Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-12 / 239. szám

2002. október 12., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT A magyar táj szeretete Tarr János festőművész témája a sza­bad természet, a fák, a rétek. Úgy fest, ahogy érez. A természet nyelvén szeretné megmutatni a látvány valódiságát. Rea­listának érzi magát, hiszen nincs annál fontosabb, ami körülvesz bennünket, s a szépsége mellett gyakran elmegyünk. 1934- ben született, de ma is úgy gondolja, hogy a magyar táj szépségét az eddigi szeretet­tel kell megfestenie, hiszen nem tud betel­ni vele. Hazai és külföldi kiállítótermekben egyaránt bemutatkozott már. Tagja a Ma­gyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Itatás Titok Rőzsegyűjtés Árterület Fotók: Elek Emil MÚZSA Ady Endre Október 6. Őszi napnak mosolygása, Őszi rózsa hervadása, Őszi szélnek bús keserve Egy-egy könny a szentelt helyre, Hol megváltott - hősi áron - Becsületet, dicsőséget Az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára Ráragyog a nap sugára, Oda hull az őszi rózsa, Hulló levél búcsucsókja; Bánat sír a száraz ágon, Ott alussza csendes álmát Az aradi tizenhárom. Őszi napnak csendes fénye, Tűzz reá a fényes égre, Bús szivünknek enyhe fényed Adjon nyugvást, békességet; Sugáridon szellem járjon S keressen fel küzdelminkben Az aradi tizenhárom. Helikopter nincs, de gyógyítani a tanyákon is kell Csavarokkal a hajában is hívták már beteghez a doktornőt, aki azonnal felkapta a táskát Szőke Judit Három gyerek, három szo­ba, négy kerék... Valahogy így hangzott az előző minisz­terelnök üzenete. Ezt aktuáli­san kénytelen vagyok módosí­tani, no de korántsem politi­kai szempontból: három gye­rek, négy szoba, kétszer négy kerék, 24 órás készenlét. Vendéglátóm Kálmánházán a Rákóczi-Magócs orvosházaspár. Körorvosok a 21. században. Kalandos és sokatmondó a tör­ténet, ahogy az. ország egyik településéről a másikra mint va­lami méhecske szálltak, közben persze felnőtteket gyógyítottak, köhögő gyerekek kobakját simo­gatták, fehér köpenyben, elvá­laszthatatlanul a fonendoszkóptól és persze egymástól. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest - innen indult a pályájuk. A háziorvosi szakvizs­gán túl a doktornő belgyógyász is, míg férje baleseti sebészetből, üzemorvoslásból szerzett külön végzettséget. A Salgótarján mel­letti faluban kicsi volt kettejük­nek a körzet, nagyobbat kellett keresni. No és addigra már öten voltak. Egyszerre rendelnek A nagyfiú, Dávid Debrecenbe jár hatosztályos gimnáziumba, a kicsik, az ikrek (Éva és Ádám) francia tagozatra járnak Nyíregy­házára, az Eötvösbe. Szerencsére a doktornő mamája is velük la­kik, így van, aki felügyeljen a cse­metékre. S hogy hogyan kerültek éppen Kálmánházára? Olyan körzetet kerestek, ahol megoldható volt a párhuzamos rendelés. Ilyen csak néhány van az országban. Az ak­kori önkormányzat nagy öröm­mel fogadta ezt. Úgy kell elképzel­ni, hogy a takaros rendelőt - me­lyet az önkormányzat alakított ki ilyenre - a középen lévő admi­nisztrációs helyiségből lehet meg­közelíteni. Egyszerre rendelnek, s a kartonnal a kézben már négy- szemközt, bizalmi közegben mondják el panaszaikat az orvos­nak. És persze közvetlen, azonna­li a konzílium lehetősége. Ez