Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-07 / 234. szám

2002. október 7., hétfő HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Horgászverseny. Rakamaz Város III. Junior Gyermek és Ifjúsági Horgászver­senyét október 11-én 13 órától tartja a rakamazi Aranyosárok nyugati partján. 0 Zárva lesz. A Jósa András Múzeum kiállításai október 9-én, szerdán techni­kai okok miatt zárva tartanak. 0 Kibővült. A megyei kórház IV. Belgyó­gyászati Osztálya Újfehértón bővítette diabetológiai szakellátását. Minden szer­dán 10-16 óra között várja a betege­ket dr. Benkő Katalin diabetológus sza­korvos a körzeti rendelőben. NÉZŐPONT t Alma és narancs Sípos Béla Szeretem az almát. Különösen a jona­tánt, s azt, amelyet úgy frissiben, a fáról szakítok le. Nem tudok betelni vele, amikor egy fa közelébe kerülök, dugig eszem ma­gam. De télen, sőt tavasszal is kedvenc cse­megém a szabolcsi jonatán, akár frissen, vagy éppen gyümölcssalátában. Aztán itt van még az aranyparmen, a húsvéti rozma­ring, a sóvári. Ezeket sajnos már mutatóban is nehéz találni, ám ízük összetéveszthetet­len, s ha egyszer megkóstolta az ember, szí­vesen enné később is. s Úgy tűnik, a nosztalgia beszél belőlem. Úgy is van. Ezért maradjunk inkább csak a jó öreg jonatánnál és strakingnál, ezeknél a közkedvelt téli almafajtáknál. Vajon tényleg közkedveltek ezek? Mert amióta a tél gyü­mölcse kiegészült az állandóan kapható dé- ligyümölcsökkel, s amióta az alma ára meg­közelítette, olykor elhagyta a narancs árát, azóta úgy érzem a közkedveltsége csökkent az almának. Pedig minden megtalálható benne, ami egy gyümölcstől elvárható. Per­sze nem akarom a beltartalmi értékeit ecse­telni (ez itt nem a reklám helye), de én mindig is többre tartottam Szabolcs aranyát a külországok cifra gyümölcseinél. S most azt mondják a szakemberek, a megtermelt étkezési almának még nincs meg a piaca, nincs számottevő érdeklődés iránta. V alahol homok, vagy inkább kavics ke­rült a gépezetbe. Mert ugye korábban két­szer annyi termést is biztonságosan értékesí­tett a megye, az ország, mint napjainkban. A termelők abszolút bizonytalanságban élnek, éppen ezért sokan a rosszabb megoldást vá­lasztják: eladják egyben a léüzemeknek a gyümölcsöt, pedig az étkezési az értéke­sebb. Természetesen tudják ezt a termelők, nem is ellenségeik ők a megérdemelt fizet­ségnek. De mit lehet tenni? Aki tudja, tárol­ja. Ez pedig költségnövekedéssel jár, amit az ár tavasszal már vastagon tükröz. Mi lehet hát a megoldás? A szakemberek már évek, évtizedek óta keresik, kutatják, nem találták még meg az igazit. Csak reménykedhetünk, mi fogyasztók, hogy egyszer rájönnek, s ak­kor jól jár a termelő és a vásárló egyaránt. Egész évben lesz kapható a friss jonatán. Addig is amíg lehet, a fáról eszem az almát. Játszadozunk? Rajz: Ferter János Gazdasági elvárások a nyereségen túl Piacokat, partnereket szerezhet meg az a vállalat, amelyik a környezet védelmére is ügyel Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Nyíregyháza (KM) - Egy vállalat termelési színvona­lának növelése többnyire belső ügy, de előfordul, hogy a fejlődés egy egész térségre hatást gyakorol - s nem csak gazdasági értelemben. Bármilyen nagyságú és profi­lú vállalkozásról is legyen szó, természetes elvárás, hogy tulaj­donosainak minél nagyobb pro­fitot hozzon. Szerencsére nap­jainkban is látni már olyan pél­dát, amely igazolja: a haszon mellett lehet, kell és érdemes egyéb szempontokat is érvénye­síteni. Bármilyen áron nem A napokban egy még ritka minősítést szerzett a Phoenix Légrugó Technológia Kft.: ISO-14001 környezetvédelmi rendszert vezette be. Az audi­tor SGS Hungária Kft. okleve­le immár hivatalosan elismeri: a nyíregyházi cégnél a legszigo­rúbb nemzetközi előírásokat is betartják. A világ több mint 90 országában jegyzett SGS tanú­sítványa ugyanakkor azt is jel­zi, hogy ennél a vállalatnál a stabil gazdálkodáson túl egyéb fontos szakterületre is ügyel­nek.