Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

2002. október 26., szombat idetwMagyarorsiág A HIT VILÁGA /9 Gregorián mise November a halottak hónapja, ezért a nyíregyházi római katolikus templomban, de más katolikus templomban is húsvéti gyertyás szentmisét mutatnak be a halot­takért. Aki szeretné, ha saját elhunyt hoz­zátartozóiért is miséznének, a templom­ban található borítékban kell elhelyezni a hozzátartozó nevét és az adományt, amit a szentmiséért felajánl. Vendégek Csíkból Hagyománnyá vált, hogy a nyíregyházi és a csíkszentdomonkosi egyházközség tag­jai évente két alkalommal ellátogatnak egy­máshoz. A nyíregyháziak a pünkösdi csík- somlyói búcsúra utaznak, s a csíkszent­domonkosi hívek gondoskodnak elszálláso­lásukul. Az erdélyi egyházközség tagjai pe­dig a nyíregyházi társszékesegyház búcsú­ján vesznek részt. Az idén egy kicsit csú­szott a viszontlátogatás időpontja, a Magya­rok Nagyasszonya ünnep helyett október 18. és 21. között voltak Nyíregyháza vendé­gei a csíkszentdomonkosiak. Mise korábban Az óraátállítás miatt holnaptól a vasár­nap esti (és a hétköznapi) szentmise kez­dési időpontja 17 óra lesz. Hittanóra a plébánián Tegnaptól kezdve minden pénteken dél­után 5 órától kezdődik a hittanóra a ta­valy, illetve az egy-két éve bérmálkozott fiatalok számára. Ugyancsak pénteken, az esti szentmise után tartják a fiatal dolgo­zók hittanóráját a nyíregyházi római ka­tolikus plébánián. Mindkét csoportnak Hevele Ferenc 4. éves kispap tartja a hit­tanórát. Adakoztak a felújításhoz Jármiban a műemlék református temp­lom tornyát a ledőlés veszélye fenyegette. Életveszélyre is gondolni kellett, ezért a gyors felújítás mellett határoztak. A mun­kálatok jól haladnak, a műszaki átadásra november elején sor kerülhet. Koós Csaba Levente református lelkész elmondta, hogy a költségeket központi tá­mogatásból és adakozásból fedezik. Össze­fogott az egész falu és felekezetre való te­kintet nélkül a szerény lehetőségekhez mérten adakoztak az említett célra. A torony tetejére új, beázásmentes göm­böt készítettek a kivitelező bádogos mes­terek. A gömbén elhelyezték a presbité­rium névsorát, a felújításról szóló hivata­los határozatot, azt a rövid újságcikket, amely a munkálatok elkezdéséről tudósí­tott,s a forgalomban lévő legnagyobb pénz­ből (húszezer forint) is tettek egyet a gömb belsejébe. A felsorolt dokumentumok üze­netet jelentenek a jövőnek. A műszaki átadás után nem sokára há­laadó istentiszteletet tartanak a jármi re­formátus templomban. Állványerdő a torony körül Fotó: Nábrádi Lajos Keresztény hittel az erőszak ellen A nemzetközi konferencia témája az egyetemes emberi jogok és az egyház szerepe volt A közelmúltban Nyíregyhá­zán a kertvárosi református templom adott otthont a Ke­resztények az erőszak minden formája ellen címet viselő nem­zetközi konferenciának, amely­re öt országból érkeztek előadók és résztvevők. A kétnapos konferenciáról a házigazdát, dr. Hadházy Antal nyíregyházi református tisztele­test kérdeztük.- A „Keresztény hittel az erő­szak minden formája ellen” moz­galmat, illetve a hasonló elneve­zésű, és éppen Nyíregyházán meg­tartott első konferenciát Ma­gyarországon egy új egyesület, a Magyar A.C.A.T. hozta létre - kezdte a református lelkész, szo­ciológus, a nemrégiben megala­kult szervezet titkára.- Létrehozásával az volt az alapvető cél, hogy az emberek megismerjék az egyetemes embe­ri jogokat, e jogok érvényesülé­séért imádkozzanak, és tegyenek is meg mindent érte. Ma már Franciaország minden vidékén vannak helyi szervezetek. Az A.C.A.T.-ok Nemzetközi Szerveze­te az idén tartott nagygyűlésén már 33 országból voltunk jelen, a volt keleti blokk országai kö­zül Albánia, Magyarország és Ro­mánia képviseltette magát. A Ma­gyar A.C.A.T. Egyesületet itt, Nyíregyházán hozta létre néhány, különböző felekezethez tartozó el­kötelezett. Az A.C.A.T.-ok mindig ökumenikus szelleműek, és az erőszak minden formája elleni küzdelmet tűzték ki célul. A sok hasonló szervezet közül a miénk az egyetlen, amely a kereszténye­ket várja soraiba. A most megrendezett nyíregy­házi konferencia rögtön nemzet­közivé vált, jöttek Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, de volt francia és luxemburgi vendégünk, előadónk is. A konferencia témá­ja az Egyetemes Emberi Jogok és az egyház szerepe volt. A konfe­rencia nyitó áhítatát dr. Várady József római katolikus pápai pre- látus, püspöki helynök tartotta, míg a záró áhítatot Gyurkó József metodista lelkész. Az egyetemes emberi jogok és a magyar helyzet címmel, a konkrét eseteket is be­mutató nagy sikerű előadást tar­tott dr. Bodnár Zsolt (evangéli­kus) bíró, hasonló fogadtatásban részesült dr. Papp Miklós gö­rögkatolikus főiskolai tanár előadása is az egyházjogokról. A nyugatról érkezett előadók a ha­zájukban már meggyökeresedett mozgalom tapasztalatait adták közre. Jó magam társadalmunk mai helyzetéről, az erőszak min­dennapos megjelenéséről szóltam. A csoportos megbeszéléseken az­tán e gondolatokat folytatták to­vább, hiszen az erőszak fellelhe­tő a családokban, a munkahelye­ken, az iskolában, az utcán, a köz­lekedésben, és sorolhatnám még. A konferencia kiértékelését Vad- nay Ákosné vegyész, evangélikus presbiter, a Magyar A.C.A.T. Egyesület elnöke végezte. Kiemelte, hogy a résztvevők nemcsak az egyetemes emberi jo­gok ismeretében és a közös mun­kában, de a keresztyén hitükben is előbbre jutottak. A konferen­cián fellépett Hadházy Ildikó barokkhegedű-művész is - mond­ta a református lelkész. Lakóotthon sérült nyíregyházi fiataloknak A Szent József Védőotthon tőszomszédságában napközi otthont avattak a hét elején Szép műsorral kedveskedtek a fiatalok a lakóotthon avatása alkal­mából a vendégeknek Fotó: Racskó Tibor A Patrónus Egyesület 1997- ben hozta létre a Szent József Védőotthont az iskolából kike­rülő sérült fiatalok számára. Öt éve három szülő elhatároz­ta, hogy belevágnak egy nap­közi otthon létrehozásába, ami akkor merész elhatározás volt. A római katolikus egyház volt a segítségünkre, bérleti díj nél­kül felajánlották a Közép utcai családi házat.- Köszönettel tartozunk - mondta Eisert Lászlóné, az egye­sület elnöke az ötéves évforduló, valamint a lakóotthon avatása és megáldása alkalmából rendezett ünnepségen - dr. Várady József helynök atyának, aki önzetlenül segítette első próbálkozásainkat. Tárnái Ottó, kiváló gyógypeda­gógus, igazgató támogatta és se­gítette elképzeléseink megvalósí­tását az induláskor. Hét fiatal­lal kezdték a munkát, ma hu­szonegyen vannak. Október 12- én az első jótékonysági báljukon mintegy félmillió forint gyűlt össze, melyet a védőotthon bő­vítésére fordítanak majd, hiszen immár kinőtték azt. A védőotthon tőszomszédságá­ban lévő családi házat a Kézen­fogva Alapítvány hatmillió forin­tos támogatásával vásárolták meg„ hogy nyolc fiatalnak lakó­otthont alakítsanak ki, ahol ön­állóan szervezhetik meg minden­napi életüket szakemberek sze­rető irányítása mellett. A régi családi ház lakótthonná alakítá­sát, bővítését (beépítették a te­tőteret) a Szociális és Családügyi Minisztérium tízmillió forinttal támogatta, a nyíregyházi önkor­mányzat pedig egymillióval, a Start Rehabilitációs Vállalat 600 ezer forint értékű munkával, a Holland Együttműködő Alapítvá­nyok pedig 3,5 millióval. És még sok-sok szervezet, magánember, szülő hozzájárulása kellett ah-^ hoz, hogy október 21-én a felavathassák a berendezett lakó­otthont.- Nagyon sok ember szerete- te, áldozatos munkája, pénze van abban, hogy ez az otthon létre­jött - mondta Göncz Árpádné, a Kézenfogva Alapítvány kurató­riumának elnöke avatóbeszédé­ben. - Ez már a harmincadik ott­hon, amelyiknek megnyitó ün­nepségén jelen vagyok, s ez óriá­si nagy öröm. Ötvennél több azoknak a lakóotthonoknak a száma, melyek az elmúlt öt-hat évben hazánkban létesületek, újabban állami segítséggel. És ez nagyon sok szülői gondot, prob­lémát, szomorúságot old meg. Most már a sérülteknek is talán egyre valóságosabb, hogy önálló életet tudnak élni, kapcsolatuk van a körülettük élőkkel, terme­lő munkába tudnak bekapcsolód­ni, megtanulják a háztartáshoz szükséges ismereteket. . Finn evangélikus vendégek Nyíregyházán Az egyik legnagyobb gyülekezet Finnországban a kajaaniaké Több éves szünet után is­mét örömmel üdvözölhetjük testvérgyülekezetünk, a Kajaani Evangélikus Gyüle­kezet küldöttségét Nyíregy­házán. A finn-magyar barátság, a két nép testvéri érzései sok évszázad óta töretlenek. Összekovácsol minket a közös Őshaza tudata, a történelem hasonló megpróbálta­tásai, a nyelv megtévesztésig ha­sonló dallama. De mindenekelőtt és mindenek felett összekovácsol minket az, hogy ugyanazt a meg­váltó Jézus Krisztust akarjuk fel­tétel nélkül követni. Ebben segít­sen és erősítsen minket ez a 2002. október 23. és 27. közötti nyíregyházi látogatás is. A Küldöttség programjában a gyülekezet intézményeivel, a nagytemplommal való ismerke­désen, a különböző istentisztele­teken való részvételen túl szere­pel a város és a megye nevezetességeinek megtekintése és a Magyar-Finn Baráti Egye­sülettel való találkozás is. Most azokra az alkalmakra szeretnénk fehívni gyülekeze­tünk tagjainak a figyelmét, me­lyek kiemelt fontosságúak, s me­lyeken minden testvérünk aktív részvételére őszintén számítunk. 1. Az ismerkedésre, a kapcso­latok megalapozására a legjobb alkalom október 26-án, szomba­ton délután 4 órától kezdődően lesz az Evangélikus Általános Is­kola dísztermében megrendezen­dő gyülekezeti bemutatkozón és szeretetvendégségen. Ezen a dél­utánon finn testvéreink fognak mesélni magukról, mi pedig az ifjúság énekével és más rövid programokkal teszünk bizonysá­got arról, hogy szeretjük az Űr útját járni itt Nyíregyházán. Kérjük, hogy a szeretetvendég- séghez testvéreink süteménnyel és gyümölccsel vagy ado­mánnyal járuljanak hozzá. 2. Az október 27-i, vasárnapi istentiszteletet a nagytemplom­ban dr. Lauri Oikarinnen igaz­gató lelkész tartja, és Erkki Tyni orgonaművész is orgonái. A finn vendégek többsége a körzeti is­tentiszteleteken vesz részt, ahol néhány perces beszámolót tart arról, hogy milyen ma keresz­tyénnek lenni Kajaaniban. A kajaani evangélikus gyüle­kezet története A város alapításának évében, 1651-ben alakult a kis Kajaani-i gyülekezet, mely a környező Kainpu terület szegény lakossá­gával karöltve is csak óriási ne­hézségek árán volt képes fenn­tartani a templomot és a lel­készt. Egy idő után nem volt más választásuk, fel kellett ad­ni függetlenségüket. 1925. május elsején döntött úgy a gyülekezet, hogy vissza- szerzi függetlenségét. Jóllehet a város két részre volt osztva, egy gyülekezettel és egy templommal rendelkezett. A 20. században a város «virágzásnak indult, a la­kosság száma ütemesén gyarapo­dott. A 2001 végén 30 002 tagot számláló Kajaani-i gyülekezet az egyik legnagyobb Finnország­ban. A 2002. évi költségvetése 5,6 millió euró. Mintegy száz rend­szeres alkalmazott mellett, be­leértve a 10 lelkészt és kántor­orgonistát is, több, mint ezer ön­kéntes szolgáló segít a munká­ban. Jelenleg összesen 1370 négy­zetkilométer területen, azt há­rom körzetre osztva működik a gyülekezet. Minden körzetnek külön temploma van, ahol rend­szeres vasárnapi istentisztelete­ket tartanak. Testvéri kulcs Pátyodon Ritka jubileumi ünnepsé­get tartottak október 13-án Pátyodon. Bartháné Szántó Ágnes református lelkész 25 évvel ezelőtt kezdte meg szolgála­tát a pátyodi és a szamosan- gyalosi gyülekezetben. Öt éve van új, felszentelt temp­loma Pátyodnak, erre is emlékeztek. A kettős jubi­leumon érdekességként azt is elmondták, hogy dr. Bölcskei Gusztáv, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület püs­pöke öt évvel ezelőtt kezdő püspök volt és püspökként Pátyodon szentelte fel az el­ső templomot. Emelte a ju­bileumi ünnepség 'fényét, hogy bejelentették: a debre­ceni Nagytemplom gyüleke­zete a pátyodi gyülekezetét testvér gyülekezetévé fogad­ta. A debreceniek képvise­lője a Nagytemplom kulcsá­nak másolatát átadta a pá- tyodiaknak. Az egyik csoportot Hadházy Antal vezette

Next

/
Thumbnails
Contents