Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-04 / 206. szám

Rajz: Ferter János 2002. szeptember 4., szerda HÁTTÉR /3 HÍREK El Luxemburgban voltak. A nagykállói Bu­dai Nagy Antal Szakközépiskola két diákja, Simon István és Tamás Norbert a sérült gyermekekről sikeres pályázatot írt. A két diák a közelmúltban jött haza a díjazottak luxemburgi táborozásáról. 0 Tankönyvek Tákoson. A tákosi önkor-, mányzat ingyen adta a tankönyveket az ál­talános iskolásoknak. A középiskolások 8 ezer, a főiskolások és egyetemisták 10 ezer forint iskolakezdési támogatást kaptak. E Képviselői fogadóóra. Dr. Karakó László országgyűlési képviselő csütörtökön 14-18 óráig tart fogadóórát a Tiszavasváriban újon­nan kialakított képviselői irodában a Kálvin u. 1. szám alatt. NÉZŐPONT N4ár bizony jó pár éve is van annak, hogy e rovat hasábjain azt fejtegettem: mindössze egy pici ötlet kellene ahhoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települé­seknek, hogy felhívják magukra a szőkébb haza, illetve az ország figyelmét. Nagyka­rácsony példáját idéztem abban az idő­ben, hiszen egycsapásra ismert lett a köz­ség, amikor rajta keresztül küldhették a ro­konok az ünnepi jókívánságokat. Szerencsére a megyénkbeli emberek is bizonyították az elmúlt években, hogy öt­letekben itt sincs hiány. Amit régebben hiányoltam, napjainkban szinte már termé­szetes. A teljesség igénye nélkül hadd utaljak a nagydobosi tökfesztiválra, a nagycserkeszi dinnyenapokra, a szatmár- csekei cinkefőzésre, a dombrádi, a tisza- kóródi kézi aratásra, a tiszaberceli halász­léfőző versenyre, a tiszadobi zongoraün­nepre, amelyek az ország keleti felébe csábítják messzebbről is az érdeklődőket. M indenképp előnyökkel járnak ezek a rendezvények, hiszen előbb-utóbb növeke­dik az idegenforgalom, lehetőség van a he­lyi értékek bemutatására, valamint a ha­gyományok ápolására. Mindehhez azon­ban kellenek olyan lelkes emberek is, akik felvállalják a szervezés nehéz és fárasztó munkáját, s kellenek olyan önkormányza­tok is, amelyek támogatják az újat, a meré­szet, a közösség javát akaró kezdeménye­zéseket. Az előbb említett községek olyan példát mutattak, amelyet követhetnek a többi, olykor kicsit álmosnak tőnő telepü­lések is. A rendszerváltozás óta nem elég csak a kényelmes székben ülniük a váro­sok és falvak vezetőinek, hanem segíte­niük, menedzselniük is kell lakóhelyüket. Lehet szempont a most közelgő polgár- mesteri és önkormányzati képviselői vá­lasztáskor is a jelöltek menedzselés iránti érzékenysége, fogékonysága. A fejlődés, az előrelépés megköveteli az új, eddig ta­lán szokatlan utak keresését és módszerek felhasználását. Az októberi szavazáskor ta­lán erre is érdemes gondolniuk az ikszek behúzásakor a választópolgároknak. Elmaradott térségek: igazságtalan helyzet Medgyessy Péter szerint gazdasági racionalitás is a leszakadt országrészek felzárkóztatása Medgyessy Péter az Észak-Magyarország szerkesztőségében Fotók: Bujdos Tibor Kiss László Miskolc (Inform Média) - Medgyessy Péter miniszterel­nök első hivatalos miniszter- elnök-jelölti útján tavaly nyáron az Észak-Magyaror- szágnál járt. Most a négy megyei lapot kiadó Inform Média meghívásá­ra miskolci látogatásán újra út­ba ejtette a megyei lap szerkesz­tőségét. Itt adott exkluzív inter­jút az Inform Média lapcsoport számára. A beszélgetés során el­sősorban az észak-magyarorszá­gi megyék sorsáról faggattuk a miniszterelnököt. INFORM MÉDIA: Ön szerint le- het-e az Európai Unióhoz csat­lakozni egy gazdaságilag és társadalmi értelemben is ket­tészakadt országgal? Medgyessy Péter: - Lehet, csak nehezebb így, mintha egy­ségesebb országban élnénk. De a politikai pártok nézetrendszerei­nek különbözőségén túlmenően vannak alapkérdések, amelyek­ben egyetértés teremthető. Ilyen sorsdöntő ügy maga a csatlako­zás szükségessége, vagy az egész­ségügy működőképességének megőrzése. De társadalmi kon­szenzust igénylő kérdés az okta­tás-képzés elsődlegessége, és akár akarjuk, akár nem, ide tar­tozik a cigánylakosság integrálá­sának nagy feladata is, valamint a földkérdés. Ezekben az ügyek­ben nemzeti egységet kell felmu­tatnunk. IM: Napvilágot láttak a nem túl kedvező adatok az országos gazdasági tendenciákról. Ma- rad-e erő a leszakadt, elmara­dott térségek fejlesztésére? Medgyessy Péter: - Nem most derült ki, hogy a gazdaság növekedése lassul, a nemzetközi fizetési mérlegben, az államház­tartásban kiadási többlet van - ezt egy évvel ezelőtt is láttuk, tudtuk. Ettől függetlenül azon­ban úgy gondolom, hogy a hát­rányos helyzetű térségek fejlesz­téséhez meg kell találnunk a megoldást jelentő módszert. A je­lenlegi helyzet igazságtalan, visszahúzóan hat az egész ország fejlődésére, s az EU-s támogatás csak akkor jár, ha a kormány is áldoz erre a célra. Ezért 2003-tól a területfejlesztésre, térségi fel­zárkóztatásra szánt forrásokat minimálisan 50 százalékkal megemeljük. Meg kell valósíta­nunk fontos infrastrukturális fej­lesztéseket is, az autópályákat to­vább kell építeni, a bevezető uta­kat - így az M30-ast is - el kell készíteni. Új munkahelylétesitési programokat kell indítanunk. A második 100 napos proramban is kiemelt téma a térségi felzárkóz­tatás, s úgy gondolom, erre a cél­ra a továbbiakban is meglesznek az erőforrások. IM: Ön nem volt jelen az MSZP budapesti kampánnyi- tóján. Sokan ezt a főpolgár­mesteri jelöltség körül kiélező­dött koalíciós feszültségek egyik jeleként értelmezték. Medgyessy Péter: - Sok he­lyen nem voltam még ezen kívül is, de ha sejtésekre válaszolva a koalíciós viszonyokat értékelem, egyértelműen le kell szögeznem, hogy meg vagyok elégedve mind az SZDSZ-es, mind az MSZP-s miniszterekkel, jól együtt tu­dunk dolgozni. Attól az egyetlen nyári naptól eltekintve - az ügy­nökügy kirobbanása: a szerk. - nincs és nem volt köztünk ko­moly feszültség. IM: Hogyan értékeli kormá­nya első 100 napját? Medgyessy Péter: - Amit vál­laltunk, azt teljesítettük. Ez azért is nagyon fontos, mert olyan fe­szültségeket csökkentettünk, amelyek az elmúlt években ala­kultak ki, s az enyhítésük nem túrt halasztást. Az oktatásban és az egészségügyben dolgozók bér­emelését a jövőbe történő beru­házásnak tekintem. A nyugdíjasoknak legalább egy könnyebb, kellemesebb nya­rat hozhattunk, a családi pótlék­plusz, és az adócsökkentés is igen sokaknak jelentett segítsé­get. Örülünk, hogy így növeke­dett a kormánnyal szemben a bi­zalom, de mindezt nem elsősor­ban ezért tettük. IM: Az ellenzékkel folytatott kommunikációs csatában most Önök tűnnek jobbnak. Mi tör­tént? Az ellenzék alulteljesít, vagy Önök tanultak meg kom­munikálni? Medgyessy Péter: - Azt hi­szem a kettő együtt igaz. Nem szívesen értékelem az ellenzék teljesítményét, inkább azt emel­ném ki, hogy az MSZP valóban sokat tanult az elmúlt években, egy eddiginél közérthetőbb, ter­mészetesebb, hatékonyabb kom­munikációt folytat. Persze az is igaz, hogy az eredményeket könnyű jól tálalni. IM: Meddig tart még a száz napra száz nap gazdaságpoli­tizálás? Medgyessy Péter: - Az idei év kettészakadt, hiszen az első felét az előző kormány költség- vetése határozta meg, így vala­mit tenni kellett a hátralévő két­száz nappal. Másrészt egy ponto­san számonkérhető, nyomon kö­vethető gazdaságpolitikát