- A világ legnagyobb autógyá­rainak szállítunk, s mindegyik elvárja, hogy nemcsak a tőlünk vásárolt termék, hanem már a gyártás folyamata is mentes le­gyen minden olyan tényezőtől, ami emberre és környezetre ár­talmas. Mi korán szembesültünk a ténnyel: ma már nem lehet minden áron gazdasági előnyök­re törekedni - utal a szemlélet- váltás piaci alapjaira Jókay László ügyvezető igazgató. Az ál­tala irányított vállalat tartja is magát ehhez az elvhez: nemré­giben például egy alkatrészre rendkívül kedvező áron kaptak beszállítói ajánlatot, de elutasí­tották, mert egy szemle során úgy vélték, a gyártó nem felel meg az általuk elvárt környezet- védelmi követelményeknek. Minden elemében- A világ fejlett gazdaságában elismert módon igazoljuk, hogy bármilyen döntés előtt álljunk, a technikai és pénzügyi feltétele­ken kívül a környezetvédelmi hatást is mérlegeljük. Az auditá- cióra nemrég került sor, de a fel­tételeket hosszú évek során te­remtettük meg, a szemlélet már régóta megváltozott a cégnél - vallja az ügyvezető. Meggyőződé­se: az alacsonyabb munkakultú­ra hosszú távon nem életképes, hiszen a világgazdaság és keres­kedelem előbb-utóbb megkövete­li azt a gyártási színvonalat, amelynek minden eleme mini­málisra csökkenti a környezet terhelését. A Phoenixtől ezt a gondolko­dásmódot várják el a megrende­lői, s a nyíregyházi társaság is hasonló mentalitást követel meg a beszállítóitól, a folyamat tehát tovagyűrűzik, hatást gyakorol más cégekre, s magukra az em­berekre. A végeredmény pedig re­mélhetőleg mind igényesebb ter­melés, végtermék és munka-, il­letve viselkedéskultúra lesz, ami viszont már az egész térség iránt növelheti a szimpátiát, vagy ha úgy tetszik: a befektetői bizalmat. Pénzben mért haszon- A szabványoknak is megfe­lelő környezetvédelmi rendszer kiépítését 2001 elején kezdtük el, de miután már rendelkezésünk­re állt egy modern környezetpo­litika, nem volt nehéz az alapo­kat lerakni. Már több hónapja a hivatalos előírásoknak megfele­lően dolgoztunk, amikor szep­tember végén eredményes audit koronázta meg törekvéseinket - utal az összefogásra Bagi József környezetirányítási és biztonsá­gi vezető. Éppen a fent vázolt té­nyek tükrében a továbbiakban sem tart a folyamatos ellenőrzé­sektől és felülvizsgálatoktól.- Még mindig téves képzet övezi a környezetvédelmi beru­házásokat, sok emberben az első gondolat az: nyereséget csökken­tő kiadások árán kell beruházni, mert a törvény ezt írja elő. Ez­zel szemben abból kell kiindul­ni: a partnerek elvárása az, amiért ügyelni kell a környeze­ti hatásokra. Aki így cselekszik, az versenyelőnyre tesz szert, könnyebben jut egy-egy megren­deléshez, kötnek vele üzletet - vagyis a felmerülő költségek megtérülnek. A végeredmény gazdasági értelemben is hasznos - állítja meggyőződéssel Jókay László. Házavató programmal Nyíregyháza (KM) - Nagyobb és szakmailag ötletesebb hírverést nem is produkálhattak volna a szervezők a Nyírségi Civilház új otthonának avatójához. Szeptem­ber 8-án, kedden 10 órától ünne­pélyesen is átadják a Nyírségi Civilházat Nyíregyházán, a Dam­janich u. 4-6. szám alatt, s ide vár­ják a Csizmár Gábor politikai ál­lamtitkárt is. A házavató alkalmá­ból és helyszínén indítják el hiva­talosan is a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Munkaügyi Köz­pont legújabb mintaprogramját, amely meglehetősen hosszú név alatt fut majd. A lényege, hogy a pályakezdő munkanélküliek fog­lalkoztatását igyekszik elősegíteni Nyíregyháza, Baktalórántháza, Nagykálló, Tiszavasvári kirendelt­ségek illetékességi területén. Tudományos ülés Kisvárda (V. P.) - Ma délután két órától Kisvárdán a Felső-Sza­bolcsi Kórházban rendezik meg XXXVIII. alkalommal a kórház or­vosainak tudományos ülését. Az ülésen a kórház tanácstermében nyolc előadást hallgathatnak meg az érdeklődő orvosok s egészség- ügyi dolgozók. A tudományos ülé­sen elhangzó előadások anyagai a kórházban történt orvosi munka bemutatása a tudomány szemüve­gén keresztül. Igen érdekes előadásnak ígérkezik a nyíregy­házi Jósa András Kórház orvosá­nak, dr. Hornyák Lajosnak az előadása a fájdalomcsillapítás gyakorlati kérdéseiről. A tudomá­nyos ülést Harsányi Imre főigaz­gató nyitja meg, az ülést dr. No- vák Miklós főorvos vezeti. Aranylakodalom A napokban ünnepel­te ötvenedik házassá­gi évfordulóját Varga Béla és felesége Sán­dor Ilona. Aranylako­dalmuk alkalmából köszöntötték a házas­párt lányai, vejei és unokái, valamint a rokonok Fotó: amatőr EMLEKCSEREPEK Favágók Tőth-Máthé Miklós A Tápai fivérek. Két vál­las, nagytermetű, erős magyar, szótlanok, mint az egymásra tornyozott farönkök. Jönnek be a kapun fűrésszel, fejszével a párás lehelletü reggelen, az­tán elkezdik a munkát tempó­san, egyenletesen és csak annyit pihennek, amíg elszív­nak egy-egy cigarettát. Ott áll­tam gyerekként és bámultam őket, ahogy egyetlen baltacsa­pásuktól kétfelé esett a legke­ményebb tuskó. Aztán úgy ap­rították tovább, mint anyám a krumplit. A nagy halom fa­rönk egyre csak fogyott, az összehasgatott meg nőtt, amíg aztán az egész szép rendben le­került a pincébe és feltornyo­zódott a falak mentén. Alig né­hány óra múlt el ezalatt, ha nem ők csinálják, talán két napba is beletelt volna. Apám nagyra tartotta, becsülte őket, de hát tehette, hiszen a legkü- lönbek voltak. Ha akkor lett volna favágó verseny - épp a múltkor adott hírt ilyenről a televízió - nem kétséges, hogy ők nyerik. A Tápai fivérek. Akikre ma már úgy emléke­zem, mintha a meséből léptek volna elő két legyőzhetetlen fanyüvőként, aztán idő múltá­val oda is tértek vissza. Ingázók Béni barátom rohan a vo­nathoz, a hajnalihoz. Sokszor megtörténik, hogy egyszerre érnek az állomásra, a vonat és ő. De eléri, mindig eléri, ahogy vele együtt sok lúci sorstássa is. Ők az ingázók. Tiszalúcról be Miskolcra, a gyárakba, leginkább a Lenin Kohászati Művekbe, aztán dél­után meg vissza. Maguk sem tudják minek is nevezzék ma­gukat? Munkásparasztnak, pa­rasztmunkásnak? Mindegy, nem töprengenek ezen. Benn a gyárban munkások, legin­kább segédmunkások, műszak után vár rájuk az otthoni ten­nivaló az állatok körül, a ház­tájiban, de gyakran megtörté­nik, hogy mennek a téeszbe segíteni az asszonynak a mun­kaegység megszerzésében. Mert a beszervezéskor az asz- szony lett a tag, neki kell ott helyt állni, de ez nem menne az ember segítsége nélkül. E, igyáltalán mikor pihen­nek? - kérdeztem egyszer egyi­küket. Soha - válaszolta erre -, de majd a sírban lesz időnk rá. A körülöttünk állók moso­lyogva rábólintottak, mintha ez így lenne természetes. A technológiaváltás ma már elképzelhetetlen a környezeti hatások elemzése nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents