Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-25 / 224. szám
2002. szeptember 25., szerda Kelet w Magyarország HÁTTÉR / 3 HÍREK 0 Vesekezelés. A Városmajori Közösségi Házban szeptember 25-én 17 órától Valikovics Ferenc főorvos tart előadást a művesekezelésről. Nőkről. A Nők a jobb jövőért Egyesület minden hónap utolsó csütörtökén 15.30- tól 18 óráig Nyíregyházán, az Állomás tér 2. sz. alatti Vonatkísérő laktanya tanácstermében jogsegély-szolgálattal egybekötött összejövetelt tart. Ügyfélszolgálat. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területi Államháztartási Hivatal szeptemberben minden szerdán 9-től 14 óráig ügyfélszolgálatot tart a helyi művelődési házban. NÉZŐPONT Ki mennyit fizet tudásért? Nagy István Attila Nem lehet véletlen, hogy mindig, minden hatalomnak nagyon fontos volt az iskola. Nem feltétlenül az ottani munkakörülmények javítása, a korszerű ismeretek átadása volt a legfontosabb cél. Annál inkább, hogy azok az ismeretek jussanak el a fogékony nemzedékekhez, amelyek biztosítják a hatalom továbbélését. A fiatalok könnyen megnyerhetők, befolyásolhatók, az elkötelezettségük megfelelő irányba terelése pedig meghozza a maga hasznát. Innen érthető igazán, miért folyik évről évre nagy vita arról, milyen legyen a közoktatás igazi tartalma, milyen ismeretek jussanak el a nebulókhoz. Fontos ez? Persze, hogy az! Ilyenkor azonban az is eszembe jut, hogy egy vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság negyven százaléka funkcionális analfabéta. Az ide tartozók tudnak írni meg olvasni, csak azt nem értik, amit olvasnak (vagy hallanak). Ezért is van az, hogy a választási küzdelmekben szerepe lehet a demagógiának, a tudatos félrevezetésnek, hiszen sokan nem veszik észre a csapdát. A tekintélytiszteletnek a mi országunkban - történelmi okok miatt - még mindig nagy az ereje. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy egyre szélesebbre nyílik a szakadék bizonyos iskolák között. Az egyik szélén az elemi iskola található, ahol még angol vécé sincsen, nemhogy korszerű oktatási segédeszközök. A másikon vannak az elit iskolák. Mitől is elitek? Például. A Tizenkét Karátos Magángimnáziumba nem kötelező naponként bejárni. Aki csak vizsgázni akar, 150 000 forintot fizet évente. Aki naponként bejár, az 600 000 forintot fizet. Ha a szülő azt szeretné, hogy a gyermekével egyénileg foglalkozzanak, másfél millió forintot kell leperkálnia. Egy másik iskolában havonta 35 000 forintot fizetnek a szülők. Ezek az összegek csak a tandíjak. Országos botrányt váltott ki, hogy egy vidéki településen a szülők összefogtak, s azt mondták: hajlandóak havonta háromezer forintot is fizetni azért, hogy a gyermekeik végre tanulhassanak. Ide repültek Újabb igazolást nyert, hogy Nyíregyháza repülőtere fontos szerepet játszik a város és a megye gazdasági életének fejlesztésében. Az elmúlt napokban landolt itt ez az L-410 típusú repülőgép, amelyen 18 tagú, kormánytagokból és üzletemberekből álló delegáció érkezett megyénkbe Flandriából, s utaztak tovább a Záhonyi Vállalkozási Övezetbe Fotó: Galambos Béla Vissza lehet jutni az orosz piacra Léalmát vásároltatunk fel támogatással, s januárban már nincs alma Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - A hőn áhított orosz piacra történő visszajutásunkat is előkészítendő, Magyar Napokat tartottak a múlt héten Moszkvában, amelyen megyénk önálló standdal volt jelen. A „szemtanú” helyettes államtitkárt az ott tapasztaltakról faggattuk. A rendezvény ideje alatt az orosz fővárosban tárgyalt a magyar gazdasági miniszter vezette népes kormánydelegáció tagjaként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is. Simon Józsefet, aki szinte egyenesen Moszkvából „zuhant be” a múlt hét végi nyíregyházi tájtermékkiállítás megnyitójára, a kinti tapasztalatairól, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyét bemutató önálló kiállítóstandon látottakról kérdeztük. Régi dicsőségünk- Elég magas szintű tárgyalásokat sikerült folytatnunk. Én magam is találkoztam az orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes úrral, aki elfogadta a miniszterem meghívását Budapestre Simon József Fotó: a szerző kezdte Simon József. - A kiállításon is sikerült részt vennem, és láttam a szabolcsi standot is. Óriási örömömre szolgált, hogy miközben egy gazdasági és politikai kapcsolatfelvétel első lépése a kormányváltás után, egyúttal egy jelentős kulturális eseménnyé is kinőtte magát. Ráadásul közben egy olyan kiállítást is sikerült szervezni, ahol több, mint 45 magyar agrárcég képviseltette magát. Jórészt olyan termékeikkel, amelyek valaha sikeresek voltak az orosz piacon. Ami némi szomorúságot okozott: körbenézve az ottani nagybani piacokat és bevásárlóközpontokat, azt kellett látnom, a világ minden tájáról ott vannak a konkurenseink. Az általuk jelentősebb exporttámogatással odavitt termékeikkel. Magyarországnak nagyon pontosan meg kell nézni, hogy melyik szegmense a piacnak az, ahova a földrajzi elhelyezkedésünk, az árukínálatunk tömegessége miatt érdemes, vagy a speciális lehetőségünk miatt kötelező visszamenni. Ilyen például a hibrid vetőmag kukorica, ilyen a bor a feleslegeink tartós kezelése okán. De ilyen a szabolcsi alma is, amelyet én úgy látom, megfelelő marketinggel és megfelelő áron újra vissza lehet vinni az orosz piacra. Nagyon széles az ottani árszortiment. Ám szerintem is tarthatatlan az az állapot, hogy kénytelenek vagyunk az almatermés zömét léalmaként állami támogatással felvásárolni, miközben januárban már nincs magyar alma a hazai piacon. Persze, gondolom nem Szabolcsban van ez így, de én Nyugat-Ma- gyarországon élek és állítom, hogy ez sajnos így van. Jelentős kapcsolat- Azt mondhatom tehát, hogy egy jelentős kormányközi kapcsolat kezdődött Moszkvában, az agrártárca politikai államtitkára a jövő hónap elején fog moszkvai illetékesekkel találkozni, már magyar üzletemberek társaságában. Oroszország legnagyobb élelmiszeripari kiállításán jelentős magyar részvételt tervezünk októberben. És óriási vára- s '<D kozással nézek az elé, amikor a ^ mezőgazdasági miniszter úr, im- t már a miniszterelnök úr kísére- 53 tében tárgyalni fog a legmaga- f sabb szintű orosz vezetéssel. Azt viszont tudni kell, hogy piaci és üzleti alapon fogunk üzletet kötni, mert míg a két ország közötti kapcsolatok nem igazán megnyugtatóan rendezettek, addig óvatosak a mi szakembereink is, meg a másik oldalon is vannak fenntartások, hiszen ígéretek már hangzottak el magyar részről, de ezeket most már tettekkel kell megerősíteni. Raktár kell Moszkvában Az ide is eljutott felvetéssel kapcsolatban, mely szerint Moszkvában kellene a magyar áruknak egy raktárbázist, akár közös vállalat formájában is létrehozni, hogy a magyar élelmiszerek ottani piaci jelenléte megoldható legyen, az FVM helyettes államtitkára a következőket hangsúlyozta: Az orosz miniszterhelyettessel konkrétan tárgyaltunk erről az ügyről, hiszen kormányközi agrárpolitikai vegyes bizottsági ülés is volt. Tájékoztattam arról, hogy a jelenlegi fázisban még csak ajánlatot kérünk arra, hogy hol tudnának Moszkva közelében megfelelő infrastruktúrával, hűtőkapacitással rendelkező bázist rendelkezésre bocsátani. Hogy milyen konstrukcióban teremtenénk meg a konszignációs raktár működési feltételeit, az egy további tájékozódásnak a függvénye. Egyelőre azt kell látni, hogy megfelelő nagyságrendű, és felszereltségú bázishoz kell jutnunk. Ez az ötlet nagyon jó, mert lényegesen könnyít- hetné az áruink piacra jutását. Maximálisan támogatom, hiszen így tudunk segíteni. Ötvenhatos klub alakul Nyíregyháza (KM) - 56- os klub kezdi meg működését szeptember 25-én Nyíregyházán, a Történelmi Igazságtétel Bizottság Kelet-magyarországi Szervezetének új helyén, Nyíregyházán, az Arany János utca 7. alatt. A 46. évforduló kapcsán indított, négy előadásból álló sorozatot elsősorban az 56-os szervezetek elnökségeinek szánják. Az első előadást dr. Fazekas Árpád (56-os TIB-tag) főorvos és történész tartja. A további előadások időpontja október 2., október 10. és október 17. Hordó. A hét végi nyíregyházi tájtermék-kiállítá- son nemcsak termékek ka- valkádja volt, hanem a tartó alkalmatosságokból is széles választékot ismerhettek meg az érdeklődők; hordóból ugyancsak látványos volt a választék ELETKEPEK Rendesnek elege lett CSERVENYÁK KATALIN Rendest nagyon szerették az emberek, mert Rendes is szerette az embereket. Akkor érezte jól magát, ha környezete is boldog volt, ezért mindenkinek segített. Tudták is ezt róla sokan, később egyre többen. Ha valakinek valami ügyes-bajos dolga volt, de lusta vagy képtelen volt elintézni, csak szólt neki, s már ki is pipálhatta a feladatot az elvégzettek között. Rendest azért is szerették, mert soha senkitől nem kért, nem fogadott el semmit szolgálataiért. Természetesnek tartotta, hogy ami az idejébe belefér, és még szívesen meg is teszi, azért külön juttatást orcátlanság lenne elfogadni. Telt-múlt az idő, s Rendesre lassacskán rákaptak az emberek. Idővel el sem tudták képzelni, hogy Rendesnek is van családja, családi élete is lenne, csak kérték, hívták, és ő segített. Egy ideig még hízelgett is neki, hogy nélküle nem lehet összeverni két cintányért egy ünnepségen, meg az is jólesett, amikor agyondicsérték egy- egy természetesen ingyen elvégzett munkájáért. Hosszú idő eltelt, mire Rendes kezdte úgy érezni, hogy őt Palira veszik. Mit Palira? Egyszerűen kihasználják. Az embereknek nagyon is jól jött, hogy bármit szívesen megtesz, és még a markát sem tartja, nem tolakszik, szerényen félrehúzódik. Rádöbbent, hogy mások gyarapodnak, míg ő egy tapodtat sem halad előrébb. Sőt, feltűnt neki: környezetéből épp azok emelkednek ki, azoknak nő az ázsiójuk, akik sosem adták magukat ingyen. És döntött. Mostantól neki is ára van. Nyelt egy nagyot, és végre először nemet mondott. Majd újra. Eleinte furcsa volt, aztán egyre jobban belejött.- Ez a Rendes úgy megváltozott - kezdték mondogatni az emberek.- Anyagias lett! - tromfoltak megvetően mások, akik eddig elég jól megéltek belőle. * így esett, hogy Rendestől lassacskán elfordultak az emberek. Esős idő. Rajz: Ferter János