igen előnyös a gyógyítás hatékonysá­ga szempontjából. A betegnek nem kell Nyíregyházára utaznia belgyógyászati szekrendelésre. Hellyel kínálnak a rendelőben. Beülhetek az orvosi székbe, fele­melő. Mármint felemelhető. Szá­mítógép minden perces használat­ra. Persze, mindkettejüknek (negyvenes, érdeklődő korosztály) természetes az informatika hasz­nálata, Rákóczi Éva egyenesen ra­jong az internetért. Szakmailag rengeteg új információhoz juthat. Ő most angol nyelvvizsgára ké­szül, szakcikkeket fordít. De ő roppant igényes. Mindent mindig Ritkán vannak együtt az ikrekkel is Fotó: Racskó Tibor a legmagasabb hőfokon, sok min­dent egyszerre, gyorsan, de csak tökéletesen, temperamentumosán. Lendületesen és lelkesen beszél munkájáról:- Nehéz a falusi körorvosi munka. Hétfő reggeltől szombat reggelig állandó készenlétben va­gyunk. Mind fizikailag, mind szel­lemileg embert próbáló. Amikor a családdal leülnénk, este tanul­nánk, játszanánk, sokszor előfor­dul, hogy csengetnek. Beteghez kell menni. A hétvége az igazi pi­henés ideje, mert ilyenkor Nyír­egyháza látja el az ügyeleti szol­gálatot. Igaz, volt olyan hétvége is, amikor csavarokkal a hajam­ban hívtak balesethez. A men­tősöknek véletlenül egy másik esethez is jönniük kellett, a csa­varok még mindig ott voltak. Csak mosolyogtak... De mivel ez egyféle emberi biztonságigény, természetes és különben jóleső. Az orvossal együttműködő embe­reket ismertünk meg a kálmán- háziakban. Kétezer emberért va­gyunk felelősek, ebből 380 a gye­rek. A szülők bizalmát élvezzük, bizony nem sokan hordják más­felé gyermekeiket, ha megbeteg­szenek, pedig helyben az önkor­mányzat által finanszírozott gyer­mekorvosok is rendelnek. A számítógép nélkülözhetetlen Nagyon büszke vagyok arra a tavalyi nyertes pályázatunkra, melynek keretében megvalósult az iskolában a mindennapi test­nevelés. A napi testmozgást azért szorgalmaztuk, mert az óvodások- iskolások körében elég sok a ki- sebb-nagyobb, fokú gerinceltérés. Igyekszünk idejében szűrni, kor­rigálni. Svájci mintára végeztünk a testi felmérés mellett pszicholó­giai tesztet is a tanév elején és vé­gén. Azt vizsgáltuk, van-e hatása a rendszeres testmozgásnak a mentális egészségre. Hát, van bi­zony. A szülők nagyon jó partne­reink. Azonnal megértették, hogy az iskolaorvosi kötelező előírá­sokon felüli vizsgálatok koránt­sem feleslegesek. Csak izgatja a fantáziámat és tetszik az ikerrendelés témája. Ki­derül, hogy míg az egy betegre ju­tó percszám országos átlaga 5-6, addig náluk ez a duplája. A gyó­gyítás nem futószalagszerű, ha­nem gondoskodó. Ráadásul köny- nyebb egymás helyettesítése is, nem kell az orvost nélkülözniük a kálmánháziaknak, ha valame- lyikőjük kötelező továbbképzésre megy. Vérvétel önszorgalomból Amikor öt éve a házaspár Kálmánházára került, azonnal személyesen felkeresték a csalá­dokat, megismerkedtek és felmér­tek. Nagyon lelkiismeretesek a gondozásra szorulók. Kéthavonta egyszer biztos, hogy „megmutat­ják magukat”. Ez azt jelzi, hogy komolyan veszik a bajt. A gondozásra is informatikai hátterű rendszert dolgoztak ki, készíttettek erre egy külön szoft­vert. Maguk találták ki az egyedi gondozási könyvüket is. Kezdemé­nyezésüket 2000-ben az egészség- ügyi miniszter okleveles dicséret­tel ismerte el (be is keretezték, nagyon büszkék rá). Erre a nyil­vántartásra egyébként nem köte­lezi őket senki és semmi, csak szeretik, ha tiszták, áttekinthető­ek a rájuk bízottak esetei. Meg is győződtem arról, hogy milyen gyorsan előhívható minden beteg kórlefolyása, kezelése. Egy éve helyben vesznek vért - önszorgalomból - a fekvő­betegektől is, a megyei kórház körjárata szállítja a vért, s az eredmény másnap faxon érkezik. A betegnek így nem kell utazgat­nia. A praxis nővére olyan oda­adó, hogy ilyenkor a kora regge­li órákban kezdi a munkát. Esőben, sárban A tavaly elindított emlőszúrési akcióban igen sikeresek voltak, 71 százalékos résztvételi arányt értek el, melyben nemcsak a szó­rólapos meggyőzésnek volt nagy szerepe, hanem maguknak a nőknek is. Egészségnevelő előadá­sokat tartanak a helyi idősek klubjában. Tervek? Tágasabb váróterem azért jó lenne, korszerűsítésre vár az egész épület. Szívesen lehetővé tennék, mert megoldható lenne, helyben a fizikoterápiás ellátás. Csak helyiség kellene és a szak­emberek Nyíregyházáról a gépek­kel jönnének. A cél az, hogy a sok, betegségük folytán nehezen mozgó kálmánházinak ne kelljen Nyíregyházára utaznia. Három gyerekkel hétközben fo­lyamatosan rendelkezésre állva nem könnyű élet, de nem lázadoz­nak. Ezt tanulták, ezt vállalják, erre esküdtek. Jól érzik magukat a kálmánháziak között. Egy kis üröm (részükről teljesen szükség­telenül) az örömbe azért vegyül: akad nézeteltérés az önkormány­zat vezetőivel. Legutóbb még pert is nyertek, mutatják a Legfelsőbb Bíróság végzését, de a következő pillanatban máris arról számol­nak be, milyen sikerélmények érik őket, amikor szakmai konfe­rencián előadást tartanak. Csak arra szoktak rácsodálkozni a kol­légák, hogy hol háziorvosok. Azt is úgy mellesleg említik, hogy praxisuk a Semmelweis Egyetem oktató körzete, gyakran megfor­dulnak itt egyetemisták, házior­vosi rezidens orvosok. Az egyik hallgatót, aki a tér­képen is nehezen találta meg Kálmánházát, esőben, sárban ki­vitték a sok közül az egyik tanyá­ra. Mikor kalandos körülmények között visszaérkeztek ((ilyenkor még a helyi vállalkozók terepjá­rója is elakad a dagonyában), megkérdezte: helikopter nincs?! Nevezetességeink Az anarcsi Diner család - akik Kisvárdára költözvén - az 1910-es éveket követően je­lentős szerepet játszottak Kisvárda minden­napi életében. Ipari, pénzügyi, gazdasági s kereskedelmi területen mindenütt megtalál­hatók voltak a Dinerek. Elévülhetetlen érde­meket szereztek a város fejlődésében. A különböző építkezésekkel öregbítették hírne­vüket, mely létesítmények még ma is a vá­ros meghatározó építészeti emlékei. Egyik üyen épületük a Szabolcs vezér utcán lévő, volt termelőszövetkezeti iroda épülete, mely most magántulajdon. Az 1922-ben épült kú­ria a Diner Béláé volt, később magánlakás, majd az 1960-as évek végétől az 1990-es évek elejéig a Rákóczi Termelőszövetkezet köz­ponti irodája. A néhány évig üresen álló épület ma magántulajdon. A tulajdonos je­lenleg is folytatja az épületben a lehetőség szerinti belső eredeti állapot visszaállítását a Diner család iránt érzett tiszteletből Fotó: Elek Emil Dávid Debrecenben tanul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents