Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-29 / 252. szám

2002. október 29., kedd Kelet*» Magyarország GAZDASÁG /8 E Csökken. Hat forinttal csökkenti a mo­torbenzin és két forinttal a gázolaj árát a Mól Rt. szerdán, mivel a nemzetközi pia­cokon jelentősen csökkent a kőolaj ára, amit követtek a termék jegyzésárak is. El Függőben. A Budapesti Értéktőzsde hétfővel kezdődően három napra felfüg­gesztette a Prímagáz Hungária Rt. rész­vényeinek kereskedését. A kibocsátó maga kérte ezt, s jelezte: három napon belül jelentős bejelentés várható a Prí­magáz-részvényekkel kapcsolatban. Cukortöbblet. Oroszországban idén 15,9-16,35 millió tonna között várható a cukorrépatermés - közölték Moszkvá­ban a SzovEkonnál, a volt Szovjetunió országai mezőgazdaságával foglalkozó független kutatóintézetben. Próba. Lovász Bea, egyik megyei szép­ségverseny győztese kipróbálhatta az átala­kított, belső terében megújult Vagon R sze­mélygépkocsit. Az autó kulcsát ifj. Nyit- rai Gábor, a Carmo Suzuki képviselője ad­ta át. (x) Fotó: Sipeki Péter .....................—................. Hódít a brokkoli Vasmegyer (V. P.) - A brokkoli ter­mesztésében rejlő lehetőségeket ele­mezték nemrégiben az ország minden tájáról meghívott szakértők Vasme­gyer határában. A Syngenta Seeds Kft. területi képvise­lője, Áros József invitálta meg az ország különböző részeiből a brokkolitermelőket és -forgalmazókat a vasmegyeri Bodzás Fe­renc kertészetébe. A bemutatón Barna György termékmenedzser tájékoztatta a résztvevőket, hangsúlyozva a brokkoli egészséges táplálkozásban játszott szerepét s rákmegellőző hatását. Előadását köve­tően az ország egyik legnagyobb brokko­litermesztési területét tekintették meg a vendégek.- A brokkoli iránti kereslet erőteljesen növekszik egész Európában, s hazánkban is egyre kedveltebb - mondta el Barna György. Magyarországon a jelenlegi mint­egy hatszázhektáros összes termőterület nyolcvan százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A hútőházak befogadó- képességének növekedése és a reformkony­ha iránti érdeklődés fokozódása a félkész termékek térnyerését eredményezték az ét­kezésben. Ebből a megyéből látják el az or­szág hűtőházait, így a győrit, az albertir- sait, a nagyrédeit s a debrecenit, de jelen­tős tételeket tárolnak be Vasmegyeren is. A brokkolitermelés fejlesztéséhez szük­séges a gépesítés, itt a felszedőszalagos kelyhes brokkoliszedő vagy a mechanikus, rózsára bontó gépek alkalmazása jöhet szó­ba. Természetesen még így is magas (mint­egy ötvenszázalékos) az élőmunka aránya, a gépesítés szükségessé teszi a megfelelő (főfejet nevelő) fajták alkalmazását. A ter­melés növekedése visszavezethető arra a népszerűségre, amelyet a brokkoli rák­megellőző hatásának, a környezetbarát ter­mék iránti igénynek köszönhet - mondta befejezésül a brokkoli termékmenedzsere, Barna György. A tanácskozás résztvevőinek egy csoport­ja Bodzás Ferenc kertészetében Kántor tanította az oltást, szemzést Mintegy hetven éve is a külföldi értékesítés feltételeinek javítását kérték a szabolcsi gazdák Ez egy kert utolsó almafája volt, de a gyümölcstermesztés értékeit meg kell őrizni Fotó: Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A legkiválóbb gyü­mölcstermesztőknek szeretne emléket állítani Pethő Fe­renc, az Almatermesztők Szövetségének elnöke, aki értékőrző munkájában szá­mít a segítőkre. Egykori tanítványaira, peda­gógus kollégáira, s persze a gyü­mölcstermesztő gazdákra min­den bizonnyal támaszkodhat Pethő professzor. Gyakran tart előadást megyénk különböző te­lepülésein, -szívesen látott ven­dég a kertbarátklubok rendezvé­nyein. írás a Nyírvidékben Egyik ilyen alkalommal, ami­kor Tornyospálcán elemezte az almatermesztés helyzetét és jö­vőjét, érdekes példát hozott a múltból: már a ‘30-as évek végén arra panaszkodtak a gazdák, hogy a megtermelt gyümölcs ne­hezen értékesíthető, a földműve­lésügyi kormányzat nem fordít elég gondot az exportpiacok fel­derítésére, a piaci feltételek elő­készítésére. A korabeli sajtó, a Nyírvidék 1939. július 19-ei szá­mában közli: „A gyümölcster­mesztők kérik a Minisztert, hogy a fejlesztésre rendelkezésre álló összeget ne aprózzák el, hanem fordítsák az exportcentrumok korszerűsítésére, bővítsék a meg­lévő hűtőházakat”. Ezt a példát azért említet­tem, hogy lássuk: elődeinknek sem volt könnyebb mint a ma gyümölcstermesztőinek. A gyü­mölcstermesztés múltjának ta­nulmányszerű összefoglalása al­kalmat ad a gazdasági és társa­dalmi törvényszerűségének