kíván­tunk elkezdeni. A következő év időbeosztása egész más: lesz egy a mostani kormány által beter­jesztett költségvetés, beáll a nor­mál éves rendszer. Nem akarunk kétéves költségvetést sem, mert az láthattuk, nem bizonyult élet­képesnek. IM: Mit jelent konkrétan szűkebb pátriánk, Észak-Ma­gyarország számára a máso­dik 100 napos program? Medgyessy Péter: - Most dol­gozunk rajta. Arra nincs lehető­ségünk, hogy a második 100 nap­ban az elsőhöz hasonló nagy- ságrendő pénzzel gazdálkodjunk, de a két cél változatlan: esélyte­remtés és teljesítménynövelés. Bevonjuk az érdekképviselete­ket,. kamarákat, hogy kiderítsük milyen tényezők akadályozzák legjobban a vállalkozások sike­rességét. Az esélyteremtésben a gyere­kek életkörülményeit kell javíta­nunk, másrészt az egyes térsé­gek elmaradottságát kell csök­kenteni. A céljaink egy részét még a száz napon belül el akar­juk érni, de lesznek több évre szóló programok, amelyeket most indítunk el. Névjegy Dr. Medgyewy Péter miniszterelnök Tanulmányok: a budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemen 1966-ban az elméleti politi­kai gazdaságtan szakon szerzett diplomát és doktori címet. Szakmai pályafutása: 1966-1986 között: a Pénzügyminiszté­rium különböző osztályain dolgozott, 1987-ben lett pénzügymi­niszter, 1988-1990 között gazdasági ügyekkel megbízott mi­niszterelnök-helyettes volt a Németh Miklós vezette rendszervál­tó-reformer kormányban. 1990-1994: egy francia magánbank, a Paribas Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, 1994 augusztusa és novembere között Horn Gyula miniszterelnök Tanácsadó Testü­letét vezette, 1994-96-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója volt. 1996-ban a Horn-kormány harma­dik pénzügyminiszterévé nevezték ki. Elismerései: 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztjét a Csillaggal, majd 2000-ben Fran­ciaország legmagasabb állami kitüntetését, a Becsületrend lovagi fokozatát. Fecskendő Jánkmajtison Jánkmajtis (M. K.) - Ma már csak emlék a Jánk­majtis parkjában látható kézi hajtású tűzoltófecs­kendő. A nagyközségen ke­resztül az Erdőhát más te­lepüléseire utazók szem­gyönyörködtető, gondozott parkot láthatnak. Szerencsére ma már moder­nebb eszközök állnak rendelke­zésre, mint a régmúltat idéző pumpás időszakban. Jánkmaj­tis már az előző évtizedekben is működtetett önkéntes tűzol­tó-egyesületet. Ma már sajnos nincs közöt­tünk az a Kocsis Sándor, aki tűzoltóparancsnokként irányí­totta a felnőtt csoport munká­ját, gondoskodva a gyerekrajok felkészítéséről is. A mai pa­rancsnok, Váraljai János még dolgozott együtt a legendás pa­rancsnokkal. Már akkor is vol­tak motoros fecskendők is. Napjainkban egy Zsuk gépko­csi áll készenlétben tűz esetére, szivattyúval, megfelelő csövek­kel felszerelve. Természetesen rendelkezésre állnak az előírt távolságokra a tűzcsapok. Meg­felelő csőmennyiség áll rendel­kezésre. így a vízvezeték-rend­szer mellett a motoros fecsken­dő is rendelkezésre áll. Mint Cséke László polgár- mester elmondta, a fehérgyar­mati tűzoltók, illetve a máté­szalkaiak is segítenek, ha erre szükség van. Szerencsére rit­kán került erre sor az előző időszakban. sn! A tét: egy Suzuki Sedan. Végéhez közeledik a sorrend­ben 9. autónyereményjátékunk: ennek tétje egy piros Suzuki Sedan a CARMO Suzuki felajánlásaként. Képünkön: a Kelet- Magyarország hoszteszei rendszerezik a beérkezett szelvénye­ket, és készítik elő a szeptember 7-i sorsolásra, amelyet Máté­szalkán tartunk 18 órai kezdettel Fotó: Sipeki Péter Egyszerű ötletek, nagyszerű események M. Magyar László

Next

/
Thumbnails
Contents