Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-31 / 254. szám

2002. október 31., csütörtök Erit!* Magyarország HÁTTÉR /3 a Ügyfélszolgálat. A Területi Államház­tartási Hivatal családtámogatási ügyek­ben ma Vásárosnaményban, a Rákóczi u. 9. szám alatt tart kihelyezett ügyfél- szolgálatot 9 és 14 óra között. 0 Véradás. Ma Baktalórántáházán a re­gionális központban 9 és 14, Gyulahá­zán a védőnői szolgálat épületében 9 és 13 óra között lesz véradás. Aerobik. Az Életmód Házban (Nyíregy­háza, Törzs u. 56/a) ma gyermek (16.30) és felnőtt aerobik (19.00) lesz, 17 órától pedig német társalgó kör. NÉZŐPONT Rugalmas kar Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu A lottómilliárdos nyereményére is jó eséllyel pályázhatna az, aki képes lenne megjósolni: mely szakmák határozzák meg leginkább néhány év távlatában a gazdaság fejlődését. A tippelés tétje azon­ban jóval nagyobb, mint a lottó álompén­ze, hiszen azt kellene látni, milyen vég­zettségű, képzettségű embereket keresnek majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kisebb-nagyobb vállalkozások, A rendszerváltás után merőben más alapokra helyezett gazdasági környezet új szakmák előtt tárta szélesre az érvényesü­lés kapuit, tipikus divatpálya lett például a jogász és a közgazdász. A megtelepedő külföldi és megerősödő hazai vállalatok­nak a szabadpiac versenyében jóval több dörzsölt menedzserre volt szükségük, s erre ráharapott az ország szinte vala­mennyi, magára valamit is adó oktatási intézménye. A felfuttatott képzés láttán csak idő kérdése volt, hogy mikor telítő­dik az üzleti szféra, miként az is hamar kiderült: ha egy ország gazdasága dinami­kusan fejlődik, akkor ott bizony egyik napról a másikra új iparágak jelennek meg - értelemszerűen merőben más szak- képzettségű munkaerőt követelve. A vállalatok felbukkanása az oktatás számára tervezhetetlen folyamat, kizáró­lag a befektetések reményére támaszkod­va nem lehet új karokat, szakokat indíta­ni. A túlképzés veszélyének elkerülése jó­val nagyobb rugalmasságot, gyorsaságot követel meg az oktatási intézményektől, amelyeknek adott szakmákban és lét­számban kell akár hónapok alatt meg­szervezni egy-egy új képzést. Együttműködési készségre és képes­ségre van jó példánk: amikor a megye- székhelyen gyárépítésbe kezdett a Flex­tronics, a közép- és felsőfokú elektronikai szakemberekről a budapesti Kandó Kál­mán Műszaki Főiskola, a Nyíregyházi Fő­iskola, a helyi Bánki és a Wesselényi kö­zépiskolák összefogásával gondoskodott. Akkor februárban kezdődött a tanév, s jú­liusban munkába állt a gárda... Idegnyugtató látvány a császárszállási tó madártávlatból Fotó: Balázs Attila Jutalomút Bécsbe Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - Kiváló eredményt értek októ­ber 28-án el a nyíregyházi Vas­vári Pál Gimnázium diákjai A tudás forrásai elnevezésű orszá­gos művelődéstörténeti vetélke­dőn. A Szűcs Csabáné tanárnő által felkészített Szabó Nóra, Hepp Krisztina, Halász Eszter összeállítású csapat a közel 600 (!) együttes több fordulós versen­gésében a roppant előkelő má­sodik helyet szerezte meg, mindössze egy ponttal maradtak el az első helyezett kecskeméti triótól. A sikernek köszönhetően decemberben mindannyian ré­szesei lehetnek annak a négyna­pos bécsi jutalomútnak, ahol megtekintik az osztrák főváros nevezetességeit, a történelmi em­lékeit és a közgyűjteményeit is. Pánikra nincs ok, pszichiáterek vannak A szociális kormányzatnak eljövendő feladata lehet az alternatív ápolási formák létrehozása Dr. Bárdos Lajos osztályvezető főorvos Kovács Éva Nagykálló (KM) - A közel­múltban a magyar sajtóban megkongatták a vészharan­got: kevés a pszichiáter, emi­att intézményeket, kórházi részleget kénytelenek bezár­ni az illetékesek.- Szó nincs ilyesmiről. Fölös­leges a pánikkeltés, nem válság­ról, inkább szakmai túlterhelt­ségről lehet beszélni. Tény ugyanakkor, hogy a pszichiátria, mint a gyógyítás egyik fontos ága, sem az intézményeken, sem az orvosokon keresztül nincs megfelelően ösztönözve, de pszi­chiáterhiány miatt nem állhat le az élet - mondja dr. Bárdos La­jos, a Nagykállói Pszichiátriai Szakkórház pszichoterápiás osz­tályvezető főorvosa, akivel az Alzheimer kór világnapjának ürügyén beszélgettünk. Elbutulás, mint tünet- Mi valójában az Alzheimer kór?- A betegség tüneteit először 1906-ban írták le. Lényege: a szel­lemi képességet érintő folyama­tos hanyatlást nevezzük .Alzheimer kórnak. A betegeknek kezdetben főképp a rövidtávú memóriája csökken, a napi tör­ténéseket felejti el, gyakran is­métli önmagát, ugyanazokat a történeteket naponta, később már óránként megismétli. A be­tegség fokozódását jelzi a tájéko­zódás zavara, amelynek súlyos eseteiben már a saját lakásában is eltéved a beteg.- A kór lappangva fejlődik, el­ső tünetei sok esetben elköltözés­kor, vagy éppen kórházba kerü­léskor jelentkeznek. A család néha rendkívül hossszú ideig to­lerálja a beteg leépülését, az el­ső zavart állapot az igazi figyel­meztető jel arra, hogy orvosi se­gítséget kell kérniük. önmagában az elbutulás csu­pán tünet, az orvos dolga eldön­teni, valójában mi is a páciens betegsége, hiszen a tünetek oko­Fotő: Racskő Tibor zójaként felmerülhet agydaganat, idült mérgezés, alkoholbetegség, kóros anyagcsere-folyamat is. Jellemző, hogy a betegséget nem maga az érintett, hanem környe­zete ismeri fel elsőként, az ille­tőnek ugyanis betegségbelátása nincs. Az ok ismeretlen Az Alzheimer kezdetben össze­téveszthető a depresszióval is, hiszen a beteg passzívvá, érdek­telenné válik, később pedig gya­nakvó, illetve paranoid lesz, nem emlékszik, hová rakta le dolgait, ezért folyamatosan úgy érzi hogy meglopják. Érzékcsalódásai van­nak, nyugtalanná, fékezhetetlen- né válik, családját ezzel szinte teljesen kimeríti.- A betegség igazi oka még nem ismert. Részben genetikai hiba, mely családi halmozódás­ban is jelentkezhet. Magyaror­szágon jelenleg közel százezezer ember érintett, az Alzheimer miatti halálozás 65 éves korban közel ötszázalékos, 90 éves kor­ban azonban az arány már 25 százalék. Legnagyobb kockáza­tot az életkor jelenti. Létezik szö­vettani magyarázata is, de fon­tosabb ok az, hogy bizonyos mo­lekulák száma csökken, mégpe­dig azoké, amelyek a tanulás szempontjából alapvetőek. Ápolás otthon A betegség lefolyása hét-kilenc év, mely igen progresszív, elő­rehaladó jellegű, végkifejlete a vegetatív szintű leépülés. A betegség a családnak igen nagy terhet jelent. Mégis azt kell mondjam, amíg csak lehetséges, a beteget otthoni környezetben kell tartani, mert leginkább így lassítható a folyamat. Szakmai szempontból indokolt lenne az úgynevezett alternatív ápolási formák kialakítása, otthoni ápo­lási szolgálat, napközi otthonos ellátás bevezetése, speciális ápo­lási otthonok létesítése. A szociá­lis kormányzatnak eljövendő feladata lehet mindezek létreho­zása. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN MEGEMLÉKEZIK ELHUNYT SZERETTEIRŐL A KEGYELET ÜNNEPÉN? « J tTj TI'* J J Ja j'j'jfj JJJJJJJ ■ fftf, j j i W WA Y, j J J j J , ... j J , j . T ermészetesen többször is kijárok a temetőbe, de mindenszentekkor fel­tétlenül. Általában aznap délelőtt Nyíregyházán az Északi temetőben gyúj­tunk gyertyát szeretteink sírjánál, délután pedig Nyírbátorba és Kótajba megyünk a férjemmel és a két gyermekünkkel, mert ott is vannak halot- taink. Fontos ez a nap, én hiszek benne. Csak élő virágot viszek, a mű­anyagtól borzadok! Ignéczi Sándorné ÓRÁS ÉS ÉKSZERJAVÍTÓ K atolikusként és a ha­lottal emlékét tisztelő emberként nagyon fontos­nak tartom a kegyelet ünnepét. Egyik szülőm sem él már, a vencsellői temetőben az ők, és a ro­konaink sírját álljuk kö­rül a családommal. Nyír­egyházán a feleségem sze­rettei sírjánál időzünk, de a halottak napján a volt sportbarátok sírját is felkeresem, mint például Nyírbátorban Kovács Kálmán bácsiét. Tóth János TANÁR, EDZŐ S ajnos a csonka csalá­dunknak van halottja bőven. Az Északi temető­ben nyugszik a még gyermekként meghalt két testvérem, és az autóba­lesetben elhunyt édes­apám. Emlékszem, gyer­mekként mennyire tet­szett a halottak napi gyertyafényes temető. A temető most is szép, de a meggyújtott, gyertyák, mécsesek lángjánál a szo­morúság is rámtör, de meg is nyugtat a fény. Rátkai Rita PR-menedzser T alán szerencsésnek is érezhetem magam, hi­szen tavalyig nem kellett a temetőt járnom. Sajnos, az elmúlt évben meghalt a nagyapám, aki nagyon sokat jelentett számomra. Tavaly már az ő sírjánál gyújtottunk gyertyát, mi­ként megtesszük ezt az idén is. A feleségemmel és a hároméves kislá­nyunkkal megyünk min­denszentekkor a temető­be. A lányunknak aligha­nem élmény is lesz. SZAKOLCZAY ISTVÁN INGATLANKÖZVETÍTŐ C saládi program ez ne­künk régóta már, hogy november elsején felkeressük a nyíregyhá­zi temetőt. Máskor is ter­mészetesen, de ilyenkor nem maradhat el a virág­vitel, a temetői gyertya­illetve mécsesgyújtás. Ez utóbbi már praktikusabb, erre a kereskedelem is rájött. Ilyenkor a roko­nokkal is mód nyűik ta­lálkozni, jólesik elbeszél­getni velük a sírok fé­nyénél és csendjénél. Racskó Istvánné HÁZTARTÁSBELI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents