Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-19 / 219. szám

2002. szeptember 19., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Kiállítás. Szabó Károly festőművész kiállítása nyílik szeptember 19-én 16 órakor a Szakszervezetek Házában (Nyír­egyháza, Szabadság tér 11.). 0 Lakossági fórum. Nagyhalász város tíz önkormányzati képviselője aktuális várospolitikai kérdésekről szervez lakos­sági fórumot a helyi művelődési házban szeptember 19-én 18.30 órakor. 0 A hegyek világa. A Jósa András Mú­zeum Baráti Köre következő foglalkozá­sát szeptember 23-án 17 órától tartja a múzeum dísztermében, melyen a TIT- tel közös program keretében dr. Dobány Zoltán: A hegyek világa című előadást hallgathatják meg az érdeklődők. NÉZŐPONT Sajtóklub Buigenlandban? Kovács Éva A kommunisták keze már Burgenlan- dig is elér, ezért nem valósíthatták meg tervüket, s nem tarthattak sajtótájékoztatót Lovas Istvánék a napokban Ausztriában, ahol egyetlen napra még politikai mene­dékjogot is kívántak volna maguknak. Legalábbis így gondolták azok, akik hi­ába akartak, nem tudtak a szomszédos országban összejönni, politikai rendezvé­nyen részt venni. Aki a történetet nem ismerné, annak dióhéjban legyen elég annyi: Lovas István a kormányváltás óta szavai szerint üldö­zöttnek érzi magát, mert úgy véli, immár nem hangoztathatja véleményét olyan nyíltan és bátran, mint tette azt az Orbán kormány idején. Aki nézte műsorát az tudja: az általa vezetett beszélgetésben nem volt ritka a szélsőséges hangnem, a vitázók egyike sem rejtette véka alá, kiről mi a véleménye, sőt, esetenként azt sem, hová kívánja az illetőt. Lovas István most úgy döntött, ha már itthon nem teheti, a szomszédos ország­ból mondja el nekünk, itthon maradottak­nak a gondolatait. Akkor se hinném, ha ő mondaná, hogy már az ötlet kipattanása­kor ne tudta volna, ebből bizony nem lesz valóság, hiszen amit akar, egyszerű­en kivihetetlen. Csoda-e, ha az osztrák határőrök nem is igen értették, miről van szó, azt meg végképp nem, hogy miért éppen őket választották egy bizonyos cél érdekében eszközül. Tény, hogy a Lovas programjára igyekvők, nem jutottak cél­hoz, a dologból semmi nem lett. Illetve igen, mégpedig a felháborodás, az üldö- zöttség érzése azokban, akik hiába tettek meg hosszú kilométereket, akik úgy gon­dolták, a meghiúsult programban a kom­munisták keze van. A sajtószabadság nagy dolog, a ma­gyar történelem évszázadaiban számta­lanszor volt a legfőbb követelések egyike, forradalmak és forradalmárok legfonto­sabb, legszentebb elképzelése. Ezért sem lenne szabad lejáratni, játszani vele. Sem a jobb, sem pedig a baloldalon. Önkormányzataink jó adósok Az a legjobb, ha a település a felvett hitelt fejlesztésre fordítja Máriapócs a leglendületesebben fejlődő települések egyike Nyíregyháza (KM - Sz. J.)- Az önkormányzatok költ­ségvetése nagyságrendileg el­tér ugyan például egy család gazdálkodásától, de csakúgy van bevétel (a településeknél állami normatíva, pályáza­tok, helyi adók) és van kiadás. Ha a kettő „nem ér össze”, ak­kor jön az idegen forrás, a nagyszülők kölcsöne, avagy a banki hitel. Megyénk települési önkormányzatainak gazdálkodá­sával összefüggő 25 éves, és nyil­ván főleg az utóbbi években szer­zett tapasztalatairól faggattam dr. Kokas Attilánét, aki úgy is­meri a falvak, városok pénzügyi állapotát, mint jelenlegi irodájá­nak minden zegzugát, az volt ugyanis a gyerekszobája. Kölcsönt vesznek fel Ö, mint az OTP Bank Rt. Észak-alföldi Régió Nyíregyházi Igazgatóságának második embe­re, aki épp a kereskedelmi, ban­ki üzletág vezetője, az önkor­mányzati ügyfélkör talán legjobb ismerője. KM: Létezik-e megyénkben olyan önkormányzat, mely hi­tel nélkül működteti a rábízott kisebb-nagyobb közösséget? n.............••••• Az, hogy a köl­csönigénylésről és a visszafizetésről képviselőtestületek döntenek, dupla biztonság. Dr. Kokas Attiláné .................................................W Kokas Attiláné: Öt-tíz között van azon települések száma, me­lyekre nem jellemző a hitelfelvé­tel. Lakóhelyeink túlnyomó ré­sze vagy a napi működéshez, vagy a fejlesztéshez kölcsönt vesz fel. Az, hogy a kölcsön­igénylésről és a visszafizetésről képviselőtestületek döntenek, a pénzintézet számára dupla biz­tonság, mig nekik a szakszerű el­bírálás az érték. Én magam is gyakorta megyek vidékre, járom a településeket, számos testületi ülésen is részt veszek, szinte velük élem a mindennapjaikat. Alapos ismereteim birtokában mondom: nem kell nyugtalan­kodniuk az embereknek attól, ha megtudják, hogy az önkormány­zat hitelt vett fel. Ez mindenna­pos és természetes. Vannak pél­dául olyan önkormányzati bevé­telek, melyek ciklikusan folynak be, hamarabb jelentkezik egy na­gyobb kiadás, mint ahogy a be­vételi oldala, de addig is élni kell valamiből, tehát átmenetileg hi­telre van szükség. KM: Milyennek tartja telepü­léseink hiteléletét? Kokas Attiláné: Élénknek, dinamikusnak tartom az utóbbi években. Jól reprezentálja ezt az a banki tükör, mely a hiteligé­nyeket és finanszírozást mutatja az elmúlt négy évben. Bizonyos ciklikusság és tendencia figyel­hető meg a fejlesztések és beru­házáshoz kapcsolódó költekezé­sek önkormányzati szokásaiban. A négyéves ciklus elején szeré­nyebb, majd később fokozottabb fejlesztés beruházási szándékok jelentkeznek, természetesen hi­teligénnyel együtt. Mi például az önkormányzatok beruházásai­nak megvalósítását azzal is se­gítjük, hogy részt veszünk a be­ruházásokhoz elnyert központi cél- és címzett támogatások le­hívásában. Támogatások utólag KM: Ön szerint mi áll tele­püléseink pénzügyi gondjainak hátterében? Kokas Attiláné: Megyénk gazdaságilag elmaradt, térségei felzárkóztatásra várnak. Ilyen körülmények között kell a prog­ramokat megvalósítani. Fejlesz­tési céljaik megvalósításában kedvezőtlen számukra, hogy a te­lepülésen képződő saját, helyi bevételük kevés, vagy nincs. Oka ennek, hogy a településen a helyi iparűzési adóból szárma­zó pénzügyi lehetőség csekély. Hátrányt jelent az is, hogy a pá­lyázati rendszerben elérhető különböző központi források sa­ját pénzügyi bevétel felmutatásá­hoz (saját erő) kötöttek. Az sem előny, hogy a központi támoga­tások zöme csak utólag, a beru­házási számlák kifizetését köve­tően hívható le. Adósságrendezés KM: Nem közömbös a hitel­összeg, de nem mindegy az sem, hogy a hitelt mire fordít­ják az önkormányzatok... Kokas Attiláné: A napi működéshez felvett hitel összege 5,1 milliárd forint. A fejlesztési hitel pedig 5,6 milliárd, ezen túl a szennyvízcsatornázásra adott „kisegítés” 1,2 milliárd . Ez az arány jó. Azt mutatja, hogy igye­keznek hosszú távon gondolkod­va vagyonukat gyarapítani. Az utóbbi évek önkormányzati fej­lesztéseit a településeken az is­kolaépítések, idősék otthona lé­tesítések, ipari parkok kialakítá­sa, művelődési és közösségi há­zak létrehozása jellemezte. Meg­határozó jelentőséggel bírt, hogy a településeken elindult a szennyvízhálózat építő program és a bérlakások építése. Az el­múlt 12 évben csak egyetlen ön- kormányzat esetében került sor adósságrendezési eljárásra. Tele­püléseink hitelvisszafizetési ké­pessége és készsége jó, tisztessé­ges, megbízható üzleti partnerek valamennyien. Avat a miniszter Nyíregyháza (KM) - Befejeződött a megye- székhely szennyvíztisztí­tásának korszerűsítési programja, iUetve a Nyírségvíz Rt. I. számú szennyvíztisztító telepé­nek felújítása. A Westsik Vilmos úton található felújított telepet dr. Kóródi Mária környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter avatja fel csütör­tökön. A svájci államközös­ség, a minisztérium és a vá­rosi önkormányzat támoga­tásával sikeresen lezárult mind a négy (a tápanyagel­látási, az iszapkezelési, a csatornarehabilitációs és a laboratóriumfejlesztési) projekt, ezzel megvalósulha­tott a térség egyik legfon­tosabb környezetvédelmi beruházása. Nyári emlék. A fázós reggeleken iskolába, mun- i ! kahelyre sietve messzinek j tűnik a néhány hete még j | oly kellemes nyári meleg MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL AZ IRATMEGŐRZÉS ÖTRŐL NYOLC ÉVRE TERVEZETT KITOLÁSÁHOZ? N ekem, mint kisem­bernek nagy bosszú­ságot nem fog okozni az adópapírok öt évről nyolc évre történő meg­őrzése. Részben amiatt, merthogy a lakásban ta­lálok a plusz három év­nyi kartotéknak a többi papír mellett helyet, másrészt, mert tiszta a lelkiismeretem. Akiknek vaj van a fejükön, azok biztosan nem örülnek majd, ha esetleg a parla­ment elfogadja a módo­sítást. Petró András, taxis I gen, hallottam róla, és azt gondolom, hogy az emberek jó része ed­dig sem Őrizte meg a szükséges papírokat. A baj nem is a „kicsik­nél” lesz, sokkal inkább a sok dolgozót foglalkoz­tató cégeknél, ahol to­vábbi három évnyi do­kumentumot kell majd tudni elhelyezni, öt év tetemes idő, annak elegendőnek kel­lene lennie. Szerintem csak a papírköteg lesz több! Csonkáné Mariann, INGATLANKÖZVETÍTŐ A z adócsomag elhelye­zése nemigen jelent gondot majd, viszont az adóhatóságnál a további három év iratainak megőrzésére fel kell ké­szülni, amely alighanem újabb költségekkel jár. Végsősoron ez is a mi pénztárcánkra megy. Nem tudom megítélni, hogy az APEH-nak mi­ért nem elég öt év az ellenőrzésre, annak vi­szont örülnék, ha ez az intézkedés eredménnyel járna. Oláh Károly, NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS S zemélyes vélemé­nyem szerint nem az idő határozza meg, hogy az adóhatóság ellenőrzé­sei mennyire eredmé­nyesek. Az eddigi öt évet továbbra is ele­gendőnek tartanám a hi­vatalos papírok, a szám­lák megőrzésére. Az időhatár kitolásának a kisemberek nem hiszem, hogy örülnének, amint azt vissza is hallom tőlük. A „nagyokat” meg másként kellene ke­resni! Balogh Erzsébet, jegyző A zt mindannyian tudjuk, hogy az adóalany által meg nem fizetett adót az állam más adózókkal fizetteti meg, ezért a kötelezett­ségteljesítés elmulasztá­sa után öt évvel mente­sülni a számonkérés lehetőségétől - az adó­terheket viselő adózók­kal szemben - hogy is mondjam csak: méltány­talan. De szerintem leg­először is az APEH-nél a korrupciót kellene kiszúrni! Józsa Róbert, BM-nyomozó, Pest megye Ceruzahegyező Rajz: Ferter János

Next

/
Thumbnails
Contents