyei közgyűlés tagja (1994-től), hat évig a Terület- fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, 2000-től tanácsnok. nyolc nap áll rendelkezésre a hi­vatalos átadás-átvételre, amit nyugodt körülmények között sze­retnék lebonyolítani. Egyelőre mindenkire számítok, nincs előítélet, a munka minősége a döntő. Harminc napon belül ala­kítjuk ki azt a bizottsági struk­túrát, amely majd hatékonyan tudja működtetni az önkormány­zat hivatalát, az intézményrend­szert. Ebben a munkában egyelő­re a szocialista frakció és koalí­ciós partnere 24 képviselőjére szá­mítok. Programunkat le fogjuk tenni a Fidesz és az Összefogás asztalára - ha frakcióvá válnak -, hogy közösen fejlesszük tovább. Én konszenzusra fogok törekedni. hogy próbaszámításokat végezze­nek. Ha számunkra kedvezőtlen jelenségeket tapasztalnánk, még idejében tudunk szólni, hiszen a plenáris üléseken, a szavazá­sok idején már vajmi kevés le­hetőség van a változtatásra. Úgy tűnik, a korábbinál több pénzt tudunk szerezni a hátrányos helyzetben lévő megyék felzár­kóztatási alapjából. Annak elle­nére, hogy a korábbi öt helyett hét megye részesül ebből a pénz­ből, az összeg 21 százaléka lehet a miénk, a többlettámogatás mértéke a korábbinak másfélsze­resére növekszik. Kedvező, hogy mindezekről már a bizottsági üléseken első kézből értesülünk és ha szükség van, kellő időben tudunk módosító javaslatokat tenni. KM: Nyakunkon az uniós csatlakozás előkészítésének tengernyi gondja, még az em­berek felvilágosításáért is so­kat kell tenni, hogy felkészül­ten szavazhassanak. Mit tart e területen a legfontosabbnak? G. L.: Tegye mindenki a dol­gát. Nem kell fetisizálni a csat­lakozás ügyeit. A legfontosabb, hogy saját házunktája legyen rendben, a településeken, mun­kahelyeken tudjuk, színvonala­KM: A frakciók közötti szám­arányok miatt mindenképpen kell még egy stabil partner a közgyűlés biztonságos működé­séhez. Ön tudja már, hogy me­lyik szervezet lesz az? G. L.: Még nem tudom. Har­minc napot szántunk ennek tisz­tázására, amit programok támo­gatása alapján tudok elképzelni. Valóságos együttműködést sze­retnénk négy évre. Ezért is kezd­jük a programkészítéssel és meg­látjuk, hogy a két lehetséges partner közül melyikkel lesz több kölcsönösen elfogadható Nyíregyháza madártávlatból a Bujtos és az Örökösföld Fotó: Balázs Attila Igényesen KM: Az előző közgyűlés­nek az volt a legnagyobb problémája, hogy túlbur­jánzott a politika. Még az is előfordult, hogy a par­lamentben képviselőink nem tudtak egységesen fel­lépni a megye számára fontos célok érdekében. Miként lehetne ezen vál­toztatni? Gazda László: Azt igé­nyelni, hogy a politika vo­nuljon ki a területfejlesztés­ből, nem reális, mert olyan volna, mintha a vadásztól kérnék, puska nélkül men­jen vadat elejteni. A terület- fejlesztés ugyanis maga a po­litika. Megoldás mégis van, s én azt fogom javasolni: át­gondolt szakmai programok alapján dolgozzunk. Nagy gondjai vannak a megyének a hulladék elhelyezése, a szennyvízelvezetés, az egész­séges ivóvíz biztosítása te­rén. Új munkahelyek kelle­nek, meg kell oldani az ipa­ri és a mezőgazdasági terme­lés, értékesítés számos gond­ját. Ezeket hosszú távon nem lehet ide-oda kapkodva, lobbiérdekek mentén tenni. Igényes szakmai terveket kell készíteni és akkor sen­ki nem mondhatja, hogy en­nek a településnek adunk, mert jó patrónusa van, a másiknak pedig nem - bár jobban kellene -, mert ellen­zéki vezetésű, vagy nincs elég jó támogatója, kijárója. Előítéletek nélkül, konszenzussal

Next

/
Thumbnails
Contents