be­mutatására. Emellett emléket ál­líthatunk azoknak, akik a XX. Övezetek kérdőjelekkel Eger (MTI) - Magyaror­szág európai uniós tagsága nem teszi szükségessé a ha­zai övezetek felszámolását, mert az unió számos orszá­gában élnek a gazdaságfej­lesztés ezen eszközével. A Vállalkozói Övezetek Orszá­gos Szövetségének (VÖOSZ) elnö­ke, Fodor Tibor beszélt erről a hétfőn Egerben megrendezett ta­nácskozáson, amelynek keretében a potenciális befektetőknek bemu­tatták az észak-magyarországi, il­letve az Észak-Alföldön működő vállalkozási övezetek által nyúj­tott befektetési lehetőségeket. Magyarország és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgya­lások során még nem zárták le a vállalkozói övezetekről szóló ver­senyjogi fejezetet. Egyelőre nem ismert, hogy a csatlakozást köve­tően milyen befektetési kedvez­ményeket nyújthat a magyar ál­lam a vállalkozói övezetekben. Elmondta, hogy 1996 óta 11 vállalkozói övezet jött létre, ame­lyek Magyarország területének Í2,3 százalékát fedik le, s a la­kosság 7,7 százaléka él ezekben a körzetekben. Az övezetek mű­ködéséről szóló kormányrendelet alapján ezeken a területeken a beruházók a befektetés mértéké­nek függvényében társaságiadó­kedvezményt vehetnek igénybe, illetve gyorsított amortizációt al­kalmazhatnak a termelőeszközök esetében. Az elmúlt hat évben nem si­került megfelelni a kitűzött cé­loknak, nem csökkent a fejlett­ségbeli különbség ezen területek, illetve az ország fejlettebb régiói között. Ennek az az oka, hogy nem indultak meg azok az infra­strukturális, elsősorban a közle­kedést segítő fejlesztések, ame­lyek segítenék ezen területek megközelítését, így növelnék tő­kevonzó képességüket. század első felében készek voltak az űj ismeretek befogadására, s a kert határán túl is láttak - utal a tanulságokban bővelkedő ese­ményekre Pethő Ferenc. A lelkészlak kertje- Arra kérek mindenkit - te­szi hozzá -, aki ismeri települé­se gyümölcstermesztésének múltját, írja le egy rövid levél­ben és küldje el az Almatermesz­tők Szövetsége címére (4244 Új- fehértó, Vadas-tag 2.). Az adato­kat, hivatkozással szerepeltetjük a készülő tanulmányban, ezzel is emléket állítva az elődöknek és az adatszolgáltatóknak. Fényké­peket is szívesen fogadunk. A professzor jó példaként köz­readja Agárdy Sándor tornyospál- cai iskolaigazgató gyűjtését, egy 1800-as évek végéről származó lel­tárt. Ebből kiderül: a tornyospál- cai görögkatolikus parókia kert­jében ekkor négy almafa termett, a református egyházközségi lel­készlak kertjében pedig 1916-ban 10 almafát jegyeztek fel. Ezeket Hideg József lelkész ültette az 1800-as évek legvégén. Valószínű­leg az első almát termesztő sze­mélyek a helyi egyházak lelkészei voltak, a lakosság ekkor még nem telepített almát. A házikertekben az /930-as években jelent meg az alma, s Rusznák Imre helyi görögkato­likus kántortanítónak volt ebben döntő szerepe, aki az iskolás gye­rekeket és az ismétlés iskoláso­kat a katolikus temetővel szem­közti ún. „Fakertben” megtaní­totta az oltás és szemzés műve­letére. Ebben az időben Tornyos­pálcán az alábbi almafajtákról írnak a krónikák: Budai Domo­kos, Arany Parmin, Jánycsecsű, Kenézi piros, Batul, Nemes sóvári. A 40-es évek elején Rusznák Imre a lecsapolt, majd feltöltött „Tófenék” nevű részben, a falu központjában almafákat ültetett, melyeket az iskolás gyerekekkel gondoztak. Ez a „park-gyümöl­csös” egészen a ’60-as évekig fennmaradt. A helyi lakosok 1944-45-ben ültettek a kertekbe nagyobb számban almafákat. Et­től az időtől számítjuk az alma nagy területű termesztésének kezdetét Tornyospálcán. „Elveszi a földet...” Tanfolyamok szerveződtek az iskolában, a népkönyvtár sok gyümölcstermesztési szakköny­vet kapott a minisztériumtól. A lakosok egy része félt az alma­telepítéstől, az idős gazdák azt mondták: „Elveszi a földet a bú­zától, miből lesz kenyér?” Tor­nyospálcán napjainkban több mint 1,5 millió db almafát gon­doznak nagy szakértelemmel. Hirdetés Az OTP Banknál most lendületet vettek a kamatok! ■ 8% a Lakossági Folyószámla fix kamata, ha Ön a pénzét három hónapra köti le*. ■ 8%-ot is elérhet a kamat a Lakossági Megtakarítási Számlán, ahol pénzét még csak le sem kell kötnie**. p 8%-ot meghaladó kamatra tehet szert a Takaréklevél Plusz vásárlása esetén***. így biztos lehet benne, hogy pénze jó pályát fut be! * EBKM 2,5 millió forint felett: 8%. ** EBKM 5 millió forintra: 7, 57%. *** 3 év után, de az elsó évtől kezdődően 8,05%. www.otpbank.hu OTP BANK MEGTAKARITASOK

Next

/
Thumbnails
Contents